Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-01 / 1. (3111.) szám
kapcsolatiban kétféle tájékozottságu magyarok vannak. Kétféle föladatot kell tehát a helyzettel kapcsolatban megoldani. Egyik: a régieknek alaposan megismerni a cseh nemzet történelmét, — a másik: a kisebbségi magyarság fiatalságát jól megtanítani a magyar történelemre. S már régen meg kellett volna írni és régen ki kellett volna adni a ceehsz’ovákiai magyarság részére eg" magyar és cseh történelmet, amely mindkét vonatkozásban komoly, tanító, ismeretterjesztő és nevelő hatású lett volna. A csehszlovákiai kiadású magyar történelem hiányát Esterházy János pályázata hivatott pótolni. Ennek eredményét bizalommal várjuk. A magam részéről is egyik mindehekelőtti és legsürgősebb föladatunknak tartom, hogy ecry megfe’elő magyar történelmet adjunk minden csehszlovákiai magyar ifjú kezébe. A föladat másik vonatkozásában sincs még megoldva, bár természetszerűleg az előbbre van. mint az első. A csehszlovákiai magyar kisebbségi ifjúságot minden iskolában tanítják a cseh és szlovák történelemre. Ez azonban nemcsak, hogy nem megfelelő nemzeti érdekünknek, hanem egyenesen kárára van annak. Az elemi iskolai magyar nyelvű cseh történelmekről nem is teszek említést. A középiskolákban Pékár prágai cseh egyetemi tanár „A csehszlovák nemzet történelme'* cimíl, Orbán Gábor által magyarra fordított könyvét használják. E könyv a legrosszabb tankönyvnek szinte iskolapéldája. Anyaga lehetetlenül nagy, több vonatkozásra hosszasan kitérő, egyes megnyilatkozásaiban túlzóan elfajult, sőt igaztalan, betűszedésre is abszurd. Ebből a könyvből rendesen tanulni nem lehet, ebből a könyvből az azt tanuló ifjú — még ha kellően érett is már — helyes ismeretet sem a cseh, sem a. bele foglalt magyar történelemről nem szerezhet. Nagy hiánya volt tehát egy jó. valóban magyar nyelven irt, megérthető, áttekinthető cseh történelemkönyvnek! Ezt a hiányt részben pótolja Sas Andor magyar fordítású Krofta ..A csehszlovák történelem kis tükre" könyve. Ez sem az, amire szükségünk volna, mely különösen magyar vonatkozásaiban eléggé tárgyilagos volna. De több és jobb minden eddiginél. Ezt a könyvet elolvasva, a magyar történelmet is-, merve, már eléggé alapos tájékozódást nyerhetünk a Cseh történelemről. Krofta történelme, mint első fejezetének első bekezdése bizonyltja, információs könyvnek s munkának készült, persze a cseh és csehszlovák érdekeknek megfelelően. Egyes — de aránylag kévés elfogultsággal telt részeit, a befejező résznek reánk vonatkozó téves fölfogását kivéve, valóban megfelelő tájékozódást, kellő ismeretet nyújtó. Újat nem mond, uj kifejezésekkel, uj fölfogással (mint azt Magyarországon Kómán és Szegfű teszik) nem dolgozik, de röviden __ 1.93S január 1, vasárnap. i iM imwi .....TIT iiT'TI áttekinthető képét s ismeretét adja a cseh történelemnek. Krofta nemcsak történettudós egyetemi tanár. hanem politikus is, még pedig Lenes közvetlen munkatársa, tehát érdemes tudnunk, hogy mit mond, mit emel ki ö a cseh történelemben, magyar vonatkozásokban • mi neki, mint vezető politikai tényezőnek, a történelmi véleménye s fölfogása. Érdekes a könyv két utolsó fejezete, mely a világháborúról és a köztársaság első éveiről szól. A Habsburg-uralom alatti korszakokról szóló fejezeteket (VII—XII.) olvasva, azt a megállapítást tehetjük, hogy a csehszlovák köztársaság berendezkedettségánek sok vonatkozása egyenesen kópiája az osztrák rendszernek. Krofta könyvét ajánlom a müveit magyarságnak, hogy abból tanuljon, hogy annak tanulságáét a maga javára és törekvéseire fölhasználja. (Krofta könyvéről hosszabb tanulmányt, irt a Prágai Magyar Hírlap számára Alapy Gyula dr. is. Ezt, a részletekkel is érdemlegesen foglalkozó tanulmányt rövidesen ugyancsak leközöljük.) (*) Zenekari hangverseny a pozsonyi Vigadóban. Pozsonyból jelentik: Rajtéi' Lajos, Pozsony közismert fiatal karnagya és zeneszerzője hosszabb szünet után ismét megjelenik a pódiumon. A Szimfonikus Zenekar egy hangversenyét vezényli ezúttal Rajter Lajos, január 18-án (szerdán) este 9 órakor a pozsonyi Vigadó nagytermében. Közreműködnek még Sz. Kozics Ltel és Leli nemé—-Stocivineer Lufi (zongora). A miisorún rendkívül értékes és érdekes müvek szerepelnek. A hangverseny tiszta jövedelmét Rajter a nyomorenyhiíő téli segélyakció javára fordítja. Jegyek elővételben a következő cégeknél kaphatók: II old eret Lőrinc- kapu ucca 20. Pallehner Húrban tér 6 és Stamp- fel Mihály ucca 4. (*) Krammer Erzsi a budapesti rádióban. Kram-mer Erzsi Langven-enyénekesnö. akit már több ízben halottunk a bécsi és kassai rádióból, január 4-én este negyed 8 órakor a budapesti rádióban énekel. (•) Miikedvelői előadások Eperjesen. Tudósítónk j jelenéi: Az eip-erjesi ev. ifjúsági csoport újabb tomu- jeöét' aditia értékes aigiíitásánaik, .melyet a magyar kultúra ápolása terén fejt ki Sajnos, az egykor oly kérés eperjesi kultúráiét teljesen mélypont alá jutott, annál dicséretre méltóbb tehált az ifjúsági csoport önzetlen 'tevéfceúykedélí. Karácsony &UŐ- és másodnapján néhány ismert műkedvelő bevonásával és fiatal tehetségek közreműködésével újabb nagysikerű műkedvelői előadásé rendezlek. Hárem egy tollvonás o$ vígjáték került színre. A közönség minid a kér napon miegéöltötle a Rózsa-ucoaá tantermet és a rendezőség dicséretére legyen mondva, nagyszerűen szóra közölt és sokait tapsolt.. A hárem darab közül a Csendes Juli című érte el a legnagyobb sikert, melyet Flórián Kató dr., Ambrózy Béla, Baydiik Béla, Spariner Joli, Ptíföélüár Pál és Tomin Sándor vitt sikerre. Küilcin kell megeinill- temünk Flórián Kató dr. tetjeeitniányét.- aki felejthetetlen élményt nyújtott ős könnyesre kacagtatta a közönséget. Amibrózy Béla parasztgazdája kiforrott művészet volt, Baydiik Bélta pedig a legény szerepéiben bizonyította be színészi rátermettségét. A darab többi szereplője is tehetsége legjavát nyújtotta. Az Qsz'.áilyharc című vígjáték főszerepét Kos- vicziky Gaby alakította megnyerő közvetlenséggel, a fiuezerepekre való nagyszerű rátermettséggel. Mellette Pcgiclilár Pál cly pompás humorral játszóiba meg szerepét, hogy nem tudott kifogyni a nevetésbői a közönség. Baydiik Béla, Mihalidesz Aranka, Tomim Sándor. Mayer Csuía ügyesen egészítették ki a két vezető szerepet. Az est harmadik darabjában Kenéz Lilla miint igen értékes műkedvelő mutatkozott be, Roskoványi László piádig növelte eddigi sikereit. Bayd'lk Béla és Pceeléár Pál sokoldalúságukról beitek tanúbizonyságot. (*) Uj színpadi szerző méta kőzett he karácsonykor Úngváron. Ruszánszkói ezérkesztőségüaik jelenti: Az ungvári Ktriolikus Legényegylet műkedvelői karácocny miá&odúapján nagysikerű ezinle’ő- adást rendeztek a Katolikus Kútárhoz színpadán. A nagytermet zsúfolásig megtöltő előkelő kozönűég előtt egy uj színpadi szerzőnek: Horny Oszkár ungvári reá11gimnáziumi tanárnak és legényeigyietd elnöknek -Föl fiuk, muuika vár!“ oíiftlü háronn'e'lvo- náeos karácsonyi életképét adták elő. A színdarab a meg® nőméiben egyike a leglobb irámydrámák- nak, mely úgy e.-zimei tartalmában, mint színpadi, fe’iépit'cáé'bem allkotó szelleműi munka, bele igazi, reális élstfók A szereplők kiváló teljesiitményei csak elismerést érdemedúek. így: Horcez Lajos, Várady Bözsi és jan^sovezky Dezső, váiliam'int Ács Lajos a főszerepekben a mű kedvelői átlagon jóvál felüleimn’kedő játékát mutattak be. De méltó társaik voltaik: Angyal Roziid, Szántó Duói, Röjkó löt vám, Puha Sándor, Mfltyasovözky János, Gajdos Bertalan, Angyal Gyula, Zboray Mihály, Hluskő János, Dunosák Péter, Lerakó Zoltán, Manyiira János, Rajkó József, Pclcmcsák Imre és Puskás Bertalan. Az.előadás után Horny Oszkárt, a közönség, K *a W 9 £= SR a jelSZÓ még mindig! Ü K0 éti Helyenkénti vagy teljes masszázs níii az amerikai luíjmentesitö ,,ADDO“ törv. védett krémmel való egyszerű bedörzsölés által befuzonyithatólag két héten beliéi. Kis tégely egyes testrészek számára 35.— Ke Nagy tégely az egész test számára 60.— Ke Szétküldést csak utánvéttel eszközöl az ismert szépségápolónö Mme ADÉLÉ M B'ÖLEJS, Praha, Václavské nám 28. ólén Tahy Ábris apostoli kormányzóval, melegen ünnepelte. (*) A ruszinszkói magyar színtársulat befejezi ungvári szezonját. Ruszinszkói ezerkesztőeóg’tink jelenti: A rnszhiaakói magyar ezintársulat január ele ej óv el befejezi ungvári szezonját, m ebnek utolsó hetei — tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre — anpyagilag igen gyengék voltak, úgyhogy többször az előadások is elmaradtak. A szint ámulat Munkácsra teszi át működési színhelyét, tűig Ungváron a Hab imáit zsidó szín társulat nyit kaput s február 1-ig fog játszani. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HÉTI MŰSORA: Vasárnap éft hétfőn, jam. 1. és 2-án US. 1A7 és Lö) órakor: KÉT SZÍV EGY DOBBANÁS. Az UFA- nak milliós költséggel evőélilitott legújabb káprázatos operet'.je, Fősa&repl'Őj0: Lillán Harvey a közönség kedvence. Kedd, szerda, csütörtök: TITKOS KÜLDETÉSBEN Harry Piel legújabb 100 százalékos beszélő k»- landfilmje • Edgár W-allace világhírű regénye nyomán. Következő műsor: Alpár Gitta és Gusztáv Fröhlich együti.es világi i’.in je: MEGSZÓLALT A SZIVEM. Szombaton, dec. 31-én és vasárnap, jatt. 1-én délután M3 órakor a Magyar Rapszódia testvérfilmű:: Maros vize folyik csendesen. Festői rónákon ki szült, szerelmi románt'. Főszereplői: Lil Dagűver cs Hans Stüwe. Vasárnap, január 1-ön dó léi ölt 11 órakór szénskic'- gyermekélőadás. Í Hsiápolás, hajfssfés, tartós osidulálás elöl! | ajánlatos a baját nálunk megvizsgáltatni. Fejbőr.-, arcáé kézápolás legrégibb és legjobb ezakisnierőjé •; Béres M hály, ltosiee, F©*u, 85 i (Andrássy palota) Irigyen caöácsádás ! Szolid árak ! Regény (21) — Hát te? — kérdezte nemsokára. — Megyek haza, — felelt röviden Éviké. Én abban a hitben, hogy Évike csak vasárnapi látogatóba megy haza s hogy Merenyán- szky bácsi itt várakozik valahol a hintójával a kislányára, titokban felujjongva, hogy engem is hazavisznek magukkal, körülnéztem: — És a kocsi? — kérdeztem. Évike csodálkozó arcot vágotl. — Miféle kocsi? — Ejti! — csattantam fel türelmetlenül. — A hintólok, no! Tudom, hogy nem gyalog mégy haza! Évike féloldalt hajtotta a fejét s ugylátszik, megértette a gondolataimat, mert nagy szomorúsággá] s valami különös gúnnyal a hangjában, csendeskén felkacagott. — Rosszul tudod, Jancsi. Én most igenje gyalog megyek haza... Balsejtelmektől gyötörve megragadtam a kezét és rákiáltottam: — Az Istenért, mi történt? ... Éviké, szája elé téve a mutatóujját, hogy csönd legyen, behúzott egy rozzant palánk miSgé s ott a fülembe súgta: •— Megszököm!... 3 mikor látta, hogy a csodálkozástól és a rémülettől valósággal megdermedek, nyugodt és természetes hangon hozzátette: — A kedvesnővér Bazilika zongoraórán rávert a kezemre, meg aztán minden istenáldotta nap káposzta fasirozott hússal ... Megyek haza... Lelkem fenekéig elszégyeltem magam. Lám ez a gyenge és törékeny kislány menynyivel bö’csebb és erősebb, mint én vagyok. Öl is nagyjában azokkal a bántalmakkal illet-1 ír fa: Szilárd János ték, mint engem, de Ő nem veszítette el a nyugalmát, nem csapott botrányt és nem bögle végig kétségbeesetten a vásárteret, hogy éjszaka mi lesz vele, hanem nyugodtan elhatározta, hogy elég veit, aztán kapta magát és most megy haza. —- Én is veled megyek! — kiáltottam. — Nem lehet, — lengette a fejét szelíden Éviké. — Nem engedem. Neked tanulnod kell Jancsi. Mert ha nem tanulsz, paraszt lesz belőled. De én — s itt, hamisan felcsillant a szeme — én ha nem tanulok, akkor is férjhez megyek. Erre az anyáskodó beszédre dühös lettem. —- Ne kotyogj a levegőbe! — mondtam. Azzal közelebb húztam magamhoz és ott a roppant kerítés mögött, kétségbeesett helyzetemet feltárva, mindent őszintén elmondtam neki. — Borzasztó! — sóhajtott Évike a felháborodástól, mikor a végére értein. Hosszan rám- nézott, megtelt a szeme könnyel, majd elszánt mozdulattal kézen ragadott és húzott, magával az országul felé. — Gyerünk!... Néhány perc múlva már ott lépkedtünk az ipoly-parton, az országút porában, a szélben haragosan zúgó jegenyék alatt, egymás kezét szorongatva "és kimondhatatlanul boldogan. Éviké, fázósan behúzódva a fehérgalléros intézeti. kabátba, én pedig kalap és felöl lő nélkül, hetykén ős hegyesen, mint egy kakas. Istenem, micsoda vérengzés lett volna itt, ha most Duszig tanár ur az utamba kerül!... Később, mikor már a város utolsó tornya is elbújt a messzeségben a jegenyék és a fűzfák mögé és mi olt rúgtuk a port az ipolykarádi malomnál, felhők gyülekeztek az őszi égre és én fázni kezdtem. A hegyek felől a szél is erősödött, a jegenyék oldalra dőltek s olyan harsogás töltötte be a levegőt, hogy alig tudtuk egymás szavát megérteni. Évik© a fehérgalléros intézeti kabátjából néha felém fordította az arcát és aggódva rám tekintett. Majd, mikor az első kövér esőcsepp ráhullott a sapkájára és megkoppant rajta, elővette a zsebkendőjét, a négy sarkára csomót kötött és intve, hogy guggoljak le, a nullásra nyírt fejemre terítette. Gyönyörű fiú lehettem igy. Éviké még ebben a szomorú helyzeben is elcsodálkozott egy pillanatra és felkacagott. Aztán nekifeszi- tette a fejét az esőnek és a szélnek és elszántan gyalogolt tovább a „Csovi-ee“ csárda irányában. De hol volt még a „Csevice“ csárda?!... Ha arra gondoltam, hogy az útnak még a harmadrészén sem vagyunk, a nekieredi esőben kalap és kabát nélkül, mindinkább gyötörve a hideg és az üres gyomor liidbŐrös érzésétől, sírni szerettem volna. Ilyenkor ránéztem Évikér© és nem győztem csodálkozni. Ez a lehelet szerűen yékony és a porcellán- figurák törékenységére emlékeztető kis nő- személy úgy bírta a gyaloglást és úgy tiirte az esőt meg a szelet, s annyira neny látszott törődni a vigasztalanul nagy távolsággal s a közelgő éjszakával, hogy bennem a csodálaton és a tisztelőn kívül az irigységet és a dühöt is felkeltette. összeszedtem minden maradék erőmet s elébe kerülve, olyan tompét diktáltam a gyaloglásnak, mely már inkább a futásra vagy a •menekül ésre emlékeztetett. Lássuk, ki bírja tovább?! A kalászosi révnél alábbhagyott az,eső, de én is ellankadtam. Néhány parasztiszekér álldogált az Ipoly parton, a dereglvére várakozva, gőzölgő lovakkal s a kocsiderékban a kifelé fordított alsőszok- nvák alatt, vihogva gubbasztó fehérnéppel. Mikor a paraszt asszonyok az országúton a két szánalmasan elázott és kimerültön vánszorgó urigyereket felfedezték, nem tudták a kárörömüket elleplezni. Hangos megjegyzésekkel mutogattak a fejemre vagy talán inkább a né'/v csomóra megkötött zsebkendőre, mely ahelyett, hogy az esi ellen megvédett volna, úgy odatapadt a nullásra nyírt kobakomhoz,! mint a vízesasztalhoz a rétestészta. • Évike felháborodott. Lekapta a fejemről a zsebkendőt és azon •hevenyében összeszid o 11. — Miért nem vetted le, ha érezted, hogy csurog? — Te tetted a fejemre! — mondtam duzzogva én. Évike dühösen felcsat lant: —- Na és t© mindent gondolkozás nélkül a fejeden hagysz, amit én ráteszek? Majd szétdurrantam a tehetetlen bosszúságtól. Férfi voltam s az oktató hangot még az édesanyámtól sem tűrtem szívesen, nem még ettől a vézna asszonypalántától, aki ismét fölébem kerekedett. — Te, Évike! — mondtam s mert a vihogó parasztok elől egy bokor eltakart, megállottám. — Engem ne bosszants, mért... Azzal éreztem, hogy elhagy az erőm S a- szégyentől meg a gyengeségnek valami ijesztő kábulatától meg.epve, odavánszorogtam az árok partjára, ahol a vizes fűbe leroskadtam. — Éhes vagyok! — nyögdéosellem. — Rét-. tenetesen éhes vagyok ... Évike megdöbbent, néhány pillanatig csak állt egy helyben, tágranyilt szemekkel és mozdulatlanul, majd megkérdezte: — Nem tudsz tovább jönni? — Nem tudok. — Hm ... Körülnézett. Aztán, mint akinek meutőöt- lete támadt, elkezdett hangosan ujjongani. — Te, Jancsi! — kiáltotta. — Ha csak idáig, a szőlőhegyig birod. minden rendben van!... Kinyújtotta a karját és a szőlőhegy felé mutatott. Odanéztem. Már alkonyodéit. A csendesen pásztázó őszi esőben, mint alig látható fehér fátyolén keresztül, mely hol felhuzódott a felhőkbe. hol ismét leereszkedett, egy rozzan! kis félszert láttam ködőim a domb tövében. De annyira megrémültem a távolságtól, amit odáig meg kellett volna tennem, hogy a kimerült és csöndes . kimúlásért esdeklő igásállatok tekintetével emeltem szemeimet kis barátnőmre, tökéletesen megfeledkezve © percben arról a szégyenletes dologról, hogy egy növendék asszonyszemély lát engem .ily eí* hervadt állapotban. évi Él íM r :'%iipí CTpeslíCTs is portSkölteéga feléken 5.— (§L kOTonit igen tisztelt eliffíietőínk bélyegeiket; is beküldhetik hiadóbftraütlmfitaox,* Prafts. Psiiká 12 12 ^m<aa-AA?rkAU-FfiRT,a£> ÁRNYAK A VERŐFÉNYBEN
