Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-11 / 282. (3095.) szám

1932 december 11 vasárnap. népék közötti testvéri együttműködés, vagy ronibadől a civilizáció épülőbe. A román felbuzdulásnak nyilván egyéb okai is voltak, mint a magyar revízió elleni tüntetés. Románia kiilpoliiikáját az utóbbi hónapok alatt következményeiben is mélyre­ható csalódások érték. A folyó év nyarán le­járt olasz-román barátsági szerződést eddig nem sikerült meghosszabbítani, mert a ro­mán kormány nem teljesítet te azt az olasz kívánságot, mely jugoszláv-olasz háború ese­tére Romániától semlegességet követel. Pá­risi Romániával szemben bizalmat tanná tet­ték egyrészt a román közállapotok, az állam- pénzügyek ziláltsága, az egész közéletet megfertőző, arányaiban példátlan korrupció- Fokozta az elkedvetlenedést a moszkvai la­pok híradása szerint, hogy Franciaország tu­domást szerzett az álliiólagos olasz-román titkos szerződésről, mely sérti a francia­román szerződési, s ezért az előbbinek azon­nali megszüntetését követélte. Ezzel magya­rázzák Paris ama elhatározását, hegy a francia-orrsz és lengyel-orosz meg nem tá­madási szerződést az eredeti szándéktól el­térően aláírták s ezzel Romániát magára hagyva, alátámasztották a szovjetnek Bessza- ráb'ára irányuló törekvéseit- A francia kül­politika szempontjából sokkal fontosabbnak látszott e pillanatban Oroszországot a rapul- lói politika irányától eltéríteni, mint keresni a szövetséges Romániával a megegyezés le- hetősé'rét. Románia tehát a francia-román viszony el hidegülése folytán súlyos helyzetbe került s védelmi rendszere ezidcszerint kízáró’ag a kisantantra korlátozódott. Az a komor kép, melyet a francia delegátus, Rist processzor. Románia gazdasági és pénzügyi helyzetéről, szintén nem minden politikai célzatosság nélkül, nyilvánosságra hozott, mulatja, hogy a román kormány szinte megoldhatatlan fel­adatok előtt áll. Ilyen körülmények között érthető, hogy a külpolitikái balsikerekről a közvéfomény figyelmét mesterségesem kiváltott hazafias felbuzdulással akarják elterelni Ez a mód­szer nem eredeti román találmány, hanem a történelemben sokszor megismétlődő eljá­rás, mely néha hadüzenetekben, néha kevés­bé veszélyes formák között igyekszik leve­zetni a tömegek lelkében felgyülemlett indu­latokat A nemzetközi politikai helyzet alakulására sem a romániai tüntetéseknek, sem más ha­Szerdán valasztjik meg Ótátraf üredenaz országos keresztény­szocialista párt uj elnökét Pozsony, december 10. Aj országos ke- reszíényszodalista pártnak az érsekujvári kongresszuson megválasztott uj országos páríveizetősége folyó hó 14-én, szerdán dél­előtt 9 érakor tartja első ülését Ótátrafüre- den. Az ülés tárgya az országos pártelnök, a két országos pártalelnök és a tíztagú végre­hajtó bizottság megválasztása­Tost László tesz Kassa város helyettes polgármestere A keresitényszocial’sta párt uj képvise!6tesH)!eti tagjai Tost László jelöltsége me lett fog altak állást Kassa, december 10. (Kassai szór kosz tő­ségünk telefon jsléntéae) Az uj városi kép­viselő lestület összehívása aktuálissá teke a p olgá rrnes tor bel yehtesi állásokra való jelö­lést is. Tudvalevő, hogy az egyik helyet tes- pclgármesteri tiszleég ellenzéki pártjainkat illeti, a polgármesterhetyettes szemétét pe­dig a szám szerint erősebb kereszfónyszoeia- lista párt adja. A keresatényiszociaLsla párt uj kép viselő testületi tagjai pénteken össze­jöttek abból a célból, hogy megejtsék erre a tisztségre a jelö’ést. E kérdésnek elsősorban elvi részét vitatták meg alaposan és egyhan­gúlag az a nézet alakul! ki, hogy a mai ne­héz körülmények között olyan személyt ke-M jelölni erre a tisztség­re, aki ideiét cs képességét ennek sn áFis­nak szenteli, rendszeresen fog a városhá­sonló megnyilatkozásoknak nem lehet befo­lyásuk. Áz általánosan óhajtott konszolidáció alapja a gazdasági lehetőségeken fog fel­épülni, ehhez pedig nem a gyűlölködés és a széthúzás, hanem az őszinte szolidaritás fog elvezetni- Az ilyen események ideig-óráig hátráltatják az eseményeket, de meghiúsítani nem képesek azokat a célokat, amelyeket egyre szélesebb tömegek helyesnek ismer­nek el. zán hivatalcskodni és olt mindennap a délelőtt folyamán a város közönségének rendelkezésére áll. Ezt a rendszert gyakorolták a múltban a csehszlovák pártok is és ez óhaja a magyar­ság széles rétegeinek­A pc 1 gánnesterli elyeítesi tisztségre a párt­nak három jelöltje volt, és pedig Pejor Miklós dr., Tost László és Ványai István. Ezek közül Ványai István kérte, hogy hiva­talos elfoglaltsága miatt tekintsenek el az ő j:lőrségétől. Pajor Miklós dr. is oly érte­lemben nyilatkozott, hogy hivatása és az ez­zel járó elfoglaltsága miatt nincs elegendő ideje arra, hogy a közönség indokolt kíván­ságához képest a hivatalos órák alatt a vá­rosházán tartózkodjék. Ezzel szemben Test LásJá kijelentette, hogy a feliét ele­ket teljesíteni tudja, a városházán hivatalos órákat tart és mint mindig, úgy ezentúl is minden ideje: a párt­nak és megválasztása őseién uj megbízásá­nak szenteli, a város közönségének minden­kor legjobb tudása és igyekezete szerint szolgálna és védené a város érdekét. A képviselőtestületi tagok a jelöltek ezen nyilatkozata után egyhangúan Test László megválasztása mellett nyilatkoztak- A keresztény szocialista párt ezen határoza­táról kiértesítették a magyar nemzeti párt kassai kerületét is azzal a kéréssel, hogy a hétfői alakuló közgyűlésen a magyar nem­zeti párt tagjai Tost Lászlóra adják le szava­zatukat. javult a magvar kormányzó á’lapofa Budapest, december 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentéée.) A kormány­zó egészségi állapotában ma éjszaka örven­detes javulás állott be. A beteg teljesen láz- mentes volt, úgy hogy ma reggel már hiva­talos orvosi jelentést sem adtak ki­Herriot nem fizethet Páris, december 10. Herrict tegnap este újabb sürgős demarsot intézett a washingto­ni kormányhoz. A francia miniszterelnök ki­jelentette, hogy Franciaország december 15-én csak abban az ecetben fizeti meg az esedékes részteleket, ha a washingtoni kor­mány garantálja, hogy januárban megkezdő­dik az adósságok revizfoját mén valósi ló kon­ferencia. A párisi parlament külügyi bizott­sága óriási többséggel a december 15-iki fizetés ellen nyilatkozott. A bizoí'ság még azt sem engedj meg. hogy a francia kormány bizonyos fel'ételek mellett fizessen. Ez a ha­tározat megköti Herriot kezét. Megkötötték az ősi r!k- raagyar keiesledeimi szeriedéit Budapest, december 10. (Budapesti szerkesz­tőségünk te’efonjelent&e.) Bécsböl érkezett Je­ten tós szerint az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés még el nem intézett kérdésében Kállay fülJmlvelé^ügyi miniszter, De 11 juss osztrák kan­cellár és Winiíler alkanccllár közt megegyezés jött létre. A tárgyalások ezzel befejezést nyer­tek. Az osztrák kancellári hivatalban parafálni fogják a kereskedelmi szerződést. — A budapesti svéd fókonzul félkilcgrammos aranyrudat ajándékozott a kormányzómé nyemor- enykiiö akciója javára. Budapesti szcTkecztfsó- glink telefonálja: A budapesti svéd főkonzul cgy- darab féikiUogrammos aranyrudat és 350 gramm súlyú arany ékszert juttatott el a kormánj:zón« nyomorcnyintö akciója .javára. A nőm eleikü ado­mány az egész városban nagy .feltűnést keltett. ARNYAK A VERŐFÉNYBEN Regény (6) Olyan csönd lett, mintha valami különb* csoda folytán hirtelen m-egsük-etüKünk volna. Ebben a csöndben szinte hallani véltem, amint Hudacsek tanár ur repül... Mari bácsi most megszólalt: — Hudacsek! Beszélni akarok kegyeddel! Ezelőtt néhány esz tendővel egy ki végző*'- néztem végig s mikor a bíró a delikvenst el őszéi itot la, hogy felolvassa neki az Ítéletet, nem tehetek róla, ez a hang jutott az eszem­be. Mert hogy Mari bácsi most azért hívta Hu­dacsek tanár urat, hogy a kirúgás megmásít­hatatlan tényét közölje vele, azzal mindnyá­jan tisztában voltunk. Hudacsek lehorgasztotta a fejét s bizonyta- lan lépésekkel megindult a kúria felé. És mi olt maradiunk a kertben, tanácstala­nul bámulva egymásra, a szivünkben soha nem érzett nehéz fájdalommal. És aznap nem volt verekedés, nem volt ta­rokk, semmi sem volt. Hiába adott uzsonná­ra Merenyánszky néni olyan habokká vét, mint egy-egy torony, hiába rángatta elő Mere- nyáoszky bácsi a kipróbált legjobb vicééit, melyek még akkor is kedvre déri tették a ■társaságot, amikor emberemlékezet óta Nóg- rádmegyében az első kormánypárti jelölt megbukott és hiába iparkodott Hajagos bácsi egy szolid kis nemzeti csendes mellett han­gulatot kelteni, csurgóit ott az orravére min­denkinek s Hudaoselí tanár ur, akit a figye­lem s előzékenység minden jelével elhalmoz­tak, azzal az ürüggyel, hogy gyötrő főifájás kí­nozza s szabad levegőre vágyik, bocsánatot kért a hölgyektől — itt apámra tekintett — « az uraktói — itt Mari bácsira nézett — az­tán meghajtotta mágát és ki som fordáit a kert­be. Mi pedig még az esteli ha rang szó előtt bev fögsthmk s robogtunk haza. Egész utón hallgattunk. Édesapám a szi­varját szívta, édesanyám szem mólláLhatólag gondolkozott, én pedig ott gubbasztottam a kisülésen és figyeltem őkét. Már jól messze jártunk a az alkonyati égen ír fa: Szilárd János a hold is megjelent vigyorgó pofájával, ami­kor hAlelen megmozdult s a szivarját dühö­sen a porba vágva, csúnyán elkáromkodla magát édesapám. Édesanyám összerázkódott. — Was Is? ... —• Und télen wer wlrd Hudacsek helyett dér negyedik tarokkpartner?! — csapott a térdére édesapám. De akkorát, hogy a nad­rágja majd elhasadt. NEGYEDIK fejezet. Azt a hetet, mely még a városba való be­költözésem napjáig hátra volt, szüntelen szo­rongásban s a búcsúzáig hangulatának állandó 0 yug l a lan ságában tölt ö i lem. Édesanyám minden reggel és este halkan folydogáló könnyekkel öltöztetett és vetkőz­telek s tudtam, hogy azért hallgat, mert érzi, hogy ha megszólal, hangosan elsírja magát. Mikor a kertben játszottam, nem láttam, de éreztem, hogy két ablaknál is néznek engem. A konyha ablakából könyökig kovászos kéz­zel édesanyám, ki soha annyiszor nem égette oda a rétest a lábashoz, mjqt ezekben a na­pokban s az iroda ablakából tollal az ujjúi között édesapám, aki az uradalmi számvevő­ségi ől ezidőtájt kapta a legnyema tokosabb fi­gyelmeztetési hibáktól hemzsegő, rendetlen számadásai miatt. Valósággal menekültem ezek elől a néma szemek eiől. Éreztem, hogy akaratomon kí­vül nagy szomorúságot okozok szüleimnek, bár lelkem legmélyén meg voltam győződve róla, hogy minden szerencsétlenségnek Mari bácsi az oka, akit határtalanul meggyü.öltem. Miért avatkozott ő bele az iskoláztatásba? Mi oka volt rá, hogy kirúgássá szegény Hu­dacsek tanár urat, aki a rázós bricskán falu- ról-falura járva, oly szépen s kedélyesen tu­dott volna minket a gimnáziumra s polgárim előkészíteni? Egyáltalában: hogy merészel ez a szivarszagu és tagbaszakadt nőszemély más családok legbelsőbb ügyeibe beleszólni? Határtalanul meggyüfoltem Mari bácsit s elhatároztam, hogy adandó alkalommal bele­lövök a koniyába a csúzlival. A Mereuyánszkyéknál tett látogatásunk után való harmadik napon édesapám korán reggel bement a városba s szokása ellenére nem késő éjszaka és dalolva jött haza, hanem már kora délután. — Igen jó helyet találtam a fiúnak, — mondta anyámnak, aztán hozzám fordult. — A Löszig tanár uréknál fogsz lakni. Nagyon derék népek. Van szép házuk, van egy kis ke Fecskéjük is, a tanár ur a számtant tanít­ja, legalább nem fogsz megbukni belőle, az­tán megbecsüld magad!... Itt elfordult s hirtelen besietett az irodába­Ettől a perctől kezdve különös jelentőséget kapott előttem minden hely és minden tárgy, amit eddig észre sem vettem, vagy ha tud­tam is róla, hogy van, elhanyagoltam. Felfedeztem, hegy a hálószobában vau egy tükör, mely előtt minden reggel édesanyám fésüli a haját $ azt is csodálkozva láttam, hogy édesanyám hajának szép színe s azok­nak a mozdulatoknak a bája és szere te ira­méit ósága, melyekkel ott a tükör előtt a kon- tyát felfűzi s a homlokán a fürtöket elren­dezi, eddig sohasem tűnt fel nekem. És én ezentúl reggelenként nem fogom látni, amint édesanyám íéeüiködik ... Az a hamutartó ott az irodában, melyen fá­ból kifaragott s a nikotintól kávébarnára vendedt zergék ágaskodtak, ugyancsak isme­retien tárgya volt elöltem a háznak, pedig ebben nyomta el édesaipám minden reggel ez első szivarját, melyre még az ágyban rágyúj­tott. Vájjon lesz-e olyan nehéz, de azért mégis kellemes dohányfüst abban a szobában, ahol ezentúl ébredni fogok?... Avagy miért nem vettem észre eddig azt az aranyalmafát, mely hamvas leveleivel ott repdeselt már régen a hálószoba ablaka előtt, ahonnan csak ki kellett nyúlni s a lángvörös- -re érett kis gyümölcsöt, mely keserű volt s azért mégis édes, leszakítani -.. Vájjon miféle fia lesz a Duszig tanár urék ablaka e’-őtt? És egyáltalában, lesz-e abban a kis kert­ben olyan kavios. mely minden szemével kü­lön hunyorgat vissza a napvilágba? Lesz-e olyan orgonabokor, melynek minden más bokortól és helytől élesen különböző illata van?... Eddig kevéiyeu futkározía.m ezen a kavicson és ezekben a bokrokban, anélkül, hogy akár az egyiket, akár a másikat figye­lemre méltattam volna s íme, most érzem, hogy nem tudok élni nélkülök. Es az Ipoly? ... És a nádas?... És az erdő? ... És a vízmosásos domb az ürgékkel és a ci­gányokkal? ... ...Egy hét múlva, amikor a hintó ládákkal és kofferokkal jól megpakolva előállott * édesanyám az arab Húsos hangos zokogással átölelt, azt hittem, a szivem megszakad.,. Verőn, az öreg házsárfos cseléd, aki azt tartotta rólam, hogy olyan rossz vagyok, mint maga az eleven ördög s emiatt minden hé­ten készült már édesanyámnak felmondani, ott állott a konvth sajtóban vooaglő arccal és nagy, vörös zsebkendő vei a kezében, melyet minduntalan a szeméhaz emelt Mikor ki tá­molyogtam a hint óhoz és az öreg Mátyás ko­csis segedelmével felkapaszkodtam a kis­ülésre, Verőn felosuklótl s hallottam, azt: mondta, lelkem iflurkám, a&íán édesapám rámordult a kocsisra, hogy gyerünk s ón a könnyeimen keresztül csak annyit láttam, hogy Ragya és fiai ácsorognak a kapuban féloldali, hajtott bús orcával g olyat? ijedi Sze­mekkel, melyekben nemcsak ezeknek az egyszerű embereknek az őszinte fájdalma, de a ládákkal és kofferekkel megrakott hintó mély filozófiai jelentősége is benne volt. keserüvize válik he le$jokbas>< <v Hasznos tudni, i.s? hogy a derűs hangulat, a jjó közérzés mindig '<& a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. <N**^ SzoraiSásfcan szenvedőknél e* emésztési hiányoknál pedig / y ><4‘SStitmftílheirer | f^TnT'lTfTil cF / terméizsíes LJ keserű vize válik ke légiókban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom