Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-20 / 289. (3102.) szám
^ XI évf 289 *3102^szám *Ke<td 0 1932 december 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága ÍI„ Panská uliee 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ és TTISZlTlSzkÓi ellenzéki pártok U. emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki ». .» . ,t ' Prága IL, Panská uliee 12. Ili emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több pOiltlríCLl TXCLpllCLpJ Cl Telefon : 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-KÍ SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRflHR HERRIOT NYOMDOKAIN mmmmmmmam mHmmmmmBmmMmmKatmmmammBmssísamaasmammmBmmammmx n i mwmmmtmmmmamaamamammmmmmmm Panl-Boiscoiar összeállította kormánylistáját A réii kormány tizenkilenc Sasfa az uj kormányban — Szives fogadtatás — Amerika engedékeny? Páris, december 19. Vasárnapi számunkban jelentettük, hogy az uj francia kormányt Paul-Boncour alakítja meg. A dSzignált mü- nisaiereliiök szombaton éjjel végleg elfogadta a megbízatást és azonnal hozzálátott a kormánylista összeállításához. A szocialista kamarai frakció nagy többséggel elhatározta, hogy nem teljesiti Paul-Boncour kívánságait és nem vesz részt a kormányalakításban. Paul-Boncour, aki annyi évig várt a nagy pillanatra, nem kedvetlenedéit el a szocialisták magatartása miatt és elhatározta, hogy kabinettjét a középpártokkal karöltve alakítja meg és folytatni fogja azt a politikai irányt, amelyet Herriot kezdeményezett. A kormánylista összeállítása a kővetkező: miniszterelnök és külügyminiszter Paul- Boncour független szenátor; igazságügy minis ztc r és minissfcerelnökhe- lyettes Garáey radikális szenátor; pénzügyminiszter Cheron független szenátor; belügyminiszter Chautemps radikális képleg hangon az uj francia kormányt. Paul-Boncour régi ismerőse az angoloknak s az elmúlt években több nemzetközi nagy konferencián vett részt, ahol mindig közel állott az angol állásponthoz. Politikai fejlődése egyébként sokban hasonlít MaeDonald politikai fejlődéséhez, úgy hogy már ezek a külső kapcsolatok is kedvező viszonyt teremtenek az angol és a francia politika között. íz ui miniszterelnök pályafutása Jos-eph Paul-Bonoour 1873-ban született. Politikai ka ny erje 1899-ben kezdődött, amikor Wáídeck-Tlousseau akkori minisztered- nők magánt!tikárává nevezi ká a fiatal ügyvédet. Akkoriban Paul-Bonoouir teljes erővel résztvett az évekig tomboló Dreyfus-vitában és természetesen mindig a baloldal mellett foglalt állást. 1905-ben mint szocialistát a parlamentbe választották. Időközben számos nemzetgazdasági müvet irt, ugy hogy nevét szakkörökben is előnyösen ismertté tette A politika első vonalában c-Sak a habom után jelent meg. Amióta Briand a Quai d'Orsay ura lett, gyakran fordult Paul-Boncour-hoz kényes kül- és belpolitikai missziók elintézése érdekében. Paul-Boncour ragyogó szónok, aki nagyszerűen ismeri a nemzetközi jogot és kiváló nemzeigazdász. Mint nélkülözhetetlen szakember sokszor képviselte Franciaor szagot Géniben a népszövetségnél. Időközben egyre távolodott a szociális Iáktól, akiik kitartottak intranzigens ellenzéki álláspontjuk mellett, mig Paul-Bonoour a kormánypártok és a miniszterek közelébe került. 1927-bvn' a kamara külügyi bizottságának einőkévé választották. 1930-ban ő képviselte Franciaországot a londoni tengerészeti lefegyverzési konferencián és a hatalmak az ő tételét fogadták el. Amikor Londonból visszatért, résztvett a szocialista pártkongresszuson és szenvedélyesen állást foglalt a szocialisták kormányba- 1 epése mellett. Nézetével kisebbségben maradt és igy senki sem csodálkozott, amikor 1931 november 22-én Paul-Boncour hivatalosan bejelenteti0 a szocialista pártból való kilépését, miután lelkileg régóta eltávozott a baloldali mozgalomtól. Amikor Herriot ez év júliusában harmadik kabinetijét megalakította, Paul-Boncour-ra bizta a hadügyminisztérium vezetését. BSkülékeny hangok Amsrir.ábsl N°wyork, december 19. Az amerikai kormány az adóssági kérdésben élénk tárgyalásokat folytat Mellon révén Londonnal és Claudel washingtoni fraucia nagykövet révén Párissal. \ jelek arra mutatnak, hogy Amerika praktikus megoldást keres és Hoover egyelőre megfékezi a kongresszust. A kongresszus néhány tagja ugyan egyenesen fantasztikus javaslatokat tesz a represszáliák foganatosítására, de az illetékes tényezők nem hajlandók megtorló intézkedéseket tenni. Az amerikai turisták bojkotja nem sok eredménnyel járna. A behozatal korlátozása többet ártana az Egyesült Államoknak, mint Franciaországnak, mert az amerikai kereskedelmi mérleg Franciaországgal Szemben 2:1 arányban aktív. A francia értékpapírok tőzsdei zárlata elkerülhetetlenné tenné a francia dömpinget, ami megint csak Amerikának ártana. Ilyen körülmények között a tőzsdei és pénzügyi körök hidegvérrel nézik a helyzetet s nem lehetetlen, hogy Paul-Boncour hatalomra kerülése után megtalálják azt a platformot, amellyel a vitát befejezhetik és Amerika és Franciaország viszonya isméi; szabályossá válhat viselő; hadügyminiszter Daladier radikális képviselő; tengerészetügyi miniszter Leygues független képviselő; légügyi miniszter Painlevé köztársasági szocialista képviselő; közmunkaügyi miniszter Georges Bonnet radikális képviselő; mezőgazdasági miniszter Queuille radikális képviselő; nyugdijügyi miniszter Miellet radikális szenátor; munkasügyi miniszter Dalimier radikális képviselő; népnevelésügyi miniszter Demonzie köztársasági szocialista képviselő; gyarmatügyi miniszter Albert Sarraut radikális képviselő; egészségügyi miniszter Danielou, a köztársasági közép képviselője; kereskedelemügyi miniszter Durand radikális képviselő; posta- s távira,ijjgyi miniszter Laurcnt Ey- nac, a republikánus közép képviselője. Paul-Boncour kormányának ugyanúgy, mint Herriot kormányának, huszonkilenc tagja van. A miniszterek és államtitkárok közül tizenkilencen a volt Herri ot-kormány tagjai voltak. A kormánynyilatkozat hangsúlyozni fog- ja? hogy az uj kormány minden tekintetben követni kívánja Herriot politikai vonalát. Az adósság kérdésének, valamint a lefegyverzési problémának rendezése is Herriot szellemében fog történni. Belpolitikai téren a kor- mánynydlafckozat elsősorban a pénzügyi problémák elintézéséről szól. A miniszterelnök a kormánynyilatkozatot csütörtökön olvassa föl a kamarában. A francia lapok rokonszenwe] üdvözük Paul-Boncour kormányát. Csupán a szélső jobboldal és természetesen a szocialisták kifogásolják a miniszterelnök személyét és programját. Az információs sajtó hangsúlyozza, hogy Herriot lemondása nem jelentett törést a francia politikában és Paul-Bonoour- nak semmi más lefadafca nincs, mint folytatni az ország nagy elismerése mellett működő Herriot munkáját. — Ugyanilyen rokonszenv- vcl nyilatkoznak a külföldi lapok Paul-Bon- eour-ról. Különösen Angliában üdvözük méBenes két óra hosszat tárgyalt Sándor jugoszláv királlyal Hétfőn végétért a kétnapos belgrádi fcisantant-konferencia - A konferencia főtárgya: a békereviziós mozgalom ellensúlyozása - Olaszellenes tüntetés Belgrádban - A Jugoszláv kormány sajnálkozik Belgrád, december 19. Benes csehszlovák külügyminiszter vasárnap reggel nyele órakor érkezett Belgrádiba a kisantantekülügymi- niszterek rendkívüli konferenciájára. A csehszlovák külügyminiszter megérkezése után a királyi palotába hajtatott s kihallgatásra jelentkezett. Közben huszperoes tanácskozást folytatott Jeftic jugoszláv külügyminiszterrel s fél tizenegykor a király kihallgatáson fogadta Benest. Titulescu román külügyminiszter délután fél négykor érkezett meg. A pályaudvaron Benes és “jeftic fogadta. Délután öt órakor a három külügyminiszter összeült s tanácskozásukról a következő jelentést adták ki: „Jeffcic külügyminiszter elnökletével a kisan- lánt külügyminiszterei délután négy óra harminc perctől este hét óráig tartották első ülésüket. Az általános politikai helyzet fölötti nézeteik és benyomásaik kölcsönös kicserélése után Benes külügyminiszter ismertette a leszerelési konferencia eredményeit az öt nagyhatalom legutóbbi döntésével kapcsolatosan. Ez alkalomból konstatálták, hogy e kérdésben a kisantant külügyminiszterei teljesen azonos nézetet vallanak. A kisantantkonferencia legközelebbi ülése hétfőn délelőtt tiz órakor lesz.“ Titulescu külügyminiszter a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy teljesen helytelenek azok a külföldi hírek, melyek a belgrádi konferenciának ellenséges szándékokat im- putálnak. A kisantantnak — szerinte — szüksége van valamennyi nemzet barátságára. A 'kisantant nem dolgozik senki ellen, csupán a saját érdekeiért, 1 Vasárnap este a dedinjei királyi kastélyban vacsora volt a klsantantminiszterek tiszteletére. A vacsorán resztvettek a királyi család tagjai, Srskic jugoszláv miniszterelnök, a 'három külügyminiszter és a csehszlovák és román követ. A békerevizió ellen . Belgrád, december 19. A kisantant külügyminisztereinek konferenciája vasárnap kezdődött meg. A konferencia tanácskozásainak egyik pontja Köaépeurópa gazdasági újjászervezésének problémája. Ez az újjászervezés a jugoszláv sajtó szerint Olaszország és Németország bekapcsolódása nélkül nem képzelhető el. A keleti jóvátétel kérdéséiben, amely szintén egyik pontja a konferenciának, a lapok hangsúlyozzák, hogy ebben a kérdésben egységes álláspont csakis a kölcsönös reciprocitás. és a nemzetközi szerződések tiszteletben tartása alapján jöhet létre. A konferencia legfontosabb pontja a békerevizió kérdés©. Erről azt Írják a lapok, hogy békerevizióról szó sem lehet és Európa normális nemzetközi élete csakis a szerződések liszfeletben- ■tairtása mellett képzelhető el. A lapok szerint a három külügyminiszternek ez olyan megingathatatlan álláspontja, hogy a konferencia majd gondoskodik arról, hogy a világ elé tárja, hogy A kisantant mint egységes egész száll. szembe minden revíziós törekvéssel. Titulescu Belgrádba érkezésekor kijelentette a lapoknak, hogy hamisak azok a jelentések, amelyek ugy állítják be a mostani konferenciát, mintha az bármelyik állam ellen irányulna- Nem szabad ugy beállítani a dolgot — mondotta Titulescu — hogy ez a konferencia azért jött létre, mert a kisantant fél a revízió miatt. A kisantant kommünikéje nem demonstrál Síssí- és Magyarország ellen BelgTád, december 19. Az eredetileg két napra tervezett konferencia a megvitatandó anyag terjedelme miatt három napig tart. Ma kiderült, hogy Benes vasárnap délelőtt Sándor jugoszláv királlyal két óra hosszat tárgyalt. A meglepetésszerü találkozásról eddig semmi sem szivárgott ki. Jugoszlávia kívánta, hogy mind a három állam egységesen tiltakozzék a revizió gondolata, illetve a gondolat látható képviselői, Olaszország és Magyarország fellépése ellen. Románia e javaslatot elutasította, meTt változatlanul jő viszonyban óhajt élni Olaszországgal. Hasonló az álláspontja Bcnesnek is, akinek politikai koncepciójában Középeurópa megbékélése a saját jelszava. Eszerint a konferenciáról kiadandó kommüniké nem említi meg Olaszországot é» Magyarországot. csupán
