Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-13 / 283. (3096.) szám

,pka:gaiA\ag^arhírlaeí 1932 december 13. kedd. békéjének is. Enélkiil Középeurópában egész­séges vérkeringést elképzelni sem leket. Mi nem helyezkedünk szembe a törvények­kel, nem veszélyeztetjük az állam létét, ha­nem a törvények alapján állva akarjuk kihar­colni törvényes jogainkat, jobb jövőnket. Nem vagyunk hajlandók kivetkőzni nemzeti jel­legünkből, nem fogjuk soha megtagadni mar gyarságunkat. mert ha kellene, ezerszer is ma­gyaroknak születnénk megint. Egy táborba, egy frontba kell államink valamennyiünknek és ak­kor elkövetkezik biztosan az, aminek a hite mindennél erősebben él bennünk: a magyar megújhodás ideje! Nilsch a német és magyar testvériségről Törköly József dr. nagyhatású beszéde után Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő, a szepesi német párt vezére a szepesi németség testvéri üdvözletét tolmácsolta és hangsúlyozta, hogy a szepesi németségnek, amely az államfordu- Jat előtt sohasem érezte magát elnyomva, nem lehet más útja, csak a magyarsággal: való közös, testvéri együttműködés. A sze­pesi németségnek együtt kell élnie az itteni magyarsággal. A köztársaságnak meg kellene egyeznie a szomszédaival, elsősorban Magyarországgal, ezt hirdetjük mi esztendők óta és valószínű­leg rájönnek erre az igazságra a mai kormány­körök is, csakhogy elkésnek. Más segítség nincs a mai helyzetben, mint az összes itt élő kisebbségek összefogása. A cseh- és morvaországi németek egyre erősebben követelik minisztereik visszahívását a kormányból és egységes kisebbségi blokk megteremtését. Szent-Ivány József már kezdettől fogva azon fáradozik, hogy megteremtse a kisebbségi blokkot és én remélem, hogy Szent-Ivány Jó­zsef segítségével nekem sikerülni fog rövidé- sen megteremteni a német és magyar kisebb­ség egységes frontját indítványok Nitsch Andor beszéde után Várnay Ernő párt- igazgató a beérkezett indítványokat olvasta, il­letőleg olvastatta föl a jelen volt indítványo­zókká!. A indítványok, közűi nagy fontossággal birt Takáts Béla ny. p. ü. tanácsos indítványa az adósérelmek egyöntetű orvoslásáról és a szükséges segítő munka megszervezéséről- — Ugyancsak nagyfontosságu volt Papp Mihály nagykaposi városbiró, osztályelnök indítványa a vetőmagsegélyek politikamentes kiosztása tárgyában. Szent-Ivány József is hozzászólt a kérdéshez és kifejtette, hogy a nemzeti önsegé­lyezés egyik legfontosabb pontját éppen az ké­pezi, hogy szövetkezetek alakításával önma­gunk vehessük kezünkbe a vetőmagakciót. Eh­hez természetesen pénz kell, amit magunknak kell előteremtenünk. Ezután következett Vukovich István dr. ke­rületi alelnök, ügyvéd indítványa a nyugdijak kifizetésének minden hónap 1-ére való vissza- állitása ügyében. Ehhez Törköly József dr. szó­lalt föl és élesen kifogásolta a nyugdijak és fizetések­nek is tervbe vett késedelmes kifizetését, mely után az állam biztosan nem fog késedel­mi kamatot adni, pedig az adókéséseknél föl­számítja a 7 százalékos késedelmi kamatot. Indítványozza, hogy a nagygyűlés bizza meg Szent-Ivány József pártvezért a kormánynál; való azonnali intervencióval és tiltakozással.1 Ugyancsak követelte, hogy a kormány 1933 év január 1-ével hajtsa végre a törvényileg megállapított nyugdíj-emeléseket, ne pedig nyugdíjcsökkentést hajtson végre. Indítványát a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel tette ma-! gáévá. A további indítványok során szerepelt Ro-! senberg Mór dr. eperjesi ügyvéd, ügyvezető j indítványa a kíméletlen adóvégrehajtások meg-1 szüntetése tárgyában. Továbbá Várnay Ernő orsz. pártigazgató a Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződés mielőbbi realizálása1 ügyében. A kerületi nagygyűlés az elhangzott indítványokat egyhangú lelkesedéssel tette ma­gáévá. azokat az országos pártnap elé utalta. Az indítványok letárgyalása után a kerületi nagv'-nrtilés Várnay Ernő orsz. pártigazgató ja­vaslatára megejtette a tisztújító választást és egyhangúlag a következő pártvezért őségét állí­totta a kassai pártkor lilét élére. A pártHerület ui tiszti (tara Elnök: Blanár Béla dr. ny. polgármester, tart. képviselő. Alelnökök: Aczél Gyula dr. ügyvéd, Gedeon János dr. orvos, Gömöry János ny. gimn. igaz­gató, Gönczy Gábor ref. lelkész. Greguss Gyula ev. lelkész, Halmi Béla dr. ügyvéd, Helyei Gyula iparos, Hercz Ignác dr. ügyvéd, Kossuth Lajos ny. vár. tanácsos, Kolos Ákos dr. ügyvéd, Münszter Tivadar ny. törvénysz. elnök, Neu- wirth Elek dr. ny. egész, főorvos, Takáts Béla ny. pénz. tanácsos, Ungár Jób dr. ügyvéd, Vu- kovich István dr. ügyvéd, Wirkmann Ármin dr. ügyvéd, (mind kassaiak). Wohl Sámuel dr. ügy­véd, földbirtokos (Szepsi), Gönczy Pál ref. lel­kész (Kisfát), SzUts Imre ref. esperes (Tiszasa-' Iámon), euy hely fenntartva a bodrogközi kör-' zeti elnöknek. Bornáth Zoltán földbirtokos, v. ■ országgyűlési képviselő (Vaján), Magda Bán- dór dr.' ref. lelkész, főjegyző (Csicser), Sutka István dr, ügyvéd (Nagykapos), Bánó Dezső ny. vili, főjegyző (Eperjes), Fábry Viktor ev. A magyar földművelésügyi miniszter reméli, hogy Magyarország Csehszlová­kiával is mielőbb reoáezeii kereskedelmi viszonyba léphet Káilay miniszter nyilatkozott Bécsben a Prágai Magyar H.rlap munkatársának Bécs, december 12. (A P. M. H. bécsi munka­társától.) Káilay Miklós magyar földművelés­ügyi . miniszter két héten belül immár másodíz­ben tartózkodott Bégében, hogy az oly hosszú idő óta húzódó magyar-osztrák gazdasági meg­egyezés befejező tárgyalásain a magyar kor­mány nevében a magyar érdekeket képviselje. ! A két állam megbízottai ez alkalommal másfél ! napig tartó, a késő éjszakai órákba nyúló tár- 1 gyalások után — amint már röviden jelentet­tük — a két ország gazdasági életére alapvetően fon­tos szerződés ügyében végleges megegyezés­re jutottak. A most parafáit magyar-osztrák gazdasági megegyezés egy évre szól s a gazdasági termékeknek és iparcikkeknek alig korlátozott kicserélésére vonatkozik. A szerződés egy évi tartam után bárom hóna­pos előzetes felmondás mellett kölcsönösen fel­mondható. Ha egyik fél sem él a szerződésben biztosított felmondási joggal, úgy annak tarta­ma további egy évvel automatikusan meghosz- szabbod-ik. A megegyezés parlamenti ratifikálá­sa a. közel jövőben esedékes, igy annak jótékony hatása a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatok felélénkülésében rövidesen vár­ható. A tárgyal]ások befejezése után az osztrák kor­mány a magyar delegáció tiszteletére szombat este tíz órakor szupét adott. Utána Káilay Mik­lós földművelésügyi miniszter azonnal vissza­utazott Budapestre. Sikerült azonban vele köz­vetlen elindulása előtt az ImperiaJ-hotal halijá­ban röviden beszélnem. Az alig pár órás ma­gyar-osztrák gazdasági szerződésre és a ben­nünket, sz'lovenszkói magyarokat különösen ér­deklő hasonló magyar-csehszlovák gazdasági megegyezés eshetőségeire vonatkozólag kértem információkat. Első kérdésemre, hogy lenne-e valami, a Prá­gai Magyar Hirlap olvasóit érdeklő mondaniva­lója az uj magyar-osztrák szerződésre vonatko­zólag, a következő választ kaptam: — Csak a szerződés elvi alapjairól és bécsi impresszióimról szeretnék valamit mondani. A magyar-osztrák ^reskedelmi viszony erő­sen megszenvedte azokat az elzárkózási ten­denciákat, amelyek az utóbbi években, külö­nösen Középeurópában, egész rendszerré fej­lődtek ki. A kereskedelmi és áruforgalom eme akadályait a ma parafáit szerződésben sem tudtuk egyszer­re kiküszöbölni. Mindazonáltal ezt a szerződést úgy szerkesztettük meg, hogy az egyes áruk forgalmában a lehető legmesszebb menő szabad­ságot biztosítottuk egymásnak. A szerződés egyébként is elasztikus és olyan rendelkezése­ket tartalmaz, amelyeket a kijelölt cél felé mu­tató fejlődési lehetőségnek lehet nevezni. Meg­egyezéseink az adott lehetőségek határain belül alkalmazkodnak a gazdasági élet követelmé­nyeihez, nem állítanak fel merev falakait, ame­lyek a két ország gazdaságát egymástól elzár­nák, hanem kinyitható kapukkal igyekeznek utat teremteni a jogos érdekek érvényesülése számára. — Becsből kitűnő benyomásokkal távozom — folytatta. — Az a határozott meggyőződé­sem, hogy ■■[■IIIIW II lllimll WIliiIHP"111 ■— lelkész (Eperjes), Herczeg Árpád földbirtokos (Karácsonymező), Förster Lajos dr. ny. bánya­igazgató (Igló), Polnisch Arthur igazgató, fő­szerkesztő (Ótátrafüred), Gotthiff Miksa dr. ügy­véd (Rozsnyó), Választmányi tagok: Árva László, Álkos Izsó dr., Bartha Gyula, Bauernebl Andor, Bekény László, ifj. Balassa János, Berkes-Berkovite Ernő, Binder Sándor, ing. Braun Béla, Blumen- berg Jónás, id'b. Burtovszky Miklós, Darkó István, Éder Elza, Frankovszky Jenő, Farkas Dezső, Farkas László, Feuermann Mihály dr., Gál István ref. lelkész, György János, Gritzma- oher Mária, Gönczi László, Hojezák József, Halmi Félix dr., Hercz József dr., Kelem béri T. Sándor, Kerekes Szilárd, Korach Kálmán dr., özv. Klestinszky Rezsőné, Lengyel József, Lé­vai Ede, Lefkovits Ignác, Lisskó Elemér, Mayer Frigyes, Martoncs'ik Béla, Moczó János, Nemé- nyi Jenő, Herényi Emil József, ing. Piláth Adolf, Papp Sámuel, Rössler Mária Irén dr., Sc-hal'ler Sándor dr., Sangula László, Sodivy Pál, Síkom Emih Skllauer Jenő dr., Simouyi Izidor, Sohmidth Benedek, Stamborger Hedvig dr., Sütő Gedeon, Szepessi Miksa dr., Szepessi- • né Nagy Miéi, Szent Is t vány Zoltán, Tóth András Ausztriában sokkal jobb viszonyok uralkod­nak, mint sok más országban. Ausztria gazdasági élete minden ezidőszerinti nehézség ellenére is egészséges alapokon nyug­szik és nagy fejlődési lehetőségekkel bir. — Mi a ma°"var álláspont — érdeklődtem to­vább — a Csehszlovákiával megkötendő hason­ló gazdasági megegyezés lehetőségére vonatko­zólag, ami a szlovenszkói magyarságot közvet­lenül érinti? — Ez irányban —• válaszolta a miniszter —: csak azokra a kijelentésekre utalhatok, amelyeket Gömbös miniszterelnök ur a kormány prog­ramja keretében valamennyi szomszédálLam- mal való leendő gazdasági együttműködésre vonatkozólag tett. Magyarországnak nemcsak fontos gazdasági érdeke ez, ezért reméljük, hogy a csehszlovák köztársasággal is mielőbb rendezett kereskedelmi viszonyba léphetünk. A Magyarország ügyeit aránylag rövid idő óta vezető Gömbös-kormány az Olaszországgal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése uitán immár egy második országgal köt kereskedelmi szer­ződést. Reméljük, hogy ezt követni fogják a. többi ezomszédáilammal való gazdasági meg­egyezések, igy különösen a Csehszlovákiával kötendő szerződés. Annyi bizonyos, hogy ez a magyar kormánynak agilitásán és a Középeuró- pa gazdasági megújhodására való őszinte és céltudatos törekvésén nem fog múlni. Radványi Magda. MÁR JÖN A TÉL... Irta: HEGEDŰS LÓRÁNT (Budapest) A könyvesszobám kerek aszta’ánál ülök s nézem a széles-rojtos keleti takarót: csalá­di örökség, egyszer, valaha Jókainé Labor­falvi Róza játszott benne tündérkirálynőket. Tündérvilág s fe'séges királynők mind el­tűntek már. Nem maradt más utánuk, csak a takaró. A kerek asztal fö’é zöldtányéros villany- csilar burája borul; egymásután kicsava­rom a fémszálas körtéket: túlsók nekem a világosságuk. Bánt a friss fény. Sötétben maradok. Mintha valamely rejtélyes vendég érkezését várnám, ki nem szíveli a köznapi csillogást. Kit várok én? Tündérvilágnak visszajöttél? Királynéasiszonyt? Vagy valaki mást, iki ott kint készülődik, hogy meglep­jen itt bent, mint gyermeket a fehérszakál- lu, puttonyos Mikulás? Kit várok én, aki még nem volt nálam s mégis érzem a köze­ledtét? A Múlt jönne vissza? %em, ő ben­nem van jól elraktározva ée sohasem ment el. A Jelen? De hiszen őt mindennap várom az uccasarkon, mikor rámcsilingel a villa­mos, ré m rebben a gépkocsi vagy dübörgő gépbusz. Valakit várok, 'akii nem hívtam s mégis közeledik. Az e'sötétült szoba hármas ablakán gyöngykaláris sejtelmes ezüstfényében ra­gyog be a pesti Dunapart s a hidak lámpa­sora: mert én úgy látom őket, amint a nagy folyam mélységes csobbanó tükre visszave­ti ti tüzesővájuk karéját. Az Ember mindig vetített fényben látja a világot, mint a tükrön járó dervis: saját belső fényünkből lesz az Élet láthatára, mely a tárgyakat magába öle­li. A Világ kint van, de mi adjuk bensőnkből a keretet neki s e keret nélkül nincs a Vi­lágnak képe, mert csak bennünk tud megáll­ni az egymásba tolakodó, szakadatlan Tör­ténés. Kant vagy Bergson magyarázza-e, mindegy: mi vagyunk a tér, az idő s az ok­nak rendje. A Vi'ág ránknézve mindig vetí­tett kép marad s bennünk ég a vetítőgépnek lángja. Ezért vetíted azt is, — mint Duna a part hunyorgó lámpáit — ami a Világból, a Te Világodból még eljövendő. Magad közeledsz magadhoz s ezt igy hí­vod: Jövő. Minden Ember-létek egy csodálatos kürtő, mely bele van hasítva a világba s átszeli annak forgandóságait. Bátran nézz magadba, babona és szédü'és nélkül s ámulva fogod magadban megcsodálni, hogy idő és tér Wildmann Ernő dr., Wollner Gyula dr., Zaka­riás Sándor. Minden község és körzeti választmány elnöke hivatalból tagja a kerületi választmánynak. Ugyancsak megejtette a kerületi nagygyűlés az országos pártnapra kiküldendő kerületi meg­bízottak megválasztását és a következőket küldte ki oda a kerület képviseletében: A kassai kerületre esik 4 országos helyettes elnökből 1. Blanár Béla dr. — Nyolc országos alelnökből: 2. Vukovich István dr., Halmi Béla dr. — Negyven országos pártvezetőségi tag­ból 10. Greguss Gyula, Gömöry János, Hercz Ignác dr., Münszter Tivadar, Rosenberg Mór dr., Wohl Sámuel dr., Sutka István dr., Papp Mihály, Ilámorszky Pál, Förster Lajos dr., Gaál István és egy fenntartva a bodrogközi körzet­nek. A választások egyhangú tudomásulvétele után a kerületi nagygyűlés Blanár Béla elnök zárószavaival lelkes hangulatban és a legna­gyobb rendben befejezést nyert. — A gyűlés után a megjelentek az Orient vendéglőben köz­ebéden vettek részt, majd este a kerület uj választmánya tartott ülést, melyen Szent-Ivány József pártvezér is résztveb' mind csak kívül vannak, benned nincsenek sem rekeszek, sem rétegek: benned, a kür­tőben, nincs se mifjuság, sem öregség. „A lélek mindig fiatalabb lesz“ — irta emlé­keiben Jászai Mari. Azért irta igy, mert a testi alakzatok vénülésével hasonlította ösz- sze- Ám igazán hasonlítani sem tudsz; a lélek sohasem lesz Öreg, meri fiatal sem volt sohanap: ő mindig csak Lélek volt, túl minden koron. A Világ mind darabokra hull, akárhonnért akarod megmarkolni. Vagy évekre és percekre törik széjjel, ame­lyek egymás után szaladnak. Vagy tájékra, szobákra, fűre, vízre, melyek egy­más mellett állanak sort és valóságot. De a te lelked az, mely belőlük világot teremt a saját képére és hason1 atosságára. így mond­ta azt már a Biblia is, mert mindéin Terem­tésnek egy a törvénye. A Duna-mélynek gyöngyszinü párázatából imibolygó fénysávök vetődnek fel a szemem tükreibe. Nem kergetheted el a benyomá­soknak őserejét, mert az mé'yebbről jön s mélyebbre száll, mint eszecskéd sekélyes játéka: a gondolati Az éji csöndben, világ­talan szobának hallgató mélyén az öster- mészet hívogatja a benned rejtőző őstermé­szetet. Mit kivogat ki belőle? Mi fog a Te belső hullámzásod párázatából még vetített fénysávul felmerülni, amit még nem is­mersz? Mi lesz benned az uj, ami még nem volt s azért nem Múltnak hívod, hanem igy szó áthatod: Jövő? Érts meg végre Lélek! Nem külső jövődet tudakolom; nem elmet, nem állást, nem pénzt, nem adósságot, nem bajt vagy szerencsét., nem egészségei vagy nyavalyát. Nem is a túlvilágot kérdem; so­hasem érdékelt, nem ijeszt és nem csábit, mert Krisztus oly erős lesz egykor, hogy túl­világ nélkül is megváltja az emberiséget a szeretet törvényével. Ember, azt kérdem tőled e nagycsöndes órám, víz mélyén csillanó csillagok között: ha még élsz itt e fö’dön, mi megy végbe lelked Hír tőjében, amit évek nem bírnak megmér­ni, helyek nem tudnak darabokra tépni, mert em a Világ fejlődése, nem térnék változása, nem időnek múlása, hanem saját telkednek történése s ezért a te saját történeked? Mi az a változás, mely benned teremt Múltat és Jövendőt s melybe a Világ semmi hat a’ma nem tud beleszólni, mert törvénye a Te lel­ked nek? Mersz ma válaszolni e rettentő és boldo­gító kérdésre? Ha nem mersz, akkor gyújtsd meg újra mind a lámpásokat s nézd a vilá­got. De ha egyszer mernél magadnak vála­szolni, mernél régig nézni a magad kürtő­jének csodálatos távlatán (mely nem a Vi­lág!), ha igy mersz mérni magadban, magad mértékével Múltat s Eljövendőt: akkor légy oly bátor, hogy ne másoknak beszélj, mert mennél gyávább az emberke, annál többet beszél másoknak s magának nem mer szól­ni. Mondd, Lélek, magadnak csak éat: min­den Ember-Lélek perc, óra vagy évszázad helyett aszerint méri saját korát, hogy meny­nyi reménye pattogott le, melyet nem tud többé visszaragasztani lelke kürtőjének belső falára . . . A telihold fénye egyszerre elöntötte az ég boltozatát, az egész várost s a gyöngyszinü csillagsávos Dunát. Előttem a házak tetejét hirtelen nagy fehérség szállta meg. Mintha hó hullt, volna az ég mennyezetéből rájuk. Mintha az egész világ szépen, csöndesen, egy szót se szólva megőszült volna . . . már jön a Tél. Q

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom