Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-28 / 23. (3133.) szám

1933 Január!®, szombat. •PKflGAl-V MAGVAK HIRT.ap Nyomor-osztás lett a köbölkút! földosztásból Cifra per keletkezett a kisalföldi Páfffy-uradalom felosztása körül - Ha egyszer a magyar földműves is földhöz iut... — Bonyodalmak az Agricoia szlovák szerződése körül, amelyet 3 szlovákul nem értő magyar gazdákkal aláírattak Komárom, január 27. (Saját tudósítónktól.) A földreform végrehajtásának különös virága ke­rült a komáromi kerületi bíróság felebbviteli széke elé. Ritkán jutott magyar földműves em­ber földhöz a földreform révén, de ha hozzá­jutott, azt rendszerint nagy bonyodalmak kö­vették, mint azt a köbölkút] gazdák sorsa is igazolja. A köbölkuti földosztásból szintén pör lett, mint annyi más föUligénylésböl s a pör már évek óta foglalkoztatja a bíróságokat. Az Agricoia rt. feíoszSatja a Pá!fffy°birtokot A Kisalföld egyik legnagyobb birtoka a tizenegyezer holdas Pálffy-birtok volt, amelyet a földreform során felosztottak. A felosztásra az erre alakult Agricoia r. t. kapott engedélyt s a részvénytársaság a Köbölkút, Bátorkeszi, Marcelháza, Hadar körül elterülő hatalmas birtokkomplexumot igyekezett felpar­cellázni és eladni. Legnagyobbrészt telepesek kapták a földet, akik máris küzdenek az adósággaü. Magyar gazdák közül azok részesültek előnyben, akik beléptek az agrárpártba. Számos gazda akadt, aki egyidőre valóban be ig lépett az agrárpártba, hogy földet igényelhes­sen. Mint később kiderült, az uradalom nem volt szabad birtok, hanem kötött, 4e erről a részesülők nem tudtak. A kBbSlkuti földosztás Köbölkút község határában az úgynevezett Báránylegelöt is felosztották. Körülbelül harminc csehszlovák kolonista jutott Itt bir­tokhoz, akiknek azonban máig sincs a nevén a birtok $ ha tíz év alatt nem tudják lefizetni a vétel­árat, akkor ki is tehetik őket a birtokból. A köbölkutiak maguk is szerettek volna földhöz jutni 6 kaptak is néhánvan 1—2 holdat. Ezek közül sokan voltak olyanok, akik végkielégi- gitésül kapták a „birtokot14 az uradalomban tel­jesített szolgálataik fejében. Később kiszámí­totta az Agricoia r. t., hogy kinek milyen ösz- szegü végkielégítés jár s ha úgy találták, hogy a végkielégítés összege nem éri el a kapott egy-két hold árát, akkor az „altruista46 vállalkozás nagyobb dicsősé­gére pótdijakat szedtek a szegény, ágrólsza- kadt zseüéremberektől, Ezek máig is küzdenek a fizetésekkel. Az ura­dalom megszűntével az uradalmi cselédek nagy- része munkanélküli lett és növeli az elkeseredett kommunisták számát. Hasonló földosztást csináltak Marcelházán is, ahol a cselédnép vetőmag nélkül maradt, bár megengedték nekik, hogy addig, amíg nem ta­lálnak a birtokrészre vevőt, felszánthatják és bevethetik a földet. Vetőmagot és eszközöket azonban nem kaptak. A Pálffy-uradalom zsellér- népe a megélhetés legnagyobb problémái elé került. A „házheljresek" és a „földesek" Köbölkút is egyike volt az Agricoia r. t. terü­leteinek. A Pálffy-birtok legnagyobb részét ko- lonistáknak adták súlyos feltételek mellett. A kokmisták birtokait magyar gazda nem is vá­sárolhatja meg. A köbölkutiak azonban szeret­tek volna szintén földhöz jutni őslakos-jogon és sikerült is nekik néhány holdat megvenni, eze­ket nevezik most „földeseknek66, akik pedig né- hányszáz négyszögből telekhez jutottak házépí­tési célokra, azok a „házhelyesek66. A „feliaj­tók “ ajándékba is kaptak földet. 1928-ban, — a periratok szerint, — Benkő Samu érsekujvári mérnök megjelent Köböl- kuton. hogy felmérje és kiossza a házhelye­ket Ezek a házhelyek nem is voltak a legjobbak, mert mocsaras területen feküdtek. Négy korona ötven fillérjével adta d négy- Szögölenkint Tekintettel arra, hogy ugyanabból a birtokból két koronáért is adtak el négyszögöles telke­ket, a gazdák megkérdezték a mérnököt, miért drágább az ő területük. A felelet az volt, hogy a kétkoronás területek kötött területek, mig a négy korona ötven filléresek szabad terü­letek, azok átmennek a vevők tulajdonába s igy ter­mészetesen drágábbak is. A vételár mellé a mérnök a felmérés, kezelés, átírás összes költségeire fejenként 220 koronát kért, amit szerződés­ben meg is adtak neki. A mérnökben mindpnki feltétlenül megbízott s mikor a mérnök a szlovák nyelvű szerződést egy Tomasek nevű postással vógighordoztatta Köbölkuton, a szlovákul egyáltalán nem tudó vevők nyu- j godban aláírták a szerződést ■' Egy nap alatt mind az ötvenheten, jóhisze­mű lég. A szerződés titkai A magyar gazdák nem értették, mit tartal­maz a szerződés s csak utólag keveredtek bo­nyodalomba miatta. A négy korona ötvenfil- léres vételár és a kikötött 220 korona keze­lési költség lefizetésével mindent kiegyenlí­tettnek véltek. Egy év múlva azonban az Agricoia r.-t. ügyvédi felszólítást küldött mindegyik ve­vőnek, hogy négyszögölenként még egy ko­rona 10 fii ér adminisztrációs költséget is kell fizetniük. Ez újból súlyos terheket jelentett a tulajdo­nosokra nézve, akik közben megtudták, hogy az ígéret dacára házhelyeik nem szabadok, hanem kötöttek. Nem akartak fizetni s igy került pörre a do­log. A szerződést a vevők ne<m tudták elolvasni és a szerződésben vo >t egy pont, ami lehe­tővé tette a pörlést: egy „atd.66 jel, magya­rul „stb.“ Ez a satöbbi jelentette a további követeléseket, de erről a vevők nem tud­tak. Voltak, akik megijedtek és lefizették a to­vábbi egy korona tiz filléreket is. de huszonötén tanácskozást tartottak é® nem fizettek. A szerződés e?yéb ravaszságokat is tartalma­zott, mint később kiderült. A Vevők a telke­ket négyszögölenként fizették pontosan, a szerződés mégis azt mondja, hogy: „A terület nagyságáért szavatosságot az Agricoia nem vállal.66 Az úgynevezett „földesek” panasza az volt, hogy Bmkg mérnök a szerződés elkészítéséért külön felszámított szép összegeket, azonkí­vül kétszer számította fel a mérnöki dijat egy telekért. A bérleti szerződéseket a földhivatal még nem hagyta jóvá. BlröságS tárgyalások Az ügy pörre került. - > - • A párkányi járásbíróság elismerte a szer­ződés érvényességét. Fellebbez® folytán a köbölkutiak pőre a ko­máromi kerületi bíróságot csütörtökön foglal­koztatta. A köbölkuti gazdák védői, Kállay Endre ér. és Vitéz Gyula dr- ügyvédek terje­delmes előterjesztésben tárták fel a bíróság előtt a köbölkutiak sérelmét és a földosztás után kötött szerződések különös voltát. A ta­nuk a kárvallottak mellett szóltak. A köbölkuti nép elkeseredése akkora volt, hogy a helyszíni szemle alkalmával Benkő Samu mérnököt meg akarták támadni és testi épségét veszélyeztették. A biróság külön tárgyalja a „földesek” és a „házihelyesek” ügyét. A „földeseket” az is veszélyezteti, hogy a bérleti összeget nem fogják beszámítani a vétel árába, holott ugyanazon a földön gazdálkodnak, amelyet nicg akarnak venni. A védelem álláspontja *az, hogy a házhelyesek a szerződést jóhiszemüleg ír­ták alá é® csak a megbeszélt összeg kifize­tésére kötelezték magukat, évek múlva különleges záradékok alapiján többet követelni tőlük nem lehet. A földesek esetében a bérleti szerződés szerint csak el­vont hasznot lehet tőlük követelni. A biróság Ítélete csak a jcV ^éten várható. elismerte a szer­TELEFONKÉN 310 A nagyvárosok pezsgő; életét, idegen országok sajátosságait, idegen népek szórakozásait —- mindezt kényelmesen átéli otthon az uj TELEFUNKEiN 350 készülékkel. Ez a modern 3 lámpás, árnyékolt rácsu készülék, mely­nek tökéletesített visszakapcsolása van, különösen szelektivitásánál és érzékenységénél fogva emelkedik ki. A megvilágított, beosztásos autó- skala megkönnyíti a kezelését. A távoli állomásokat még a helyi leadó közvetlen közelében is kitünően fogja Fa Kreál & Co.. Praha I, Hradebni 3. Küldjön díjmentes árjegyzékeket és prospektusokat. A Reggel hitelezőinek egyrésze visszavonta csődeljárási kérvényét A többi hitelező a várakozás állássontlán — A kormány­sajtó ostroma a kormánytámogatö A Reggel ellen Pozsony, január 27. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Ma délelőtt fél tiz óra. kor tárgyalta Kycák bírósági tanácsos a po­zsonyi kerületi bíróságon a Minerva korlátolt fele lősségű lapkiadó társaság csödügyét. Mint ismeretes, az országos nyugdíjintézet 60000 koronás követelés erejéig csődkérvényt adott be a pozsonyi A Reggel című magyar nyelvű csehszlovák kormánylapot kiadó Minerva lap­kiadó társaság ellen és a kerületi biróság a c8ődöt december 31-ikén meg is nyi­totta. A mai első hitelezői értekejlieten a Mi­nerva lapkiadó társaságot Stunda István ag­rárpárt! képviselő ég Schulz Ignác 8®ociálde„ mokrata szakszervezeti titkár képviselte. Mint csődtömeggondnok, Földe® Zsigmond dr. po­zsonyi ügyvéd jelent meg. Kycák birő a tár­gyalás során bejelentette, hogy az országos nyugdíjintézet levélben visszavonta a csődeL járási kérvényt, mert ígéretet kapott, hogy a társaság havi részletekben megfizeti a 60.000 koronás követelést. A Minerva társság ugyancsak becsatolta a csehszlovák sajtóiro­da nyilatkozatát, amely 22 337-75 korona kö­vetelést jelentett be, de levében követlését szintén visszavonta. A pénzügyigazgatóság egy szerkesztő visszatartott adójának ügyében támadt 1186% korona követelését szintén visszavonta és igy ez a? ügy is elesett. A bér. li,pi Sclierí-Verlag 1500 koronás követelését & tárgyaláson kifizették az ott megje’ent ügy­védnek. A hitelezők bejelentési terminusa február 6. és az első érdemleges tárgyalás február 13-án délelőtt 10 órakor lesz. Van több hitelező is, akik részint Fo des dr. csőd­tömeggondnoknak bejelentették ugyan köve­telésüket, de egyelőre nem csatlakoztak a csődeljáráshoz, hanem megvárják, milyen el­intézést nyer A Reggel ügye. Külön csoportot a<kotnak a bizományosok, akiknek egy része szintén hitelezőként lép föl a Minerva lapki­adó társaság ellen. Ezek szintén várakozó álláspontra helyezkedtek. A kormánylapok támadják A Reggelt Prága, január 27. A csehszlovák kormány- többség lapjai rendszeres támadást folytatnak a kormány magyar nyelvű orgánuma, a po­zsonyi A Reggel ellen. A L idővé Novimy szer­dán közödé, hogy a lap 65 000 korona havi szubvenciót kapott, az összeg azonban nem volt elég a kiadásokra és a lap két igazgatójá­nak és három főszerkesztőjének fizetésére. A rendszeres szubvención kívül a lap még to­vábbi támogatást is 'kapóit. A Kasztot főszer. kesztősége alatti gazdálkodás hiányainak fe­dezésére 400 ezer koronát fordítottak. A mos­tani gazdálkodás deficitje 700.000 korona kő­iül mozog, amelyet valószínűleg a kormány­nak kell kifizetnie a laptulajdonosok helyett, nem tekintve a rendszeres szubvenciót, amely körülbelüli háromnegyed milliót tett ki évente. Ivánka Milán lapja, a Národny Dennik teg­nap egyebek közt a következőket írja: — A Reggel mai állapotában és azzal a gazdálkodással, ahogy eddig vezették, egyá'falában nem s égi ti elő a szlovens®kói magyarok közti aktivizmu«t, hanem inkább kompromittálja azt és közvetve árt neki, mert a magyar intelli­gencia, mégpedig az is, amely szemmel látha­tólag aktivista és az állam iránt pozitív haj­landósággal bírna, nem viseltetik a lap és annak vezetése iránt bizalommal. Számunkra a valódi magyar afotivizmus a fontos s éppen ezért ebben az ügyben tökéletesen rendet kell teremteni. Az általános nyugdíj- biztosító intézet, amely mintegy 60.000 koro­na összegű nyugdiijiíleték be nem fizetése miatt kért csődeljárást A Reggel ellen, ezt a kérését ugyan visszavonta, amikor megígér­ték neki, hogy az összeget A Reggel megfize­ti, de azóta újabb csőd kérvények futottak be. Hogy a közvélemény legalább egy kis bete­kintést nyerjen A Reggel gazdálkodásába, egyebre néhány számadatot idézünk — foly­tatja Ivánka lapja. — A Reggelnek szubvenció eímén a minisz­terelnökség sajtóosztálya — rendszerint a Csehszlovák Agrárbank pozsonyi fiókjának közvetítésével — havi 65.000 koronát kül­dött. Ebből azonban A Reggel pénztárába csupán 57.000 koirona folyt be. Hol maradt a hátra­lévő 8000 korona, havonta? De A Reggelnek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom