Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-22 / 291. (3104.) szám

4 'PRMM-A\AGtAR-HTRMI> 1032 deoemfoer 22, osfltarttflc. Budapestről jelentik... Kis jegyzetek nagy dolgokhoz Budapest, december 21. Budapest Karácsony hetében! Mint a mese­beli menyasszony, tündéri szépségben, drága­ságok, ékkövek tündökletes ragyogásában. A kirakatokban szikrázó brilliánsok, mélytüzü drágakövek, eelyemzuhatagok, a legutolsó di­vatkreációk, szalagok, csipkék, finomművű öt­vösmunkák, szőrmecsodák, ékszerek, diadémok, 6ok-eok arany, még több ezüst, régiségek, a magyar háziipar remekei, keleti és magyar sző­nyegek, nyakkendők, ruhák, selyempaplanok, könyvek, goblének, harisnyákból emelt hegyek, jószagu kenőcsök, illatos parfőmök és minden, minden, amit kiraffinált izlés és üzleti találé­konyság nyújthat. És estefelé, amikor kigvul a sckezemyi láng, mintha megsokszorosodnék az a fényesség, amely a budapesti kirakatokból feléd árad. Páris nem lehet különb, szebb, mint ilyenkor, karácsony előtt Budapest, a világ szépe! És az uccákon ezernyi ezer ember. A kezek­ben csomag, a szemekben mosoly, a szivekben szeretet, a lelkekben öröm, — mint valamikor régen... A kereskedő is, mintha ezekben a na­pokban elvetette volna a nehéz élet gondját. A bolt megtelik vevővel, — a tisztviselők most I kapták meg a karácsonyi segélyt, — van for­galom, van kereset, — álom, amely egy-két hétre visezaringatja az embert a múltba. Ilyen volt Budapest, amikor 1913-at Írtak a világon és ilyen Budapest, ez a gyönyörű, ez a könnyelmű, ez az életkedvtől duzzadó, ez a vi­dám, jókedvű, léha, nagy gyerek 1932-ben, araikor a Karácsony minden szépségével ko­pogtat az ajtaján. Tündérvásár a tündérvárosban ... * De a fényt követi az árnyék... Megvallom, kissé zavarban vagyok, amikor a témához nyú­lok. A téma ezúttal a magyarországi sajtó, il­letően annak egy része. A nagyobbik része. A magyar sajtóról köztudomású, hogy világrelá­cióban is egyike a legjobbnak. A magyar ujság- irónál műveltebb, találékonyabb, fürgébb, meg­bízhatóbb, ötletesebb, udvariasabb és úribb ke­vés van a világom Ezért is érthetetlen és döb­benetes az a tájékozatlanság és félelmetes az a közöny, amellyel az utódállamokban élő ma­gyar kisebbség ügyével, sok hajával és küzdel­mes életével foglalkozik a magyarországi sajtó. Hiszen nem várja azt senki, hogy az afrikai gyarmatokon, vagy Kínában, vagy & Fidzsi- szigeteken elszórtan élő magyarok ügyes-bajos dolgával törődjék — bár ezeknek a messze ide­genbe szakadt testvéreknek a sorsa is kell, bogy érdekelje —, de hogy az utódállamok, vagy Amerika milliónyi magyarsága kicsik a magyar sajtó egy részének érdeklődési köré­ből, — az valóban érthetetlen. Hogy ennek a magyarságnak küzdelmei, fájdalma, elszegénye­dése, dacos helytállása, elszántsága minden nyom nélkül tűnjék el az itteni lapok hasáb­jain, ez olyan szomorú jelenség, amely mellett nem lehet és nem szabad szó nélkül elmenni. Mi lehet ennek a nemtörődömségnek az oka, — erre szeretnénk feleletet adni. Mielőtt azonban ezt megtennők, minden félreértés kiküszöbölése céljából egy kijelentést kell tennünk. És ez a következő: A Prágai Magyar Hírlap megszületésének első pillanatától követeli, hogy minden magyar sajtótermék előtt — legyen az újság, könyv, folyóirat, vagy bármi más szellemi termék — a határt meg kell nyitni Ennek a követelésnek az alapján áll ma is. Szerintünk az, hogy nagy magyar tömbök uj állami szuverénitás alá ke­rültek, nem lehet jogcím arra, hogy anyanyel­vükön ne olvashassák azt, ami nekik tetszik. Ezen az állásponton állva, természetesen a leg­nagyobb örömmel üdvözölünk minden olyan magyar sajtóterméket, amely a határt átlépi. De megköveteljük, hogy reverzális nélkül, el­vek föláldozása nélkül és nem csupán a kétes üzlet reményében kérjen és kapjon határátlépő engedelmet, mert amelyik magyarországi újság ezen az áron tud csak a határon átkerülni, az teljesen és tökéletesen elveszett a magyar ki­sebbség nézőpontjából. Ennek az álláspontunknak a leezögezése után egészen természetes az a kérdés, hogyan vár­hatjuk az utódállamok hatalmasainak kegyel­méből beengedett lapoktól, hogy hangos, nyílt, bátor, őszinte szószólói legyenek a magyar ügy­nek, amikor a legkisebb megmozdulásra lecsap­hat reájuk a kitiltás pallósa? Az ilyen lapok — mint mondottuk — teljesen elvesztek a ki­sebbségi magyar ügy számára, de — ami még rosszabb — elvesztek a Magyarországon élő magyarság nézőpontjából is, mert sem kifelé, sem befe’é nem képviselhetik százszázalékig a magyar álláspontot. Ez olyan kézenfekvő igaz­ság, amelyet nem is kell bővebben kifejteni. Ezek a megtűrt lapok a kisebbség panaszait, bajait nem pertraktálhatják, viszont a magyar- országi eseményeket, amennyiben azok vala­mely utódállammal függnek össze, vagy elhall­gatni kénytelenek, vagy róluk csak letompitott hangon — tehát- nem hűen — számolnak be, úgyhogy a kint élő magyarság még a magyar- országi eseményekről sem kap tiszta képet. E iapok közül egy-egy olykor érzi is ennek a ké­nyelmetlen helyzetnek a félszegségét és lazitani próbál azon a megkötöttségen, amely terjeszté­sét az utódállamok egyikében-másikában lehe­tővé teszi. De abban a pillanatban számolnia kell az engedetem visszavonásával és ezért másnap rendszerint jóváte&zi azt, amit előző nap vétett az illető —- utódállammal szemben. A budapesti lapok másik fele a legnagyobb szeretettel, odaadással, hittel és meggyőződés­sel szolgálja az utódállamokban élő magyar ki­sebbségek ügyét. Sajnos azonban, sok esetben nagy tájékozatlanság nyilvánul meg ezeknek a lapoknak a tudósításában is. Ennek az az oka, hogy a budapesti közvélemény nincsen tisztá­ban sem az utódállamokban uralkodó állapo­tokkal, sem azoknak politikai és gazdasági vi­szonyaival, sem azzal a rendszerrel, amellyel ezeket az államokat kormányozzák. Ezért persze nem egyedül a magyar lapok és a magyar újságírók felelősek, hanem része van ebben annak is, hogy az elmúlt évtizedek­ben a magyarság nélkülözte a külpolitikai ne­velést, Az egykori osztrák diplomácia kisajátí­totta a régi monarchia külpolitikáját és a mtu- gyarnak csak annyi joga volt, hogy ennek a diplomáciának a költségeihez — a kvóta ará­nyában — hozzájáruljon. El kellett, ezt már egyszer mondani, ha más­ért nem, hát azért, hogy a magyar 6ajtó jó hír­nevén ne essék csorba. Z. D. Pozsonyi kapásbor Prágában PRAHA III, Mostecká 4. (Malá Strana). Szlovenszkőiab talákozóhelye. Huszár BIázer-!éle bori val adják ej a szegény ruszin népnek a ten­gerit. A szónok figyelmeztet még arra, hogy a legsür­gősebben meg kell változtatni az adóbehajtások rendszerét. A végrehajtási gyakorlat enyhítésére vonatkozó törvény sem tudja megakadályozni a különböző atrocitásokat Az egyetlen kivezető ut lenne, ha a parlament bizottságot választana, amelyben a koalíciós és az ellenzéki pártok is képvisel­ve lennének, ez a bizottság részletesen meg­vizsgálná Ruszinszkó egész gazdasági helyze­tét és döntene az irányban, hogy miképpen lehetne Ruszinszkó lakosságán segiteni. Igen nagy kárt szenved Ruszinszkó lakossága a helyi adminisztratív tényezőik visszaélései folytán. Adatokkal bizonyítja-, hogy egyes agrárpárti községi bírák a kiosztott ga­bonát saját céljaikra használták fel. ö már a múltban is leleplezett különböző visz- ezaéléseket, de jellemző, hogy a tolvajokat sen­ki sem tudja, vagy nem akarja megfogni. Bergmann cseh nemzetiszocialista reméli, bogy hogy az uj takarékossági és az ellenőrzési bi­zottság munkájával hathatósan hozzá fog járul­ni ahhoz, hogy az állami gazdálkodásban tel­jes rend legyen. Bacher német gazdasági demokrata párti sé­relmesnek tartja, hogy a takarékossági és az ellenőrzési bizottság által választott végrehajtói albizottságból az ellenzéket éppúgy kizárták, amint a költségvetés összeállítására alakult he­tes bizottságból. Elő fog állni tehát az a helyzet, hogy tulaj­donképpen azok fognak ellenőrzést gyako­rolni, akik ellenőrzés alá tartoznaÍr. Hiányzik a miniszteri felelősségre vonatkozó törvény. Majd élesen kritizálta azt az eljárást, hogy a kormány költségvetési provizóriumot nyújtott be. Ha újabb munkalehetőséget nem teremt a kormány, úgy minden takarékossági bizottság ellenére nagyon szomorúak a kilátá­sok. Mares cseh szociáldemokrata nem tartja ele­gendőnek a takarékossági és az ellenőrzési bi­zottságnak adandó hatáskört-, mert a törvény- javaslat jelenlegi szövegezése szerint ez a bi­zottság nem őrizhet ellen minden állami üze­met és hivatalt. A vitában részt-vett még Stetka kommu­nista, aki alkotmányellenesnek tartja a költség­vetési provizórium mai formájában történt be­nyújtását. Glásel német agrárius a német mezőgazdák sanyarú helyzetét tárta föl Hanreich dr. német nemzeti párti csodálko­zásának ad kifejezést az uj adók fölött. Erre csak egy magyarázatot talál, hogy mindezek az intézkedések a félelemtől erednek és a cseh­szlovák korona presztízsét akarják mindenáron tartani. Az első deflációs periódus meghozta a maga áldozatait a gazdasági életben, a második deflációs periódus pedig az arany értékét emel­te ugyan, de egyoldalú pénztezaurálás követke­zett be az egyes országokban, ami végül a vi­lággazdasági válsághoz vezetett. Ennek a deflációs politikának a folytatása a gazdasági élet teljes tönkretételét jelenti. Ezen az utón továbbhaladni nem lehet Nem hisz abban, bogy a kormány segiteni fog. A csehszlovák korona kurzusát és a piaci ter­mékek árait egyaránt nem lehet tartani. Vagy leszállítják a korona kurzusát és magasabbak lesznek az árak, vagy pedig tartják a korona kurzusát, de akkor olcsóbb áraknak kell len­niük. Most csak az a kérdés, hogy melyik utón fog haladni a kormány. Ezután felszólalt még Kejmar cseh iparos­párti, Kosnar kommunista és a vita utolsó szó­noka Síunda István agrárpárti volt. S unda S üllő-ellenes eúroSianása Stunda beszéde elején dicshimnuszt zengett a kormány politikájáról, majd reagált Szüllő Gáza beszédére, aki -a magyar kisebbség ne­vében a költség vetési provizóriumot alkot­mányellenesnek és törvényellenesnek minősí­tette. Szül-lö szerinte nem a népnek, hanem a Habsburgoknak, az arisztokratáknak és a felsőbb klérusnak képviselője. Nevetséges „indokolás“-sal kétségbevonja, hogy Szüllő a magyar kisebbség nevében beszélhetne, mert már nem -a magyar kisebbség vezére. Ez •évben Szüllő már levifézlett (1) és Budapes­ten detron i zálták. (!) Hogy Csehszlovákia és Magyarország között nincs meg a kívánatos jó viszony, ezért nagy­részben Szüllő és az ő politikai ténykedése fe!elős(!). * Természetesnek tartja, hogy Szüllő támadja az agrárpártot, mert nem ismeri ,az agrár-demok­ráciát és nem éroz együtt az agrármozgalom- vnal. Nagyon jól tudja — úgymond —, hogy honnan fuj a szél. Az agrármozgalom ugyanis nem áll meg Szobnál, Beregszásznál, Bátyúnál és Técsőnél, hanem átmegy a határon túl is. Ami Szüliőnek Masaryk elnök interjújával kap­csolatos megjegyzését illeti, azt válaszolja Stunda, hogy a magyar földműves nép már többizben spontán elhatározásból önként vonult az elnök elé, bogy lojalitását kifejezésre jut­tassa és bejelentse, hogy a köztársaság alapján áll. Majd a szónok védelmébe v-eszi Fényes Sa­mut, akinek emigráns sorsát egy sorba állítja Rákóczi, Mikes, Bercsényi és Kossuth emigrá- ciójával(l). Szemrehányást tesz ezután, bogy a csehszlovák külpolitika eddig mindig csak a magyar feudaüstákra volt tekintettel és nem tö­rődött a magyar földműves nép akaratával és gondolkodásával. Végül bejelentette, hogy Csehszlovákia és Magyarország közt csak ak­kor lesz békés és barátságos viszony, ha a ma­gyar földműves és munkás nép veszi át az ural­mat és kezet fog majd Csehszlovákia földműves és munkás népével. Stunda siralmas beszédét mindvégig népgyü- létsi tónusban mondotta és többizben megfeled­kezett arról, hogy a parlament fóruma előtt áll. Egyizben el is szólta magát és tisztelt bará­tainak titulálta a tisztelt Házat-, mert azt hitte, hogy népgyülésen szónokol. Stunda beszéde után az előadó zárszava kö­vetkezett, majd a Ház első és második olvasásban elfogadta a költségvetési provizóriumról, valamint az ellenőrzési és takarékossági bizottság létesí­téséről szóló törvényjavaslatot. A Ház legközelebbi ülése holnap csütörtökön reggel 9 órakor lesz. Gént a csőd előtt? Genf, december 21. A rendkívüli népszö­vetségi közgyűlés tizenkilencen bizottsága, ame’y tegnap Hymaris elnöklete alatt ülése­zett. hogy elintézze a japán-kínai konfliktust, rövid és eredménytelen vita után kénytelen volt szétoszlani- A japánok mereven visz- szautasitották a népszövetségi közgyűlés határozatát és a kínaiak sem voltak vele megelégedve. A tizenki|,ences bizottság tagjai viszont nem fogadhatták el a japán javaslatokat. Ilyen körülmények között nem maradt más hátra, mint a bizottság tárgya­lásait újból elnapolni s az elnökre és a főtit­kárra bízni a felekkel való tárgyalást. A bi­zottság január 16-án ül össze újból, de kevés remény van arra, hogy a mai alapon sikerül­jön megegyezni. A népszövetség a japá­nok vonakodása miatt rendkívül kellemet­len helyzetbe került, mert ha a tokiói kor­mány beleegyezése nélkül cselekszik, Japán azonnal kilép a népszövetségből és hatvá­nyozott mértékben folytatná fogja mandzsu- riai előnyomulását. Ezt a nagy csődöt vi­szont a népszövetség presztízse nem visel­hetné el megrázkódtatás nélkül. Ajánlja a „Nagyasszonyt*4 nőismerősei omr közti Újévtől kezdve délután tartja üléseit a magyar képviselőhöz Budapest, december 21. (budapesti szer- kes-ztőségünk tele főnjeién tése-l A képvise- lőiiáz ma. ülésén hosszas vita után nagy szótöbbséggel elfogadták a kormány ama ja­vaslatai. hogy a ház újévtől kezdje délután tartja üléseit A javaslat ej en az ellenzéki pártuk szavazná. Nem száll'tják te a Imíonazsoldot? Prága, december 21. Dávid képviselő, a kép­viselőház véderőbizottságának elnöke, tegnap interveniált Bradác nemzetvédelmi miniszternél a katonai z6old leszállítása ellen. Kijelentette, hogy a koalíciós pártok nem érthetnek egyet a zsold csökkentésével s igy a hadvezetőség kénytelen lesz a tervbevett 12 milliós megtaka­rítást más módon előteremteni. Az adóbirságolísrái szó’ó törvényjavaslatot nem tár­gyalják le újév előtt Prága, december 21. A képviselőház teg­nap esti ülésén január 15-ig hosszabbította meg az alkotmányjogi bizottságnak adott tárgyalási határidőt az adóbehajtások büntető szankcióira vonatkozó törvényjavaslat ügyében. Ennek kö­vetkeztében ez a tervezett törvény, amelynek drákói intézkedései ellen igen éles ellenvetések merültek föl a parlamentben, már nem léphet január elsején életbe, amint ezt eredetileg ter­vezte a pénzügyminisztérium. A koalíciós pár­tok állítólag most arra törekszenek, hogy a ja­vaslatot úgy módosítsák, hogy az adófizetőkre nézve elviselhetőbb legyen. A francia sajtó mm% képviselői Budapesten iiitik a frafác§eayfi Budapest, decimbe: 21. (Pudapesti szer­kesztőségüiiK telefoajelentésej Az idegen- forgalmi tanács és Budapest főpolgármeste­rének meghívására december 22-én Buda­pestre érkeznek a Malin, a Journal, a Figa­ro, a Temps, az Intransigeant, az Excelsior, a Paris Midi, a Paris Soir és a Petit Párisién munkatársai, valamin! a Havas ügynökség főszerkesztője és a párisi rádió egyik képviselője. A francia vendégek kará­csony estéiét Budapesten töltik és december 26-án ulazn.ik el a magyar fővárosból. — A tornaijai Karitás* karácsony! műsoros estje. Tomaíljáiről jelenítik: Lélekemelőén szép ünnepély keretében tartotta meg a tornai jai Katolikus Leány- kör karácsony előtti estjét a szegény gyermekek Mruiházása javára. A gondosan összeválogatott mű­sor minden szépségét a lelkes és tehetséges sze­replők egész serege igyekezett he leken át tartó komoly munkával érvényre juttatná és hogy igye­kezetük teljes sóikért aratott az elsősorban az est rendezőinek, Kolilárcsiik Gézáménak, a katolikus iskola lelkes tanítónőjének és Balázs Pannának, a Leány kör elnöknőjónek faradságot neon ismerő és •müéntő rendeződ munkáját dicséri. A műsoron sze­repelt Jankovioh Marcell1 „Választás" cirnü költe­ménye Bretyka Lenke kitűnő előadásában, továbbá a „December 24-dlke" cámü kis egyfedvonásos, me­lyet a kde Tó.h Klári-, Neizer Margóit és Punkia Ilona vittek sikerre. Mélységes hatást váltott ki Síik Sán­dor ,-Mécs-vivők" című költeménye a szavaló kórus előadásában. „Az árva karácsonya" cimü melodrá­mát Farkas Ilona adta elő mély átérzéssel, meg­hatóan kedvesek voltak e számiban a gyermekek szerepében TamaiLlyay Marika, Dezső Hús és Lődd Az est kiemelkedően, legértékesebb száma volt a kassai vendég, Resartkó Sári énekszáma, aki cso­dálatosan tiszta, széles skálájú, meleg csengésű, be­hízelgő, iskolázott hangjával — kassai sikeredhez méltóan — igazán őszinte nagy sikert aratott. Az est befejezőije „A karácsonyi vándor" cimü mély- hatású drámaiéit volt. Balázs Panni, Bretyka Len­ke, Lehooky Gyöngyi, Nagy Jolán, Satriga Juliska, Beiitler Dódi és a bájos kis Beditler Gitta művé­sziesen alakították nehéz szerepeiket- Különösen nagy hatást váltottak ki az élőképek, melyek sze­replőd a Leánykör többi tagjai vottak. A bejelentő szerepét Lehoczky Ica látta el bájos közvetlenség­gel és szellemes ötletekkel. A precíz zongorakdsé- retet Maoh Maca adta, A technikád kivitel Kasa- ndcky Béila művészi kezét dicséri. A szerepek be­tanítását Berecz Lajos vezette. Műsor után a nagy­számú közönség egy feledhetetlen est emlékével távozott. — Gázzal megmérgezt* magát egy kassai ház­tartásbeli. Kassai szerkesztőségünk telefonálja:: J. K. kassai házlartásböld leány ma éjszaka Komensky- ut 36. szám alatt, lévő lakásán világitógázzail meg­mérgezte magát. Súlyos állapotban szállították be a kórházba. Tettének oka reménytelen szerelem. A UamÍÁm.iiIi expedkiós és portokölisége fejeken 5.— Cöt, icivö 11 Ml KrHbPS Íl?SiSl3i I Ilii koronát Égen tisz!eH elöfzetőink bélyegekben is évi l,u“J i«m|J«.ub uiiii beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Fraha,Panská 12 in win m iiirrOTunnuinn _____________________tttittii TnwmirwMiiiiwwiiiMTiiMrinn_____________——^TTirnnr~i___________________________________________________________________________________________________*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom