Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-24 / 19. (3129.) szám

'PftAGAlví ViauhAR-Ml WíA0 Széchenyi naplója Irta: HEGEDŰS LÓRÁNT (Budapest) Budapest, január. A Magyar Történelmi Társulat kiadásában most jelent meg gróf Széchenyi István napló­jának harmadik kötete, Az ötven Íves könyv a Legnagyobb magyarnak 1826-tól 1880-ig irt ön­vallomásait tartalmazza Viezota Gyula kiváló tudósunk jegyzeteivel, amelyek nemcsak egy fáradhatatlan, de igen szerencsés kezű kutató eredményeit adják. Ez volna tehát a csodála­tot, munka harmadik kötete azután ... az­után megint eltemethetnők irodalmunk legna­gyobb kincsét, mely több mint hetven év óta várat a feltámadásra, ha neon látunk hozzá megmentéséhez. Mint minden, ami gróf Széchenyi Istvánnal összefügg, az ö naplóinak ügye is emberfölötti és fantasztikus. Negyvenhat esztendőn át írja na.pióvailemását Széchenyi István szakadatlan e dkészül ezáltal egy irodalmi mü, amelyhez hasonló lólek kit árast a világirodalom nem is­mer. Tudtommal eddig nem vagyunk többen, mint öten '"agy hatan, akik elvolvastuk, mert a magyarság mindeddig nem volt kiváncsi leg­nagyobb fiának legbelsőbb lelki megnyilvánu­lására. Kétségtelen, hogy Széchenyi naplója olyan önvallomás, sőt gyónás, amelyet családja, tagjai közül senki sem olvashatott, ezért tar­totta zár alatt köteteit, amelyeknek száma nem kevesebb, mint negyvenkettő- ő maga végren­deletében ismételten akként rendelkezett, hogy halála után semmisítsék meg az egész gyűjte­ményt, de mikor késő öregségében megtudta, hogy hű titkára, Taschner Pál a megélhetés ne­hézségeivel küzd, azt. a följegyzést csatolta vég­rendeletéhez. hogy Taschner töröljön ki a nap­lóból mindent, ami bárkit botráhkoztat $ a töb­bi része maradjon az ő rendelkezésere. A jó Taschner hónapokon át obotránkozott4 » aki ma. a naplót kezébe veszi, ijedten látja, hogy óriási ablakok tátenganak benne e a szöveg egy részét olyan tusfestékkel mázolta át, hogy hiába próbálják levakarni, az eltávolítással az alatta, levő Írás is megsemmisül S ez 3j megszaggatott, átlyukasztott, megnyir­bált irásmü mégis a legcsodálatosabb jelenségek egyike, amelyekkel a világirodalom egyáltalán foglalkozik. Ezért voltam bátor a. Magyar Tör­ténelmi. Társulatban előállni azzal, hogy szed­jük össze a magyarság mostani szellemi erejét, nem -.. kevesebbet.,. szedjünk össze száz olyan magyart, aki mind hajlandó a nevét bele­írni azok közé, kik Széchenyi naplóját végre átadják a. nyilvánosságnak. Az illetőknek kitű­nő üzlet ez, mert számításom szerint legalább hat óriási, kötetet, tehát összesen mintegy 300 ivet fognak kapni pénzükért. De megkapják azt is, hogy végre egy szegény nemzet legna­gyobb kincsét a világ elé tárja. Ma, a napló el­olvasása után (amellyel, nem röetellem beval­lani. ma jdnem egy félévet töltöttem) az a véle­amely .most került ki a sajtóból s amely azért is érdekes, mert Széchenyi fiatalkori irodalmi kísérleteit s egyben a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó élőnulakóiatokat, is tartalmazza függelékében, voltaképpen hatal­mas lírai vallomás. Majdnem minden oldalán a C-reseenoe iránti lángoló szerelem lobban fel oly erővel, ihogy ma is perzselő fűzként csap az olvasó szemébe. Egy végtelenül mély léleknek oly hatalmas lírai tobzódása ez, amely megérteti velünk, mily nagyszerű alko­tásokra kellett képesnek lennie annak, aki ily hatalmasan, ily állandóan és ily mélyről feltörve tudott zengeni élményéhez. Ez a harmadik kötet, amely a Történelmi Társulat Széchenyi-sorozaIában most látott napvilágot, maga alkalmas arra, ihoigv Szé­chenyi röl. a tettek emberéről, Széchenyi szi­vére terelje a figyelmet s akkor a magyarság uj 'meglepetésre fog ébredni; oly mélyek és szélesek hullámai, hogy csak Bethoven zené­jének hangzása hasonlítható össze nagyszerű csobbanásaival. Rángsz iv tüze csap fel 'belőle, áttörve ezeket a meglyuggatott és ki vakart ol­dalakat, 'bevilágítva a magyar politika múlt­ját, jövőjét és vi'sszatüki'öztetvé egy Halhatat­lan lelkivilágát, akihez hasonlót ritkán szül­nek századok. A magyar éjszakáiban Széche­nyi naplójával uj fény gyullad. menyem, hogy ha politikusaink, a háboruelötti időkben olvashatták volna Széchenyi naplóját, egészen más politikát ajánlottak volna a ma­gyarságnak és ha életrajziról belemélyedtek volna nemcsak az ő ikülső tetteibe, hanem lel­kének belső rugóiba, oly Széchenyi István állt volna előttünk, aki sokká,! közelebb van a nem­zet szivéhez, mint ma tapasztaljuk. De más in­dok is vezet akkor, amikor a napló kiadását sürgetem s annak hirdetésére vállalkozom. Ez az, hogy bármely külföldi ember szívesen fogja venni, ha e naplót olvashatja, mert hiszen Szé­chenyi. egyúttal nagy utazó, aki megfigyel nyu­gaton és keleten mindent. Mily érdekes lesz te­hát, ha a francia, angol, olasz, vagy török most. több, mint száz év múlva, megkapja az ő hazá­jának leírását, egy minden benyomásért mohón lelkesedő magyar lángész tükrében. A napló b rmadik kötetének megjelenésé­vel csak nie 'ödöít az a benyomásom, hogy nincs joga többé senkinek elrejteni ezt a mérhetetlen kincsei. A harmadik kötetben. Csallóköz tiltakozik Dérer iskolareformja ellen A magyar nemzeti párt somorlai körzetének állásfoglalása a Csal.ókOz nevében Prágában házaló poíikuai ügynökök ellen Pozsony, január 23. Csütörtökön délelőtt a magyar nemzeti párt somorjai körzetének vezetősége xendkivül nagy számban látoga­tott gyűlést tartott Somarján­Az ülést Rázgha Károly körzeti elnök (Csákány) nyitotta meg és kegyeletei sza­vakkal emlékezett meg az elhunyt Bohra Rudolf keresztényszocialiőta szenátorról, aki­nek működése értékes és soha nem fáradó volt a magyarság küzdelmeiben, sorainkból való kidőléee hatalmas veszteséget jelent. Indítványára, az ülés részvéttévtratot inté­zett özvegyéhez, egyúttal pedig táviratilag üdvözölte a párt. vezérét., Szent-Ivány Józse­fet, Rázgha lendületes beszédben ismertette a magyar gazdák szomorú helyzetéit, rámu­tatott az agrárpárt lélek vásárló kísérleteire e a magyarságot összefogásra buzdította. Ezután Rázgha a pártvezetéséig határoza­tát közölte, mely szerint: az 1933-as évvel Méhes Rudolf csallóközi titkár tehermentesí­tésére a körzetet a pozsonyi főtitkársághoz csatolta, köszönetét mondott meleg szavak­kal Méhes tízévi fáradhatatlan és eredmé­nyes működéséért, és egyúttal bemutatta a körzeti vezetőségnek Bicsovszky Kázmér dr. or szagos fóti (km* t. Rázgha Károly nagy hatást keltett szavai után Méhes Rudolf titkár tartotta meg be­számolóját. tízesztendős működéséről- A megjelentek Méhes Rudolf értékes és lelkes működéséért egyhangúlag köszönetét sza­vaztak. Ezután Bicsovszky Kázmér dr, or­szágos főtitkár fejtette ki munkaprogramját. Majd Ríchter János szenátor emelkedett, szólásra és elsősorban Bohra Rudolf szenátor elhunytáról emlékezett meg « könnyekig megindult szavakkal parenrtálta el a magyar küzdelmek nagy halottját. Keményen bírál­ta Dérer iskolareformját, melyet észszerütlenoek. időszerütlemiek é§ ve* szél v ésnék aposztrofál. Veszélyes, mert a kommunizmus napjaink­ban való rohamos terjeszkedése idején nem 51 vörös csillag Irtás VÉCSEY ZOLTÁN (19) Igen. ez a. helyzet és ez a megítélés szinte föl- villany ózz a. Szovjetoroszországról szerzett is­meretei még nagyon hiányosak voltak, főleg nem ismerte azt a rettegett szervet, amely a cseka örökébe lépett, a gépéut, amelynek mű­ködéséről Nyugateurópában olyan borzalmas hírek terjengenek. Nos, az előzmények rácáfol­nak ezekre a rémhírekre. Ez a.z ügynök is mi­lyen udvariasan szólította meg és végezte el a rábízott föladatot. Néhány perc múlva talán ma­gával a gépén főnökével áll szemben, akiről azt mondják, hogy hatalma még a Sztálinénál is nagyobb s Szovjetorosz országban mindenkinek a. sorsát a kezében tartja. Végeredményben ennek az embernek van ki­szolgáltatva ő is. Most újból erőt vett rajta az aggodalom. Ret­tentő érzés az, hogy egy embernek vagyunk ké- nyére-kedvére kiszolgáltatva. Egyetlen ember dönt a sorsunk fölött, aki másnak nem felelős, csak a saját lelkiismeretének, tehát voltaképpen senkinek. Kísérőjéhez fordul. — Ha szabad megkérdeznem, kihez vezet ön? A gépéu embere az első kérdésre nem felelt s csak aztán, hogy Kurt megismételte kérdését, méltatta őt feleletre. — Mensinskij elvtárs rendeletére vezetem elő. Mensinskij eivtára! Sokat hallott és olvasott róla. A legtöbb cikkben szadista hajlandóságok­kal vádolták meg a politikai rendőrségnek ezt a hírhedt alakját. Akik szembekerültek vele, az­tán valahogy mégis kimenekültek a körmei kö­zös, azt hiresztelték róla, hogy még fizikailag is gyakran megkinozta a kezébe került szeren­cséi' eueket. A lelki gyötrelmek okozásában pe­dig'' olyan kifogyhatatlanul leleményes, hogy az irdvizioió legbirhedtebb alakjainak módszerei is eltörpülnek az övéi mellett. Az autó egyetlen rántásra, megái lőtt, a kísérő Föl nyitotta az ajtót s kitesáékslto Kürtőt. A Eyublyaaa-téren állottak meg, egy uégyemele- tcm, komor, kaszárnyaépület előtt. Kurt tudta (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) máT, hogy ez az épület a mindenkori uralkodó rendszer politikai rendőrségének, a cárizmus oehranájának s a szovjet gépé újának rettegett tanyája. A széles tölgyfakapu előtt két gépéuieta ál­lott. őrt, marcona, zord alakok, az övbe dugott kézigránátokkal. A nagy kapubejárat mellett kisebb ajtó nyílott, ezen léptek az épület belse­jébe. A kapualjból hatalmas négyszögü udvarra esett Kurt tekintete, amelyet minden oldalról az épület sok ablakkal ellátott belső falai fog­tak körül. Durva kövezet bontotta az udvart, amelyet most vakító fénnyel árasztott be a csaknem függőlegesen aláhulló napsugár, de azért Kurt egy szem pil állítással észrevette, hogy a kapuval szemközti falon a vakolat nagy fol­tokban hiányos és sűrűn borítják egymás mel­lett fekete pontok, golyóknak a nyomai, mintha gyakorlatozó katonák céltáblájául szolgálna, ez a fal. Az épület baloldali szárnyába fordultaik és Kürtőt kísérője az első emeletre vezette föl. A folyosó most szinte néptelen volt, csak a végén állott egy kis csoport, néhány oseka-ügymök között egy összegörnyedt, alak. Valószínűleg ki­hallgatásra várakozik. A kisérő a harmadik ajtón nyitott be s beszó- •Iitotfca Kürtőt. A szobában még nem volt senki. Tágas helyiség volt ez, az ajtó mellett mindkét oldalon a fal egész hosszában tölgyfapad húzó­dott s az ügynök fölszólitására Kurt leült a pa.dra. A szobának három ablaka nyílt az uo- cára.. A középső ablak fölött rézkarc, amely Lenint ábrázolja, ez volt a szoba egyetlen disze s az ablakok előtt egyszerű, zöld szinre mázolt faasztal, mögötte szók, az asztal lapján pedig csengő, tintatartó, tollak s néhány papírlap. A szobába, jobbról s balról ajtó nyílott. A kisérő a baloldali ajtóhoz ment s bekopo­gott. Néhány pillanat, az ajtó megnyílt s egy magastermetü, sovány férfi lépett bo a szobába, ál Ián kit; hegyes szakáll, ritkás haja fölfelé volt fésülve, szemei fürkésző nézéssel mérték végig Kürtőt, aki most fölemelkedett helyéről » fej­biccentéssel üdvözölte a szobába lépőt. A férfi energikus léptekkel kanyarodott be az asztal mögé, kihúzta a széket s leült, majd jobbjával intett a gépéuistának, aki elhagyta, a szobát. Ivetten maradtak együtt: Mensinskij, a gépéu rettegett politikai megbízottja, és Kurt Resner, a kelepcébe került bécsi újságíró, az osztrák szovjot.ba.rátok szövetségének tisztelet­beli tagja. Mensinskij kifogástalan németséggel kezdett ■beszélni, sőt Kurt az első szavai után megálla­pította, hogy bécsi dialektussal beszél. —- Kurt Resner ur, bécsi ujsagiró, ugyebár? — ez volt az első kérdés, amire Kurt csupán egyszerű fejbólintáeeal válaszolt. — Kérem. Resner ur, szíveskedjék előírásaink szerint az önnél levő fegyvereket ide lerakni az asztalra. — Kérem, — mondta Kurt s az asztalhoz lép­ve kirakta hátsó nadrágzsebéből browningját s egyik kabát zsebéből a kését. Mensinskij balke­zével nyúlt a tárgyakért s fáradt mozdulattal maga elé húzta. Aztán udvarias kézlegyintéssel a pad felé mutatott. — Parancsoljon, kérem, helyet foglalni, azt hiszem, rövidesen készen leszünk., — mondta rendkívül barátságos hangon. Kurt leült s várta a kérdéseket. Mensinskij szórakozottan babrált Kurt késével, szemét az asztal lapjára függesztette, majd hirtelen meg­szólalt. Hangja most egészen csöndes volt. — ön Alex Alexevies Kirinov társaságában lépte át az orosz határt. Az volt a céljuk, hogy Fjodor Szemjanovics Kulinyevet figyelmeztes­sék az őt fenyegető veszedelemre, szökésre bír­ják és a szökését előmozdítsák. Megfelel-e ez a valóságnak? — Igen, — felelte Kurt és ez az igen határo­zottan, erélyesen csengett. — Mondanom sem kell, bár valószínűleg er­ről önnek idáig nem volt tudomása-, hogy a be­utazási vízuma hamisított. Ez azonban egyszerű útlevél kihágás. Arra vonatkozólag szeretnék öntől részletes föl világosi tást kapni, hogy mi­lyen összeköttetésben állott Fjodor Szemjano­vics Kulinyevvel? Mielőtt azonban erre a kér­désemre válaszolna, figyelmeztetnem kell önt, hogy a politikai rendőrségnek sok olyan adat áll a rendelkezésére, amelyekből ennek az ösz- szeköttetósnek természetére és terjedelmére kö­vetkeztetni lehet- Ezért a saját érdekében való­nak tartom, ha mindénről őszinte és kimerítő vallomást tesz, hogy az esetleges kellemetlensé­geknek elejét vegyük. Kurt nyugodtan hallgatta végig a. hosszú elő­lehet a vallás, av, egyetlen átfogó erkölcsi erő kiszorításával, nevetni az ifjúságot az is­kolában, a vallástalanság terjedése a demo­ra I Ráció t fok ózza ■ Nemzeti szempontból reánk nagy veszélyt jelent a javallat, mert édes anyanyelvűnk elhanyagolását és visszaszorítását jelenti az államnyelv előnyére. Jézus Krisztus is felkarolta a tanítás ügyéi, mondván: tanítsátok az összes nemzeteket! Az egyház felkarolta a tani tást már a kata­kombáktól kezdve. Ezt a két évezredes jogot rut hálátlanság volna egyszerűen elvenni. Nemzeti szempontból jogunk és köteles­ségünk az anyanyelvűnkhöz, magyarsá­gunkhoz való ragaszkodás és mindent elkövetünk, hogy ez a javaslat ne váljon íörvénnyé. László Zsigmond a Barázda és a Magyar Vidék című lapokat ajánlotta támogatásra- Koczor Gyula pártígazgató ellenzéki han­gú beszédben kritizálta a kormány politiká­ját. Sxóvátette azt a kijelentést, hogy csalló­közi magyarok küldöttsége járt Prágában a nép megelégedettségének hangoztatása cél­jából, A jelenlevők e szavaknál hevesen fa­kadtak ki: — A Komorjai körzetből senki nem járt Prágában! — Nevezzek meg, akik ezt állítják, hogy kik voltak Prágában! — Csallóköz földje nem fogadja be azokat, akik Prágában elárulták! Koczor Gyula, nagy tetszéssel fogadott be- j szód-e utóm Bicsovszky Kázmér dr- főtitkár bejelentette, hogy Nagy magyaron és Nagy- szarván havonta egyszer kiszállást tartanak, mely alkalommal a párt adóügyi tanácsadó ja is jelen lesz. Illés Emil, a párt adóügyi tanácsadója, az adó vallomás okra vonatkozólag adott gyakor­lati fölvilág'ositásokai. Horváth Ernő vajas* vatai lakos azt indítványozta, hogy* tiltakozó m onstre-k-ü Idötteég követelje Prágában a közterhek enyhítését. A nagyhatású gyűlési Rázgha szavai zár­ták be. — Halálos husmérgezóe, Nyitrai munka- társunk jelenti: Pénteken délután súlyos mérgezési, tünetekkel szállították be a nyit rai kórházba Hnoska Gize.la nyitrai asszonyt, aki kínos szenvedés után másnap meghalt, A jelek szerint az asszony halálát hús mér­gezés okozta. A halálesetiről azonnal értesí­tették az államügyészséget a boncolás elren­delése végett­terjesztést. A kérdésre elő volt készülve és így minden habozás nélkül adta elő válaszát. — Múlt évi orosz tanulmányutam alkalmával a külügyi népbiztosság Fjodor Szemjanovicsot rendelte kísérőmül. Akkoriban sokat voltunk együtt és igen szívélyes barátság fejlődött ki közöttünk. Mensinskij helyeslőleg bólintott, mintha ezzel is el akarná ismerni, hogy Kurt előadása megfelel a tényeknek. — Nem lenne szives beszélni arról, hogy mi­lyen természetű volt ez a barátság? Annyira bizalmas volt-e, hogy Fjodor Szemjanovics po­litikai természetű dolgokról is beszélt önnel? — IgeD. Politikai dolgokról is beszélgettünk és Fjodor Szemjanovics politikai nézeteit gyak­ran fejtegette előttem. Hogy minden további kérdezősködésnek elejét vegyem, kijelentem, hogy ezek a beszélgetések merő tooretizálások voltak... Mensinskij most fölugrott s tenyerével ráesa- pot-t az asztal lapjára. — Én pedig, hogy minden további csürés- osa var ásnak elejét vegyem, kijelentem, hogy Fjodor Szemjanovics politikai összeesküvést szőtt, ön tudott erről az összeesküvésről és ré­szese volt ennek. Kurt nyugodt hangon vetette körbe: — Merő kitalálás. Vagy legalább is a fantá­ziának tulmerész játéka. Mensinskij már újból tilt. s az asztal fölött előrehajolva, élesen nézett Kurt szemébe. — Nos hát erre tárgyi bizonyitékaim vannak, ön tagja volt a vörös csillag lovagjai szerve­zetének, ennek a veszedelmes kémhálózatnak, amelynek egyik mozgatója Fjodor Szemjanovics volt. — Badarság! — kiáltotta közbe hevesen Kurt. Izgalmában fölugrott s az asztal elé ron tottu — Aljas és vakmerő kitalálás •— kiáltotta, elfojtott hangon —, amelyre önnek semmiféle bizonyítéka, semmi jogcíme nincs! — Kérem, csak nyugodtan. Ezek a szenvedé­lyes kitörések nem használnak, ön tehát tagad­ja, hogy a vörös csillag lovagjai szervezetének tagja volna? — Tagadom, mórt ez alattomos és gyáva in­dok arra, hogy ürügyük legyen a fogvatartác­somra. Követelem, hogy azonnal szembesítsenek a vádlóvá! és szembesítsenek Fjodor Szemjano­vics Kulinyewel, meg Alex Alexevies Kirinov- vaí. Gúnyos nevetésre fakadt Mensinskij.' — ön követel? Nincsen tisztában a helyzeté­vel. önnek nincs egyáltalán követelni valója., ■*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom