Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-04 / 277. (3090.) szám
1882 december 4, vasárnap. ■—■ * 9* A gyilkos asszonyok Irta: Benedek Károly kolostorában Jó pénzünkért kérjünk SZÍVESKEDJÉK a b. címére küldött postabefizetési lapot kitölteni 8 előfizetési hátralékának összegét a postán befizetni, nehogy a kiadóhivatal beszün- tesse a lap küldését. Emtí Bo’eslav Lakáé: NE BESZÉLJÜNK Sötét erdő, csend-liget, üdvöt leheli a mindenség lépted fojtsd le, ne lihegj, ne beszéljünk. Még a lomb sem suttog itt, a fü hallgat, patak nem szól, az égbolt is álmodik, hallgatózzunk. Legszebb az a szerelem, mely csendet csak csenddel fog föl s kéz a kézben nesztelen ért meg mindent. De szemed szól, hogy nyelved fölösleges szókra viszket. Szólsz s a félénk szerelmet elriasztod. Szlovákból fordította: Darvas János. — Fábry Viktor negyedszázados papi jubileuma. Fábry Viktor, az eperjesi ev. magyar- német egyház ékesszavu papja ezidén töltötte he lelkészi működésének huszonötödik évfordulóját. Egyházközsége szélesebb keretekben óhajtotta a nevezetes évfordulót megünnepelni, de a jeles egyházi szónok — tekintettel a mai nehéz időkre — minden ünneplést elhárított magától. Gyülekezete azonban mégsem engedte ezt az emlékezetes alkalmat minden nyom nélkül elmúlni. E napokban az egyházközség és az Evangélikus Nőegylet szűkébb- körü küldöttsége kereste fel s egyszerű, közvetlen, meleg szavak kíséretében emléktárgyat és virágot nyújtott át az ünnepeltnek. A szívből jövő szavakra a meglepett jubiláns közvetlenséggel és melegséggel válaszolt az őt üdvözlő Toperczer Géza dr. egyházfelügyelő- nek és özvegy Molitorisz Istvánná nőegyleti elnöknek. — Diszdoktorrá avatták Móra Ferencet. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A szegedi tudományegyetemen ma délelőtt Móra Ferencet, a kiváló írót ünnepélyes keretek között diszdoktorrá avatták. — Halálozások. A gareml'öki református egyházat fájdalmas csapás érte. Sebestyén Ferenc református lelkész, aki 32 éven át hűséges és odaadó lelkipásztora volt az egyháznak, hosszas szenvedés ■után elhunyt. Temetésén Patay Károly barei esperes vezetésével résztvett az egyházmegye lelkészt és tanítói kara s velük mintegy ezer emiber kísérte utolsó útjára a lelkészt. A templomban Szabó S. Zsiigimond baijkal lelkész, a simái pedig Kanta Károly kiskálnai lelkész mondott búcsúztatót. — Zilahy István földbirtokos Léván 78 éves korában elhunyt. A megboldogult jelentős közéleti szerepet vitt, valaha tagja volt a város képvLse',őtestüietének. később pedig a református egyházközség tanácsában fejtett ki buzgó tevékenységet. — Holy Gyula dr. nyug. lévai járáöbiró életének 58. évében jobblétre szenderült. A lévai társas élet egyik kedvelt tagját vesztette el benne. — Weisz Kálmán földbirtokos a napokban agyvérzés következtében Léván hirtelen elhunyt. A puritán jellemű férfiú főiképpen a közgazdasági ólet terén fejtett ki érdemes munkásságot, mint a Dunaibanik lévai fiókjának igazgatója és a Podlus- Sanka-Siik:nce vö’gyi paitaikszabályozó társulat al- elnöke. Pénteken temették el nagy részvét mellett. — Berger Béla lőcsei nagykereskedő ötven éves kófában váratlanul elhunyt Nemcsak a kereskedő- és ipartái-sulat, amelynek nemrégiben miég elnöke volt., hanem a város egész társadalma is mély megdöbbenéssel és őszinte részvéttel fogadta Berger Béla halálának hírét Az elhunyt neve. egyénisége és cége fogalom volt a Szepességen. Lőcse egyik értékes, nemes gondolkozásu és páratlan ezivésságu polgárát veszítette e! benne. Temetése impozáns részvét mellett ment végbe. — Uj főispánt neveztek ki Szeged város élére. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A kormányzó Burányi Tibor rétsági főszolgabírót kinevezte Szeged szabadikirály! város főispánjává. Zöidszoha-uccai bútorcsarnok! Elsőrendű modern bútorokat nagy vá- 1 asztékban, kénve'mes feltételek mellett a Bútorkereskedelmi r. t.-ná2, Pozsony, Zöldszoba Utca 5. vásárolhat. J Remnee, december hó. Akaratlanul neveztem kolostornak e®t a szörnyű női fegyházat csendes magánzárkáival, boltozatos folyosóival, a hangtalan munkatermeken át halkan suhanó apácákkal és avval a tömjénnel kevert szegényszaggal, mely a nőd köles tarokat jellemzi. A nagy tett-emiberek, vert világvezérek, leviharzott kurtizánok, ezer bonyodalomban kimerült világfiak, nagy vágyakkal nekiindult és apró köveken elbukott túlméretezett lelkek, a uagyvilág volt vagy lehetséges primadonnái szoktak kolostorba vonulni életük zárófelvonásául- Ez a francia asszonyok rennes-i fegy- háza az esküdtszéki tárgyalások primadownáinak a kolostora. Akiknek a női nagyratörése, túlméretezett akarása valami vérbarzalmas bűntettbe robbant ki, mely nagy világafférek görögtüzébe állította őket rövid hetekre. Mikor lejár a törvényszéki színjáték, drámai megtorlása a dramatiikus bűmnek, mikor az esküdtek kimondják a hétnél több igent és a bírák az egyértelmű ítéletet, a közönség kielégülten csődül haza; a sajtó elhallgat és a hősnő, a bűntettes magára marad az elsötétült színpadon. Elsüllyed a világ szeme elől, pedig az ő számára az igazi tragédia csak akkor kezdődik el. Franciaországban nőkön nem hajtanak végre halálos Ítéletet, a halálra Ítélt asszony még hosszú évtizedeket élhet, de hirt róla nem hall többé senkisem. Én azonban látni akartam a tegnap szenzáció- pöreinek hősnőit, ez élő halottakat, kikre nem kiváncsi többet a világ. A kezük... ők maguk — így mondja Madame Char- lier, kéményvon ásu, de nem csúnya arcú, kevésszavu fegyházgondnoknő — ők maguk nem szakítottak szivükben a világgal, hanem nagyon is visszavágyódnak belé- Nem egyszer vad hisztériás rohamokban tör ki belőlük ez a vágy. — Itt a munkatermekben mind szürkék és mind egyformák. A fegy- ■házigazgatóság hat kategóriára osztja fel őket: a visszaeső bűnösöket — a vétkes prostituáltakat - a magzatelhajtásért elítélteket — a kémnőket — a félbolond hisztéri- kákat — és a gyilkos asszonyokat; de a kívülről jött vendég mindet egyformának érzi. azt látja csak rajtuk, hogy az életútjuk nagyon rövidre szorult itt: a munkateremtől a kórházig és a temetőig; három állomás ugyanazon kőfalakon belül. De Madame Charlier hirtelen a könyökömhöz nyúl az egyik teremben. „A kezüket nézze" suttogja. És én borzalommal és szinte hipno- tizáltan nézem ezeket a szokatlanul vaskos ujjakat, szörnyű tenyereket, idomtalan öklöket és egyezerre tudom, hogy most a gyilkos nők között vagyok. Mindnek félelmes a keze- A méregkeverőké isEgy apa- és tesivérgyilkos Az Ootavié Leoompte-é is ilyen, aki a ködös normand partokon, Douai mellett, a magányos Rapérie-majorban előbb a 63 esztendős apját mérgezte meg, aztán a 33 éves fivérét. Először az öreg Jean Baptiste Le- oompte halt meg 1914 január 1-én, hosszú szenvedés után. Az orvos természetes halált állapított meg. De mikor röviddel rá, január 21-én a herkulesi erejű, vidám, egészséges, fiatal fia ugyanebben a rejtélyes bajban pusztult el, a törvényszék megindította a vizsgálatot. Octavie Lecompte sokáig makacsul tagadott a vizsgálati fogságban, pedig hamar kiderült, hogy patkányirtás örve alatt orvosi engedéllyel vette a patikában az arzént- Végül megtört az indiciumok terhe alatt. „Megöltem őket, igen, mert nem bírtam tovább a szenvedést. Agyongyötörtek." Akkor azt mondta,, hogy végső kétségbeesésében egyetlen egyszer adott arzént nekik, keveset, tejeskávéban, nem hitte, hogy belehalhatnak... Aztán kiderült, hogy mindegyiket nyolc napig etette arzénnal alattomosan, emelkedő adagokkal, hogy mindenáron elpusztuljanak- Kiderült, hogy apja, bátyja sosem bánBHHBBBnaaaaBHHBnaMaBHaiin tották. Csak pénzt nem adtak neki eleget, hogy kedve szerint ciiírállkodhasson. Először ■váltókat hamisított a férfiak nevére, aztán meglopta apját, kirabolta a házipénztárt és alattomosan fivérére hárította a gyanút. De minden kiderült és Octavie nem látott más módot, miint a gyilkosságot, hogy újabb pénzösszegekhez jusson. Mikor látta, hogy minden alattomos hazugsága hiábavaló, végre őszintén beszélt. Egy percig nem mutatta -gyásznak, részvétnek legkisebb jelét. Vállvon ogatva beszélt egykedvűen a dologról- Maga a törvényszéki orvos abnormálisnak mondatta ezt a fokát a morális közönynek. De Octavie Lecompte csak embertelen volt, nem volt beszámíthatatlan. Az esküdtszék egyhangúan ítélte halálra, de a kormányfő a hagyomány szerint kegyelmet adott. Azóta itt dolgozik Rennesben és még soká fog itt maradni. Életfogytiglan. - - Octavie Le- compte-ot itt a legyemen ok között sem kell keresni sokat. Egykedvűen lép elő és megindulás nélkül fogadja az idegen látogatót. Kerninon grófnő tragédiája Egy másik szürkefejű idősebb asszony azonban éppen azzal tűnik fel nekem, hogy láthatólag elbújni szeretne, ahogy belépünk. Egész mélyen lehajtja fejét a vászoningre, melyet ki kell szabnia. „Kerninon grófnő" mondja tekintetemet követve Madame Charlier, „a kerlori vár úrnője" -.. És hirtelen, mint sötét szobában felvillanó film, pergett le képzeletem előtt a magányos, ősi, kerlori sziklavár megrázó drámája. A breton parasztlányból lett kávéházi énekesnőt a büszke öreg Kerninon gróf törvényes nejéül emelte magához. Strindbergi napok, nyomott, hangtalan dráma a sas- fészekben, óncs szürke ég alatt, szirtek és temgerhullámok között, vezették Kerninon grófnőt, ellen tál Ihata tlan forgatagként a borzalmas férjgyilkosság felé... „Meg- szokta-e már, grófnő, uj életét?" kérdem a megpróbáltatott idős hölgyet ostobán, elfogultan. — „Jók hozzám. De... maga nem értheti... nagyon nehéz az élet itt" — keresi a szavakat tétován remegő hangon a gyilkos asszony. — „Van-e valami különös kívánsága?" — „Igen. Már megírtam a heti engedélyezett levelet a fiamnak- Ha kivételesen írhatnék ezen a héten még egyet"... És Madame Charlier kicsiny fejbólintással megadja az engedélyt. Kerninon grófnő állati szenvedéssel telt szemében meleg fény gyullad ki... Megtudtam, hogy legnagyobb boldogsága ezek a kis levelek, miket nyitva kell a fegy- házigazgatóságnak átadni továbbítás végett. Alig tud irui szegény, műveletlen asszony. Órákig dolgozik a szokatlan tollal a vastag fehér papiroson, míg összeáll néhány esetlen mondata, telve a legfurcsább iráshibák- kal. A fegyházban tovább él benne nagy- nagy szeretető fia iránt, mely a gyilkosságra ragadta valaha. Anyai szeretet, mely a leg- szörnyübb bűnbe sodor és áttöri a fegyház- falakat is ... „Matricule 807: Madame Bessarabo 1“ Varróasztalka előtt jóarcu, kövér néni szegi, applikálja a kiszabott vászonformákat. Szájában tartja a gombostűt, láthatólag nagyon igyekszik, mint lelkiismeretes varrónő, ha sürgős rendelése van. Hátra se néz; észre se vesz bennünket. Bessarabo asszony, a nagyfantáziáju re- gényirónő; irodalmi szalonja volt valamikor a Rue Labruyéreben. A könyveit, érzelmes és fántasztikus történeteket, nagyon olvasták akkoriban, s fiatal irók szerettek járni hozzá teára. Itt már pszichiáternek, pszicho- analitikusnak kellene lenni, hogy az ember egészen megértse, hogy ez a derék, finom polgári asszony a férjét brutálisan, szörnyen, baltával veri agyon, a szétdarabolt hullát beleszoritja egy kézitáskába s aztán minden további meggondolás nélkül taxin viszi az állomásra, feladja Nancyba és többet nem törődik vele- A bűnös volta kétségtelen, s az ember mégis értetlenül áll az eset előtt. Ez a szelíd asszony hogy követhette el ezt a —BB—M—WBB—■MKllllIMIMI!■ II■ I II ..IMI Jó KITIEN púdert! Ha nincs megelégedve, senki sem adja vissza pénzét; sem a mozi, sem a szabó, sem a betegségé'.y- zőpénztár. Mii ezzel szemben jótállónk a sikerért és azonnal visszaadjuk pénzét, ha nem lenne megelégedve a Kitien-piuder arobörszépitö hatásával. Hála a Tenoeinnak, a Kitien-puder órák hosszat tart az arcbőrön, minden időjárás mellett, sportolás és tánc közben is. Orrfényességét és az arcbőr zsírosságát azonnal és tökéletesen eltünteti. Miután nem tartalmaz rizsport (poudre de niz) sosem tágitja a pórusokat. Az előkelő társaságoknak 120.000 hölgytagja, filimsz-inésznök, és más szépségek, naponta használják a Kitien-pudert. Próbálja kii már holnap reggel és győződjön meg személyesen jóságáról. Mindenütt" kapható 12 modem színárnyalatban 5.—, 10.—, 15.— és 20.— Kö árban. Megjegyzés: Ugyanazon tulajdonságokkal, mint a Kiitien-puder, rendelkeznek a Kitien-rouge és a Kibien-c-ompact. névtelen szörnyűséget, a müveit, képzelet- dús művésznő hogy nem gondolta meg, hogy a rothadó tetem bűze a vasúti raktárban mily könnyein kell hogy a hatóságot nyom rávezesse? ... Itt a fegyházban megint a régi, jóságos, szol gálát kész, szorgalmas asszony- Künn a világban fogalommá vált a neve. Az esete, a hulla a málhában, iskolapéldája lett vad gyilkosságok sorának- Hanem a gyilkosnők kolostorában nem a nevén szólítják: itt mindenki úgy hívja: „la bonne Parisienne". Az ő munkája mindig a legjobb, ő mindig készen áll mindenkinek segíteni. De másrészt nehezen bírja a börtön szigorát és nagyon boldogtalan, ő is anya; a kislánya után eped folyvást. Éjszakánként sirógörcsökben vonaglik s Madame Charlier hallja suttogni: „Paule, ma petite Paule, n'oublie jamais ta pauvre maman!" „Soha nem gondoltam volna" feleli kérdésemre, „hogy ezt a kelyhet ily lassan kell. kiürítenem. Már végtelen ideje élek itt és talán sohasem fogok meghalni. Már nincs emlékező képességem. Alig tudom, hogy asszony voltam egyszer. Most egy szám vagyok" ... És két nagy könny hull a vászonra, amint a munkájához fordul megint. . -. Elegáns, finom, magas, angolos betűivel ő írja a leveleket az analfabéta fegyenc- nők helyett. Mindennap leveleket ír: szeret inni. így Madame Bessarabo regényirónő mások helyiéit ir és mások számára a fegy- házban is. Négy újabb letartóztatás a kassai katonaszabaditási afférra! kapcsolatban Kassa, december 3. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése). A kassai ügyészség utasítására ma délben letartóztatták Féld Miksa szolyvai, Brand Miksa galgóci, Goldberger Jenő kassai és Neumann Mózes bilkei lakost. Letartóztatásuk a múlt évi kassai Martinec-féle katonaszabaditási afférral van kapcsolatban. A nevezettek ellen már a múlt év óta folyt a bűnvádi eljárás, mig most elrendelték letartóztatásukat. Beszállították őket a kassai ügyészség fogházába. — Magyar szentmise Prágában. A Prohászka Kör ezúton is fölhívja a Prágában élő magyar katolikusok figyelmét arra, hogy minden vasárnap és ünnepnap délelőtt 11 órakor liturgikus magyar szentmise van (némelykor magyar szentbeszéd) a prágai ferencrendiek belső kápolnájában (Jungmanovo námesti). — Fábry Viktor előadása Prágában. Fábry Viktor eperjesi evangélikus lelkész, aki Jelenleg Prágában tartózkodik s vasárnap délelőtt háromnegyed 12 órai kezdettel a német evangélikus egyház. Gerber-gassei templomában (v Jircharieh) magyar nyelvű ísten- tisztelelet tart, vasárnap dé’után 4 órakor a Magyar Akadémikusok Körének helyiségében „Múlt, je’en jövő" elmen előadási tart.-’-Víí n>7tírt lM n A" & |J| I Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik IiISZIQIY lol%ij©IC ■ az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordu’tával kiadóhivatalunkhoz futtatni, nehogy a lap küldéséi be kelljen szüntetnünk,
