Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-05 / 252. (3065.) szám

Az ellenzék éles kritikában részesíti a semmitmondó kormánynyilatkozatot SzüNŐ: Nem lesz ebben az államban békesség, amíg meg nem adják a köztársaság létalapját képező szlovenszkős ésrutzinszkői autsrJsit! A képviselőház pénteki ülésén Szüllő Géza nagyhatású beszé­dében a magyarság pártjainak ellenzéki álláspontját feltette isi Kurtyák deklarációja, Hlinka és Rázus harcias felszólalása Prága, november 4. A képviseiőház ma délelőtt megkezdte a kormánynyilatkozat feletti vitát. A vitát az eredeti tervtől elté­rően nem holnap, szombaton fejezik be, ha­nem a holnapra kitűzött ülés helyett a kép- viei&lőház kedd délután 3 óraikor ül össze, hogy a vitát folyta>99a, illetve befejezze- A mai vita folyamán a kisebbségek, vala­mint a szlovák és ruszin szónokok jutottak szóhoz és nem kis feltűnést keltették az ál­taluk képviselt nemzetek panaszainak fél­sorolásával. Az első szónok Szüllő Géza dr. országos keresztényszoeialista párti képviselő volt, akinek beszédét a kormánypárti szlovák képviselők is nagy figyelemmel hallgatták, főként Markovics Iván dir. szociáldemokrata t képviselő, aki egyszer közbe is szólt és ezt kérdezte: „Miért nem 'beszél arról, mii volt a régi magyar rezeim alatt?" Szüllő erre talpraesetten ennyit felelt: „Én arról beszé­lek, ami most van.“ Dérer miniszter és Stéfánik agirárpárti képviselő is ott volt Szüllő hallgatói között. Ezután Hlinka és Kurtyák beszélt s beszé­dük alatt nagyobb szócsatána került a sor. Felszólalt még Rázus Márton is. A magyar, szlovák és . ruszin szónokok beszéded iránt volt a legerősebb érdeklődés. Az ülést Stanek elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg- A vita első szónoka Szüllő Géza dr., szövetkezett ellenzéki pártjaink klubelnöke volt, akinek nagyhatású beszé­dét alább közöljük: egy államban nem a takarékosság princí­piuma a döntő, hanem az államik eretekbe foglalt népeknek a jóléte. Egy republikában, ahol a demokrácia ural­mát hirdetik, nem annyira a valutának a megdönthetet- lensége a fontos, hanem inkább a népnek a megelégedettsége. Erre nézve azonban nem találunk semmit sem a kormányprogramiban. A kormányprogram beszél a munkanélkü­liségről, beszél az infláció veszedelméről, beszél minden gazdasági nyomorúságról, amit már a körülöttünk lévő országok mind átszenvedtek. Katasztrófája ennek a kor­mányzatnak nem az, hogy a krízis ezt az ál­lamot is utolérte, hanem, hogy akkor, ami­kor a válság a többi államokat elérte e azok hibákat követtek el, Ssüllő Géza beszéde Hosszú parlamenti pályafutásom alatt — kezdte beszédét Szüllő — igen sok minisz­terelnöki bemutatkozást és kormányprogra­mot volt módomban hallani, de ilyen színte­len kormánybemutatkozást, amilyet Maly- petr kormánya produkált, még nem tapasz­taltam ­A parlamentek ismerői azt mondják, hogy a jegszintelenebb miniszterelnöki bemu­tatkozás volt a budapesti Károlyi-kormány bemutatkozása, de azt messze túlszárnyal­ta ez a tegnapi bemutatkozás, mert ennél hiányzott az a szubjektív hit, amely a Ká­rolyi-kormányban megvolt. Ennek tökéletes negációja ez a kormány, amely tulajdonképpen nem egyéb, mint az elődje: ugyanaz a palack, csak az etikettje más, de tartalma a régi — nincsen benne Semmi. Valahogyan megszelídült -a hangja a kor­mánynak. Valahogyan az alázatosság ült rá a fenhéjázásra s ma már nem merné elmon­dani Benes miniszter ur azt a beszédet, amellyel telekürtölt© egész Európát, hogy Csehszlovákia a splendid isolation pozíciójá­ban élt, mert ez egy sziget, amelyhez nem férhetnek hozzá a világválság tarajos hullá­in ai. Hát szép egy sziget vagyunk! A kormányzat nem tanult semmit A kormányelnök ur elismerte azt, hogy halódik az ipar, halódik a kereskedelem, halódik a mezőgazdaság. Elismerte azt, hogy ezzel szemben él és virul a kartell, mert hiszen rámutatott arra, hogy a szén és a búza ára között mekkora a diszparitás a kartellek miatt, elismerte azt, hogy banko- krácia van, elismerte azt, hogy drága közve­títő kereskedelem van, de ezzel szemben nem tud más óvószert ajánlani, . csak azt. hogy adjunk ki kevesebbet, mint amennyit beveszünk s akkor tartalékunk fog maradni. Távol áll tőlem, mintha a takarékosságot nem tartanám értékes nemzetgazdasági erő­gyűjtésnek, de ez a kormányzat nem tanult semmit s most önbizalmát vesztve kesereg és olyan módon akar takarékoskodni, amivel meg­öli magának az államnak a legvitálisabb érdekeit I szertelen keifieisesés átka Ha ez a kormány újból adókat akar emel­ni, ha ez a kormány le akarja szállítani a fizetéseket, ha ez a kormány csökkenteni akarja a vásárlóképességet, a bevételi forrá­sokat pedig megnyirbálja, akkor ebből nin­csen kiút! Ennek nem lehet más eredménye, mint hogy bekövetkezzék a legsúlyosabb baj. Mi ellenzék mindig óva intettük a kor­mányt, hogy ne költekezzék szertelenül, ne nevezzen ki minden légionáriust magas ál­lásokba, ne adjon olyan fizetést elemiisko­lás képzett ségüekmek, amilyeneket a magas egyetemi kvalitással bírók követelhetnének, — ez mind ném használt. A kormány ment tovább azon az utón, amelynek vége eiz a lejtő lett, ahol megállás nincs! Ne felejtsük el azt, hogy más országokban a gazdasági katasztrófa a háború elvesztése miatt következett be. De, hogy Csehszlovákia — amely nem harcolt ugyan, de mégis a győztesek közé soroltatott, amely kapott egy államot min­den prosperitás lehetőségével, adósságok nélkül — hogy ezt az országot is épp úgy utolérte a veszedelem és a tönk széle, mint a legyőzött országokat, ez nem azt mutatja, hogy a válság kikerülhetetlen, hanem azt, hogy ennek az államnak a ve­zetői ezt az államot igazán rosszul vezet­ték. Ennek az országnak a vezetői nem állottak föladatuk magaslatán, nem tudtak kormá­nyozni, Olyanok voltak, mint a parvenük, akik nőm ismérvéin a pénz értékét, azt szer­tedobálják. Ugyanaz a sors érheti őket, mint az újgazdagokat, akik dicsekedtek azzal, hogy milyen pompásan élnek, páholyt tarta­nak a színházban, jachtjuk van, fényes palo­tában . laknak, autójuk van, műtárgyakat gyűjtenek stb-, s ekkor egyik hallgatójuk megjegyezte, hogy „milyen skandalum lesz ebből!" Hát ha nézzük a csehszlovák kormányza­toknak a gazdálkodását, ha nézzük, hogy milyen hadsereget tartottak s tartanak fenn, mekkora diplomáciai kart fizetnek, milyen fényes miniszteri palotákat építettek, mi­lyen luxusinveszticiókat eszközöltek, milyen jóléti intézményeket teremtettek, amiket még Anglia gazdagsága sem bírt el, akkor látjuk szertelen elpocs ék olását azoknak a pénzeknek, amik a birtokok elkobzása ré­vén és a vágyó n váltság könnyű kereseti orrá­én utján kezükbe hullottak. Azt hitték, hogy mindig ez az olajoskorsó lesz a kezükben, s most tanácstalanul úgy akarnak gazdál­kodni, hogy a hivatalnokoktól veszik el a garasokat és takarékoskodni akarnak a ki­csinyek rovására. Hol kell takarékoskodni? Tessék leszállítani a nagyok fizetését, tes­sék megakadályozni a nagy állások hal­mozását, tessék megfogni a kartelleket, tessék megfogni a bankokat, de ezekhez hozzányúlni nincsen meg az erkölcsi ereje ennek a kormányzatnak^ amelynek belső gyöngéit volt alkalmam a Strihrny-félo vizsgálóbizottságban észlelni, amikor lát­tam azokat a könnyelműségeket, amelyek­kel a közpénzek kezelését hosszú ideig vitték. Malypetír miniszterelnök ur kormányzatá­nak nem tudok hosszú időt jósolni. A korj mányelnök ur csak a bajokat állapította meg, de az orvoslás útját nem mutatta. Már pedig azt aiz oTVost, aki cSiak azt konstatálja, hogy a beteg beteg, rövidesen megunja a beteg és más orvoshoz fordul- Ebben az államban a vezetés egy klikk ke­zében van, amit úgy hívnak, hogy agrárpárt — amely a maga hatalmát s a maga céljait az állam céljaival azonosította. Már pedig ha van állam Európa közepén, amely ipari állam, úgy ez Csehszlovákia, s en­nek vezetői tiszta agrárpolitikát követnek, amivel nem segítenek a föld népén, árta­nak a nagyiparnak, a kisiparnak^ a kis embereknek, de — segítenek önmaguk­nak! Az elhangzott kormányprogramban semmit sem látunk airranézve, amit a terápia élénk tárna, hogy a beteg meggyógyuljon. Nem lá­tom azt, hogy a kormány igyekeznék nem­zeti sérelmeinket orvosolni. Nem látom a programban azt, hogy ráeszmélnének arra, hogy ebben az államban geofizikailag indo­kolt területi különbségek is vannak, mert mások a történelmi országok gazdasági fel­lendülésének a földrajzi feltételei és mások ezek a feltételek Szlovemszkóra és Ruszin- szkóra nézve. A súlyos HSzépeurőpai helyzet alapoka: a békesimAtfésele Külpolitikailag szintén semmit sem mond ez a kormányprogram, de túlontúl kihang­súlyozza azt, hogy kitart az eddigi irány mellett. Nem akarom azt a szójátékot hasz­nálni, hogy a mostani irány tartja ki a mos­tani külpolitikát, az azonban kétségtelen, hogy a mostani súlyos közép európai helyzetnek alapoka abban a külpolitikában keresen­dő, amely külpolitikának alapja azok a békekötések, amelyek Európa harmoni­kus egységeit megbontották. Hogy ezek a békeszerződések nem jók? céljukat tévesz­tették, ez a köztudatban már benne van- A revízió gondolata a világban már erő­sebb, mint egy gondolat, ez már program, amelyet a köztudatból kiölni nem lehet s ilyen helyzetben egy kis állam kormány- zalánák kitartani egy irány mellett, amely .minden módosítást ki akar zárni, nem taná­csos, mert konfliktusokat teremt. Ezek a kormány programjának az alap- bibái, mert nem veszi figyelembe azt, hogy mit lehetne és mit kellene cselekednie, ha­nem mint az elkényeztetett gyermek, aki­nek eddig minden sikerült, nem törődve a tapasztalatokkal, tovább akar menni azon az utón, amelyet a cseh politika most már évek óta követ s amelynek példája volt a régi Ausztria. A régi Ausztriában volt meg a f oirt vurstli- zás, a régi Ausztriában emlegették azt a szót, hogy kuhhandeln’, amikor a koalíciós uralomban egymást zsarolták a pártok, d© a régi Ausztria ennek meg is adta az árát! Ennek példájából kelleti volna tanulnia a republika kormányzatának is. Autonómia, vallási és nemzeti igazságosság Nem lesz ebben az államban békesség, ainig az arra hivatott tényezők meg nem ad­ják a republika létalapját képező szlovensz- kói és Fuszia«askói autonómiát, nem lesz itt v; Ha: RADIÚMELLÉKLET 252. ■ Szombat ■ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVetlSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki üártök Ik emelet — Telefon: 30311, ~ Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. . o r Prága Ik, Panská uiice 12. Ili. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKQl nQ.piLQ.pjCL Telefon: 34184. Egyes szám áré 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom