Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-25 / 293. (3106.) szám

1932 december 23, vasárnap. KöZCÍAZPAigifir1} Silmmmikéis Husitoké gazdasági helyzete a vilégfcrizishefs Irta: Bujanovits Gyula fs n-ein nagy megterheléssel kezdte meg állami berendezkedését. Kezdettől fogva azonban há­rom nagy tehertétellel kellett küzdenie. 1. A helyzet áltál Tákényszeritett óriási ka­tonai kiadások. 2. A volt monarchia minden részéből viseza- özönlütt hivatalnokok és a Szibériából és más harcterekről visszajött légionáriusok megfelelő elhelyezése. 3. Nemzetgazdasága talán ''legfontosabb té­nyezőjének, nagyiparának helyzete és jövője a volt monarchia egész vámterületének, mint fo­gyasztó piacnak, elvesztése után. Tehertétel gyanánt járultak hozzá még mind­ehhez a következő momentumok: Az állambe­rendezkedésben kellő tapasztalat és megfelelő politikusok hiánya. A szociális reformok túlsá­gos érvényesülése. A háború utáni első években az összes győző államokban mutatkozott csalóka föllendülés, amely a reményeket alaptalanul felcsigázta. Legelőször a hatalmas cseh ipar helyzete okozott gondot a kormányférfiaknak és ebből eredt már régen Szlovenszkó dezindusztriáiásá- nak terve, amely teljes mértékben végre is lett hajtva, itt nagy vagyonpusztulást és munka­nélküliséget okozva, de nem segítve a nagy cseh ipar helyzetén, — hiszen az itt megcsök­kent fogyasztás nem pótolhatja az elvesztett piacokat. Megindult a koalíciós kormányokban a koalíciós pártok egymásközti versenye a pártszempontok érvényesítésére. Minden kor­mányprogram csak a különböző pártok külön- külön érdekeinek kielégítése után tudott érvé­nyesülni. A szocialista pártok nyomása alatt a szociális terhek oly mértékben emelkedtek, hogy ezek alatt a termelő osztály összero.ppan, csökkentve a munkaalkalmat. A számszerűit legnagyobb agrárpárt a nemzetgazdaság súly­pontját a mezőgazdaságra iparkodik áthelyezni. A mezőgazdasági- termelés nagymérvű emelke­dését el is érte, de a termelés jövedelmezőségét biztosítani nem tudta. A cukorválság tönkretette a répatermelést. A beviteli vámok ma már csak a búzánál ér­vényesülnek. A marhaára.k katasztrofális zu­hanása épp a. szlovenszkói és ruszinszkói kis­Hogyan érvényesmi,t nemzetek és I sportélete az olimpiai játékokon? Gyors amerikai atléta-karrier — A japán állami intézkedések hatása — Német tömegsport, német íélsiher — A színes verseny­zők előretörése — Longboat és az indiánok ... Misángyi budapesti testnevelési főiskolai tanár amerikai tapasztalatairól Budapest, december 23. (Saját tudósítónktól.) A mindenkori olimpiai versenyek olyan seregszem­léi az egyes nemzetiek sport kultúrájának s annak nyomán általános népegészségügyének, hogy a különböző fajú és nemzetiségű versenyzők telj esi- tőképeseégébül nagyon sok érdekes és mélyreható következtetésre juthatunk. Az ossz 'eredmények mérlegeléséből megállapíthatjuk, hogy egyes fajok fizikád rátermettsége hogyan viszonyul a többieké­hez. Például Magyarország a los-angelesi olimpián eífjcglailt hiaitodiik helyezésével népességi arányához képest a legelsők között van. sport-ratermettsége vitán felüli 411 s további sikerei csak attól függ­nek, hogy7 a széles néprétegek szociális helyzete nem rosszabbodik-e e hogy a tcmegsportolásnak a közelmúltban megindult egészséges irányzata to­vábbra is tért hódit-e az országban? Hogy tisztáiban legyünk a jövő feladataival, szük­ségesnek látszik, hogy megismerjük a nagy sporto­ló nemzetek fejlődésének mostani karakterét, ezért felkerestük Misángyi Ottót, a Magyar Test- nevelési Főiskola jeles tanárát, aki los-angelesi tapasztalatainak néhány érdekes részletéről tájé­koztatott bennünket. Misángyi elsősorban az amerikai atlétákat jelle­mezbe. Az amerikai atléták gyors feltűnésének é6 ugyanolyan gyors letűnésének magyarázatát a fo­kozott amerikai élettempóban látja. Az amerikai atléták gyorsan kiégnek, amire az amerikaiak a „bura out11 kifejezést használják. Tréningrend- esseoriik az európaihoz képest összehasonlitba táblá­mul forszirozotteubb s ezért a versenyzőik általában hamarabb érik el a firnikai képesség csúcspontját, de a képességnek, ezt a maximumát nem képesek hosszabb ideig tartani. Amellett az amerikai atlé­ta, ha elvégezte az egyetemet — az egészséges angol példa nyomán, bármilyen nagy ionomén is — felihagy a versenyzéssel s csak élethivatásának szenteli minden idejét. A versenysport valahogy az egyetemi .évek jellemvonása. Sportközkangulat, sportláz Loneangeles egyik legfigyelemreméltóbb jelen­sége a japán sportolók előretörése volt. A japán sportnak fellendülését elsősorban az állami intéz­kedések mozditotíák elő. Játszótértör vényük a modern sporttelepek tömegét teremtette meg, iskolai testnevelési rendszabályaik pedig odáig mennek, hogy a legtöbb iskolatípusban minden- ; napos testnevelési órákat imák elő. A kormány zatnaik ez az igyekezete, mely a fizikailag rossz irányban fejlődő japán nép félj avatását célozza, olyan sportközhangulatot keltett, hogy Japánban valóságos sportliáz uralkodik. Ennek ezután meg­van a maga eredménye: a japánok nemcsak az úszásban, hanem a többi sportágban, elsősorban az atlétikáiban roppant mértékben javulnak. — Vonatkozik ez különösen az ugrószámokra, ame­lyekben a japánok olimpiai bajnokságot is nyertek. .Japánéhoz hasonlóan bámulatos fejlődésen mén keresztül az olasz sportélet is. ahol Mussolini intézkedései adták a legfőbb mozgaitóerőt: a nagy és egészséges sportéangillatot. Stagnáció a finn atlétikában Vámnak azután egyes nemzetek, hol bizonyos okok miatt etagnáció mutatkozik. Ezek közé első­sorban a finnek tartoznak, akik magukból arány­lag többet adtak ki az elmúlt évtizedekben, mint egyéb nemzetek sportoló tömegei s úgy látszik, hogy a fejlődésaiék ezt az iramát, amelyet tíz év­vel ezelőtt indították meg, lelassítani voltak kény­telenek. Elsősorban azért, mert legtöbb népnél a sport fejlődését az mozditottfa elő, hogy újabb .és újabb rétegeket vontak be a testnevelésbe, amit a finnek most már nem tudnak megtenni, gazdákat fosztja meg majdnem egyedüli jőve-’ delmüktől. A különböző szindikátusok egymás­után hatástalanoknak bizonyulnak. A lég végzetesebb politikai tévedése volt az agrárpártnak a magyar kereskedelmi szerződés fölmondása, amellyel a termény- és marhaárak emelését vélte elérni és ehelyett két végzetes csapást mért a köztársaság gazdasági életére. Egyrészt a cseh ipar elvesztette a magyar pia­cot éspedig véglegesen és jóvátehetetlenül. A kereskedő konzervatív, az évtizedek óta meg­szokott beszerzési forrásaihoz ragaszkodik. így a magyar kereskedelem nagy része az államfor­dulat után is megmaradt a cseh ipar vevőjének. Ez most megszűnt. A magyar kereskedő kény­telen volt más források után nézni, amelyek készségesen kínálkoztak és most már megma­rad amellett, ha a jövőben meg is indul újra a cseh ipar kínálata. Másrészt Szlovenszkó éá Ruszins'zkó egész faiparát, fakereskedelmét tönkretette és ezzel a népet legnagyobb, süt helyenként egyedüli keresetforrásától fosztotta ineg. Vagyonok semmisültek meg, az állami er­dők, az összes erdőbirtokosok mérlege passzív lett, a vasút keservesen érzi az elmaradt szál­lításokat és elképzelhetetlen az a nyomor, mely különösen Ruszinszkóban — ezen egyedüli téli kereseti forrás elmaradása következtében — bekövetkezett. Egyáltalán a csehszlovák gazdasági élet leg­súlyosabb, majdnem megoldhatlan. problémája az ipari munkanélküliség. Olyan föllendülés el sem képzelhető, hogy a csehszlovákiai nagyipar produkciója teljes ka­pacitásával megindulhasson. Nincs fogyasztó, nincs vevő. és nem is lesz, mert az államok ipari szükségleteik fedezésére maguk rendezkednek be. Mi lesz a sok-százezer tanult ipari munkással, amely generációk óta erre a munkára van be­állítva? Meddig bírják a- még dolgozók a mun­kanélküliek segítését és a munkanélküliek tö­megei meddig tudnak ellenállni a munka-nélkü­liség demoralizáló hatásának? Szörnyű problé­mák. amelyek megoldására nem látunk módot. Végre megindult a takarékosság, még az ed­digi nebántsvirág, a hadsereg keretében is. Sajnos, már későn. Ha az 1929-ben kezdődik, a legfőbb pénzügyi bajoknak talán elejét lehetett volna venni. Ma már nem! Az e-gé6z közgazdaság, a maga egé­szében és ebben minden egyes polgár — kevés kivétellel — vagyonában, keresetében ma már annyira meggyöngült, hogy az adók újabb emelését és azok kíméletlen behajtását alig bír­hatja el. A világ-krízis összes bajait érzi ma már a köz­társaság mindén kereseti ága, minden polgára. A nagy reménykedés ideje lejárt és a keserű valóság tudata uralkodik minden polgáron. Szlovenszkó és Ruszinszkó polgárai a min­miert ott már régóta mindönki sportol. Est a ta­pasztalatot a ete.tieztiilka támasztja aló: a finnek olimpiai pontjainak száma állandóan csökkenőben van. Miig 1924-bem Párisiben kilenc, 1928-ban Amszterdamban öt, Losamgelesben már csak há­rom aitl'étilkiai világbajnokságot nyerteik. A német sikertelenség oka: a nép erejének gyöngülése Nagyon érdekes Némefx>nstzág helyzete a viliág sportéletében. Németországban a tömegsportolás- natk jelszava hihetetlenül dominál s mégsincs meg a kellő eredménye. Egy ország, ahonnan az eim- ibeint mindig a legszédiitőbb statisztikákkal vágják fejbe (legutóbb tették közzé, hogy Németország­ban 11 miiiMó ember sportol), ahol a sporttelepek száma megk özeiilheteiiI énül, még aránylag is a -legnagyobb, ahol annyi spo-rtiakadémia és sport- tanár van, — ez a Németország, óriási tömegeivel, képtelen nagy atlétikád eredményt elérni. A né­metek még sohasem nyertek világbajnokságot a legklasszikusabb sportágban, az atlétikában s mindig csak szerény helyezésekkel voltak kény­telenek megelégedni. Rezünkben van a németek hivatalos olimpiai jelentése is. Szerintük mindemnek az oka: egyre nagyobb gyöngülése a német nép erejének és közegészségének. Erőteljesen vonják magukra a figyelmet az olimpiai játékokon a színes versenyzők. Husz- ha-rminc évvel ezelőtt miég az olimpiász szín-ességét iitt-ott elvétve egy-egy néger, vagy indián jelen­tette csak. Ma már ezek a népek komoly részt kérnek a dicsőségből. Nemcsak hogy starthoz állanak, hanem a győzelemből is kiveszik részüket. A négerek rövid-távfutó és ugróhegemóniáját a jövőben nehezen fogják megdönteni, még olyan rátermett versenyzők is, mint amilyenek az ame­rikaiak a sprintben és a japánok az ugrószámok­ban. A futásban Toían, Meteaife és Edwards, az ugrásban Gorc1.;' Johnson, Cator, Hubbard, Cour- din a példák. A nagy gyorsaság és egészen r-cmd- ki-vüM rugalmasság valósággal fajli képességük s a civilizált fehér népeknek nagyon keményen bele kelll feküdniiök e versenysportba, ha nem akarják, hogy a néger győzők elsötétítsék az olimpiai játé­kok világos szi-nét. Ami a déia-merikai népeket illeti, túlnyomó­részt indiánok révén voltaik kép viselve, akik azonban sem általános, sem eportku’turában nem értek el szóm érdemes nívót. Másképpen áll a helyzet az északamerikai indiánokkal, aikák között nagyon sok a kiváló hosszútáv futó. ötveu-hatvan évvel ez-előtt a nagy 'indián futóknak még a köze­lébe sem értek a fehérek. És indián volt a világ legjobb hosszú távifu't ója, a cáriadéi Longboat..... 27 5 ..... ff 1 iTWn nfrrij (J enkire egyaránt nehezedő bajokon kivül, szu­perplusz gyanánt, még súlyosan érzik azokat a terhes adottságokat, melyek anyagi és más tekintetekben másutt nem ismert nehézségek elé állítják. Itt minden kereseti ág óriási teherrel hendi kepeive kénytelen a versenyt fölvenni. A tari- fális politika következtében itt minden szük­ségleti cikk drágább és minden eladási cikk ol esőbb, mint a történelmi országokban. Minden kereseti ág szizifuszi munkára van kárhoztat­va, úgy érzi magát, mint egy ember, akinek keze-lába meg lett kötözve, óriási teher nehe zedik vállára és mégis arra lesz kényszerítve, hogy versenyt- fusson és ha erre nem képes — mint ahogy -nem képes —, egzisztenciájának mégsem m isi-térével bűnhődik. * Ez a szomorú jelen és még nem biztató a jövő. Csak egy -nagyszabású világösszefogás és rendezés- orvosolhatná a bajokat. A viiág veze­tő hatalmasságai ugyan már a saját bőrükön érzik a krízist, do az egoizmus még mindig do­minál. A világ bölcsei állandóan tanácskoznak, de eddigi tevékenységük csak üres formulák keresésében merült ki és abban a törekvésben, hogy a semmittevést úgy csoportosítsák, hogy az lázas tevékenységnek Üssék. Tisztában vannak azzal, hogy a világ gaz­dasági rendjének újrarendezése áldozatok nél­kül nem lehetséges, de eddig még mindegyik­nek álláspontja az, hogy a nélkülözhetetlen ál­dozatokat -hozza a felebarát, de ő nem. És mégis, a mindennapi kenyér biztosítása va-skény szerűséggel fogja rászorítani az önző hatalmasokat a szükséges áldozatok meghoza­talára. A kérdés csak az, hogy a világszerte nélkülöző milliós tömegek türelme addig el nem fogy-e, mert ettől függ. hogy a gazdasági vi- lágkrizisből ne fejlődjék ki egy világkataszt­rófa. Egységes balkáni dohányexport-központ. A -dő­li ári y termői ő balkáni államok egységes dohány-ér­tékesítő központ felállítását tervezik. Az erre vo­natkozó javaslatot Törökország tette és Bulgária már el is fogadta azt, míg a görögök most tanul­mányozzák. a kérdést. Spanyolország búzatermése. A spanyol búzater­més végleges becsléssé 46 millió q, a múlt évi 32 millióval szemben. Az idei tenmée nemcsak a bel­földi fogyasztást fedezi bőségesen, hanem k-b. 8 millió felesleg is marad. A hektárthozam 10 4 q volt. Spanyolország uj kölcsöne. Spanyolország ez év- elején 500 millió pezeta kölcsönt vett fel. A kor­mány legújabb terved szerint Spanyolországban a jövő év első hónapjaiban újabb 250 millió percet ás kölcsön kibocsátása várható. Ha az indiánokat megfelelő életmódra szoritamálc és következetes tréningbe fognák, -hosszutévfuitás terén talán a finn távfutók tudásátlagát is túl­szárnyalnák. N. U. )( Nem lesz a berlini olimpiászon futball­torna. Nemrégiben tartott értekezletet Páriá­ban a FIFA. Ezen az értekezleten a német labdarugó sport képviselője kijelentette, hogy az 1936. évi berlini olimpiászon sem rendez­nek futballtornák Erre csak akkor került volna sor, ha ©nélkül az olimpif.sz anyagi sikerét nem lehetett volna biztosi tani. Mivel ez az eset nem fo-rog fenn, a német futball- szövetség nem erőszakolja a labdarugó mér­kőzések tartását, annál kevésbé, mert a né­met futball most áll az amatőr-profi szétvá­lasztás előt-t 'és kérdéses, vájjon 4 óv múlva — ha a szétválasztás megtörtént — lesz-e olyan amatőr futball Németországban, amely méltóképpen tudná képviselni a rendező or­szág színeit. )( Hírek a görög futbaliról. A görög fut- ballról aránylag keveset tudunk, pedig ott is élénk küzdelem folyik úgy a bajnokságért, mint a görög kupáért. A bajnokságot az idén két csoportban bonyolították le. A szalo-uiki és az athéni kerületiben -mérkőztek -a csapa­tok. A két kerület tabellavezelő egyesületei jelenleg: az athéni kerületben az ..Enossis", a szaloniikiiba-n a „Horaklis“. Meglepetés az Enossis kitűnő és a múlt évi bajnok „Aris“- nak gyenge szereplése a szalonLki csoportban. A bajnoksággal párhuzamos kupa-mérkőzések Is közel állanak a befejezéshez. A két elő­döntő januárban lesz az „Olimpiakos11 és „Etni-kos11, illetve az rAris“ és „Herakli-s11 közt. A GYÓGYSZER — Az orvosom azt mondta, hogy ha meg akarok szabadulni a köezvényemtől, egy hóna­pig ne érdeklődjem az üzletem iránt. — Na és használt? — Hát az üzletemtől tényleg megszabadul­tam. de a köszvényem az megvan. * AZ OPERÁCIÓ Egy tudományáról és szórakozottságáról egyformán híres professzor kijelentette a beteg­nek, hogy sürgős operációra van szükség. A beteg kiabált: —■> Inkább meghalok, mint hogy megoperál­tassam magam! Az orvos jóságosán mondta: — De, kérem szépen, a kettő nem zárja ki egymást. A világtermelésnek, -kereskedelemnek és a javak kicserélődésének mog vannak a maguk nélkülözhetetlen törvényei, amelyek megbontá­sa megbénítja az egés-z világgazdaságot és a harmonikus együttműködés helyett beáll a káosz. A nagy világégés után az uj, nemcsak politikai, de a gazdasági rendet megalapozni hivatott államférfiak végzetes tévedése volt az a- hit, hogy a gazdasági világrend törvényeit meg lehet változtatni és a természet adottságai egyszerűen hozzá fognak alkalmazkodni a po­litika -előírásaihoz. A megzavart gazdasági világrend végzetes hatása elsősorban természetesen az uj rend szegényein, koldusain nyilvánult meg, amikor még a gazdagok és hatalmasok azon tévhitben éltek, hogy mindez csak lokáils, múló jelenség, amely reájuk semmiesetre sem fog kihatni. Jelszó gyanánt ki lett adva a több termelés, minden baj ellen pedig hi-ztositék gyanánt be lett állítva az nranyfölhabnozás. Mindkét mentőeszme fényesen megbukott. A határtalan túltermelés, megfelelő fogyasz­tás nélkül, a termelés csődjéhez vezet és elő­idézi azt a mai abszurd helyzetet, hogy arnig tízmilliók éheznek, addig a legnélkülözhetetle- nebb élelmicikkek eladhatlanul halmozódnak föl, sőt egy részüket mesterségesen meg is sem­misítik. Az aranyról pedig bebizonyult, hogy amíg az gyümölceözetlenül fekszik az egyes államok bankpincéi'beu, nincs nagyobb szerepe az illető államok közgazdaságában, mintha uccakövek lennének ott fölhalmozva. Sem Franciaország, sem az Egyesült Államok óriási arany-készlete nem hat termékenyitőleg az ottani gazdasági életre és nem ad kenyeret egyetlen munkanél­külinek eem. A végtagokon kezdődött a gaz­dasági élet üszkösödése, melyet azonban nem sikerült lokalizálni, átterjedt a nemeseknek tar­tott részekre is és ma a világ bölcsei elkéoedve és tanácstalanul állnak az általánossá vált krí­zissel szemben. Ez a mai világhelyzet. Nézzük most ezen be­lül a mi köztársaságunk gazdasági állapotát. A 6tart, amelyből kiindult, elég kedvező volt. Megkapott mindent, amit kívánt és anyaa-ilag

Next

/
Oldalképek
Tartalom