Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-29 / 24. (3134.) szám
1933 jannár 29, vasárnap. MOZAIK Elnöki megnyilatkozások Maisaryk elnökinek két érdekes nyilatkozata látott az utóbbi napokban napvilágot. Az egyik a berlini Vossiecbe Zeitungban, a másik a Politika cimü pozsonyi folyóiratban. A berlini lapban Hegem ann német iró közli a köztársasági elnökkel folytatott beszélgetését. Megismerjük belőle Masaryk elnöknek a gazdasági válság okaira vonatkozó véleményét, s a válságot a szakértők véleményétől eltérően az utódállamokban sem tulajdonítja a volt osztrák-magyar monarchia feldarabolásának. Elnökünk ama nézetének ad kifejezést, hogy a beteg Európát erős egyéniségek, mint Nagy Frigyes vagy Napóleon, sem tudnák meggyógyítani. S amit ezután mondott Masaryk elnök; az valóban meglepő. Meglepetés mindazok számára, akik a modern demokráciáról oly sokszor hangoztatott nézeteit ismerik. Masaryk elnök kijelentette a német iró előtt, hogy erre, tudniillik Európa meggyógyitására a tökéletlen demokráciát sem tartja alkalmasnak. A választók fogyatékos kulturális felkészültsége képtelenné teszi őket a felmerülő feladatok megoldására, amelyek elsősorban morális természetűek. Az irás és olvasni tudás magában véve még nem elegendő. Az elnök szerint csak az iskolák individualizálása segi t'het. Kár, hogy a nyilatkozatból nem tudjuk meg, miképp és mennyi idő alatt gondolja Masaryk elnök az iskolák individualizálása által ezt a nevelési folyamatot befejezhetni. De bármiként Legyen is, bizonyos, hogy az elnök elgondolása szerint is az ilyen mélyreható átalakulásnak csak a jövő generációk láthatnák hasznát. De mi történjék addig? A világ éppen napjainkban esik át a legsúlyosabb erkölcsi és gazdasági válságon, amelynek szerencsés megoldása után a magasabb műveltséggel bíró jövő generációk problémáikat, melyeik a maiaknál lényegesen egyszerűbbek lesznek, amúgy is könnyebben fogják elintézhetni. Az elnöki nyilatkozat arra nézve nem ad semmiféle támpontot, hogy miképpen lebet- ue a ma és holnap között tátongó űrt áthidalni. Tény azonban az, hogy az elhangzott nyilatkozat megtagadása az elnök eddig ismert tanításainak. Mindezideig úgy tudtuk, hogy a demokrácia az az egyetlen gyógyszer, mely az elhatalmasodott társadalmi és erkölcsi betegségek ellen feltétlen eredménnyel alkalmazható. Az elnöki nyilatkozat ezzel ellentétben bennünket igazol és oly sokszor hangoztatott meggyőződés ankét, mellyel ennek a rendszernek a hibáit évek óta ostoroztuk. Hiszen a demokrácia kérdése a mi számunkra, akik kisebbségi sorsban élünk, nem elméleti jelentőségű. Ez határozza meg politikai, kulturális és gazdasági életformáinkat, ez ad érvényesülési és fejlődési lehetőségekéi, vagy helytelen alkalmazásában foszt meg azoktól- Az elhangzott elnöki nyilatkozat tehát a mi számunkra történelmi dokumentum. Ennek az uralkodó rendszernek igazságos kritikája, mely egyben a mi politikai magatartásunknak is igazolásául szolgál. Igazolja azt, hogy Masaryk elnök elméleti elgondolásai, azok a tanok, melyeket egész életében hirdetett, nem úgy valósultak meg az állam berendezkedésében, mint ahogy ő azokat elképzelte. A müveit nyugattól átvett intézmények a kele í-európai államoknak kellőképpen elő nem készített talajában nem tudtak gyökeret verni. Az alapjaiban elhibázott rendszernek elmaradhatatlan kísérője a Masaryk elnök által sokszor ostorozott korrupció, a hatalomhoz közelálló pártoknak és politikai vezetőknek a demokráciát kompromittáló üzleti tevékenysége- Az egész közélet a hatalmon levők részére a kereseti lehetőségek kincsesbányája, amelynek kiaknázását elsősorban az itt élő kisebbségek sinylik meg. A kérdés, hogy hol a kivezető ut? Miképpen képzeli Masaryk elnök a mai demokrácia fogyatékosságainak megszüntetését? Nem gondol-e arra, hogy az állam összes nemzetiségeit átfogó állameszmének a hiánya megpróbáltatások idején súlyos következményekkel járhat s hogy ezért a mai demokratikus rendszer, mely tulajdonképpen párt oligarchia, éppen az állam szempontjából szorul sürgős átalakításra? A Politika cimü revüben Masaryk elnök a csehek és szlovákok viszonyáról nyilatkozott. A legfontosabb problémát Masaryk elnök a német kérdés megoldásában látja. A helyes politika szerinte a kölcsönös megbecsülés. mélynek a nemzeti öntudatból és szerény'égből kell fakadnia. A szlovákok legfőbb feladata viszont a magyarokkal való hírlap Irta: TARJÁN ÖDÖN helyes és barátságos viszony megteremtése. A szlovák intelligenciának ápolnia kell a magyar nyelvet, melyet a cseheknek is meg kell tanulniok. A magyar kisebbség érthető módon erőteljes működést fejt ki, melyre már a régi uralom idején megfelelően felkészülhetett- A csehszlovák intelligenciának nem szabad a politikai dilettantizmus hibájába esnie. Az emberek mai politikai ingerlékenysége érthető, de magában véve ez még nem program, éppen úgy, mint az éhség sem lehet az. Kár, hogy a köztársasági elnök eme nyilatkozatában is csupán a diagnózist állapította meg, de nem árulta el, hogy a bajok orvoslását illetőleg mi az elgondolása. A szlovák ingerlékenységnek, éppen úgy, mint a magyarok és németek elégedetlenségének okai a hibás rendszerben rejlenek, amely az állampolgári jogok és kötelességek tekintetében nem mér egyenlő mértékkel. Az igazságtalanságnak, az egyenlőtlen elbánásnak a rendszer által naponta megújított érzése az, ami az efnök által kifogásolt ingerlékenységet kiváltja. De vájjon ki gondol az ingerléken ység okainak a megszüntetésére? A pártok és egyesek zabost ar i.szn yá já n ak demokráciája az ehhez szükséges erkölcsi tőkét sohasem fogja magából kitermelni. A revízió gondolatának terjedése Franciaországban Két érdekes megnyilatkozás történt a közelmúltban a békeszerződések revíziójának szükségessége mellett Franciaországban, melyek annál jellemzőbbek, mert teljesen ellentétes körökből származnak. Az egyik az Emberi Jogok Ligája kongresszusának határozata. A pacifista liga, mely a föld legtöbb államára kiterjedő szervezettel rendelkezik, egyhangúlag állást foglalt a békeszerződések igazságtalan rendelkezéseinek kiküszöbölésé mellett. A liga, melynek vezetőségében a francia közélet számos kitűnősége foglal helyet, csak abban az cselben tartja alkalmasnak a népszövetséget a világbéke megvédésére, hogyha annak szervezetében és hatáskörében lényeges 1 változtatásokat fognak eszközölni. A kongresszus megállapítása szerint a népszövetségi egyezmény nem tökéletes, mert nem zárja ki a háborút. A népszövetség szupre- máciáját fölébe kell helyezni az államok szuverenitásának. De mindenekelőtt ki kell küszöbölni azt, hogy a határozatok érvényességének előfeltétele az egyhangú döntés legyen. -A liga úgy véli, hogy a többségi elvnek kell minden körülmények között érvé-; nyesülnie s ehhez a kétharmad többséget tartja elfogadhatónakA népszövetségi egyezmény sokat emlegetett tizenkilencedik paragrafusát, mely a szerződések békés revíziójára nyújt lehetőséget, a kongresszus véleménye szerint ki kell egészíteni. A kongresszus megállapítja, hogy a ver- sailLesi szerződés V. bekezdésében foglalt leszerelési kötelezettségnek a győztes hatalmak nem tettek eleget. Nem Németország ifelszerelésében, hanem a többi államoknak rövid időközökben kériésztül viendő Leszereléséiben látja a helyes megoldást. A liga határozata érteiméiben a repülést nemzetközivé kell tenni, a bomba vető repülőgépeket világszerte meg kell semmisíteniMeglepő a ligának a békeszerződések bérűiét! rendelkezései vei szemben elfoglalt álláspontja. A béke érdekében kívánatosnak véli a gyarmatoknak Németország részére való visszaadását, melyeknek kormányzását a népszövetségtől kapott megbízás alapján látná el a birodalom. Az Anszhluss tekintetében az az álláspont alakult ki, hogy Neméi országnak semmi igénye nem lehet Ausztriára, de viszont senkinek nincs joga megakadályozni Ausztriát abban, hogy népének akaratából Németországhoz csatlakozzék. Miután a sevresi szerződést háborúval módosították, Saint-Germain, Trianon és Neully módosításra szoruló rendelkezéseit a háború elkerülése érdekében békésen kell elintézni. Igazságtalanságoknak .minősíti az Emberi Jogok Ligájának kongresszusa az önkényes határmegállapitást, a népek önkényes megosztását, a gazdasági szempontok figyelmen kívül hagyását és a kisebbségek elnyomását. Különösen súlyos sérelemként állapították meg Németország szempontjából a Lengyel korridor Létesítését, bár ennek szükségességét mindkét fél meg tudja indokolni. Az áilam szuverén!tása nem lehet abszolút. A határok jelentőségét az ellentétek kiküszöbölés© által kell csökkenteni. A fegyveres leszerelésnél n^m kevésbé fontos a morális Leszerelés. A francia liga elvárja a többi államok test vérligái tói, hogy az emberiség nevében a béke megszilárdifásának munkájában erőteljesen kiveszik részüket. A másik francia tényező, aki Európa számára a válságból kivezető utat a bizonytalanság megszüntetésében látja, a gazdasági élet reális talaján álló, nem csekélyebb tényező, mint Fougere, a francia gyáriparos* szövetség elnöke. Fougere a külföldi újságírók előtt tartott előadást a gazdasági válság okairól és annak elnyulását a következő körülményekre vezeti vissza: 1. a nemzetközi tartozások rendezetlensége, 2. az aranyalappal szemben tanúsított különböző magatartás és 3. hogy a békeszerződések revíziójának kérdése Európa államait két táborra osztotta meg. Amig ezek az akadályok meg nem szűnnek, nincs kilátás javulásra. Az előfeltételeket Európa csak maga teremtheti meg. Kár az Egyesült Államok kezdeményezésére várni és időt veszíteni. A francia gyáriparosszövetség elnöke által felhozott okok közül kétségkívül a békeszerződések által teremtett bizonytalanság az, amelyen az államok saját elhatározásukból a legkönnyebben segíthetnek. Az emberi jogok francia ligájának, valamint a gyáriparosszövetség elnökének a megnyilatkozása a világ közvéleményében végbemenő változásnak egy-egy bizonyítéka, mely annál jellemzőbb és súlyosabb, mert abban a Franciaországban hangzik el, mely a békeszerződésekkel remélte saját biztonságát beláthatatlan időkre körülbástyázni- Franciaországban is derengeni kezd már a béke hajnala. Kezdik az emberek belátni, hogy a legerősebb beton fedezékn él, bombavető repülőgépeknél, ágyuknál és tengeralattjáróknál is jobban biztosítja a békét a megelégedett, kezem un kajából megélni tudó emberiség. Franciaország csak akkor találhatja meg mindenkitől függetlenül a saját nyugalmát és biztonságát, hogyha ezt Euró- I pa többi népei is élvezni fogják. Megállapít- ■ haljuk, hogy a béke már útban van. Japán nem adja vissza a mandatárius területeket? Ulabb konfliktus fenyeget Japán és az Unió közéit — £ lapíis hivatalos éiiáspunt őszintén feltárja a párisi békemii va ódi jellegét London, január 28. (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) A tokiói külügyi hivatal megbízott képviselője azt a szenzációs nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt, hogy Japán abban az esetben, ha a népszövetségből való kilépésre kényszerül, semmi esetre sem adja vissza a Pa- eifikumban fekvő azon szigeteket, amelyeket a népszövetség mandátumterületként adott át neki. Ezek a mandátumok Japán háborús zsákmányát jelentik és csupán Wilsonnak a békekonferencián való jelenléte akadályozta meg akkor, hogy a dolgokat a saját nevükön nevezzék meg. Hadizsákmány helyett egyszerűen mandatárius-terü- letnek nevezték el a Németország ól elvett gyarmatokat és a török birodalom ázsiai területéből kiszabott területeket. A japán dipomatának ez a diplomáciai világban szokatlanul őszimie nyilatkozata azért szenzációs, mert egy nagyhatalom aktív d:pIomatája tesz őszinte vallomást a békekonferencia módszereiről és Wilsonnak szerepéről a párisi tárgyalásokon. Efz a hivatalos nyilatkozat mindenben megerősíti Nittinek, a konferencia egyik aktiv szereplőjének a párisi tárgyaláeoikiróil hangoztatott lesújtó bírálatait. Mandátumnak nevezték a zsákmányt, de mindenki tudta, hogy miről vau szó tulajdonképpen. London, január 28. A japán hadügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában előterész- teúte programját, amely a japán háborús fe.ké- szüiteég kiépítését tartaimaza 1935-ig. Washington, január 28. A genfi kiéleződött helyzetre való tekintettel az állami kormányzat köreiben úgy hallatszik, hogy az amerikai kormány semmiképpen sem engedi meg, hogy Japán magatrtása a Pacifikumban levő mandatárius területeit, mert ezek felett csupán népszövetségi tag lehet mandatárius. Géni, .január 28. Az ázsiai konfliktus tárgyalására kiküldött szerkesztő-bizottság tegnap végére ért a jelentés történeti részének, eme y az események lejátszódását történeti fejlődésükben és összefüggésükben tárgyalja. Csupán még két pontban nincs teljes megegyezés a szerkesz ő-b -zcttságban. bár ez a két pont ugyancsak lényeges. Az egyik pont a kínaiaknak a japán áruk eliten megvalósított bojkott-mozgalmára vonatkozik, mig a mások pont az a japán állítás, amely a konfliktus magvát abban keresi, hogy Japán kényszerítve volt az önvédelemre. Ezt a pontot azu.án a Lytton-jelentés alapján úgy intézték el, hogy önvédelemről szó sem lehet, mert Japán érdekeit semmiféle veszedelem nem fenyegette. Budapest, január 28. (Budapesti szer- kosz; tőségünk telefonálja.) A L ii ügyi bizottság tegnapi ülésén Bethlen István gróf meginterp lálta a kormányt Titudescu ro mán külügyminiszternek Az Est számár, adott ismeretes nyilatkozata ügyében. Gömbös miniszterelnök vá’aszolt B th lennek és kijelentette, hogy a magyar kor mány parlamenti bemuta hozása ad almá val külügyi vonatkozásban hangsúlyozta, hogy a dunai államokkal való együtlmükö- dés elől nean zárkózik el. Ennek cílöfeltóte- le azonban a kisebbségi jogok teljes érvé- nyesiíése. E kormánynyi atbozat után csak természetes, hogy a magyar kormány azt várja, hogy a román külügyini’ Dzter a ma. gyár V ormány nyilatkozat szellemén k is megferdő kijelentései után konkretizálja az áb'aila föltett kérdéseket, nmi’or a magyar kormány r'szérő' nincs akadálya annak, hogy ezeket mérlegelje. A külügyi bi. London, január 28. A Times je’euti Pepingb51: Bár a kínaiak milyen hallgatnak a béke létrehozására irányuló kísérletekről, Pepiugben mégis meg vannak győződve arról, hogy illetékes körök megtették a megfelelő javaslatokat. A Dzscihol elleni operációikat a’ japán katonai hatóságok beszüntették és a katonai műveletek ezen a területen tavasziig szünetelni fognak. zottság ezután az osztrák.magyar kereskedelmi szerződésről tárgyait. W • é .. V • Pamutvászon okázió 70 cm. szé’es m. 2.30 Pamutvászon reklávciUk 70 cm. szé'es „ 2.70 la ágynemű k: etonpaplan’epedöre ISO cm. „ 12.— Törülközöanyag, fehér 48 cm. széles „ 2.60 Frottier töiü ka?ö 45/i03 cm i agy ágban drb. 5.— Fehér, kezzel h mzett batiszt ing 13.—Férfi ing fehér piké-melJel * „ 30.— Férfi zsebkendő szines szél'el „ 2.75 1 komplett rgre való 3 méteies puplinmaradék 21.— Gömbös a kisebbségi legek teljes érvényesülésétől teszi függővé a szomszéd államokkal való együttműködést T tulescu-nyilatkczat visszhangja a magyar külügyi bizottságban 3
