Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-28 / 294. (3107.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12 évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ 6S rUSZÍTlSzkÓÍ ellenzéki pártok U. emelet, — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. . ,, . r ; Prága II, Panská ulice 12. Ili emelet II képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több pOLltlKCll TlQpiLClpJCL Telefon : 34184. Egyes szám órs 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ki. SÚRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHR Reosevett akcióba lépett Európába küldte Norman Danist — A lefegyverzés mindenek előtt Albany, december 27. Rocsevelt hétfőn hosszantartóan tanácskozott Norman D&vis- szal a® európai helyzetiről. Davis kedden Európába utazott, hogy a Roosovelttel való megállapodás alapján megkezdje tárgyalásait az illetékes európai államférfiakkal. Roosevelt és Norman Davis a világgazdasági helyzetről, a világgazdasági konferenciáról, a tarifa megváltoztatásának problémájáról, a valuta stabilizálásáról és az ezüst Prága, december 27. A csehszlovák belpolitika karácsonya nagyon szegény volt karácsonyi nyilatkozatokban. Mennyiségileg ugyan majdnem minden számottevő politikus igyekezett megszólalni, minőségileg azonban igen silány az eredmény, mert alig kettő-háromnak volt mondanivalója. Valamennyi fölé emelkedik Kramár karácsonyi cikke, melyből határozottan kicsendül a csehszlovák köröknek a franciák leszerelési taktikája miatt támadt nagy aggodalma. Ugyan Benes külügyminiszter, az örök nyilat- hozó is megszólal s a leszerelési tárgyalások mai állása és a revíziós gondolat ellen berzenkedik, azonban Kramár Benes óvatos, sablonos kifejezései helyett 6zókimondóan bevallja a prágai külpolitikának csehszlovák szempontból is konstatálható hibáit s kivehető cikkéből, hogy a belgrádi kisantantkonferencia tulajdonképpen Franciaország és az öthatalmi koherencia leszerelési politikája ellen csinált Íren tót, amikor kisantant-tanácsot és titkárságot létesített, hogy nagyhatalomként játszhassa ki az öt nagyhatalom mellett a kisantantot. Jellemző, hogy Benes is tiltakozik a nagyhatalmak diktátorkodásai ellen... Benes antfrevizionista nyilatkozata Benes nyilatkozatában rámutat a leszerelési konferencia eddigi alapelveire, köztük annak az alapelvnek a megállapítására, hogy Németország egyenjogú a fegyverkezés terén. Ez az alapelv elválaszthatatlanul összefügg a világ valamennyi népének biztosításával. Németország egyenjogúságát azonban szerinte csak olyan rezsimnek szabad megadni, amely minden kérdésben biztonságot nyújt 'A nagyhatalmak régóta elsöizben ismerték el a francia és csehszlovák tétel elsőbbségét a leszerelés és biztonság kérdésében, amennyiben belátják, hogy a biztonság előfeltétele a leszerelésnek és nem a leszerelés áll a biztonság slőtt A kisantant államai a Herriot—Paul Bon- eour terv mellett foglalnak állást. A béke uj szervezetének szakítania kell a nagyhatalmak hatalmi és diktatórikus módszerével és el kell ismernie a kis- és közepes államok egyenjogúságát [A kisállamok elismerik a nagyállamok nagyobb értékének emeléséről beszélt Norman Davis kijelentette, hogy mindenekelőtt lefegyverzésre van szükség a bizalom helyre állítása érdekében, mert a bizalom hitelnyújtást jelent és a hitel a kereskedelem lendítő ereje. A jövő nyár elején összeülő világgazdasági konferencia csak akkor végezhet eredményes munkát, ha a nagyhatalmak időközben megállapodnak és kellőképpen fölkészülve vesznek részt a konferencián. felelősségét, de a nagy államoknak is tudatára kell ébredniük annak, hogy a kisállamok cnjoguak és nem csak a nemzetközi jog tárgyai. A kisantant államai mindezekben a kérdésekben nem kötötték meg a kezüket. A legutóbbi belgrádi kisantantkonferencia kifejezésre juttatta a kisantant békés szándékait, a kisántánt- államok felfogását a békeszerződések módosítása és tagállamaink nemzetközi helyzete tárgyában. & A belgrádi értekezlet magáévá tette azt az alapelvet, hogy a kisantant békésen akar együttműködni valamennyi szomszédjával és a leghatározottabban állást foglalt a jelenlegi rend bármely megváltoztatása ellen. A kisantant tudatában van önállóságának és semmiféle revíziós terv kérdésében nem hagyja magát dirigálni. Kramár aggodalmai Kramár dr., a cseh nemzeti demokrata pari vezére „Borús karácsony14 cimen egyebek közt. ezeket irja: „S az az általunk szeretett Franciaország, amelyért annyira rajongunk s amelyben any- nyira megbízunk, leszerelést és milíciát Ígért és most erre a végzetes útra fogják majd vezetni Paul Boncour és Pierre Cot államtitkár, akit a németek annyira becsülnek, mert Blum mellett ő volt az első francia politikus, aki a versaillesi békeszerződés revíziója mellett nyilatkozott ... Egyetlen reményünk az marad, hogy ez ellen a genfi magatartás ellen a francia közvélemény fel fog lázadni, mint ahogy azt már az amerikai adósság kérdésében láttuk. Sajonos, azonban a francia közvélemény a pénz kérdésében érzékenyebbnek látszik, mint a leszerelés kérdésében. Pénz kérdésében ugyanis nincs ezó „haladásról44, mint a leszerelésben. Mikor mindezt látjuk, egyáltalában nincs okunk arra, hogy öröm- teljesnek nézzük államiunk helyzetét a mai békétién külső viszonyok között Érzi azt a mi külügyi politikánk is, mely fölébredt sok esztendős optimizmusából és a nép- szövetségbe vetett hitéből. A külügyminiszternek a szenátus külügyi bizottságában, főleg Géniben elmondott beszéde Roosevelt és Norman Davis hosszantartó- an foglalkozott a francia biztonság kérdésével is, mert a lefegyverzés alapfeltétele ez a biztonság. Roosevelt szerint a tengeralattjárókat mindenképpen le kell építeni. A francia-olasz flottamegállapodás elkerülhetetlen és a bombavető repülőgépek, a mérges gázok és a mozgó nehéz tüzérség leszerelése ugyancsak a további munka előfeltétele. rondkáviil komoly szimptóma, éppen úgy, mint a kisanlant-külügyminiszterek belgrádi határozata a kisantant-titkárság létesítésére vonatkozóan. Senki nem hitt jobban a népszövetségben, mint a mi kü'ügyi politikánk. Hitt és fizetett érte . . . Külügyminiszterünk mai beszéde pedig egyenesen az aggodalom kiáltása a népszövetség egész jövőjéért. A nagytekintélyű cseh politikus végül a belgrádi kisanitantkonaerencia jelentőségét a következőkép méltatja: — Szükség volt végre megmutatni ári, hogy a kisállamok* ha szoros szervezetbe szövetkeznek, nem lehetnek ,,quantité neg- ligable“, amit különösen elsősorban Franciaországban kellene, hogy megértsenek. Franciaország leszerelése ugyanis kissé a szövetségeseit is illeti, melyek sorsukat Franciaországhoz kötötték. Németország s Magyarország erősebben fog fölszerelni, mint eddig, a szovjet is természetesen a legnagyobb kitartással fogja folytatni fegyverkezését aggodalom és félelem nélkül, amikor Franciaország és Lengyelország olyan nagyszerű megnemtámadási szerződést kötöttek vele. Olaszország a maga nagyszerű fölszerelt fasiszta szervezetével egyenesen a leszere’és mellett lösz és ha Franciaország, a kisantant és Lengyelország legfőbb támasza, megelégszik a biztonság papirigéretével és elfelejti nem csupán Belgium példáját, hanem a Wiíson és Lloyd George által aláirt és meg nem tartott biztonsági paktumot: a németek ugyan dicsérni fogják pacifizmusáért és haladó voltáért, de szövetségesei a Briand ur politikája végleges győzelme fölött tartandó himnuszokat igen vegyes érzelmekkel fogják fogadni ... Ez nem a szomorú karácsony pesszimizmusa, mely bennünk ezeket az aggodalmakat ébreszti, hanem a jövőnk iránti jogos gondosság. A történelemnek megvan a maga logikája, vagy igazságszolgáltatása és mi viseljük hibáink következményeit. Hittünk abban, hogy szövetségesetek mérték fölött szerelnek, elismerik a győzelem kivívásában való érdemeinket, hittünk a nyugati demokrácia győzelme következtében a világ folyásának megváltozásában és ezért lemondtunk az egyetlen természetes és megbízható támaszról, a szLávságba vetett hitünkről. Azt hittük, hogy Oroszország nélkül is menni fog a dolog és csalatkoztunk Az eüt- hibázoítat helyrehozni ebben a pillanatban lehetetlen. Nem marad más hátra, mint védekezni a további hibák ellen és mindenre felkészülni. Reméljük, hogy a belgrádi kisontantkonfe- rencia után Franciaország is ráeszmél arra, hogy szövetségesei jobban vannak kitéve a fenyegetésnek, mint ő maga és hogy ezért a leszerelés kérdésében nem szabad csupán magára gondolnia. Bodza Szlovenszkó és a történelmi országok viszonyáról Hodzsa földmivelésügyi miniszter a Slo- vens'ky Dennikben Szlovenszkó gazdaságpolitikai és népstatisztikai szerepéről nyilatkozik- Nemcsak a két s fél milliónyi szlovákság van szerinte ráutalva a 9 és fél millió (?) csebre. Az állam jövője nézőszögéből mondja — a cseheknek is szükségük van Szlovenszkóra. Szlovenszkó nélkül a történelmi országrészek oly kontinentális államot képviselnének, mely közlekedési útjaival erősen graviíálna a német közlekedési rendszerhez s a közlekedési politikában való függése előbb-utóbb gazdasági-politikai függőségben nyilatkozna meg. Csak Szlovenszkó hozza közelebb a történelmi tartományokat a Dunához, a középeurópai, nem- német államokhoz. Az északról, nyugatról, délről németekkel körülvett történelmi országrészek a Kelethez kapcsoló szlovenszkói közvetátés nélkül erősen veszélyeztetve lennének a maguk gazdasági és kulturális önállóságában. Csehországban az uj népszámlálás szerint a lakosságnak csak mintegy 26 százaléka földművelő, Morvaországban 68, ellenben Sriovenszkón 68 százalék a földművelő. Szlovenszkó nélkül tehát a történelmi országrészek egészségtelenül tuliparosított állam lennének. Csak Szlovenszkó révén kapják meg a történelmi országrészek a mezőgazdasági lakosság helyes 36 százalékos számarányát az ipari lakosság 34 százalékával szemben. Államunkban tehát Szlovenszkó adja meg megközelítőleg azt az egyensúlyt a mezőgazdaság és ipar között, amit Franciaország egyenesen a szerencséjének tart. Cseh- és Morvaország, ahol a város kétharmad, eőt néhol háromnegyed aranyig fölényben van a falu fölött, egyenesen fészke a radikalizmusnak és pedig nemcsak a kulturális, de a szociális radikalizmusnak is. A cseh nemzetben a radikalizmus mellett van még igen értékes konzervatív mag is, de a radikális és konzervatív erők igazi | egyensúlyát ismét csak a csehszlovák egység biztosítja, mert Sziovenszkón a polgári elem túlsúlya jóval észrevehetőbb, mint a történelmi országokban. A törvényhozó testületekbe a nemzet cseh része ma is 85 polgári képviselőt küld ki 74 szocialista mellett — a kommunistákat nem számitva — míg Szlovenszkó 1929-ben 34 polgári képviselőt választott 8 szocialista mellett. És igy Szlovenszkó — mondja Hodza — nélkülözhetetlen Megeszi tője a cseh történelmi országrészeknek úgy politikai, mint gazdasági, valamint erkölcsi tekintetben. A CSEHSZLOVÁK BELPOLITIK A kisantant oppoziciékan a nagyhatalmakkal szemben Benes karácsonyi cikkében a nagyhatalmak gyámkodása, Kramár ; a franciák Beszerelési politikája eilen tiltakozik — Benes: A kis* antant semmiféle revíziós terv dolgában nem hagyja magát dirigálni
