Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-18 / 288. (3101.) szám
1982 december 18, vasárnap. ____5 Oá zis az alföldi porban Debrecen, a nagy magyar város csodálatos színeváltozása — Corbusier stílusa a Hortobágy mellett — Debrecen: dobre zem? — A kollégiumtól a klinikákig Debrecen, november végén. Kié magyar paraeztkölyök állt a debreceni kollégium palotája előtt, szakadt ruhában, nagy fekete szemmel és — jojózott. Előtte ekhóő-HS'zekér, a gyerek subáé apja, ceupa báránybőr és süveg, szinte elveezette benne az ember. — Hol van erre a Péterfia-ucca? — kérdem a gyereket. — Kéjt fillérér4 megmondom, — hangzott a meglepő válasz. Két fillérért megtudtam, merre van az uoca, s csöndesen örültem, hogy a debreceni, vagy debrecenvidéki magyar paraeztkölyökben eny- nvi üzleti érzék van. Mert hogy benne és a cívisekben rengeteg gőg van, tudtam már. Különös történeteket meséltek a debreceni büszkeségről, mulatságos- és jellemző dolgokat. — Egyszer a fiatal főherceg kimegy a Hortobágyin szárnysegédével, a vezérkari ezredessel. Fogadja a juhászgazda, akinél nagyobb és függetlenebb ur messze vidéken nincsen, amúgy szabályosan lekezel vele s módosán, méltóságteljesen elbeszélget a helyzetről. A szárnysegédre rá se hederit. Bántja ez a főherceget és megszólal: — Hát az ezredes úrral nem fog kezet, gazd‘ uram? A juhász tetőtől talpig vógigméri a diszkréten háttérben maradt ezredest, ránéz a főhercegre és neheztelően mondja: — A szógájával? Mert ő csak egyenranguakkal fog kezet, függetlenekkel. Főherceg és juhászgazda, az megy. A szárnysegéd, a főherceg szolgája, tehát nem megy. A másik eset cíviseknél történt. Manőverek folytak, s a gazdag cívishez bekvártélyoztak egy kapitányt, egy bárót. Napokig lakott ott, amikor cívisek nagy estélyt adtak s az egész tisztikart meghívták. A bárót nem. Kérdi a generális. akinek a báró elpanaszolta baját: — Miért nem hivták meg a kapitány urat? A cívis méltatlankodva felelt: — A lakómat? A fizető lakómat hozzám társaságba? Hol maradt az atSö di por és sár? K debreceni ember két vezértulajdonságáról gondolkodtam: a büszke zárkózottságról és a józan,' üzleti érzékről, miközben esernyő alatt jártam az uccákat, mert elfogott a novemberi eső, pont itt, Magyarország legszárazabb helyén. Sebaj, ez az eső is megtanított valamire. Világéletemben annyit hallottam az alföldi sárról, a feneketlen, uttaian, mély kosztengerről, hogy, őszintén bevallom, féltem a novemberi alföldi körutazástól. Nos, reggeltől estig esőben járkáltam Debrecenben, kimentem a Hatvani- uccán át az öreg református temetőig, Csokonai sírjához, végigballagtam a Simonyi-uton a kiserdőig, sőt a nagyerdőig, az uj fedett uszodáig, kilométereket jártam: sehol sár, mindenütt aszfalt. Amikor kifejeztem megelégedésemet, ezt mondták nekem: —- Kár, hogy nem jött. nyáron. A haladás akkor szembetűnőbb. Tiz évvel ezelőtt a Nagytemplom állandóan porfelhőbe burkoltan állt a Piac-ucca végén. Ha szél volt, nem láthattuk, s írónk, Oláh Gábor méltán irt elkeseredett könyveket az alföldi porról. Ma az aszfalton kívül, fák, pázsitok és virágágyak fogják föl a port. Debrecen kertváros lett. A Piac-ucca széles fölületét parkíroztuk, úttestekre osztottuk, s az aszfaltrétegek mellé bokrokat, virágokat ültettünk. Májustól októberig ragyog a debreceni ucca végig, a kiserdőig, ahol valóságos tündérkert kezdődik. Az évszázados fákat meghagytuk, közéjük építettük az egyetem palotáit és a tanárok villáit, az aszfa tozott utakat, a kis tavakat, s amióta megtaláltuk a meleg forrásokat: a strandfürdőt és a fedett uszodát. Azóta a debreceniek nyáron el sem akarnak utazni Debrecenből, pedig előbb az első kínálkozó alkalommal elmenekültek. Ma a nagyerdő valóságos oázis, az Alföld leg- cscdá’atosabb oázisa. A strandon naponta sok- sok ezer ember fordul meg. Amikor tavaly megnyitottuk, az első hat héten százezer pengő volt a bevétel. Az építési költségek két hónap alatt megtérültek. Hozzákezdhettünk a fedett uszoda építéséhez, ami ritkaságszámba megy Európában egy olyan aránylag kisebb városban, mint Debrecen. S hogy van s-tilusérzékünk és modernek vagyunk, láthatja az építkezés módján. Tényleg, az építkezések módja tetszett a legjobban Debrecenben. Modern építkezés Magyarországon Nemcsak a strandfürdő épült modern stílusban, hanem számos más villa és bérpalota is. Vannak Debrecenben házak, amelyek Pozsonyban és Prágában föltünést keltenének, annyira modernek és élénken megcáfolják a nálunk gyakran hallott vádat, hogy Magyar- országban — persze a reakció — nem engedi meg a modern építészeti stílusok alkalmazását. Debrecen meggyőzött a megforditottjáról. Él itt egy Amerikából visszatért mérnök, Sajó István, aki valóságos iskolát teremtett házaival, j A Rákosi Jenő-uccában álló bérháza csodálatosan szép, ámbár hipermodern, de melegebb, barátságosabb, mint a prágai modern házak.' Akár Corbusier építhette volna.. A Simonyi-ut kockavillái között sok a szép, s a Hatvani-ucca elején álló ötemeletes, modern bérpalota- sem megvetendő. A magánópitkezéeek mellett nagyon szép és előkelő vonalú hivatalos építkezés folyik a városban. A közel jövőben végleg befejezik a régi Füvészkert helyén keletkezett uj tér kiépítését. Az uj postapalota, a Déri-muzeum s a most épülő Nemzeti Bank épülettömbje, a tér közepén lévő kert, a szobrok, a tiszta aszfalt, a kilátás a szépvonalu régi kollégium felé, a-r- hitekt-onikusan zárt egységgé formálják a helyet, mely a szegedi Fogadalmi Templom előtti térrel együtt a magyar vidék legszebb tere lesz. A legörvendetesebb benne, hogy vadonatúj, mint ahogy uj a Tisza István-egyetem, uj a legtöbb középület, rengeteg magánpalota és bérház a Piac-uccán és környékén, s uj a Simonyi- ut, a kiserdő valamennyi villája, az uccák aszfaltburkolata, a lámpák, a kandeláberek, a kertek, minden, minden. Az idegenből jött magyart megnyugtatja és föllelkesíti a páratlan fejlődés, mely az elmúlt tiz év alatt Debrecenben lefolyt. Előbb száz év alatt nem fejlődött ennyit a város. Ki beszélhet itt elmaradottságról, vagy visszaesésről? A befejezetten város Debrecen a készülő város. Az idegenre esetleg azért nem hat az első pillanatban, mert befejezetlen, s aki például a kis ország másik végéről, a befejezett, évszázados Sopronból érkezik, csóválni fogja a fejét a pályaudvar előtti hatalmas Pe- tőfi-tér kis vityillói láttára, vagy ha ötemeletes, modern paloták mellett szalmafödeles kunyhókat lát, de ha megtudja, hogy ami nagy és szép itt, az elmúlt tiz-husz év alatt keletkezett és a fejlődés gyors iramban tovább tart, mig Sopron például Brügge-szerüen néma és befejezett, akkor örülni fog Debrecennek. A tiz év előtt itt járt emberek nem ismernek rá a városra. Debrecen ma az ország lakosságra nézve második városa: százharmincezer polgárával néhány ezerrel Szegedet is elhagyta, holott tiz év előtt százezer lakosa volt, húsz év előtt nyolcvanötezer. Debrecen ugyanúgy fejlődik, mint Pozsony. Mondják, ez a tempó Magos -György volt polgármester és Hadházy mai polgármester érdeme: ők intézik a lehető legnagyobb hozzáértéssel a város dolgait. Büszkék is a debreceniek fejlődésükre, s a Piac-ucca felső részét szeretik már a berlini „Unter den Liliden11 útvonalához hasonlítani... A gazdag város Azt mondják, Debrecen teheti, gazdag város. Igaz, de Debrecen polgárainak józansága és hozzáértése folytán lett gazdag. Százszázalékos magyarság lakja, de ebben a népben hiányzik mindaz, amit egyesek szeretnek „magyaros kön nyel m fisé gn ek11 nevezni. A leginkább földműveléssel foglalkozó városban 2400 önálló birtokos él, családtagjaival tizezer ember. Függetlenek, gőgösek. A négyezer iparoscsalád húszezer embert jelent, s ez a kilencven iparágat űző tömeg az, amely a híres „civisek“ nagyrészét adja. Kétezer ősrégi kereskedőcsalád él a városban, ez sem csekélység. A negyvenezer független kispolgár-embernek legalább negyvenezer alkalmazottja van: a város kétharmada még ma is az ősi debreceni foglalkozásokból él. Az ősi Debrecen. Azt mondják, hogy a város neve szláv eredetű. (Nem biztos.) Állítólag a „dobre zem“-ből (debre-zem, jó föld) jön, de jöhet a „debrő-zem“-ből is, ami „mélyen fekvő földet“ jelent. Akár szláv eredetű a város neve, akár nem, Debrecen emberemlékezet óta tiszta magyar volt. Akkor is, amikor tatár, török dúlta és elpusztította viruló környékét. A Hortobágy nem volt mindig pusztaság. Valamikor virágzó falvak éltek rajta. A csaknem Nyíregyházáig nyúló Nagyerdő elvadult gyümölcsfái szintén az Prága, december 17. Az országos kérész- ' tényszoeialista párt legutóbbi ótátrafüredi el- nökválaszíó pártvezetőségii ülése érthető ref- leksziókat váltott ki a csehszlovák saj lóban s csaknem valamennyi cseh és szlovák lap hosszabb cikkekben foglalkozik az elnökvái- tozással s különböző kombinációkat fűz a párt jövő politikai irányára vonatkozóan. Természetes, hogy minden pártlap saját agi- tációs érdekeinek megfelelően festi alá az események hátterét s rajzolja meg a jövő fej- j lődését és majdnem valamennyiből a páum desidenium, sőt a mumustól való leplezett félelem hangja csendül ki. E célzatos lap jelentések közül a Lidové Noviny cikkét a kuriozitás kedvéért itt bemutatjuk. — A keresztényszocialista párt szerdai elnök- választásával — írja többek között- a cikk — e régi ellenzék táborában külsőleg bizonyos megnyugvás veszi kezdetét. A belső egyenetlenségek már régi keletűek s következményük volt Szüllő Géza dr. képviselő visszavonulása, aki csak taktikai okokból vonult visssza egészségi állapotára való hivatkozással a párt- elnöki székéből s a párt legfőbb vezetésétől. Az uj elnök, Esterházy János nyitraujlaki földbirtokos, mindössze 31 éves, s megválasztásával elesret tettek a szlovenszkói fiatalabb magyar generációnak, amely a közéletben jobban akar érvényesülni s egyúttal kielégítették a párt egyéb kisebb csoportjának kívánságát is, akiknek Szüllő föllépése nem mindig volt kedvük szerint. Viszont a párt papi szárnyát is kielégítették azzal, hogy Franciscy kanonokot a párt tiszteletbeli elnökévé választották. Külsőleg tehát a széthúzok megbékéltek. A párt belső politikai iránya azonban továbbra is érintetlen marad s valószínűnek látszik, hogy Szüllő továbbra is a párt vezérpo- iíbikusa marad, s hogy az ő szava döntő lesz. Sőt éppen azzal, hogy mint a párt reprezentánsa háttérbe vonult, nagyobb szabadsága fog adódni megnyilatkozásaiban 'és -működésében, különösen, ha ismeretes, hogy a ' mostani elnök, Esterházy bizalmasa volt Szül- lőneik s vele együtt dolgozott a külföldi aik- i dókban. A programadó beszéd szavai, amikkel Esterházy megválasztatását kísérte, erős hitvallást jelentenek Szüllő politikai elvei 1 mellett, mert megismételte a magyar ellen- < zéknek valamennyi követelését, Szlovemszké < elpusztított magyar kultúrának maradványai. A magyar Oxford A debreceni kollégium régi épületétől két barátom vezet a Nagyerdő felé az uj egyetemhez. —< Most pedig hunyd be a szemedet — mondják — és nyisd ki, ha szólunk. Amikor szóltak, nyílegyenes, széles útvonalon haladtunk. A két oldalon, a járda és az úttest között virágágyak, bokrok, fák, pázsitok, hátrább, ápolt kertekben, modern villák. Egyro modernebbek, minél kijebb jutottunk. Bármely német város villanegyedében megállta volna helyét a sok modern ház. —• Megérkeztünk Oxfordba. Az egyetemi negyed különálló egész a Nagyerdőben. Az évszázados fákat meghagyták, csak a fölöslegeseket vágták ki és közéjük varázsolták a világ egyik legszebb egyetemét. (A brtinni Lidové Noviny munkatársa moudotba ezt egyszer a Tisza István-egyetemről.) Más ievegő, amit belélegzünk. Tisztaság, ápoltság, esztétikai tökéletesség. A klinikák pavillonjai hatalmas kertben terülnek el, a tanári villák kedvesen húzódnak meg a kertekben, a Központi Épület előtt artisztikus tó, szép, levegős kilátás, hatalmas ivlámpák, a villamosmegállók üvegpaVillonjai, Tisza István bronzszobra, távolabb a strandfürdő és a fedett uszoda. — Amióta a 68 fokos melegvizet megtalálták, a magánépitkezés is megindult errefelé. Hatalmas szanatórium készül, villák és szállodák, nemsokára teljes kertváros áll ezen a helyen, j Oázis az Alföld porában. Leendő anyáknak kellő figyelmet kell forditaníok arra, hogy bélmükö- désük rendben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József" kese- rüviz használata által érhető el. No- orvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi „Ferenc József" vizet, mert könnyen bevehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. A „Ferenc József" keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer üzletekben kapható. autonómiáját sem kivéve. Ez esetben is áll tehát Dyk mondása a régi oszlopok átfestéséről: uj emubereik jöttek ugyan, de az irány a regi marad. Ebben az utóbbiban igaza van a cikk írónak : erős politikai megal apozoltsággal és bevált politikai tradícióval bíró pártnak nem kell az irányát megváltoztatnia s biztosithat- juk ő't, hogy a mig a csehszlovák kormán y- koaüoió kisebbségellenes és Szlovenszskó lakosságára káros irányát meg nem változtatja, addig őslakos pártjaink eddigi útjaiktól nem térhetnek el. I belgrádi Efissnftant- konferencia programja B e 1 g r á d, december 17. A kisantantkoníe- rencia programját a következőképpen állapították meg: Titulescu december 17-én érkezik Belgrádba, Benes 18-án reggel 7 óra 50 perckor. A miniszterek először 10 óra 30 perckor találkoznak, 13 óra 30 párékor Jevtic jugoszláv külügyminiszter ebédet ad a vendégek tiszteletére és 17 órakor megtartják a második konferenciát. December 19-én a tárgyalások délelőtt II órakor kezdődnek, 13 óra 30 perckor ebéd van a román követségen, 17 órakor befejezik a konferenciát, 19 óra 45 perckor vacsora a csehszlovák követségen, 21 óra 30 perckor Benes és Titulescu elhagyja Belgrádot. 1 csehszlovák sajté Esterházy megválasztatásáról ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Budapest, IV. Egyetem utca S Szép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője, — revier rendszer. Olcsó polgári árafisl Figyelmes kisaoigálasf
