Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-21 / 290. (3103.) szám
1932 december 21, txerda. Pártjaink parlamenti klubjának búcsúja Grosschmid Gézától Prága, december 20. őslakos ellenzéki pártjaink törvényhozóinak közös klubja ma Prágában a parlament épületében Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, klubelnök elnökletével ülést tartott. Szüllő Géza dr. Grosschmid Géza dr. szenátornak mandátumáról történt lemondását a következő meleg szavakban jelentette be: — Mindenekelőtt be kell jelentenem, hogy az országos keresztényszocialista párt egyik prominens tagja, klubunk egyik minden tisztelettel körülövezett erőssége, Grosschmid Géza dr. a politikai élettől visszavonult. A magyar költő azt mondja: „Szivet cseréljen, aki hazát cseréLM Valahogy ez a szívfájdalom minden cselekedetében, minden beszédén meglátszott ennek az izig-vérig puritán, nemeslelkü magyar embernek. Amikor ahoz a korhatárhoz ért, ahol az embernek már több az emléke, mint a reménye, akkor érhetett meg lelkében az az elhatározás, hogy elköltözik innen, itthagy bennünket. Az ő emlékét eltesszük mi legkedvesebb értékeink közé. Működésének eredménye, amely nemcsak inára szól, de a jövőre is kihat, megmarad köztünk és azt hiszem, hogy az egész klub egyhangú véleményét fejezem ki akkor, amikor tőle szeretettel elbúcsúzunk és biztosítjuk arról, hogyha ő hazát változtatott is, szivét itt érezzük magunk között és nem szűnünk vele együtt- érezni és utravalóul az iránta való szeretetün- ket, hálánkat és elismerésünket küldjük. A közös klub ezután sajnálkozással vette tudomásul Grosschmid Géza dr. lemondását, úgyszintén fájdalommal hallgatta meg az elnök bejelentését Blanár Béla dr. tartománygyülési képviselő súlyos megbetegedéséről, akit a közös klub levélben üdvözöl betegágyán és neki mielőbbi javulást kiván. Esterházy Jánost az országos keresztényszocialista párt országos elnökévé történt megválasztása alkalmából a klub szintén levélben üdvözli. Ezekután a közös klub politikai és folyó ügyekkel foglalkozott. & magyar felsőház há'anyilváaitósa Mussolini iránt Budapest, december 20. (Budapesti szerkesztőségünk telelőn jelentése.) A ielsőhá® mai ülésén Szt erényi József báró köszönetét mondott Mussolininek, hogy a háború előtti magyar javak ügyének elintézését lehetővé tette és ezzel száz millió adósságot ejtett el. általános éljenzés követte Szterényi báró Szavait. Majd Puky Endre dr. külügyminiszter mondott köszönetét a kormány nevében Mussolininek és hangsúlyozta, hogy Mussolini nemes gesztusa a magyar nemzetben Olaszország és Mussolini iránt megerősitetto az érzelmi kötelékeket Le’ep'ezeSt összeesküvés flugsilliiihan Buenos Aires, december 20. A komány egész Argentínában kihirdette az ostromállapotot. A rendőrség az elmúlt napokban összeesküvés nyomára bukkant és még idejekorán közbeléphetett, mielőtt az Irigoyen volt elnök által szított összeesküvés kipattant volna. A rendőrök ez alkalommal négyezer bombát és húsz brazíliai eredetű fegyvert zsákmányoltak. Autószerencsétlenség érte Albrecht főherceg feleségét Budapest, december 20. (Budapesti szerkeeető- ségüruk tedefonjelentése.) Albrecht főherceg felesége komornájá\al és sofőrével 31agyaxóvárról autón Budapestre indult. A gönyüi „ha!álkanyarulat“- ban, ahol a minap Huszár Aladárt, Budapest főpolgármesterét is kisebb autószerencsétlenség érte, a főherceg feleségének autójával egy kerékpár jött szembe, amely nem akart kitérni az autónak. A sofőr az utolsó pillanatban jobbra rántotta a kormányt, az autó nagyot csúszott, az árokba fordult és egy fának csapódott. A főhercegasszony elvesztette eszniéletét, az autó pedig használhatatlanná vált. Egy győri magánautó beszállította a főhercegfeleséget a győri kórházba és ott megállapították, hogy a fején és bokáján könnyebben megsérült és egye'őrc kórházi ápolásra szorul. A sofőrnek és a komornának semmi baja sem történt. — Megérkezett a filmhajó Brazíliába. Párisiből táviratozzák: A Sita nevű yacht, melyről tiz nap óta riasztó hírek terjedtek el — a hajót már eltűntnek hitték — kikötött Mara jo szigetéin, az Amazonas torkolatában. Az utasok, filmszínészek és tudósok, a lehető legjobban érzik magukat. SéreJemsorozatnak nevezte Dobránszky a fízeiésleszáiiási javaslatot A közalkalmazottak, nyugdíjasok és lelkészek tragikus helyzetét ismertette parlamenti beszédében a keretztényszodaüsta párt szónoka A képviselőház megszavazta a fizetésleszállitást Prága, december 20. A képvioelőház. ma folytatta a vitát a tisztviselői fizetés leszállításáról szóló javaslat felett- A költségvetési bizottság még tegnap éjszaka elfogadta a két havi költségvetési provizóriumról szóló meg- hatalmazási törvényjavaslatot és ezzel a képviselőház plénuma holnap fog foglalkozni. A mai vitáiban nagyobbrészt ellenzéki képviselőik vettek részt, akik igen éleeen kritizálták a javaslatot és az egész állami gazdálkodást. A képviselőház ülése Az ülést Stanek elnök délelőtt negyed tiz órakor nyitotta meg. Az első szónok Hor- pynka német nemzeti párti volt, aki elsősorban is tiltakozott a beszédidő korlátozása' ellen és az ellen, hogy e javaslatokat gyorstalpaló módszerrel intézik el. A tárgyalás alatt lévő javaslat azt mutatja, hogy a valutának tulajdonképpen két támasza van, az egyik az aktív külkereskedelmi mérleg, a másik az államháztartás egyensúlya- Az első már osak volt és a kereskedelmi mérleg passzívuma az elhibázott kereskedelempolitikának következménye. Ami az egyensúlyt illeti, tartani kell attól, hogy a költségvetést egyáltalában nem lehet egyensúlyba hozni- Leépítik a fizetéseiket, csökkentik a beruházási kiadásokat, kisebbek lesznek az adóbevételek, nagyobb lesz a munkanélküliség, az az áldozat, amelyet most az állami lisztviselők hoznak, minden bizonnyal hiábavaló lesz. A javaslat ellentmond az alkotmány szellemének és törvényes rendelkezéseinek, de ellentétben van az erkölcsi joggal is. Simm német nemzeti szocialista ugyancsak elcsen kritizálja a javaslatot és szerinte ezek a takarékossági intézkedések csak elősegítik a katasztrófát. A pénzügy miniszternek nem is kellene ilyen intézkedésekhez hozzányúlni, mert egyéb lehetőségek is vannak a takarékoskodásra, igy az 1715 millió koronát kitevő fegyverkezési kiadásokból, a cseh kisebbségi iskolákra szánt száz millió koronából, a belső és külső reprezentációs kiadásokból lehetne megtakarítani. Ezután felszólalt Dobránszkv János országos keresztényszocialista párti képviselő. Dobránszky beszéde A mi eddigi államháztartása sáfárkodásunk j a fogyatékosságok és bűnös kilengések je- j gyében állott — kezdte beszédét a képviselő-1 — Azért oly borzasztó nehéz most a szanálás. Ezer re torziós törvényünk van a kis bűnösök ellen, de az olyan felelős tényezők ellen, akiknek nemzetgazdasága politikája a végső katasztrófához juttatta az államháztartást, jelenlegi törvényeink nem adnak módot arra, hogy méltóképpen lesújthassunk rájuk és a vádlottak, padjára citálhassuk őket is, mint másokat, akik a közrend és az állami javak ellen vétenek. A rendtörvény szinte középkort szigorral Őrködik afelett, hogy valakinek szinte tréfából se járjon el a szája, a poGyomor-, bél- és anyagcsere- betegségeknéla természetes „Ferenc József“-keserüviz az emésztőszervek működését hathatósan előmozdítja s igy megkönnyíti, hogy a tápláló anyagok a vérbe kerüljenek. Orvosi szak- vélemények hangsúlyozzák, hogy a Ferenc József-víz különösen ülő életmódnál igen hasznos gyomor- és bélszabályozó szer. A Ferenc József- keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüz'etekben kapható. litikai cenzúra sehol annyi lapelkobzást nem enged meg magának, mint a mi szabad, demokratikus államunkban: de ha valamelyik államiférfi elmulasztja, sőt gőgösen eltolja magától az adottságokat, amelyeket az állam javára okosan és bölcsen realizálni lehetett volna, mint esősorban a Magyarországgal való vámháboru megszüntetésével, akikor lehetetlen a liegkéríelhetetlenebb eljárást nem követelnünk, akár a külügyminis®tef, aikár a kereskedelmi miniszter, &kár az egész miniszter tanács ellen, akiknek köszönhetjük, hogy nemzetgazdasági ékítünk válsággal küzd, az ipari termelésünk hanyatlik, n munkanélküliség kataSztróiár lis méreteket ölt, a szegénység általánossá válik és nettóm nő a* erköŰc&i romlás is. Mindé® azésrt, mert közgazdasági politikánk fagyponton áll. Az ellenzéknek azon kellene lennie, hogy közös akarattal mielőbb olyan javaslatot hozzon a Ház asztalára, amely módot nyújtana a törvényhozóknak arra, hogy konkrétumok alapján a balkezes kormányfér- fiak vád alá helyezését ne csak szorgalmazhassák, hanem legyen olyan fórum is, ahol megfelelő határozat és ítélet hozassák. A kormánytöbbség felelőssége A hajainkért való felelősséget nem háríthatják el a többségi pártiak, akik bőven merítettek a közpénzekből s a mindenféle módon ösz- szehozott pártpénzekből. Ki ne látta volna a sok üzérkedést a hangzatos jelszavakkal és a ■közjóléttel, a merész játékot a nép hiszékenységével, a szélhámoskodást az állam sorsával, uzsoráskodást a kisebbségek jogaival. Másfelől pedig mennyi szükkeblüoég és zsugoriság jellemzi a többségi pártokat egyes nemzetekkel, egyes társadalmi rétegekkel, kiváltképpen az egész Szlovenszkóval és Ruszinszkóval szemben. Szlovenszkón és Rusdnszkón ax Ínség és a munkanélküliség nem tapasztalt méreteket öltöttSiró panaszok, öklöt rázó fenyegetések napirenden vannak. A Prágába deputációzni akarókat alig tudjuk lebeszélni a költséges és fáradtsággal járó kísérletekről, hiszen úgyis eredménytelenül áldoznák fel az utolsó garasukat is. Az állami alkalmazottak tragikus helyzete Valaki és valakik csak felelősek mindazokért a financiális képtelenségekért és _ hiányokért, amelyeket ma 6em szanálni, de még a látszat .kedvéért egyensúlyba hozni sem képesek. Ok- tondiság volt két év előtt, amikor már előre vetette árnyékát a válság, egy hónappal megtoldani az állami alkalmazottak évi járulékait. Ma azután váratlanul és katasztrofálisan megrendítik őket az alsóbb fokokon megélhetésükben. Az állami alkalmazottak életüknek egész vonalán szorosan a törvény biztosította jövedelmük fokához képest rendezkedtek be. Minden költségvetésük a biztos fizetésre és előléptetésre való számítással alakult így mentek bele sokan az államilag segélyezett házak építésébe, vagy örököt- házak építésébe s ezektől I most az úgynevezett visszanyúló jog alapján mintegy kétmilliárdnyi kölcsönt szándékozik a pénzügyi kormány irgalmatlanul bevasalni. A kormány ezen az óriási kölcsön-bevonással a redukált fizetés mellett ismét koldussá teszi a® ország napszámosait s maholnap hajléktalanokká is, mert még azt is elveszi tik, amit sajátjukból befektettek. Mi lesz ezekkel a magukat hibájukon kívül elszámitot't, a fizetésredukálás után most már igazán irreálisain túlméretezett adósságokba kevert sok-sok ezer családdal? Mi lesz a kereskedésekkel, a háztartási alkalmazottakkal, akiknek elbocsátásával a munkanélküliek száma még inkább növekedni fog, mi lesz a kulturális szükségletekkel, főleg pedig hová lesz az osztó igazság, ha azon redukciós kulcs szerint hajtják végre a fizetéscsökkentést az állami alkalmazottakkal szemben, ahogy az a törvényjavaslatban van kontempiálvaMi volna más, mint végső elkeseredés, düh, a kommunizmus melegágya, végül vissza élés a magán felek rovására, megvesztegetés az igazság a rcuicsa pására, sok erkölcstelenségre való vetemedés. A közalkalmazottak elkeseredése abból a köztudatból táplálkozik, hogy mindennek a magasabb politika az oka, hogy annak a műhelyében végzetes hibák, mulasztások, költekezések, sőt visszaélések történtek éveken át. A köztudat azonban immár mindent, és mindenkit gyanusit, aki bármi vonatkozásban van a politikával s a kormányzattal. Az ellenzéknek azonban semmi köze nincs a közpénzekkel és érdekekkel való manipulációkhoz és a „kéz kezet mcs“-féle eshetőségekhez. Uraim, hová süllyedt ma a törvényhozó nagy tisztsége, amely valamikor a kiváltságosak ofíicium nobiléje volt?! Mi ellenzékiek csak népünk igazáért és az általános boldogulásért küzdünk- Mert tudjuk, hogy győzelmünk esetén az igazság érvényesül s beáll majd a jobb és szebb j jövő is! A javaslat a nyugdHasok szempontjából „sérelmek sorozata*' Az egész javaslat ebben a formájában a sérelmek sorozata. E sérelmek legjobban az úgynevezett régi nyugdíjasokat sújtják, akiknél nem szabad elfelejtenünk, hogy már nincsenek szolgálati viszonyban az állammal, vagy az önkormányzati testületekkel, hanem szerzett jogaik vannak, amit azzal szereztek, hogy éveken keresztül szolgálták az államot s rendszeresen fizették a nyugdijiíletékeketJoguk van most érdekeiket a velük mostohán bánó munkaadójukkal, a® állammal szemben is megvédeni a legfelső közigazgatási bíróság előtt, amint azfc magánbeszélgetések során maguk a bírák is elismerik s erősen hiszem azt, hogy perüket meg is nyerik — a kormány és a javaslat esetlege^ elfogadása esetén a törvényhozás legnagyobb szégyenére. De miben is áll ez a sérelem, amellyel ezeket a már-már sirba készülő nyugdíjasokat a kétségbeesés örvényébe akarja taszítani a kormányzat? Már eddig is nagy sérelmük volt, hogy a közigazgatási hatóságok Dóm számítolták ki nekik mindazt, amire szerzett joguk folytán jogigényük lett volna s most a régi nyugdíjasok utolsó etapját akarják megfosztani — állítólag csak két évre — a nyugdijegysége- sitési törvény amugyis csekély előnyeitől, de másrészt a kiutalt nyugdijakból is sokkal nagyobb százalékot akarnak levonni, mint a szolgálati viszonyban levő alkalmazottaktól. E tekintetben a legsérelmesebb a javaslat 6. paragrafusa. Az Bnkormányzati testületek alkalmazottai A javaslat 23. paragrafusa kiterjeszti ennek a törvénynek a hatályát az önkormányzati testületek alkalmazottaira is. Újabb sérelmes paragrafusa ez ennek a javaslatnak, mert ez a kiterjesztés szintén jogellenesen történt. Az államfordulat utáni 1919-ben törvények rendezték ugyan elég tűrhetően a városi s községi alkalmazottak fizetéseit, de — nem hosz- szu időre. Már az 1922. és 1923. évi decemberi törvények, majd az 1926. évi 103. számú úgynevezett fizetési törvény súlyosan sújtotta ez alkalmazottak érdekeit. E törvény 212. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy az önkormányzati testületek alkalmazottaiknak nem hagyhatnak magasabb' fizetéseket, mint az állami alkalmazottakat illeti, de azt viszont nem mondja ki kötelezőleg, hogy az önkormányzatok saját alkalmazottaiknak legalább azt a fizetést biztosítsák, mint az állam a saját alkalmazottainak. Ezért történhetett nieg, hogy , t .. nagyon sok, sőt mondhatom — különösen az alacsonyabb kategóriákban — csaknem valamennyi esetben ezek az önkormány■ggg 3
