Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-22 / 291. (3104.) szám
Szüllő megsemmisítő bírálatban részesítette az agrárpárt öngyilkos gazdaságpolitikáját és a kisantant-politika tévelygéseit A képviselőhöz megszavazta a költségvetési provizóriumot Prága, december 21. A koalíció a képviseIaházat és a szenátust most közvetlenül a ka. ráosonyi szünet előtt úgy hajszolja a munkára, mintha egy hét alatt akarná kipótolni azt, amiről lekésett az egész év folyamán- Tegnap este a képviselőház, miután a többség megszavazta az állami alkalmazottak és nyugdíjasok f'zetésleszálLitásáról szóló törvényjavaslatot. azonnal hozzáfogott a költségvetési p'ovizőnumról, valamint a takarékossági é» az ellenőrzési bizottság létesítéséről szóló javaslatok tárgyalásához, amelyek fő- lett közös vitát indított.. A vitában még a tegnap e*ti órákban felszólalt Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, szövetkezeti etterzékj pártjamk parlamenti klubjának el nöke. akinek beszédét a következőkben ismertetjük. Szűnő Géza beszéde — A háború után sok minden megváltozott s megváltoztak — úgy látom — az alkotmányos pénzügyi szabályok is — kezdette beszédét Szüllő. — A régi alkotmányos elv az volt, hogy ha a költségvetéssel a törvényhozás nem készülhetett el idején, akkor a felhatalmazás csak abban a mértékben szólt a kormány részére, amekkora mértéket az előző költségvetés engedélyezett. Ezzel az elvvel szembehelyezkedik ez a törvény- javaslat. Ebben a pravizÓTiumjavaslatban nőm az 1932. évi költségvetés, de a jövő 1933- év büdzséjének keretei engedélyeztetnek olymódon, hogy nemcsak a kiadásokra kap felhatalmazást a kormány, hanem a bevételezésekre is olyan formák mellett, amely formák külön törvényjavaslat alá tartoznak s amelyek egyenesen vérlázitók. Ha végig!aipozzuk a régi parlamenti naplót s nézzük, hogy milyen beszédeket mondott s milyen propagandautakat tett a világban Renes külügyminiszter, milyen interjúkat adott a köztársaság elnöke, milyen expozékat mondtak a pénzügyminiszterek, látjuk, hogy mindezekből az a vezető gondolat csilla mlott ki, hogy a világ közvéleményébe berögziteék azt a hitet, hogy ezen a világon nincsen oly stabil pénzügyi helyzetű ország, mint a csehszlovák republika, hogy eze-n a világon nincsen semmi más pénzügyi politikának létjogosultsága, csak annak, amelyet ez a republika követ. Ha ezeket az álomképeket összehasonlítjuk a mának rettenetes sivárságával, akkor látjuk azt, hogy ez a kormány dics eked ni tud, hogy ez a kormányzat propagandát csinálni tud, hogy ez a kormányzat — hogy magamat eufemikusan fejezzem ki — valótlanságokat a valódiság köntösébe öltöztetni tud, de kormányozni nem tud. A csehszlovák republikáról azt hirdették, hogy sziget a tengeren. Erre a legjobb válaszd a Bafa-oég mai igazgatója adta, .a volt bécsi csehszlovák követ — aki nem mint követ volt suszter, de a követségről ment suszternek — s ez megállapítótta, hogy ha továbbmegy ezen az ufón a csehszlovák republika, akkor ez a hajótöröttek szigete lesz. A republikát a legkedvezőbb auepiciumok mellett alapították meg. Adósság nélkül ment neki az életnek és tizennégy év alatt több adósságot csinált, mint amennyi adósságot vesztett háborúk és szörnyű világbomlások közepette csinált a volt magyar-osztrák monarchia. agrárpárt — állam az államban A republika kormányzata világos példája annak, hogy vezető irányában több szerepet játszott egy klikk — amely kezébe tudta szerezni a hatalmat — mint az állam lakosainak érdeke. Nem volt és nincsen a világon sehol állam, ahol egy párt olyan szerepet töltött volna be, mint itt a republikánus párt, vulgo: agrárpárt. Ebben az országban az agrárpárt állam az államban. Az agrárpárt érdekei nemzeti államérdekeknek vannak minősítve. Az agrárpárt céljai a nemzet céljainak vannak kisajátítva. Az agrárpárt titkárai, az agrárpárt institúciói több joggal bírnak, mint az áDíam hivatalos orgánumai. A kormányban soha sem azt nézik a vezető tényezők, hogy mi a republikának az érdeke, de: hogy mi az agrárpártnak az érdeke. E párt érdekeinek az állam fölé való helyezése teremtette meg azt a mai helyzetet, hogy a republika restelhetd a világ előtt, hogy milyen pénzügyi helyzetben sínylődik. Az agrárpárt célja világos. Az állam lakosságának legnagyobb számát adkott) pa rasztosztályt akarta besorozni választói közé, hogy igy látszólag demokratikus alapon gyakorolhassa a iőhatalmat; a különböző nemzetiségek nemzeti érzését pedig a látszólagos agTárórdekek minden fölé való helyezésével elaltassa, hogy igy egy áfium- mai edkábitsa a magyar, a szlovák, a német 8 ruszin Öntudatot s igy elszunnyaszt- va a nemzeti érzést megerősítse az uj imperialista cseh államalakulatot. Hogy a pártnak ezt a célját a köztársaság minden faktora helyeselt©, azt mindenben Láttuk. Masaryk elnök szavai Még maga a köztársaság elnöke . is, aki mostani legújabb interjújában, amelyet egy bécsi emigráns magyar újságírónak adott erkölcsi súlyával támogatta azt a felfogást, ami az agrárpárti kormány felfogásával azonos bizonyos szempontokból: hogy „uhi be- ne, ibi patria". Erre például felhozta, hogy járt nála egy csallóközi küldöttség, állítólag magyarok s ezek az esetleges revíziótól félve kérték az elnök urat, hogy csak tegyen meg mindent, hogy Csallóköz Csehszlovákiában maradjon, mert itt a csallóközi búza elsőrendű, míg Magyarországon az ott lévő jobb minőségű búza között ezt a helyet nem tudná elfoglalni. Azt, hogy az ilyen felfogás a magyar lélek megnyilvánulása lenne, visszautasítom Azonban, hogy az agrárpárti befolyás igy dolgozza át a lelkeket, azt elismerem. Ennek azonban cseh szempontból is meg van a maga hátránya, mert erre igen sok példát tudok én is felhozni. Igen sok szlovák, német és ruszin vidék fordult már mihozzánk azzal, hogy ők szeretnék a revíziót, mert akkor az ő gazdasági érdekük sokkal jobb kielégülést nyerne. De továbbmegyek az agrárpárt és a kormány politikájának bírálásában. 1 kisantant és Magyarország Az itteni nehézségek kutforrása az, hogy az agrárpártnak minden igyekezete az volt, hogy meg kell semmisíteni minden revíziós törekvést, meg kell gyöngíteni Magyarországnak anyagi erejét, mert akkor a respublikában a konszolidáció munkája minden vonalon megindulhat. Ennek első elappja az volt, amikor 1926-ban a vámtarifát minimális vámokkal állapították meg, ami a kereskedelmi szerződésnél sarokba szorította Magyarországot. De betetőző dőlt ez akkor, amikor 1930-ban a kisantant Csorba-tón konferenciázott. Az előtt mondották föl Magyarországgal a kereskedelmi szerződést minden meggondolás nélkül és kereskedelmi szerződést kötöttek Romániáival. Azt gondolták, hogy Íme most Magyarországot térdre kényszeri Lelték s a köztársaságiban az agrárfellendülés útja megindulván, az agrárpárt politikája diadalt arat. Azonban az egész kisantant gazdasági politikája csődöit mondott Igaz ugyan, hogy amikor 1931-ben Jugoszláviával megkötötték a kereskedelmi szerződést, rendkívül emelkedett Jugoszlávia felé a forgalom. 1932-ben azonban már majdnem 60 százalékkal csökkent ez a forgalom. A napokban tartotta itt Prágáiban gyűlését a német iparosok szövetsége s itt a németek kimutatták, hogy a csehszlovák iparcikkek fokozatosan kiszorulnak Jugoszláviából, azok helyét a németországi iparcikkek foglalják el. De Romániával szemben is azt mutatja a statisztika, hogy a kereskedelmi forgalom a minimumra zsugorodott s olyan óriási követelése van ott a köztársaság iparának, amelynek behajtását ma jóformán lehetetlen remélni, mert hiszen köztudomású, hogy Románia ma a fizetésképtelenségnek hullámaiban bukdácsol. Az agrárpárt a maga szűk Iáit ók őrében nem vette észre azt az abszolút igazságot, hogy ez a csehszlovák köztársaság tipikusan ipari állam, amelynek nagy iparából tudták megszerezni azt az anyagi független erőt a régi időben a csehek. Ha pedig ezeket az ipari érdekeket mesterséges, de nem igazi agrár, de imperialista elvek által sugallt agrárpolitikával akarják ellensúlyozni, akkor lehetetlen kikerülni a gazdasági krízist. A iíiaítalan szlovenszkói ipar Nem foglalkozom itt a cseh ipari válsággal, hanem rámutatok arra az ipari válságra, amely Szlovenszkón és Ruszinszkón dúl. A A Szlovenszkón levő gyárakat egymásután csukták be, — most már nemcsak a magyar gyárakat. Ruszinszkó ipara tökéletesen tönkre ment s a szlovák ipar is ma kevés értéket képvisel, mert megszűnt minden forgalom. Nincs piac! Az itt lévő európai nívójú ipar iparcikkei csak kuiturailag fejlett piacon adhatók el. Ez nem Jugoszlávia, nem Románia, de Ausztria és Magyarország. S Csehszlovákia és Magyarország között nincsen szerződés, vámháboru van az előző kormány hatalmi tébolya következtében. Szlovec- szkó egész ipari, de gazdasági élete is igy elhal, hiszen Szlovenszkónak legfőbb termelési ága: a faipar, termékei nem tudnak elhelyezést találni. Ennek egyetlen piaca lett volna: a Nagy Magyar Alföld, de ezzel nincs meg a lehetőség a kereskedelemre. Hiába hivatkozik büszkén a kormányzat arra, hogy 50 milliárdos betétállománya van az országnak, mert ez a betét tulajdonképpen fiktiv, hiszen ezt az 50 miltiárdot gyártelepekbe invesztálták s a gyártelepektől a pénzt visszaszerezni a bankok nem tudják, s az ipari és gazdasági eladósodottság sokkal nagyobb. „Hullákkal nem lehet gazdálkodni" Ma már mindennél jobban látszik, hogy a geofizika és geofilozófia törvényei mesterségesen meg nem változtathatók. Ma látszik már, hogy egy olyan gazdasági egységes területnek, amilyen Magyarország és Szlovenszkó együttesen volt, a szétdarabolása, , majd a ezétdarabo- iás után mesterségesen egymástól való elszaki- tása megbosszulja magáti Lehet talán, hogy ez a mai helyzet megadta azt a problematikus lehetőséget, hogy a szláv törzsek egyesülhetnek, de az bizonyos, hogy ennek nagy ára volt, mert ezért az erkölcsi nyereségért az anyagi tönk nagy árát fizette a lakosság. Ebben a helyzetben azonban azután nem szabad úgy nevelni akarni, söt> előmozdítani azt a gondolatvilágot az állam lakosaitól, hogy „ubi bene, ibi patria", mert: ha nincs meg az „ubi bene“, akkor hol lesz a „patria"?! A köztársaságnak ebből a mai nehéz helyzetéből ki kell szabadulnia. De a szabadulás módja nem az, amit a kormány tervez. Nem fizetésredukció, mert ez a munkakedvet csökkenti. Nem az adóemelés, mert hiszen ez a vállalkozási lehetőségeket megsemmisíti. Nem börtönnel való fenyegetés mellett az utolsó garasnak az elvétele. Okos és belátó politika szükséges. A gazdasági politikának első alaptétele az, hogy abban nem szabad, hogy győztes és leSpeciális fenökö és fenöszij: Automatikusan élesíti a pengét. A kifogástalan borotválkozást lehetővé teszi. Kapható minden parfümériában, drogériában és acéláruüzletben, Allegro D, ENGEL, Praha, Zatecká 8. Bratislava, Masarykovo nám. 6, győzött legyen. Hullákkal gazdálkodni nem lehet! Mindabból, amit a csehszlovák kormányzat tesz, leszűrhetjük azt, hogy a csehszlovák köztársaság kormányzata diri- gálgatni tud, de — nem ért a kormányzás művészetéhez. A kisantantpoütika A kisantanttal való összefogás Középeurópá- ban nem teremti meg a bókét, hanem azt eredményezi, ami Zrínyi és Frangepán bécsújhelyi sírjára van Írva: „Caecus caecum cum öuxit, ambo in faevam ceciderunt.“ Ha vak vezeti a világtalant, mindkettő beleesik a verembe! Az agrár önzés és a nemzeti gyűlölet vezették egymást a kisantant gazdasági politikájában, s mindkettő belezuhant abba a gödörbe, amelyet nem maguknak, de másnak ástak. A provizóriumtörvényt, mert az túlságos fölhatalmazást ad, mert nem veszi számba az itt lévő lakosság elementáris gazdasági érdekeit, s mert továbbá alkalmas arra, hogy egy pártnak veszedelmes párturalmát meghosszabbitsa, ezért kijelentem, hogy klubjaink azt el nem fogadják. A képviselcház szerdai ülése A vitát ma délelőtt folytatták és azt a mai napon be is fejezik, úgy hogy még egy törvényjavaslat marad a ho-lnapi ülés számára: a forgalmi és a fényüzési adó törvényének novellája, amit a szenátus még tegnap este elfogadott A képviiselőfoáz mai ülését Stanek elnök délelőtt negvedtiz órakor nyitotta meg. A belügyminisztérium értesítette az elnökséget, hogy a mandátumától megfosztott Borsa kommunista képviselő helyéibe utódját, Stouráos kisgazdát hívta be a képviselőházba. A mai vita első szónoka Káli na német nemzeti párti volt, aki megállapítja, hogy a költségvetés már évek óta nem volt egyensúlyban. Az uj Malypetr-kormány sem változtatta meg a költségvetés módszerét, jóllehet a viszonyok rendezését vártáik az uj kormánytól. A költségvetésben előirányzott összeg semmiképpen sem elegendő az 1933. évi állami kiadások fedezésére. Majd igen érdekes statisztikai adatokat sorol fel a szónok a költségvetéssel kapcsolatban. Az állami bevételek a köztársaság fennállása óta 155.563 millió koronát, a kiadások pedig 159.996 millió koronát tettek kJ, amiből a hadseregre 31.440 millió korona, a% iskolaügyekre 12.743 millió korona, az önkormányzati testületekre az egyes tartományok szerint 12.292 millió korona, a munkaügyi minisztériumra 10.657 millió korona, népjóléti ügyekre 10.010 millió korona, a vasútra 8.059 millió korona, belügyekre 6.917 millió korona, küiügyekre 2.383 millió korona stb., az államadósságok pedig 38 milliárd koronára növekedtek. A katonai kiadások az 1933. évb«n a valóságban 1853 millió koronát tesznek ki. A hetes koalíciós bizottság a szocialisták vezetése mellett minden reszortban meglehetősen lényeges törléseket eszközöl, de megkímélte a hadügyi kiadásokat, ezzel szemben olyan tételeket törölt, amelyek a gazdasági élet talpraállitására lettek volna alkalmasak. Goyor német nemzeti szocialista ugyancsak azt állítja, hogv a költségvetés nem stabil és 1928 óta a kormányok a tévedések egész sorozatát követték el, amiknek eredménye a gazdasági helyzet általános rosszabbodása. Kurták Iván a ruszinszkói panamákról Kurtyák, a ruszin autonóm földműves szövetség képviselője szólal fel ezután, aki ezúttal ismételten részletesen ecsetelte Ruszin- szkó kritikus gazdasági helyzetét és a lakosság nyomorát. A kormány eddig tett intézkedései kevés eredménnyel jártak és semmi remény nincs arra, hogy ezen a téren javulás mutatkozzék. A kormánynak elsősorban a ruszin földműves népen olcsó hitellel és vetőmagakcióval kellene segíteni, de nem olyan formában, ahogy ezt mostanáig tette, mert megállapítást nyert, hogy valóságos lánckereskedelem folyik a Ruszin- szkónak szánt kukoricával és a vetőmagbu- zával. ö maga a házelnök asztalára tett egy szállítási ajánlatot, ami hozzá érkezett és amely ajánlat szerint ab Halmi állomás 46—48 koronáért, Husztig pedig 51 koronáért szállítaná a tengerit, ezzel szemben a szindikátus által nrntaTAált kerevSkedrík 71—72 koronáié-
