Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-15 / 285. (3098.) szám

1932 december 15, esOtörffifa. Közfií aXPA ^Acf Az adótartozások leirása és elengedése Prága, december 14. A gazdasági váieágokozta általános elaxióeodabtság idején különösein asz adó­terhek egyre nyomasztóbbakká válnak s a tapasz­talát azt mutatja, hogy az iparos, a kereskedő, a földműves sóikkal könnyebben tud kiegyezni akár bírói, akár bíróságon kívüli eljárásban a magán- hitelezőivel, mint az adótartozások kérdéséiben a pénzügyi igazgatóssal. Az adóalanyok végül kény- telen-ke’iletlen az adóhátralékaik leírását is kérel­mezik részben vagy egészben s nem egyszer éri az embereket az a meglepetés, hogy az adóhivatal egyszer már leirt adótartozás megfizetésére szólít­ja fel őket. A hiba ott történt, hegy a fél nem kért adóelengedést, hanem őseik leírást. Közbeszédben a két fogalom között nem is szoktak különbséget tenni, annál nagyobb különbséget tesz azonban a pénzügyi igazgatós, mint az az alábbiakból tűnik ki. V ' A rendkívüli adókedvezményekről, az adólei-rá- sokrói, az adóelengedésekről ez 1927. évi 76. számú, az egyenes adóikról szóló törvény 276. paragrafusa intézkedik. Természetesen csakis a jogerősen meg­állapított, illetve kivetett adótartozás leírásáról, illetve elemged'éséről beszélünk, mert a rendes jogorvoslati eljárás során, a fellebbezés utján is elérhető az adóösszeg leszállítása. Az emilitett paragrafus' különbséget tesz oly leírások és elen­gedések között, amelyekre a félnek jogigénye van s azok közölt, amelyek a pénzügyi igazgatás belá­tásától függenek. A 276. paragrafus 1. bekezdése kimondja a kö­vetkezőket: „e jogerősen kivetett adó a fél kéré­sére, vagy hivatalból leírandó, ha ugyanazon adó kettős előírásáról, vagy nyilván indokolatlanul ki­vetett adóról ven szó.“ Ugyanazon adó kettős ki­vetése forog fenn abban az esetben, ha az adót ugyanazon alap után kétszer vetették ki akár egy adóalanyra, akár kettőre. Ha a két kivetés különböző összegű, úgy az alacsonyabb összegű adót, keli leírni. Nyilván indokolatlanul vetették ki az adót akikor, ha nem volt meg az alanyi, vagy tárgyi adókötelessé", például ha az adót adómen­tes személynek, vagy adóimén''es tárgy után vetet­ték ki, avagy azonos nevek miatt mm személynek írták azt elő, slJb. Ez a rendelkezés tehát azt Írja elő, hogy az %«n adót a fél kérelmére, vagy hivatalból kell tórái. És mert a hivatal a Hegriiükóbb esetiben jön ró a Baját tévedésére, a fél érdeke, hogy a hivatalt az ilyen tévedésre figyelmeztesse s egyben a tévesen kivetett adó leírását kérje. A kérvényben hivat­kozni kell kifejezetten az 276. paragrafus 1. be­kezdésére. Az ilyen kérvény ez illetéktörvény 44. t tételének 1. bekezdése szerint illetékmentes. Az adóié írások és elengedtétek második csoport­jába tartoznafli azok az eseteik, amikor a pénzügyi hivatal a jogerős adót leírhatja, vagy elengedheti részben vagy egészben, azonban nem köteles azt megtenni. Ezekről az esetekről az idézett paragrafus 2. és 3. bekezdése intézkedik. Az érvényes törvényes intézkedések szerint leíráson értik az adók beszedésének, illetve behajtásának csupán csak a mellőzését s az állam az ilyen leírt követeléséről nem mond le, hanem ezt utólag miég egyszer kivetheti és be is hajthatja. A 276. paragrafus 2. bekezdése szerint az adó rész­ben vagy egészben leírható, ha, behajthatatlan, vagyis ha az adó rendes beszedése eredménytelen maradt, vagy ha az adóköteles eladósodottsága folytán végrehajtása eredménytelen maradna, vagy ha az adót nem lehet - beha jtani azért, mert az adó­alany például meghalt vagyon hátrahagyása nélkül, vagy mert, az adós tartózkodási helye ismeretlen és nem is állapítható meg, vagy ha nem várhailó, hogy a végrehajtás miég a végrehajtási költségeket sem hozná be. Ugyancsak leírható az adó akkor is, ha nem is tekinthető behajthatatlannak, azonban behajtása különleges és aránytalan nehézségekkel járna; Így például ha ez adóalany külföldön tartóz­kodik s a belföldön nincs semmiféle lefoglalható vagyona, vagy ha a végrehajtási költségek arány­talanul nagyok volnának a végrehajtandó adó összegéhez képest. Az éppen emliteít adóle Írástól különbözik az adó elenged'ése, amikor az állaim egyszer 8 mindenkor­ra lemond az elengedett adóra vaió igényéről e azt többé nem is vetheti ki és nem is hajihatja be. A 276. paragrafus 3. bekezdése az adóelengedésről a következőket mondja: „A jogerősen kivetett adó a fél kérelmére rész­ben vagy egészben elengedhető, ha annak behajtá­sával az adós ellátása súlyosan veszélyeztetnék, nvagy gazdaságii romlása idéztetnék ©lő.“ Eme törvényes rendelkezés szerint a fői érdeké­I ben állá, hegy az adótartozása elengedését kérje I akkor, amidőn körülmények forognak fenn, ame­lyek a sa'ját ellátását veszélyeztetik, avagy gazda­sági létét veszélyeztetik. Ilyen körülmények pél­dául: a rendkívüli nagy eladósodottság (amely manapság különösen gyakori), haláleset a család­ban, hosszú, költséges betegség, elemi csapásokkal okozott károk, több gyermek költséges iskoláz­tatása, betöréses lopással okozott károk s más hasonlók. A pénzügyi hivatalok a® egyes konkrét eseteket szabod mérlegelés alapján bírálják meg. Emellett nemcsak ez adóhátralékok összegét, hanem ez adó­alany egész vagyoni és pénzügyi helyzetét is alapos mérlegelés tárgyává teszik, figyelembe véve a vagyon állagának elhelyezését, vágyig hogy e va- gyón miből áll, az üzemi töke szükségetseégét,. a hitelviszonyokat s adók megfizetésének tehető­ségét, illetve tóbetetteneég>ót. Figyelemmel arra,, hogy az adóköteles a kérvény­ben hivatkozott körülményeiket a pénzügyi hivatal felhívására hitel'térdemiően igazolni köteles, ezért célszerű, ha a kérelmező már a kérvényt úgy állít­ja össze, hogy abból üzemének, gazdaságának gaz­dasági és pénzügyi fejlődésié, helyesebben hanyat­lása kézzelfoghatóan kitűnjék. Nem elég csak az adósságok felsorolása, hanem azokat igazolni is kell telekkönyvi kivonatokkal, e hitelezők bizonyitvá- nyaivai, bírósági Ítéletekkel, hagyatéki teltárral stb. etb. A szükséges okmányok becsatolása azért is ajánlatos, mert ezzel a fél kérelmének elintézé­sét a legjobban sieltetá s nem kell várnia arra, hogy ezek beterjesztésére a hivatal szólítsa fel. A hivatainak joga van egyébként a kérvényezőt nyilatkozati eskü letételére is felhívni, hogy vagyoni állapotáról semmit el nem hallgatott és nem titkolt el. A pénzügyi hivatalok a kérelem teljesítését bi­zonyos feltételekhez szokták kötni, 'így nevezete­sen ahhoz, hogy az adóköieáes egyszerre fizessen Le valamelyes rendesebb összeget s a fennmaradó részt pedig havi részletekkel töriessze. Minden esetben föltételül kötik ki a folyó adók rendes és pontos fizetését is. Éppen ezért ugyancsak aján­latos, hogy a fél már a kérvényben ajánljon fel bizonyos összeget egyszeri lefizetésre s a havi részleteket is jelölje meg. Gyakran előfordul, hogy a felek különösen manapság egyszerűen a gazdasági válságra, vagy arra hivatkoznak, hogy a „konkurrens cég is ka­pott elengedést". Az ilyen indokolás teljesen elégtelen. Az adóteirás és az adóelengedés iránt benyújtott kérelmekre ivenkint 5 koronás bélyeg, mellék- teteire ivenkint 1 koronás bélyeg jár. A kérvénye­ket az illetékes pónzügyigaagatóségnál kel be­nyújtani, amely azokat vagy elintézi a eaját hatás­körében, vagy a vezóipénzügyigazgatóság, illetve ennek utján a pénzügyminisztérium elé terjeszti a fcimi, ikelve elengedni kért edó összege szerint. Gyakorlati tapasztalat szerint, a pénzügyi hatóságok a fennálló jogerős adóhátralékok egy- hammad összegének behajtását minden eszközzel szorgalmazzák. Ezért •— hacsak mód van rá, e kérelmező a hátralékok egy harmadát, vagy ahhoz közelálló alacsonyabb összeget ajánljon tel egy­szerire való megfizetésre a ily esetekben kilátás van arra, hogy jogerős adótartozásnak 30—50 százalékát íb teljesen elengedik, a fennmaradó összegre pedig méltányos részleteket engedélyez­nek. A szesztermelési kontingensek kihirdetése előtt. A pénzügyminisztérium a legközelebbi napok,bán kiadandó rendeletével fogja kihirdetni az 1932— 1933. évi szesztermeliési idénybeli végleges kontin­genseket. Az egész kontingens 970 ezer hektolitert •tesz ki s azt a törvényes, ismert kulcs szerint oszt­ják ki egyrészt a mezőgazdasági, ipari és élesztő- gyári szeszfőzők között, másrészt a mezőgazdasági szeszgyárak csoportján belül a magán és a szövet­kezeti szeszgyárak között. Valószínű, hogy a rozs- szesz főzésére külön kontingenst nem állapítanak meg, amennyiben a mezőgazdasági szeszgyáraknak módjuk van arra, hogy a nekik juttatott -kontin­gens 15 százalékát más nyersanyagból s nem bur­gonyából állá teák elő s igy a törvény emez intézke­dése alapján külön pénzügyminiszteri rendelkezés nem szükséges. Az ipari szeszgyárak csoportján belül az egyes szeszfőzők maguk nem tudtak meg­osztozkodni a kontingensen s igy a pénzügyminisz­térium fogja megszabni az egyes ipari szeszfőzők jogosítványának terjedelmét is. Emellett különösen figyelembe veszik a szeszgyárak e.lnemzetiesutését azzal, hogy a benzin-sze6zkeverési törvénnyel nyúj­tott kedvezményeket azoknak az ipari szeszgyá­raknak juttatják, amelyek részvénytöbbsége cseh­szlovák tulajdoniba került. Az ipari szeszfőzők csoportján belül ez a kérdés eok nézeteltérésre adott alkalmat s ezek következménye állítólag sze­mélyi változásokban is kifejezésire jut Jugoszlávia halkivitele Csehszlováldába. A cseh­szlovák kormány 70.000 kg. édesvízi hal bevitelét engedőiyezte Jugoszláviából 300.000 Kö értőkben. Ez már a második eset november folyamán, hogy a csehszlovák kormány ugyanilyen mennyiségű hailbevitelt engedélyez Jugoszlávia részéről; az októberi bevitel 30 vg-t tett ki 90.000 Kö érték­ben. A dohányjövedék bevételei. Az állami dohány­jövedéki igazgatóság jelentése szerint a dohány­jövedék bevételei novemberben 165.086 millió ko­ronát tettek ki a múlt év novemberi 152.065 millió koronával szemben. Az év első tizenegy hónapjá­ban a bevételek 1794.93 mihió koronát tettek ki a tavalyi 1758.38 millió koronával szemben. A be­vételek számszerűleg emelkedtek ugyan, ami az alapárak emelésének a következménye, a fogyasz­tás ennek ellenére mégis csökkent, illetve olcsóbb fajtákra tért át. ami abból tűnik ki, hogy a 11 havi bevétel a költségvetési előirányzattal szemben 118 millió koronával kisebb­A turóoSren tmártoni cellulózé gyár felveszi az üzemet. A turócszentmártoná oellulozegyár igaz­gatósága most folytat tárgyalásokat az érdekeltek­kel az üzem ujrafelvéteiérőL, ami különösen attól függ, hogy a nyersanyagok, elsősorban e fa árát sikerül-e leszállítani és hogy a vasút hajlandó lesz-e bizonyos szállitáei dij-kedvezmónyekre. Ha ebben a két kérdésben sikerül megfelelő megegye­zéseket létrehozni, úgy a oellulozegyár ismét dol­gozni kezd. A prágai terménytőzsdén gyenge látogatottság mellett üzletkötés kevés volt. Búzában az érdek­lődés Lanyha, a rozs üzletfelén, árpában a kereslet némileg javult, a zab ie megszilárdult. Hivatalos árjegyzések: búza 153—150, rozs 97—103, árpa 81—84, zab 74—75, kukorica 73—74. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegyesüle­teinek jelentése szerint újabban a következő cé­gek jelentettek 'be fizetésképtelensóget: Miildner Vilmos szövetkereskiedő Sommerteid; a cég bíró­sági eljárás nélkül 70 százalékban egyezik ki hi­telezőivel. — Barcs László kereskedő Mielek, pasz- eeiva 144.526, aktíva 140.100 K. — Zachrdla Bohu- mil kőművesmester Peruba, passzíva 45.584, akti. va 89.400 K. Egyezségi ajánlat 45 százalék. Emelkedett az élelmiszer-index. Az élelmiszerek mérlegelt árindexe az egész köztársaság átlagában októbertől novemberig 2 százalékkal, 1038-ról 107.9-re emelkedett. A húsárak átlag 1 százalékkal, a zsír ára 3.5 százalékkal emelkedett, a kenyér’ ára 0.9 százalékkal ősökként Gyenge a prágai értéktőzsde Prága, december 14. A prágai tőzsde gyen* igái lése ma is tartott, noha az üzlet és az ár- fol yameltolód ások ma is szűk keretek között mozogtak. A spekuláció a háborús adósságok: kérdése felett lebegő bizonytalanságra való tekintettel rendkívül tartózkodó volt, s arra a fairre, faogy Belgium után Franciaország is vonakodik Amerikának megfizetni a háborús adóisságok részletét és Herriot kormánya megbukott, szórványosan leadásokra került a sor, ami a csekély felvevőképesség mellett az árfolyamokra részben nyomasztóan hatott, Zárlat felé a tőzsde meglehetősen ellenálló* képesnek bizonyult, de csak szórványosan ke­rült sor jelentéktelen javulásokra- A berafaá* zásd piacon az irányzat egyenetlen volt. A kiegyenlített költségvetési tervezet ellenére sem tudott élénkebb üzlet kifejlődni, mivel a küszöbön álló évi ultiméra való tekintettel inkább tehermentesítési szükséglet mutatko­zott. Ezért jobbára 30 fillérig terjedő esések adódtak elő. A részvénypiacon Budweisi Sor 33, Bánya és Kohó, Északi Vasút 30, Solo 15, Nyugatcseh Szén 13, Cseh-Morva, Prágai Vas 10, Skoda 9, Schönpriesend 7, Cseh Kereske­delmi, Königshofi 5, Rothau, Tejipari, Poldí 3 koronával gyengült. Valuták. Prága, december 14. Holland 1351, jugoszláv 45.80, német 802.25, belga 464, magyar 482.50, román 1835, svájci 646.50, dán 553, angol 108, spanyol 26850, olasz 171.40, amerikai 33.60, norvég 553, francia 131.20, bolgár 21.40, svéd 593, len-gyei 377-50, osztrák 410.25. '-f-' A prágai devizapiacon London 1 koronái­val, Newyork fél fillérrel, Kopenhága 1, Oslo 3, Stockholm 5, Berlin, Madrid, Milánó 0.25, Paris 0.125 koronával szilárdult, Amszterdam 1, Brüsszel 0.075, Zürich 1.10 koronával gyen- gült.-f- A budapesti értéktőzsdén a francia parla­menti események hatása alatt a spekuláció tar­tózkodó volt. A forgalom is kezdetben sztik ke­retek között mozgott és az árfolyamok kisebb veszteségeket szenvedtek. Később némi keres­let mutatkozott, úgyhogy a. kezdetben! veszte­ségeket ismét behozták. Zárlatkor általában a tegnapi árfolyamok voltak érvényben.-f- A bécsi értéktőzsdén a francia kormány- válság messzemenő tartózkodást váltott ki. Csak kevés értékben történtek szórványos kötések. Kuliezban mindjárt kezdetkor stagnáció állott be, amely végig tartott. Korlátban az irányzat nem volt egységes.-f- A berlini értéktőzsdén a nyitás egyenetlen volt. A közönség tartózkodónak mutatkozott, ugyancsak a spekuláció is. A montánpiacon szá­mos érték emelkedett, de az üzlet itt is ma nyugodtabb volt. Később 6©m mutatkoztak na­gyobb árfolyamváltozások. Az irányzat csöndes volt és gyengülésre hajlamos. A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- áru prompt Aussig lakó 56.5U--56.75.-|- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irány­zat gyenge volt. A következő árfolyamokat je­gyezték: tiszavidéki búza 12.65—13.10, felsőti- ezai 12.30—12.40. egyéb 12.10—12.25, rozs 6.20 —6.30, tegeri 5.90—6.10, árpa 9—9.40 pengő.-[- A berlini terménytőzsdén változatlan irányzat mellett a következő árfolyamokat je­gyezték: búza 188—90, rozs 152—54, sörárpa Í67—77, takarmányárpa 159^—66, zab 117—22, búzaliszt 23.80—26.50, rozsliszt 19.50—21.70, buzaikorpa 9.10—9.40, rozskorpa 8.70—9, viktó- riafaoreó 21—26, kis ehető borsó 20—22, takar- mányboreó 14.—16, peluska 18—15, lóbab 18.50 —15.10, bükköny 14—16, lenpogácsa 10—10.10, szárazszelet 8..S0, Itthorodba és értékes olcsó karácsonyi ajándék A szlovén szkói rádiókereskedök legnagyobb része nem ad el csehszlovákiai rádiókészülékeket. Nem tartják ezeket és sokszor hangoztatják, hogy csak jóminöségü árut adnak el, mintha a csehszlovákiai munkás, technikus vagy hivatalnok — az ön testvére, atyja vagy barátja rosszabban, lelkűsmeretlenebbül és nem olyan szorgal­masan dolgozna, mint egy angol, német vagy bolíand. Miután a mi cégünk vezető szerepet tölt be Csehországban, Mor­vaországban és Sziléziában, most Szlovenszkót és Ruszinszkót is meg kívánjuk nyerni. Ezért a kővetkező alkalmat nyújtjuk önnek: Jöjjön nézze meg, hallgassa meg a TITÁN @ SuB>ereffe-t »uner«ii« váltóáramra 'raj j Wm ARANY 1790'- Ki EZÖST 1373-- Ki Gyári mérnökeink — kiket ez alkalomból külön e célra kiküldünk, a készülékeket bemutatják és önt mindenről szaksze­rűen felvilágosítják. Megfizetjük önnek útját Bi'atí«ia>/ábs vragy Uíhorodba és vissza (összesen 400 km-t) gyorsvonat III. osztályán vagy autóbuszon, ha a fentemlitett készülékek egyikét a rendes és szabott áron megveszi! AÍz elutazást szíveskedjék tnduióáilomásán igazoltatni. Szlovenszkó és Podkarp. Rus minden olyan helységéből megfizet­jük útiköltségét, ahol a kereskedő nem tudja vagy nem akarja Önnek a TITÁN felvevökészüléket bemutatni. Ezen előny f, hó 22.-ig érvényes A l 0 UShorod Bratislava Ing. PROPPER^ M|,omo^Uckí 9. Ü »­0 IGAZOLÁS miszerint ____ __ - ........................................nr menettérti jegyet vett Br atislavába (Uíhorodba) K<5._„ ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom