Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-01 / 274. (3087.) szám

1932 deoemb'ftr 1, csütörtök. 'PRMGAI-MAG^ARHTRLAr; Hitler ma tárgyal Schleicherrel A nemzeti szocialista vezérek Weimarban — Schieicher útból előtérbe kérőit Berlin, november 30. A tegnapi híreikkel ellentétben kitűnt, hegy Hitler nem zárkó­zik el a Schieicher tábornokkal való tárgya­lások elől s igy a Schieicher visszayonufcásá- ról szóló hírek egyelőre nem felelnek meg a valóságnak. A tábornok nem adta vissza megbízatását Hindenburgnak és ma délután­ra tűzte ki a Hitlerrel való tárgyalásokat. A nemzeti szocialisták vezére kedden e9te el­utazott Münchenből, de nem jött egyenesen Berlinbe, hanem Jénában kiszállt, majd to­vább utazott Weimarba, ahol községi válasz­tások folynak. Gioebbels ugyancsak ThüHu­gidban van, mig Strasser és Frick Berlinben tartózkodnak. Hitler ma délben folytatja út­ját Berlinbe, ahol délután Schleicherrel tár­gyalni fog. A dezignált kancellár Hinden- burgnak az esti órákban jelentést tesz a ma délutáni tárgyalások eredményéről és e je­lentéstől függ a kormányalakításnak további sorsa. Ha sikerül megegyezni, akkor Schiei­cher holnap megalakítja az uj kormányt, amely a nemzeti szocialisták semlegességi ígérete folytán néhány hónapig zavartalanul működhet. Ha a megállapodást nem sikerül elérni, akkor Schieicher visszaadja megbíza­tását és Hindenburg kénytelen lesz ismét Féhéffógak: Chlorodont Papenre gondolni, aki megalakítaná harci kabinetjét a birodalmi gyűlés ellen. Illeté­kes körök véleménye szerint erre az utóbbi megoldási módra aligha kerül sor, mert Sehleichérnék komoly kilátásai vannak a Hitlerrel való megegyezésre s aa is jó jel, hogy a nemzeti szocialisták vezére elfogadta a tárgyalások bázisát és Berlinbe utazott a Személyes találkozóra. Hitler súlyt helyez arra, hogy a megbeszé­lések szigorúan bizalmasak legyenek és a közvélemény ne tudjon meg róluk semmit. A tárgyalások helyét és pontos idejét is titokban tartják- Ezek után Papennek nincs sok kilátása a kancellárságra és Sohleicher isimét előtérben van. Sziovenszkő kultúrája is mostoha elbánásban részesül a történelmi országokkal szemben A szlovák kulturális célok sem részesülnek kielégítő támogatásban — A magvar kisebbség kulturális sérelmest Alapv Gyula tír. és Jaross Andor tették szóvá a tartománygyülésen Pozsony, november 30. A tartománygyülés kedd délutáni ülésén az útépítési létei meg­szavazása után a költségvetés kulturális té­telének tárgyalására került a sor. A referátu­mot Filkorn Jenő dr. salavák néppárti tartotta. A kulturális tétel a tavalyi 32 millióval szemben 36 millió körül mozog, sok javulást tehát nem mutathat fel, a pénzügyi helyzet nem engedi ‘meg a kulturális tétel kifejlődé­sét. Sziovenszkő hátránya kulturális téren a történelmi országokkal szemben Az előadó részletesen ismerteti azokat a sérelmeket, amelyekét Sziovenszkő szenved a történelmi országokkal szemben. Amíg Csehországban egy elemi osztályra 38 tanuló esik átlagban, addig Szlovenszkón az átlag 57. Hasonló statisztikát mutat a polgári iskolák tanulóinak létszáma. Amíg Morvaországban egy osztályra 25 ta­nuló jut, addig Szlovenszkón egy osztályra 39. Szlovenszkón az elemi és polgári isko­lákban még 5800 osztály hiányzik, amikre még feltétlenül szükség lenne. Szlo- venszkó a középiskolák terén is hátrányban van a középiskolákkal szemben- Jellemző, hogy az egyes országrészek lakosságához vi­szonyítva hány főiskolás van a köztársaságban. A történelmi országokban egy medikusra 3016 lakos esik, nálunk 4990, egy bölcsészet- hallgatóra Sziovenszkőn 12.098, Csehország­ban 4204, egy természettudományi szakosra Szlovenszkón 27.555, Csehországban 5770, egy építészre Szlovenszkón 28.380, Csehországban 7020, egy kémikusra Szlovenszkón 62.200, Csehországban 14.430, egy gazdasági akadé­miai hallgatóra Szlovenszkón 130.000, Cseh- országbn 29-400, egy kataszteri mérnök hall­gatóra Szlovenszkón 204.600, Csehországban 22.220, egy erdőimérnök hallgatóra Szloven­szkón 954.000, Csehországban 114.000 lakos. Az állami költségvetésben a főiskolák segé­lyezése 165 millió koronával szerepei, ebből Sziovenszkő mindössze 8 és fél milliót kap. A főiskolás invesztíciós költségekből Szloven- szkónak mindössze 9 százalék jut. Az előadó ismertette egyes országrészek sze­rint azokat az összegeket, amelyekkel az ál­lam hozzájárul az iskolák fentartásához. Mig Csehországban 912 millió, Morvaországban 478 millió ez az összeg, addig Sziovenszkő mind­össze 116 milliót kap az államtól, de éhben már benne van a pótadókból befolyó összeg, mintán a pótadó 30 százalékát iskola ügyekre kell for­dítani. AIípf Gyula dr. a magyar kisebbség kulturális sérelmeiről A kulturális vita során Alapy Gyula dr. ter­jesztette elő a magyar kisebbség kulturális sé­relmeit. Rámutatott arra, hogy a magyar ki­sebbség teljesen ki van szolgáltatva a többség akaratának, s ez a többségi akarat eltemeti a magyarság kulturális kívánságait. Mindaz, ami az országos választmányban az országos önkor­mányzat kezdete óta történik, a magyar kisebb­ség kultúrájának háttérbe szorításában nyilat­kozik meg. Morzsák azok, amelyeket az orszá­gos választmány juttat a magyar nemzeti ki­sebbséghez tartozó kérelmezőknek. Mig a SZ. M. K. E. amelynek száznál több helyi szervezete működik, ebben az évben csupán kétezer korona szubvenciót kapott, addig a Slovenská Liga egy negyedmilliót s a többi szlovák célú kulturszervezetek száz­ezreket kaptak. A magyar célok kielégítetlenek maradtak. A mag^arsáB loSélis közreműködése Pedig a magyar tagok lojálisán működtek közire a szubvenciók megállapítása körül, — folytatta tovább Alapy dr. — Emlékszem, hogy 1929 januárjában a kassai szlovák ezintársulat igazgatónőjének távirati kérelmére mi is meg­szavaztuk az ötvenezer korona szubvenciót. Mi pedig hiába kilincselünk, fáradozásunk eredménye az, hogy az ez évi százezer koro­na szubvenciót is leszállították. A mérték nem egyenlő, nem igazságos és főleg nem jogos, mert nekünk kvalifikált kisebbség­nek nem a méltányosság, hanem a jog szerint járnak ezek a támogatások. Saint Genmaine en Layben kötött szerződés 8. fejezete biztosítja azt a kisebbségi jogot, hogy a kisebbségek min­den kultúrintézményeikben és céljaikban a köz­teher viselésének aránya .szerint részesitendők. Ez az intézkedés knperativ és igy a többséget kötelezi. Sokat kértünk ebben ügyben e a meg­győzés fegyvereivel igyekeztünk hatni, de ered­mény nélkül. Ezért ne csodálkozzanak ásson, ha a magyar ki­sebbség ideküldött képviselőit ez a mosto­ha eljárás belehajtja abba az eljárásba, amely még egyedül van nyitva, a nemze­tek szövetségéhez teendő panasz benyújtá­sára. A diákság szociális segélyezése Ebben az államban milliókat adnak ki diákjóléti célokra és minden nemzetiség ré­szesül ezekben a milliókban, kivéve a ma­gyar. Az ukrán egyetemi hallgatókra millió­kat költöttek el, de azokra a szegény ma­gyar egyetemi hallgatókra, akik Prágában, Brünnbeu és Pozsonyban tanulnak, nem jut segély. A magyar menzákat tartsa el a ma­gyar társadalom, ez a lerongyolt és vagyoná­ban tönkrejutott társadalom. Holott ha mindezt a támgatást számarányunk és közteherviselési képességeink arányában megkapnánk, akkor szegény és tehetséges diákjaink nem éheznének. Népművészetünk támogatására egy fillér sem jut, mig más cimeken súlyos százezrek mennek ki erre> a célra- Ilyen körülmények között számunkra nem jelenthetnek a kul­túra fejezetének különféle cimei 9etmmit és semmi kifogásunk nem lenne az ellen, ha ezeket a költségvetésből törölnék. A fejezet 10- cikke alatt előirányzott 23,610.000 korona tanítói személyi pótlékot csak abban az esetben lehetne elfogadnunk, ha az országos és a helyi önkormányzati szerveknek az iskolaügyekne befolyásuk lenne. Mindaddig, amíg ez meg nem való­sult s az országos közigazgatásnak, amely évi 33 millió koronát ad ki, az iskolai kérdé­sekben szava nincsen: ezt a kiadást el nem fogadhatjuk. Az iskolaügyek első lépcsőjét jelentik a kulturális autonómiának, amelyet a Balti­kum apró államai, például Észtország is megvalósított, ahol pontos kisebbségi kataszter van felál­lítva és igy nem sikkad el a nemzeti kisebb­ségek semmi joga sem. Mivel a költségvetési fejezet a magyarság érdekeit nem szolgálta eddig abban a mér­tékben, mint azt kisebbségünk köztehervi­selése és számaránya szerint elvárhattuk volna, a címet a megokolt bizalmatlanság okából el nem fogadom — fejezte be beszé­dét Alapy Gyula dr. Alapy Gyula dr. felszólalása után Bucek szlovák néppárti beszélt hosszabban a Slo­venská Matica ügyéről, majd Jaross Andor magyar nemzeti párti képviselő felszólalása következett. Iaross bírálata ai iskolák magyarellenes szelleméről Az a keskenyvágányu vicinális, amelyen Sziovenszkő önkormányzata halad, még kes­kenyebb vágányra kerül a költségvetés kul­turális tételében — állápi tóttá meg Járass Andor. — Nem az összeget, hanem a hatás­kört érteim elsősorban. Az országos önkor­mányzat kulturális működése teljesen kime­rül a szubvención állásban. Jaross Andor ezután azt fejtegette, hogy a szlovák nemzet, amely 1918 óta építi ki rend­szeresen önállóságát, kulturális téren és a népoktatás terén nem tudott eljutni ahhoz a függetlenséghez, amelyet szeretne elérni. Vájjon van-e a szlovákoknak nemzeti érte­leimben rett egyetemük? Nincs. Vannak-e nemzeti értelemben vett szlovák iskolák? Nincsenek. Maguk a szlovák nemzet képviselői állapítják ezt meg minduntalan. Ezért kell vissza utasíta­nunk azokat a kijelentéseket, amelyet Slávik György volt belügyminiszter tett a prágai Külügyi Intézet ülésén. Ha a szlovákság nem rendelkezik saját iskoláival, akikor vájjon -meg vannak-e a magyarságnak iskolái itt? A ma­gyarságnak nincs rendelkezési joga iskolái­val. Iaross és Husek vitája Zsatkovies Mihály kinevezett tag és Petrá­eek Ágoston keresztényszocialista, majd Nes- per János szociáldemokrata felszólalása után Husek Károly állott fel s régi receptje szerint a prevrat előtti állapotok felhánytorgatásával polemizált Jarossal. Husek beszéde után Jaross ismét felszólalt. A múlt és ma között egy négyéves világhá­ború véres választóvonala van — mondotta. — 1918-ban azt hirdették, hogy uj világ jön. Ez az országos képviselőtestület ennek az uj világnak a jegyéiben áll. Nekem a szlorenszkói magyarság hangula­tának kell itt kifejezést adnom és én szíve­sen mondanék itt mást, ha a szlovenszkói magyarság hangulata más volna. Én nem tudom innen ellenőrizni, hogy Kvasz András dr. miként sáfárkodott Magyarorszá­gon, én csak azt tudom, hogy miként beszél itt Slávik dr. az itteni magyarság képvisele­tében, holott ő nem tartozik a magyarsághoz. Lastovka kinevezett tag felszólalása után Filkorn Jenő dr. a zárszó jogán beszélt, majd Országh elnök a tárgyalást szerdán délelőttre napolta el. A szerdai ülés a beadott indítványok feletti szavazással telt el Pozsony, november 30. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A tartománygyülés ma délelőtt fél 11 órakor folytatta Ülését, ame­lyen sor került az írásban beadott indítványok fölötti szavazásra. A legtöbb indítványt az or­szágos választmányhoz utasították, egyes indít­ványokat pedig az országos hivatalhoz elinté­zés céljából. Országh elnök egymásután olvasta föl a beadott Írásbeli indítványokat,'a magyar- nyelvüeket magyar nyelven. Érdekes volt Alapy Gyula indítványánál, aki a szociális terhek emelése ellen tiltakozott, Kormán szociáldemokrata fölállott és az in­dítvány elvetését javasolta, de úgy a szlo­vák néppártiak és az agráriusok, mint a ma­gyar nemzeti pártiak az országos választ­mány elé való utalás mellett szavaztak, úgy­hogy Kormán indítványával szemben Alapy javaslatát a választmány elé utalták. Giller János dr., Jaross Andor, Fleischmann Gyula dr. javaslatait az országos választmányhoz tették át. A tartománygyülés mai üléséről hiányoztak a keresztényszocialista tartománygyülési képvi­selők, akik az érsekujvári kongresszusra utaz­tak el. Déli egy órakor a gyűlés folytatását délutánra halasztották, amelyen folytatják az A képviselüház véderő- bizottsága a katonai zseíd leszállítása ellen foglalt állást Prága, november 30. A képviselőház véderő- bizottságának mai ülésén Dávid bizottsági el­nök tolmácsolta a koalíciós pártok ama kíván­ságát, hogy a nemzetvédelmi minisztérium áll­jon el a katonai zsold leszállításától. Bradács nemzetvédelmi miniszter felszólalásában hang­súlyozta, hogy a zsold leszállításának terve nem a miniszté­rium kezdeményezésére merült fel és a mi­nisztérium megkísérli, hogy a költségvetés ke­retén belül újabb megtakarításokat érjen el, még mielőtt zsold leszállításra kerülne sor. A bizottság elhatározta, hogy az elnökség hi­vatalosan is felkeresi a minisztériumban Bra­dács miniszter a jövő héten részletes expozét fogja előtte a véderő bizottság egyöntetű kí­vánságát a zsold leszállítás kérdésében. Bra- bács miniszter a jövő héten részletes expozét tart a véderő aktuális kérdéseiről. A képviselőház külügyi bizottsága ma elfo­gadta a Németországgal kötött kereskedelmi pótszerződés pótjegyzőkönyvét. E két határo­zatnak csak parlamenti jelentősége van, mert ezek az egyezmények már októberben, illetve november folyamán életbe léptek. P m ff* fjy B azokat az igen tiszteit Előfizetőinket, akik l£@9iCIÍniCR''8^ » az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az ese­dékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom