Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-22 / 291. (3104.) szám

Szüllő megsemmisítő bírálatban részesítette az agrárpárt öngyilkos gazdaságpolitikáját és a kisantant-politika tévelygéseit A képviselőhöz megszavazta a költségvetési provizóriumot Prága, december 21. A koalíció a képvise­Iaházat és a szenátust most közvetlenül a ka. ráosonyi szünet előtt úgy hajszolja a munká­ra, mintha egy hét alatt akarná kipótolni azt, amiről lekésett az egész év folyamán- Tegnap este a képviselőház, miután a több­ség megszavazta az állami alkalmazottak és nyugdíjasok f'zetésleszálLitásáról szóló tör­vényjavaslatot. azonnal hozzáfogott a költség­vetési p'ovizőnumról, valamint a takarékos­sági é» az ellenőrzési bizottság létesítéséről szóló javaslatok tárgyalásához, amelyek fő- lett közös vitát indított.. A vitában még a tegnap e*ti órákban felszólalt Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, szövetkezeti etterzékj pártjamk parlamenti klubjának el nöke. akinek beszédét a következőkben is­mertetjük. Szűnő Géza beszéde — A háború után sok minden megválto­zott s megváltoztak — úgy látom — az al­kotmányos pénzügyi szabályok is — kezdette beszédét Szüllő. — A régi alkotmányos elv az volt, hogy ha a költségvetéssel a törvényhozás nem készülhetett el idején, akkor a felhatalma­zás csak abban a mértékben szólt a kor­mány részére, amekkora mértéket az elő­ző költségvetés engedélyezett. Ezzel az elvvel szembehelyezkedik ez a törvény- javaslat. Ebben a pravizÓTiumjavaslatban nőm az 1932. évi költségvetés, de a jövő 1933- év büdzséjének keretei engedélyeztetnek oly­módon, hogy nemcsak a kiadásokra kap felhatalmazást a kormány, hanem a bevételezésekre is olyan formák mellett, amely formák külön törvényjavaslat alá tartoznak s amelyek egyenesen vérlázitók. Ha végig!aipozzuk a régi parlamenti naplót s nézzük, hogy milyen beszédeket mondott s milyen propagandautakat tett a világban Renes külügyminiszter, milyen interjúkat adott a köztársaság elnöke, milyen expozé­kat mondtak a pénzügyminiszterek, látjuk, hogy mindezekből az a vezető gondolat csil­la mlott ki, hogy a világ közvéleményébe be­rögziteék azt a hitet, hogy ezen a világon nincsen oly stabil pénzügyi helyzetű ország, mint a csehszlovák republika, hogy eze-n a világon nincsen semmi más pénzügyi politi­kának létjogosultsága, csak annak, amelyet ez a republika követ. Ha ezeket az álomké­peket összehasonlítjuk a mának rettenetes sivárságával, akkor látjuk azt, hogy ez a kormány dics eked ni tud, hogy ez a kormányzat propagandát csinálni tud, hogy ez a kormányzat — hogy magamat eufemikusan fejezzem ki — valótlanságo­kat a valódiság köntösébe öltöztetni tud, de kormányozni nem tud. A csehszlovák republikáról azt hirdették, hogy sziget a tengeren. Erre a legjobb vá­laszd a Bafa-oég mai igazgatója adta, .a volt bécsi csehszlovák követ — aki nem mint kö­vet volt suszter, de a követségről ment susz­ternek — s ez megállapítótta, hogy ha to­vábbmegy ezen az ufón a csehszlovák repu­blika, akkor ez a hajótöröttek szigete lesz. A republikát a legkedvezőbb auepiciumok mellett alapították meg. Adósság nélkül ment neki az életnek és tizennégy év alatt több adósságot csinált, mint amennyi adós­ságot vesztett háborúk és szörnyű világbom­lások közepette csinált a volt magyar-osz­trák monarchia. agrárpárt — állam az államban A republika kormányzata világos példája annak, hogy vezető irányában több szerepet játszott egy klikk — amely kezébe tudta sze­rezni a hatalmat — mint az állam lakosainak érdeke. Nem volt és nincsen a világon sehol állam, ahol egy párt olyan szerepet töltött volna be, mint itt a republikánus párt, vulgo: agrár­párt. Ebben az országban az agrárpárt állam az államban. Az agrárpárt érdekei nemzeti államérdekeknek vannak minősítve. Az agrárpárt céljai a nemzet céljainak vannak kisajátítva. Az agrárpárt titkárai, az ag­rárpárt institúciói több joggal bírnak, mint az áDíam hivatalos orgánumai. A kormányban soha sem azt nézik a vezető tényezők, hogy mi a republikának az érdeke, de: hogy mi az agrárpártnak az érdeke. E párt érdekeinek az állam fölé való helyezé­se teremtette meg azt a mai helyzetet, hogy a republika restelhetd a világ előtt, hogy milyen pénzügyi helyzetben sínylődik. Az agrárpárt célja világos. Az állam lakos­ságának legnagyobb számát adkott) pa rasztosztályt akarta besorozni választói kö­zé, hogy igy látszólag demokratikus alapon gyakorolhassa a iőhatalmat; a különböző nemzetiségek nemzeti érzését pedig a lát­szólagos agTárórdekek minden fölé való helyezésével elaltassa, hogy igy egy áfium- mai edkábitsa a magyar, a szlovák, a né­met 8 ruszin Öntudatot s igy elszunnyaszt- va a nemzeti érzést megerősítse az uj im­perialista cseh államalakulatot. Hogy a pártnak ezt a célját a köztársaság minden faktora helyeselt©, azt mindenben Láttuk. Masaryk elnök szavai Még maga a köztársaság elnöke . is, aki mostani legújabb interjújában, amelyet egy bécsi emigráns magyar újságírónak adott erkölcsi súlyával támogatta azt a felfogást, ami az agrárpárti kormány felfogásával azo­nos bizonyos szempontokból: hogy „uhi be- ne, ibi patria". Erre például felhozta, hogy járt nála egy csallóközi küldöttség, állítólag magyarok s ezek az esetleges revíziótól fél­ve kérték az elnök urat, hogy csak tegyen meg mindent, hogy Csallóköz Csehszlovákiá­ban maradjon, mert itt a csallóközi búza el­sőrendű, míg Magyarországon az ott lévő jobb minőségű búza között ezt a helyet nem tudná elfoglalni. Azt, hogy az ilyen felfogás a magyar lélek megnyilvánulása lenne, visszautasítom Azonban, hogy az agrárpárti befolyás igy dolgozza át a lelkeket, azt elismerem. Ennek azonban cseh szempontból is meg van a maga hátránya, mert erre igen sok példát tudok én is felhozni. Igen sok szlo­vák, német és ruszin vidék fordult már mihozzánk azzal, hogy ők szeretnék a re­víziót, mert akkor az ő gazdasági érdekük sokkal jobb kielégülést nyerne. De továbbmegyek az agrárpárt és a kormány politikájának bírálásában. 1 kisantant és Magyarország Az itteni nehézségek kutforrása az, hogy az agrárpártnak minden igyekezete az volt, hogy meg kell semmisíteni minden reví­ziós törekvést, meg kell gyöngíteni Ma­gyarországnak anyagi erejét, mert akkor a respublikában a konszolidáció munkája minden vonalon megindulhat. Ennek első elappja az volt, amikor 1926-ban a vámtarifát minimális vámokkal állapították meg, ami a kereskedelmi szerződésnél sa­rokba szorította Magyarországot. De betető­ző dőlt ez akkor, amikor 1930-ban a kisantant Csorba-tón konferenciázott. Az előtt mondot­ták föl Magyarországgal a kereskedelmi szerződést minden meggondolás nélkül és kereskedelmi szerződést kötöttek Romániáival. Azt gondolták, hogy Íme most Magyarországot térdre kényszeri Lelték s a köztársaságiban az agrárfellendülés útja megindulván, az agrár­párt politikája diadalt arat. Azonban az egész kisantant gazdasági po­litikája csődöit mondott Igaz ugyan, hogy amikor 1931-ben Jugo­szláviával megkötötték a kereskedelmi szer­ződést, rendkívül emelkedett Jugoszlávia felé a forgalom. 1932-ben azonban már majdnem 60 száza­lékkal csökkent ez a forgalom. A napokban tartotta itt Prágáiban gyűlését a német iparosok szövetsége s itt a németek kimutatták, hogy a csehszlovák iparcikkek fokozatosan ki­szorulnak Jugoszláviából, azok helyét a németországi iparcikkek foglalják el. De Romániával szemben is azt mutatja a sta­tisztika, hogy a kereskedelmi forgalom a mi­nimumra zsugorodott s olyan óriási követe­lése van ott a köztársaság iparának, amely­nek behajtását ma jóformán lehetetlen remél­ni, mert hiszen köztudomású, hogy Románia ma a fizetésképtelenségnek hullá­maiban bukdácsol. Az agrárpárt a maga szűk Iáit ók őrében nem vette észre azt az abszolút igazságot, hogy ez a csehszlovák köztársaság tipikusan ipari ál­lam, amelynek nagy iparából tudták megsze­rezni azt az anyagi független erőt a régi idő­ben a csehek. Ha pedig ezeket az ipari ér­dekeket mesterséges, de nem igazi agrár, de imperialista elvek által sugallt agrárpoliti­kával akarják ellensúlyozni, akkor lehetet­len kikerülni a gazdasági krízist. A iíiaítalan szlovenszkói ipar Nem foglalkozom itt a cseh ipari válsággal, hanem rámutatok arra az ipari válságra, amely Szlovenszkón és Ruszinszkón dúl. A A Szlovenszkón levő gyárakat egymásután csukták be, — most már nemcsak a magyar gyárakat. Ruszinszkó ipara tökéletesen tönk­re ment s a szlovák ipar is ma kevés értéket képvisel, mert megszűnt minden forgalom. Nincs piac! Az itt lévő európai nívójú ipar iparcikkei csak kuiturailag fejlett piacon adhatók el. Ez nem Jugoszlávia, nem Románia, de Ausztria és Magyarország. S Csehszlovákia és Magyarország között nin­csen szerződés, vámháboru van az előző kor­mány hatalmi tébolya következtében. Szlovec- szkó egész ipari, de gazdasági élete is igy elhal, hiszen Szlovenszkónak legfőbb termelési ága: a faipar, termékei nem tudnak elhelyezést ta­lálni. Ennek egyetlen piaca lett volna: a Nagy Ma­gyar Alföld, de ezzel nincs meg a lehetőség a kereskedelemre. Hiába hivatkozik büszkén a kormányzat arra, hogy 50 milliárdos betétállománya van az országnak, mert ez a betét tulajdonképpen fiktiv, hiszen ezt az 50 miltiárdot gyártele­pekbe invesztálták s a gyártelepektől a pénzt visszaszerezni a bankok nem tudják, s az ipari és gazdasági eladósodottság sokkal na­gyobb. „Hullákkal nem lehet gazdálkodni" Ma már mindennél jobban látszik, hogy a geofizika és geofilozófia törvényei mestersége­sen meg nem változtathatók. Ma látszik már, hogy egy olyan gazdasági egységes területnek, amilyen Magyarország és Szlovenszkó együtte­sen volt, a szétdarabolása, , majd a ezétdarabo- iás után mesterségesen egymástól való elszaki- tása megbosszulja magáti Lehet talán, hogy ez a mai helyzet megadta azt a problematikus lehetőséget, hogy a szláv törzsek egyesülhetnek, de az bizonyos, hogy ennek nagy ára volt, mert ezért az er­kölcsi nyereségért az anyagi tönk nagy árát fizette a lakosság. Ebben a helyzetben azonban azután nem szabad úgy nevelni akarni, söt> előmozdítani azt a gondolatvilágot az állam lakosaitól, hogy „ubi bene, ibi patria", mert: ha nincs meg az „ubi bene“, akkor hol lesz a „patria"?! A köztársaságnak ebből a mai nehéz helyzeté­ből ki kell szabadulnia. De a szabadulás módja nem az, amit a kormány tervez. Nem fizetésredukció, mert ez a munkakedvet csökkenti. Nem az adóemelés, mert hiszen ez a vállalkozási lehetőségeket megsemmisíti. Nem börtönnel való fenyegetés mellett az utolsó garasnak az elvétele. Okos és belátó politika szükséges. A gazdasági politikának első alaptétele az, hogy abban nem szabad, hogy győztes és le­Speciális fenökö és fenöszij: Automa­tikusan élesíti a pengét. A kifogásta­lan borotválkozást lehetővé teszi. Kapható minden parfümériában, dro­gériában és acéláruüzletben, Allegro D, ENGEL, Praha, Zatecká 8. Bratislava, Masarykovo nám. 6, győzött legyen. Hullákkal gazdálkodni nem lehet! Mindabból, amit a csehszlovák kormányzat tesz, leszűrhetjük azt, hogy a csehszlovák köztársaság kormányzata diri- gálgatni tud, de — nem ért a kormányzás művészetéhez. A kisantantpoütika A kisantanttal való összefogás Középeurópá- ban nem teremti meg a bókét, hanem azt ered­ményezi, ami Zrínyi és Frangepán bécsújhelyi sírjára van Írva: „Caecus caecum cum öuxit, ambo in faevam ceciderunt.“ Ha vak vezeti a világtalant, mindkettő beleesik a verembe! Az agrár önzés és a nemzeti gyűlölet vezet­ték egymást a kisantant gazdasági politikájá­ban, s mindkettő belezuhant abba a gödörbe, amelyet nem maguknak, de másnak ástak. A provizóriumtörvényt, mert az túlságos föl­hatalmazást ad, mert nem veszi számba az itt lévő lakosság elementáris gazdasági érdekeit, s mert továbbá alkalmas arra, hogy egy pártnak veszedelmes párturalmát meghosszabbitsa, ezért kijelentem, hogy klubjaink azt el nem fogadják. A képviselcház szerdai ülése A vitát ma délelőtt folytatták és azt a mai napon be is fejezik, úgy hogy még egy tör­vényjavaslat marad a ho-lnapi ülés számára: a forgalmi és a fényüzési adó törvényének novellája, amit a szenátus még tegnap este elfogadott A képviiselőfoáz mai ülését Stanek elnök délelőtt negvedtiz órakor nyitotta meg. A belügyminisztérium értesítette az elnökséget, hogy a mandátumától megfosztott Borsa kom­munista képviselő helyéibe utódját, Stouráos kisgazdát hívta be a képviselőházba. A mai vita első szónoka Káli na német nemzeti párti volt, aki megállapítja, hogy a költségvetés már évek óta nem volt egyen­súlyban. Az uj Malypetr-kormány sem vál­toztatta meg a költségvetés módszerét, jól­lehet a viszonyok rendezését vártáik az uj kormánytól. A költségvetésben előirányzott összeg semmiképpen sem elegendő az 1933. évi állami kiadások fedezésére. Majd igen érdekes statisztikai adatokat sorol fel a szó­nok a költségvetéssel kapcsolatban. Az állami bevételek a köztársaság fennál­lása óta 155.563 millió koronát, a kiadások pedig 159.996 millió koronát tettek kJ, ami­ből a hadseregre 31.440 millió korona, a% iskolaügyekre 12.743 millió korona, az önkormányzati testületekre az egyes tar­tományok szerint 12.292 millió korona, a munkaügyi minisztériumra 10.657 millió ko­rona, népjóléti ügyekre 10.010 millió korona, a vasútra 8.059 millió korona, belügyekre 6.917 millió korona, küiügyekre 2.383 millió korona stb., az államadósságok pedig 38 milliárd koro­nára növekedtek. A katonai kiadások az 1933. évb«n a valóságban 1853 millió koro­nát tesznek ki. A hetes koalíciós bizottság a szocialisták ve­zetése mellett minden reszortban meglehető­sen lényeges törléseket eszközöl, de megkí­mélte a hadügyi kiadásokat, ezzel szemben olyan tételeket törölt, amelyek a gazdasági élet talpraállitására lettek volna alkalmasak. Goyor német nemzeti szocialista ugyancsak azt állítja, hogv a költségvetés nem stabil és 1928 óta a kormányok a tévedések egész sorozatát követték el, amiknek eredménye a gazdasági helyzet általános rosszabbodása. Kurták Iván a ruszinszkói panamákról Kurtyák, a ruszin autonóm földműves szö­vetség képviselője szólal fel ezután, aki ezút­tal ismételten részletesen ecsetelte Ruszin- szkó kritikus gazdasági helyzetét és a lakos­ság nyomorát. A kormány eddig tett intéz­kedései kevés eredménnyel jártak és semmi remény nincs arra, hogy ezen a téren javu­lás mutatkozzék. A kormánynak elsősorban a ruszin földműves népen olcsó hitellel és vetőmagakcióval kellene segíteni, de nem olyan formában, ahogy ezt mostanáig tette, mert megállapítást nyert, hogy valóságos lánckereskedelem folyik a Ruszin- szkónak szánt kukoricával és a vetőmagbu- zával. ö maga a házelnök asztalára tett egy szállítási ajánlatot, ami hozzá érkezett és amely ajánlat szerint ab Halmi állomás 46—48 koronáért, Husztig pedig 51 koronáért szállí­taná a tengerit, ezzel szemben a szindikátus által nrntaTAált kerevSkedrík 71—72 koronáié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom