Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-01 / 274. (3087.) szám
TI«GAI-7V\\GtARHÍRLAK 1932 december 1, csfitörtc'k. Bécsi miniatűrök A kifütyült Molnár-darab Üzleti ötletek, színpadon elbeszélve — igy jellemezte valaki szabadon, jó tdz évvel ezelőtt a Liliom világhírű írójának újabb darabjait. Az apropót hozzá a „Vörös malom" bukása adta s azért sóban vették át ezt a meghatározást. De a világsikerek további szakadatlan sorozata, a régieké; melyek Amerikában éves programokat adtak egyes színházaknak, abol a szereposztást márványba vésték s úgy illesztették a színházi előcsarnokok falába. Vagy az aktuálisaké, Molnár legújabb darabjaié, amelyek premierjei igazi világpremierek voltak, — elfeledték-e tud merkantil meghatározást. Nem mintha a Molnár-darabok körül nem folynának le fantasztikus nagyságú üzleti tranzakciók, de ezeknek a nagy Molnár-sikereknek idején még az ellenszenvvel viseltetők is csak belső értékek aprópénzre: ilollárcsekkekre és éveken át automatikusan folyó tantiémekre való felváltását látták. Az elmúlt évtizedben, az infláció s a későbbi konjunktúra éveiben a Molnár-darabok jelentették a legidőszerűbb színházat. Sokan és sokat írtak már a klasszikus értelemben vett színpad e ragyogó szellemű tagadójáról s ma újra ő van az érdeklődés középpontjában — legalább ig Bécsiben. „Skandál az Akademde theaterben", „Megbukott a legújabb Molnár-darab" — gzenzációzzák a lapok. A mai, politikailag oly zavaros időkben az ember neon tudja hirtelen, mire gondoljon: politikai tüntetéssel vagy tényleg egy darab bukásával áll-e szemben? Általában inkább az elsőre gondolunk ép Molnárnál: nem írhat oly rutintalanul ép a rutin nagymestere, hogy darabját nyiit színpadon kipisszegjék. Mégis megtörtént a „Harmónia" bécsi bemutatóján és — nem politikai okokból. De akkor világszenzációval állunk szemben: Molnárt kipisszegték! Hát mégis, minden csak spekuláció lenne nála, színpadi keretekben emberi hatásokra s azon keresztül anyagi sikerekre? Molnár nagy dimenzióju irodalmi spekulációja is csődöt mondott mostan, minden vállalkozás bukása idején? Eleinte nagy volt a zavar még a beavatottak között is: be nem jelentett Molnár-,.naplemente" előtt állunk vagy csak momentáni kisiklás a botrány háttere? De máig egy szokatlan, harmadik lehetőség irányában alakultak ki a vélemények, — egy megsértett vagy magát sértettnek érző mü-! vészi csoport rendezte állítólag a Molnár-pre- ■ miereket eddig soha be nem szennyező pisszegő és fütyülő tüntetést.. Nem mintha a „Harmónia" máskülönben is! gyengébb ne lenne. Nem kimondottan rossz a Molnár-darab, csak molnári mértékben rossz: vannak részei, amelyek unalmasak s van egy technikai ötlete, a felvonás-végeken ismétlődő férfikórus-paródia, ami kínosan hat. Mint utólag kitűnt, ez a szerencsétlen kórus-ötlet váltotta ki a darab elleni tüntetést. A lapok részletesen hozzák; csemege, — elsőrangú színházi szenzáció. Hogy ig történt csak Molnár esete a férfikórussal? Amint elkészült Molnár a „Harmóniáival, , egy ismert bécsi énekkar európai nevű karmesteréhez fordult, átadva neki darabja szövegét. Az ismert muzsikus a darabot elolvasva élénken felháborodva utasította el Molnár ajánlatát, 1 hogy az énekkar-paródiát ő Írja meg. A férfi- \ karok művészi nívóját ég lényegét mélyen sérti j a beállítás s megjósolta, hogy ebből még bo- t nyodaírnak lesznek. Molnár nem engedte magát ötletétől elriasztani g a kórust egy berlini ze- c íieszerzővel íratta meg. Amit a bécsi karmester J; jósolt, bekövetkezett: a tüntetés a premieren a „ felvonást záró kórus-paródiák ellen szólt első- . sorban, mert különben éppen a felvonásvégek _ a leghatásosabbak. V Bár maga Molnár is — szokása szerint erő- . sen belefolyt a rendezésbe, az se különös, — 1 a szereposztás pedig nem ogy vonatkozásban [ kimondottan rossz. Csak a női vezérszerep alakítója. Albaoh — Retty asszony aratott nagy ,e nyiltszini sikert. A berlini filmvásznakról is is- 1 mert Ottó Wallburg nem a darab molnári leve- * gőjébe való, sőt a bécsi levegőbe se? rossz né- 1 ven veszik neki hadaró berlini dialektusát. A 1 weanerisch fülek idegenkedve kérdik: ugyan milyen nyelven beszél? A kis szerepek — kis j3 sikerek, de a darabot meg nem mentik. Talán a skandalum? Már sokkal rosszabb darabok is arattak kassza- és világsikert, mert valami pi- ; lváns skandalum tette híressé őket. Hogy most. <J már Molnárnak is szüksége lenne rá? Nem régiben egy magyar folyóiratban olvastam, hogy Molnár menthetetlenül bukik, mert a polgári jólét, sőt maga a liberális polgárság is, 'r amelynek ő eminens kifejezője, Európaszerte * krízisben van. Tiz évvel ezelőtt üzleti alapon, ma társadalomtudományi indokolással temetik = a. liiliomi romantika, a borotvaéles irónia és az ■ ötlet monoklié nagymesterét. Vájjon nem fog-e ( meghazudtolni minden ilyen spekulációt a szín- r páti utolérhetetlen spekulánsa, hogy annál talán j csak mégis valamivé: főbb. ő, Molnár Ferenc? t Reméljük! 1 Felhőkarcoló Bécsbeei \ KOMMENTÁROK ★ ★ ★ PAPRIKA KISASSZONY Micsoda Maii volna, lia a külföldön élő magyar művészek egyszer összeállnának és ahelyett, hogy a néniét filmipart gazdagítanák, magyarnyelvű filmet készítenének, — tenmié- szelesen Berlinben, az Ufa aníyági és technikai eszközeivel! Boiváry rendezné, a legkiválóbb magyar fiimope rátörök fényképeznék, Ábrahám Pál, Kálmán Imre, Eisemann vagy Lehár imák a zenéjét, „Barnabás von Ghéezy" zenekara muzsikálna, a szövegkönyv Molnár Feremctől, Fodortól, Nóti Károly tói vagy egymás .berlini .magyar filmlibrettistától származna, a női főszerepeket Ailpár Gitta, Nagy Kató, Gál Franci alakítanák, Bársony Rózsi és Halmay Tibor táncolna, Szőke Szakáll csinálná a bolondságokat, Hörbiger Pál művészete adná a borsot a filmhez (kevesen tudják, hogy ez a nagy német művész, reinhardt- ezinész Attila öccsével együtt magyar anyától született és jól beszél magyarul), Petrovics Szvetiszláv vagy Lukács Pál „domborítaná" a férfi főszerepet, — nos, elképzelhető a mai Európában egy jobb garnitúra? Akaratlanul a 'berlini magyar filmhegemő- nia jut az ember eszébe, ha megnézi Gál Franciska első berlini filmjét, a „Paprika kisasszony"-! Berlinben döntő sikere volt, Pesten is, pedig csak amolyan próbafilm Gál Franciska filmképességeinek kipróbálására. A Vígszínház híres művésznője egyelőre nem tud kifogástalanul németül, sohasem szerepelt német filmen, annál nagyobb eredmény, hogy azonnal, első intrádára magába bolondította a németeket és a kontinensnek azt a részét, amelynek alkalma van a filmet látni. (A csehszlovákiai közönségnek aligha lesz alkalma.) A liimét úgy építették föl, hogy Franciska hibás németség© ne hasson zavarólag, sőt teljes hatással érvényesüljön. A Budapestről férjes barátnője meglátogatására Berlinbe érkezett Takács Ilonkának valóban nem kell kifogástalanul németül beszélnie. Elég, hogy a németek megértik temperamentumos kiejtését és egyáltalán „paprika" természetét, amellyel mindenkit levesz a lábáról, például barátnője férjét, aki bonyolult félreértések következtében az uj szobacicának véli felesége barátnőjét és a férj felszeg, de hallatlanul .kedves tudós öccsét is (Paul Hörbiger), aki eddig nőtlenül, és nő nélkül élt laboratóriumában, 'békái között. A befejezés természetesen az, hogy Hörbiger és Gál Franci egymáséi lesznek. A mes© primitív. A külsőségek egyszerűek. Nem drága film, nincs luxus benne. Azzal is tisztában kell lenni, hogy Gál Franci nem ideális fiimaiak. Molett, nagyon molett s az arca sem túl alkalmas a filmezéshez. De művészete sok másért kárpótol. Az első pillanatban kellemetlenül hat az előnytelen megjelenés és a „magyaros termperamentum" obiigát és túlzott kitörése, később a nagy művésznő tudása és bája mindenkit lenyűgöz. Gál Franciska megnyeri a csatát. A banális mese végén a közönség szereti már az életvidám, ügyes, telkes s drága nőt, akinek minden balesetre van egy „nem baj "-a, akinek ártatlan, vidám csinyjei kedvesek s aki csak egyet vesz komolyan: a szereimet, nem a nyers, amerikaias erotikus vagy a német paj-, tási szerelmet, hanem azt, amely bizonyos gyermekes szeretettel párosul, odaadó, a temperamentum kitörései ellenére engedelmes és a férfit tisztelő. Egyszóval: a magyaros szeneimet. — Hörbiger csodálatos ebben a filmben is, mint ahogy a „Scampalo" és a „Három ifjú szív" siker© után bevonult saját zsánerének legnagyobb német művészi sorába. Talán a legnagyobbA filmben egyedül a tendencia bánt. A magyar lány beállítása. Alapjában véve nem panaszkodhatunk: a magyar lány kedves, aranyos, diadalmas 'benne. De ahogy Gál Franci német rendezője parancsára és a német publikum elképzelésének igazolására jobbra-balra csapkod, ahogy a férfiakkal kikezdi, a szemével integet és hunyorgat, mély. elnyújtott hangokat hallat és 'sokat jelentő gesztusokat ír le a levegőiben, csettint a nyelvével, vagy verekszik, ez túlzás és piri-nrit iv. Európai környezetibe került exotikrus jelenségeket szokás így beállítani. Ezenkívül a németek is szeretnek olyasvalamit kiemelni á magyaroknál, ami Elyinor Glin angol írónő magyar^tárgyú regényében oly kellemetlenül hait: a szerelemre való feltétlen készséget és alapbeáll'itattságot. Séminleseire sem vagyunk oly buják, mint az angolok vélik s ahogy a rendező e filmben a németekkel is el akarja hitetni. Túlzás a sok paprika — ® ha már paprika: az angol mustár, a francia rofcíort, a német sóshering, az orosz ruszli és az olniüci kvargli legalább oly éles fűszerek vagy oly élesen fűszerezett ételek, mint a mi édespap- rikánk. M'égsem ítéljük meg a franciák temperamentumát és erotikájának fokát a francia ®ajto«k csípősségéről, az angolokét a mustárról, a németekét a sósheringről s a csehekét a kvargliról. Kérem, bennünket se azonosítsanak a paprikával, — én például nem szeretem s bizonyos, hogy a 1 lipótvárosi Gál Franciska sem Szögödében szívta anagába a vérvörös paprika hódító erejét. Szvatkó Pál. Mic ;i Molnár-botrány csak a színházi, irodalmi társadalmi körüket; foglalkoztatja, van Mécsnek most ogy olyan szenzációja, amelyen minden polgár fennakad. Tudniillik a felhőkarcoló. Az angol-osztrák futballmeccsen kivid erről beszélnek ma legtöbbet Béesszerte. A népszerűség legbiztosabb jele: a felhőkarcolóról szól ma minden uj vicc. Sót, lijirc előzte meg. mint általában az euro- p.ij várusokban, ami.g megengedtek az építősét. A Slovenská Liga „repatriációs“ offenzivája a magyar községekben i. Augusztusi riadalom 54 kisebbségi szlovák iskola körül Országh országos elnök jói áll a liga defenzív jellegéért A Slovenská Matica magyar helyeken alapított iskoláinak egyszerű magyarázata Aagu&ztus első felében a szlovák nacionalista sajtó nagy ribilliót csapott abból az alkalomból, hogy a Slovenská Liga szubvencióit kurtábbra fogták a kormánykörök. Megtudtuk ezekből az újsághírekből, hogy az állami szubvenciók elmaradásával egyidejűleg még az a „kulturbot- rány" is megtörtént, hogy az adóhivatalok 160 ezer korona adóhátralékot akartak behajtani a Ligán s a Ligát az adófoglalás, a végrehajtás, az uocára való kerülés veszedelme fenyegette. De mindezek tetejébe félreverték a harangokat amiatt i§, hogy a Liga csődbejutása következtében 54 szlovák kisebbségi iskola fog elpusztulni, mert a Liga nem lesz képes ellátni őket fenntartási pénzzel és házbérrel s szeptember 1-én az a világcsufság történhetik meg, hogy 54 szlovák tannyelvű iskola nem nyitja meg kapuit. A nacionalista lapok egyike elkiáltotta, hogy ennek nem szabad megtörténnie, azt a csekély másfélszázezer koronát, ami az 54 iskola üzemben tartására szükséges, a föld alól is elő kell teremteni. Nos, a nagy lárma csak vaklárma volt: szeptember elejére a végrehajtás elmaradt, előteremtődött a pénz, valószínűleg nem is a föld alól, hanem ellenkezőleg, sokkal magasabb helyről. Persze itt kizárólag olyan, szlováknyelvü iskolák fönntartásáról volt szó, amelyek magyar, vagy német községben működnek, az úgynevezett, „kisebbségi" szlovák tanintézetekről. Mert, a Slovenská Liga kizárólag magyar és német vidékeket igyekszik 'boldogítani tevékenységével, működési területe csak a magyar, illetve zipszervidék. Évente több, mint 6 millió koronát tud fordítani ez a titokzatos célú szervezet a maga bő szubvencióforráeai'ból a magyar és német, vidéken építendő szlovák kisebbségi iskoláira. Az ősszel a szubvenciótforrásokon kívül gyűjtést is rendeztek a. Slovenská Liga iskolagyermek, vagy a kezeujjain számolhatja, meg az ember a szlovák anyanyelvű tankötelesek számát. Ilyen helyen az állam nem építtethet szlovák iskolát, mert nincs meg rá a törvényileg kikötött előföltétel, nincs negyven szlovák ajkú tanköteles gyermek, akinek részére a szülök igényelhetnék az iskolát. Ezt a törvénybeli megszorítást a kormány nem kerülheti meg, hát megkerüli a Slovenská Liga. Magánjellegű iskolát alapit, reszkirozza a ráfizetést, de a rizikó nem is olyan nagy, mert a tanítót az állam adja és fizeti, az iskölafönntartást pedig a Liga. idővel úgyis az iskolával boldogított község nyakába varr ja. A fő az alapítás. Ha már a szlovák tannyelvű iskola egyszer megvan a magyar faluban, akkor már az állam egészen vígan átveheti, mint ahogy több, mint negyven esetben már át is vette az ilyen kakukíiókiskolákat. De ha az állam egyszer átvette, akkor már a magyar falu hiába kap észbe és hiába kéri az államivá lett iskolában a magyar tannyelvet, akár párhuzamos tagozat alakjában is, a kormányzat a fönnálló helyzetre, a fait accompli-ra utal, a konkurrens magyar iskola pedig nem kap segélyt, a magyar gyerekek végleg a szlovák iskola lélekőrlő malmába jutnak. A Slovenská Liga ezzel elérte célját: befektetését visszakapja az államtól, vagy a községtől, s mehet a pénzzel újabb magyar faluban építeni iskolát, így csempészi be sorra a magyar falvakba a szlovák iskola, trójai falovait. Miféle szervezet ez, amely polipkarjait kizárólag a magyarlakta falvak felé nyújtogatja? Miféle tSnügyi mellék-kormány húzódik meg a Slovenská Liga ártatlanképü tanügyi eerfálya, a Matica Skolská mögött? A Slovenská Liga a hódító és támadó csehszlovák nacionalizmus szerve, a szia vizái ó nyelvi expanzió vezérkara ez, amely a. céltudatos tanügyi imperializmus szellemi vezéreitől kezdve a p r opag a esn a - o« z tál y korteshazaf iáiig magába öleli a nemzeti intolerancia minden árnyalatát, minden fönti és lenti reprezentánsát, Az ellene való védekezés első föltétele, hogy ismerjük az ellenfelünket, s azért úgy véljük, hogy az Országh országos elnök által adott apropóval kapcsolatban nem végzünk fölösleges munkát, ha olvasóinkkal bővebben .megismertetjük a Slovenská Liga céljait, legális és illegális harci eszközeit, de főleg iskolai program ját. Mert magyar szempontból az utóbbi rejti magában a legnagyobb veszélyt, (d) — Uj másod bíró Somorjáu. A lemondás folytán megüresedett uj bárói állás! a képviselőtestület szombatom töltötte be. Másodbi- róul Patóos Gábor (komi.) választatott meg. alapja javára. Az elmúlt napokban közölték a gyűjtés eredményét s a hírlapokban számoltak el az első százezer koronáról. A tételek közt ilyenek is szerepeltek: az x-i járási hivatal ©ny- nyi meg ennyi. Ezt a furcsa jelenséget Jaross Andor, a magyar nemzeti párt országos képviselője közelebb megvizsgálta s úgy találta, hogy egyes járási hivatalok nemcsak adtak erre a célra, de gyűjtést is folytattak. Ezt szóvá tette az országos képviselőtestület ülésén, kifogásolván azt, hogy a járási hivatalok megsértették köteles pártatlanságukat, amikor hivatali befolyásukkal egy kisebbségellenes kulturmozgal- mat támogattak, mert tudvalévő, hogy a Slovenská Liga iskoláinak az a tendenciájuk, hogy magyar gyermekeket szlovákokká neveljenek. Országh országos elnök fölénykedő indignáló- dással és nyers határozottsággal azt válaszolta erre, hogy a járási hivataloknak egyenesen kötelességük minden kulturmozgalmat támogatni, de különben is a kérdéses iskolák egyetlen egy magyar lelket, sem halásznak el, hanem csak kizárólag a szlovák gyermekeket óvják meg attól, hogy magyar iskolákba legyenek kénytelenek járni. Országh országos elnök eme túlságosan határozott állításai egyenesen fölszólítanak arra, hogy kissé elemzés tárgyává tegyük indignáló- dásának jogosultságát s a nyilvánosság előtt bizonyítsuk be Országh elnöknek, hogy ezek az iskolák igenis nem defenzív, hanem 'bevallottan — éspedig a Slovenská Liga saját bevallása szerint! — offenzív célú intézmények. Ezt majd módunkban lesz konkrét példákon 'bemutatni. Elöljáróban rá kell mutatnunk arra, hogy a Slovenská Liga kizárólag olyan helyeken építi meg iskoláit, ahol látszólag semmi sem indokolja az iskolaalapítást, mert. vagy nincs szlovák Csak a válság tudta kikényszeríteni a város megszokott, gzentistvántornyos képébe merészen belevágó tizenkét emeletet. Nem merte senki a munkaalkalmat nyújtó vállalkozás megakadályozásának az ódiumát magára venni s ma ott áll a város szivében a. szűk Herrengasseban az öreg bécsiek nagy megbotránykozásáTa, Éppen csak pár lépéssel odébb az ötemeletes Loos-pa- lotától, amely modern stílusával busz és pár évvel ezelőtt még sokkal jobban felizgatta az érzékeny bécsi kedélyeket, sőt a legmagasabb körök rosszalását is kiváltotta. Azóta sok- mindenhez hozzászoktak s igy előreláthatólag a felhőkarcoló sem lesz sokáig ••- csoda. De még ma az, — igazi csoda. A pincében hét óriási katlan, egész kazánház, innen lütik a hatalmas épületet. Fülük, gépészek azonban nincsenek, egyetlen egy ember lát el játszi könnyedséggel mindent: a modern technika takarékoskodik és — munkanélküliséget teremt, A földszint és első emelet természetesen üzlethelyiségek, Kissé alacsonyak, még a mai mértékkel mérve is, a szomszédos Loos-há.z ötemeletes magasságában a felhőkarcoló már a nyolcadiknál tart. Azután a többi emeleteken felfelé: lakások, három és négy szobásaik, a inai bécsi viszonyokra jellemzően nagyrészt kiadatlanok. Ezzel szemben a 104 garzonlakás már a tervezésnél bérlőkre talált. Kedvesek, minden modern koivfortjukkal s világosan levegősek a ház óceán felett. A 17 emelet üvegfalú és tetejű, 'hatalmas kávéház. de még nincs bérlője. Az építők ugyan azt állítják, ha megnyílik, mindenki ide fog járni. A kilátás tényleg nagyszerű és egészen uj bécsi perspektívákat, tár fel, de maholnap bizony már feketénkét, a kilátással, se fogjuk tudni megfizetni. Általában van valami tragikomikus a. bécsi felhőkarcoló körül. Sokat harcoltak, izgattak ellene, hogy tönkreteszi a híres bécsi panorámát, idétlen, amerikai. A vállalkozók mégis győztek, mert. bebizonyították, hogy az egyetlen reális építkezési mód manapság a város szivében. Mire aztán a. 17-ik cinciét felnőtt, kitűnt. hogy nem is olyan nagyon csúnya s egyáltalán nem zavaró a városképben. - viszont — a bolt nem valami nagy bolt, a fél épület üresen áll. Szomorú dolog ma bécsi „miniatűrök -ről Írni(Bocs.) Radványi Magda.
