Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-25 / 293. (3106.) szám

26 l>RKGAlMAGtAR-HlRLAP 1932 december 25, rasArpap. (*) Katolikus egyházi énekek, imák és temetési szertartások. Staimpay János köbölt úti ígazgia&ó- tanitó és kásuLór, a Orooe dá benjemereiiiza érdem- kereeejfc tulajdonosának ezenkesz'.ésébeu és kiadósá- bán, Spiitzer Sándor komáromi könyvnyomdája nyo­másában megjelent a katolikus egyházi énekek, árnak és temetési szertartások népszerű imaköny- vének 20-ik bő vitelt kiadása. Az imakönyv kiió&Ii- tása és olcsó ára megszabja rendeltetését, arra való. hogy a hívők minél szélesebb rétegeiben ter­jedjen el. Az imakönyv szerkesztéséből megália- p kihatjuk a iszerk-esztö-kiadó célját, amely" abban ál, hogy7 a hívőt e szentmise-áldozat tevékeny ré­szesévé tegye és mindéin pilfonatái bekapcsolja a szent ceetekm'ényeik folyásába. Az első ré&z 284 éne­ket és litániáit tartalmaz, a legnépszerűbb és a leg­megfelelőbb egyháza énekek pompás gyűjteménye ez. A második rész csaknem ugyanilyen terjedelem­ben a liturgikus imákat és szertartásokat foglalja magában. Értékes része az knaikönyvnefc a. Hozsán­na című függelék, egész évre szóló katolikus nép- imaköoyv, amelynek imáit Pécsi Gusztáv őr. te©- ] lógiai tanár, nagyöivedi plébános szerezte. Ezek j m imák az egyházi irodalom remekei. A könyv a nagyszombati apostoli admiimszkraitura jóváhagyá­sával jelent meg & az ünnepek alkalmával kedves figámdékud szolgálhat. Kaiphaló a -eeerkeszbő-ikéadiő- náii vászonkötésben, 7.—, bőrkötésben, aranymet­szésben 21 koronás áron. (*) 40 oldal terjedelemben jelent meg a „Magyar Minerva" karácsonyi száma. A csehszlovákiai ma­gyarság legolcsóbb folyóiratának, a havonkint megjelenő „Magyar Minervádnak karácsonyi szá­ma e napokban látott napvilágot. A szokatlanul gazdag és változatos szám tartalmából kiemeljük Rá,ez Pálnak „A csavargó" caanü pompás elbe­szélését, amely a kiváló írónak egyik legsikerül­tebb alkotása. Szép novellával szerepel még a fo­lyóiratban Tamás Mihályné Zsadányi Mária is, aki ezúttal mutatkozik be első ízben a szlovenszkói olvasóközönségnek. Költeményeket Rományik Sán­dor, Erdély legnagyobb költője, továbbá Dömötör Ilona, Govorkoviek János és W. Wimberger An­na írtak a „Magyar Minervádba, míg Bárd Osz­kár, a „Liszt" című színpadi regény szerzője, „Te­leki László" című s legközelebb kenyaiakban is megjelenő drámájának egy szép részletével szere­pel a folyóirat hasábjain. A hatásos jelenet, érde­kességét emeli az a. körülmény, hogy az 1861-ben öngyilkossá lett nagy magyar politikusnak a na- j pókban bontják fel politikai végrendeletét, amely ! alkalommal a szabadságharc utáni időkre élénk fényt vető naplóját is nyilvánosságra hozzák. Nagy érdeklődésre tarthat számot Reményi József­nek „Európai vakáció" és Kázcmér Ernőnek „Egy Mozart-regény" című írása is. A könyvrovatban Tamás Lajos Bánffy Miklós gróf „Emlékeiből" cí­mű nagy sikert aratott könyvét méltatja, Nagy József pedig DuHlet. Józsefnek ..Moszkva álarc nél­kül" ohnü könyvét ismerteti. A változatos szám tartalmát hatásosan egészíti ki N. Jaczkó Olga regényfolytatása e Emin Stranik-nak „A hatvan­ezer tó országa" című útleírása. — A havonkint megjelenő folyóirat előfizetési ára 1 évre 30 koro­na. Egyes szám ára 3 korona, mely bélyegben is beküldhető a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-u. l.j cimére. Egyes számok Pozsonyban Wália Frigyes Magyar Könyvesboltjában, a Stampfl és Szent Jó zsef könyvkereskedésekben, valamint Weisz M. ujságlizletében kaphatók. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Vasárnap délután: A Fehér ló. Neméuyá Lilyval. este: Amikor a, kislányból nagylány lesz. Operfttt-uíjdcinMg. Reményi Lilyvel. Hétfő délután: Weekead. Neonényi Lily félGéptével este: Amikor a kislányból nagylány les*. Neményi Lr’y búcsúja. Kedd: Csók a tükör előtt. Fodor László világsikert aratott szinmü-ujdonsá ga. A NYUGATSZLOVENSZKöl MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Vasárnap d. u.: Csárdáskirályuő Vasárnap este: Hawai rózsája. Hétfő d. u.: Főhadnagy ur, a feleségem. Hétfő este; Ezerjó. Az 1932. futballkarácsony Irta: Kohut Pál Gazdasági krízis vám. 11 év óta áll fenn a* önálló ssWensatkói magyar futball. 11 év óta évről-évre rosszabbodik anyagi helyzetünk és senki sem tudja megmondani, vájjon meddig tart ez az állapot és hogyan végződik. Ha e zord viszonyok között körülnézünk és bonckés alá vesszük fufcbaUhelyzetünket, akkor szinte csodálkoznánk kell, hogy futballüzemünk él és dolgozik. Igen, csodálkoznunk kell, mert a futball szórásán összefügg a pénzzel. Mert pénz és Szabad, idő kelj a futballhoz. Pénz kell a játékosfelszereléshez, a páfyafenntar­táshoz, nteccsek rendezésébe^ és deficitek fe­dezésére. Idő kel] a futball iizéséhez és admi­nisztrációjához. A idő meg drága és ma ke­vés a szabad idő, mert a krízis kétszeres munkát követel minden egyes embertől. Szó­val az idő pénz és pénz nincsen. * És ennek dacára él futhallsportunk. Nívója — sajnos nem kielégítő, de mennyiségileg igen, mert köze! száz szkivens&kói magyar futbállklub űzi. A nívóhoz; sok pénz kell, mert a nagy csapatok vezetése és oktatása költsé­ges. De végeredményben nőni is ez a fontos. Ez másodrendű dolog. Tiszta sportszempont­ból csak az a fontos, hogy minél több egye­sület rendszeresen játszón. És ez megvan. A nívót fejleszteni meg a jövő feladata. A futballapparátus irányítója a szövetség, mely a gazdasági krízis darára előremenetelt tanúsít, mert idei erkölcsi és anyagi mérlege kitűnő eredménnyel zárult. Megreformáltuk aj szövetség adminisztrációját, gyorsítottuk azj ügyek elintézését és eljutottunk oda, hogy az! kerületi — déli — közgyűlésen örömmel e-li-s. j merték ezt a, változást. A Iutballprofesszáonizmas terve megbukott a szövetség helyes magatartásán. Egy pozso­nyi csehszlovák sportklub akarta a professzio- nizmust bevezetni akkor, amikor a külföldi vidéki profiklubök szubvenció dacára meg­buktak. Az alapítás a CsAF—MLSz klubok részére közömbös lehetett volna, ha a tervvel kapcsolatosan necm fenyegetett volna az a ve­szély, hogy a CsAF—MLSz-játékosak ezzel szabad prédájává lettek volna a tervbevett profik bibitek. És a szövetség gyorsan döntött. A sajtóban publikálta, hogy játékosvédehni okokból CsAF—MLSz profiklubot létesít, ha a túloldal nem tér el szándékátóL Az ellen­akció hatott. Belátták, hogy a mai rossz vi­szonyok melfett, amikor az amatőrcsapatok sem bírnak élni, nem érdemes egynéhány já­tékos miatt kísérletekbe bocsátkozni. A profi- gondolat igy vízbe esett és a szövetség örül, hogy a kellemetlen helyzetet kikerülte. * ! 1932 fufTF'-lIkarácsonyj Nem vagy Te olyan rossz, mint amilyennek a mindenütt található konkoly hintek beállítanak. Pedig, ha rossz is voltál, akkor sem szabadna csodálkozni, mert hiszen miért is legyen ma pont a futball jobb, mint az élet egyéb ágazatai, amelyek pénzt igényeinek? Ne legyünk tehát sötétlá­tók, ne állítsuk be 1932 futballkaráesonyát szomorúnak, amikor arra nincs semmi okunk. És hogy ez igy van. bizonyítja déli futballkc- rületünk legutóbbi közgyűlése, ahol örömmel állapították meg, hogy iutbalíirányitóink, j vagyis szövetségünk 1932. évi vezetői tudatá- j bán vannak feladatuknak és terv- és célsze- : rüen frázis- és nagydob mentesen szolgálják j futbaUsportunkat. i Ennek a pozitívumnak tudatában ünnepel­n fi válságok éve és a sportesztendö rta: JELŰNEK FERENC Prága, 1932. Karácsony. Mindennapi éle­tünket polipkarjaival befonó szörnyű gazdasági válság természetszerűleg érzékenyen érintette és károsan befolyásolta az simult esztendő sportéletét is. Ennek dacára az 1932. sportesztendö mérlege az általános viszonyokhoz arányitva kedvező képet mu­tat. Ennek első és íöoka az 1932. évben lefolyt oldmpiász, amely a sportéletet elevenebbé, ed­zettebbé és igy ellentállóbbá is tette a válságos megrázkódtatásokkal szemben. Az olimpiász nemcsak az egyetemes sportéletet frissítette fel, hanem a benne résztvevő országok sportte­vékenységét is minden vonatkozásban felélén­kítette, mozgalmas tevékenységbe hozta és ez által m©g is erősítette. Á világverseny iránti fe­szült érdeklődés az általános sportélet iránti érdeklődést is állandóan felszínen tartotta és igy történhetett meg csak az a. csodálatos tény, hogy a válsággal szörnyért küzdő egyes orszá­gok számos olimpikont küldhették ki a losange- desi „népek csatájáéra. Az olimpiász nagy ál­dozatot követelt úgy az országoktól, mint az egyénektől és a sport iránt való felbuzdulás örömteljes jeleinek tekinthető, hogy ezt az ál­dozatot — akiknek kellett — meg is hozták. Mig tehát a válság a sport egyetemes erejében kevés kárt okozott, addig egyes részleteiben termé­szetszerű bomíó hatásokat váltott ki. A vál­ságot leginkább a professzionista sport érezte meg, ami viszont az amatőrizmtss Javára szol­gált A mérleg tehát e tekintetben sem mutat káros öl tolódást. A professzionizmus válsága az álta­lános krízis folytán érthető. A gazdasági erők megbénulásával kimerült az a forrás, amely a hivatásos sport számára az éltető erőt szolgál­ta. Megszűntek a nagy 6portmecenások, akik eddig magánszorgalomból segítették az egyes klubok és egyes sportágak működését és elő- remenetelét. A profi-sport most teljesen a közönség érdek­lődésére van utalva, éppen annak a közönség- nak a támogatására, amelyet a legjobban érin­tett a gazdasági leromlás. Az egyes profi-atrakciók nagyobb költségeket és beruházásokat kívánnak és igy sokkal drá­gábbak is, mint az amatőr sportesemények. j Az 1932. sportévben az amatőr sport várat- j lan fellendülésre kapott. Még a profi-sport fellegvárait, a futbaUsporfot is kifogta a válság rontó ereje. Amikor a játékosnak megszűnt a lehetősége arra nézve, hogy kedvenc sportágából hasznot; „profit"-ot húzhasson, inkább a maga szempont­jaiból és önzetlenül igyekszik a sportot és ez­által a saját egészségét szolgáink Ezt a megál­lapítást misem bizonyítja jobban, minthogy ebben az esztendőben az amatőr válogatott csapatok nagyobb és jelentősebb sikereket értek el, mint a profi-együttesek. Nem kell rámutatnunk másra, mint a Buda­pesten egy napon lefolyt csehszlovák-magyar profi és amatőr válogatott meccsekre, amikor a magyar amatőr team féltucat góllal győzött el­lenfele ellen, mig a két profi-csapat gyönge já­tékából csak egy gólos különbséggel és nagyon nehezen került ki győztesen a magyar profi- együttes. De nemcsak a futballban, hanem más sportágakban is stagnál most a p rof esz- szionizmus, aminek örvendetes ellentéte az atlétika, úszás és tennisz hatalmasabb arányú — és a válság erejét megtonrpitani tudó —- fellendülése. A közönség is most szívesebben tekint még­olyán sporteseményeket, amelyeket olcsóbb pénzen láthat és amelyeken őszinte, szivbői eredő szellemtől áthatott sportot kaphat. Ezért hiába való a most Szlovenszkón még csirájában lévő törekvés, amely az eddig száz talajon is be akarja ve­zetni a professzionizmust a futballsportba. A szlovenszkói és ruszinszkói sportmentaUtás még a régi „ép testben ép lélek“ elvét vallja és igy a profi-áramlat benne sok kárt nem tehet. Ha az elmúlt esztendőt a kisebbségi magyar sportélet szempontjából akarjuk megvizsgálni, úgy öröm­mel látjuk, hogy a válságos idők ellenére is szükebb körű sportéletünk a normális utón ha­ladt előre. Ezért a köszönet elsősorban is a fe­lelős sporttényezőket, a szlovenszkói és ruszinszkói magyar sport j szervezeteit illeti a dicséret, amelyek minden erejükkel azon voltak, hogy sportéletünket megmentsék a válság káros be­folyásaitól. Úgy a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövet­ség, amelynek keretében minden sportág megtalálta a maga patrónusát. mint a Csehszlovákiai Magyar Labdarugók Szövet­sége és a Magyar Tennisz Szövetség erőteljes munkát fejtett ki abban az irányban, hogy a kisebbségi magyar sport hanyatlását megakadályozza, sőt újabb fejlődés útjára te­relje. Az elmúlt esztendőben Szlovenszkón és Ruszicszkóban úgy a futballban, mint a tennisz- ben és atlétikában megismétlődtek a megszokott nagy események, de a többi sportágakban sem volt tapasztalható etagnáeió. A kisebbségi magyar sport értékét mi sem jellemzi jobban, minthogy az atlétikában egy magyar származású atléta tartja a legtöbb rekordot és hogy Prága futballsportjában is­mét vezető szerepet játszanak a Szlovenszkó- ról felkerült magyar futballisták. Koscsák, Kalocsay, Cséry és Kocsis nevét ma már nem­csak Szlovenszkón és Csehszlovákiában, ha­nem egész Európában az ismertek közt em­legetik. A csehszlovákiai magyar sport mél­tán lehet büszke ezekre az igazi sportember típusát reprezentáló szlovenszkói és ruszin- szkói fiukra. Magától értetődik, hogy kisebbségi sportéletünk befelé inkább megérezte a válságot, mint külső vonatkozásaiban. Főleg a futballéletbeu folytak belső villongások, amelyekre a béke és szeretet ünnepén fátyolt vetni akarunk. Az egyetemes válság még tető­pontján van. hogy mikor javul jobbra a világ sorsa, azt nehéz megjósolni. Ezért kötelessége a kisebbségi magyar sportéletnek, hogy továbbra is azzal a megértéssel és egymásra - { találtsággal induljon az elkövetkezendő évben j is a sportért való küzdelembe, mint ahogy lel­kes munkával és összetartással meg tudta őrizni 1932-ben sportéletünket a létét veszé­lyeztető viszonyok káros hatásaitól. Békét a vezetésben, összetartást és szeretettet egymás között, ezeket tartjuk a kisebbségi magyar sportélet legszebb és legcél­ravezetőbb karácsonyi ajándékának. AZ UNGVÁRI VAROS! HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Előadások naponta %&., %7 és ló 9 órakor. Szombaton. 24 ón csak H3 és A47> órakor. Péntek—Szombat. dec. 23—24 én: A FELFORDULT KASTÉLY. UFA-vi:!5gfi,ím. Víg operett. Fő- .-•zerepVi: Wii!:jy Friíech. Bársony Rózsi és Le© olc-zák. Pazar kiállítás. Gyönyörű alpesi fel­vétetek: Vasárnap—hétfő—kedd, dcc. 25'--26 -27-én: SZE­GÉNY LEÁNYT NEM LEHET ELVENNI. Zú­gón István, a nagy magyar Írónak világsikert aratott színdarabja nyomán. Szereplői a világ­sztárok világhírű együf: Ronatte Mütler, Hermán Tűimig. \V A. Réty. Szőke Szakáll] és I’ritz Griiijibaum Kiegészítő műsor: „A népek imája".-Szerda ~csfi tűrtök - péntek, dcc. 28 -20—90-án a nagy Grata Garbónak, az álmok asszonyának legjobb filmje: INSPlIiATJON (FAris grófnője). I'a.'fnor.a • Rlbr-rS Mmrt.gomory-és Lovris S+ouc. Ké-v 1 », nagy *z'l veszt érj műsor: KÉT SZÍV. EGY DOBBANÁS Lilim Hairvey szenzációs nagjn&lágorc. Vasárnap és hétfőn dcc. 25 26 áü délután H3 óra­kor: S. ii. k. (Mouteótek meg telik cinket..) Dráma :<■ vi'h: /.<■) f mgernn. Fős-zareplői* Liáné Hóid ii« Allfons Fryln/nd Vasárnap és hétfőn, dec. 25—26 án dóleLött, 11 óra­kor ovrmmrbMőmiás bra:''Vr> r'k'ir!te Chaplin vi- Jághirü traeikomódiiája, a „Cirkns*". Amerika legújabb slágere: a kozmetikai „porszivógép" Copyright, by Alexandra* D. Jiires, Inofcibut de soiriö costnétiquee, Pozsony, Savoy. A legnagyobb külföldi divatlapok azt a hírt hoz­zák, hogy Amerikából útnak indult egy uj kozmeti­kai eljárás, mely az arcbőr szöveteinek vérrel való bővebb átitatását egészen különös módon akarja elérni. Tessék egy formális, elektromos árammal hajtott kis porszivógépet elképzelni, melyet az ar­con, miatt egy szőnyegen, ide-oda. kell mozgatna ég amelynek az a célja, hogy a vele keltett vacuum által, a vér erősebben nyomuljon az arcbőr legfel­sőbb szöveteibe. Ennek az egészen különös kezelési módnak a további célja, az, hogy a porusokiban lerakodott, kii löniböző tisztátlanságokat egyszerűen kiszívja. Ez­zel aztán tökéletesen kopirozza az igazi porezi- v ógép rendel totósét. A vacuummal va,ló erősebb át vérzés elérésének metódusa nem uj dolog, csakhogy eddig a, vacnu- rnot egy gumi1abdaesn«k a lenyomásával és el­engedésével érték el Az elv megmaradt, dw az újí­tás csupán abban AU, hogy a vaouuiruot most egy olyan készülék kelti, melyet nem kézi, hanem elek- fcrömotorikus erő hoz működésbe. Ezzel a készülékkel egy uj láncszem kapcsolódik be ama kezelési módok sorába, amelyekkel a koz­metikai szépségápolás az arcbőr szöveteinek vérred való átitatását éri el. Kritikai szemmel nózvo — sajnos, — meg kell állapítani, hogy ez a legújabb eljárás az összes ismert ilyen kezelési módok lán­cában. a leggyengébb szemet jelenti A vaeuummal való szívás ugyan bőven átvérzi még a bőr kapil­láris ereit is, alkalmazását, mégis mellőzendőnek tartom, minthogy olyan mellékhatásai vannak, melyek éppen a kozmetikai ápolás legújabb törek­vései szempontjából igen hátrányosak. A szívás folytán feldudorodott arcrészen az arc­bőr elkerülhetetlenül nyúlik. Épp úgy, mint aho­gyan egy sokszor kinyújtott rugó jelentékenyen vészit, rugalmasságából, úgy a,z arcbőrnek is veszi- tenie kell az elasztioitásából, ha szívókezelések folytán gyakorta nyúlik. Egy hirtelen lesoványo­dott, előzőén telt arc ernyedt bőre eléggé szembe­ötlő példa arra., hogy az arcbőr nyújtása., éppen a szépségápolás célkitűzései szempontjából, milyen hátrányos következményekkel járhat. A modern kozmetikai kezelés azért kerüli is a leggondosab­ban az arcbőr uyujtiását és rámdKóeát, mivel az arcbőr gyakori nyúlása csakis rugalmasságának a terhére történhetik. A szivókezelés másik nem kisebb hátránya az. hogy a gyakori felszívás lassanként a bőr szöve­teihez a-aló tapadásának megindulásához vezethet, öreg embereknél gyakran látni ilyen, az izomr-at szövetedtől elvált bőrt,, különösen az áll és nyak közötti részen 1 Ezzel persze nem a.zt akarom mondani, hogy a szivóke-zeiés, még ha gyakrabban alkalmazzák is, az arcbőr feltétlenül ernyedté, vagy pláne rán­cossá teszi. Ha azonban egy uj kezelési mól olyan hátrányos mellékhatásokkal bir, amelyeket a mo­dem kozmetika, minden más kezelési eljárásánál gondosan kerül, akkor az ilyen uj kezelési módtól inkább el kell tekinteni. Különösen akkor, ha, ugyanazon hatást, — az arcbőr szöveteinek élén- kebb átvérzését, — a kozmetikai ápolás különböző más, nagyszerűen bevált és teljesen ártalmatlan metódussal is kitünően el tudja érni. ★ Önként értetődik, hogy csakis az „újnak" a már meglevő helyébe való bekapcsolás jelent fejlődést. De csak akkor, ha. ez az „uj“ jobbat-, tökéleteseb­bet hoz a már meglevőnél, vagy a legrosszabb esetben ugyanazt, de káros mellékhatások nélkül. Ha ennek a követelménynek nem tud megfelelni, úgy csak „mást" hozott a már bevált, meglevő helyébe és talán inkább visszafejlődést jeleni Az „újnak" csak 3.kkor van jogosultsága, ha a régit valamilyen irányban meg tudja javítani, de sznobizmus akkor, ha csupán öncélt szolgál. Szépségápolás és divat ugyan igen rokon fogal­tnak és mégis, mindazoknak, akik a. tudományos kozmetikai ápolás reális lehetőségeit, és komoly törekvéseit ismerik, össze kellene fogni, hogy ettől a lelki ismeretes és komoly munkál követelő terü­lettől a, sznobizmus és divathóbortok befolyását távolbarteák. D. JÜRSS ALEXANDRA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom