Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-05 / 252. (3065.) szám

2 1932 november j>, ffBwnftttl T>RafiflrAÓAGkARHlIU^ A nátha a legtöbbször órák alatt megszűnik a Formántól. A Formán rögtön tiszta oirrot s levegőt teremt. békesség, amig a leiki és szellemi kultúrát az itteni lakosság keresztény érzéséhez al- kalmazottan nem fogják keresztülvinni aa iskolákban, nem lesz addig békesség^ amig nem látják be, hogy nem nemzeti, de nem­zetiségi állam vagyunk nem lesz addig bé­kesség, amig a szomszédokkal való rossz viszony ápolásában vélik megtalálni azt a bázist, amely az ország prosperitását elő­mozdítaná. Miután a kormányprogram ©zen a helyze­ten nem akar változtatni, a bajok kauzális terápiáját nem adja, azért klubjaink nevé­ben kijelentem,, hogy a kormányzattal szem­ben teljes bizalmatlansággal viseltetünk és a kormánynyilatkozatot el nem fogadjuk! Knlrsch felszólalása Ezután Knirsch német nemzeti szocialista képviselő szólalt föl s hangsúlyozta, hogy a régi kormánynak az volt a kimondott célkitű­zése, hogy a belső közigazgatásban olyan vi­szonyokat teremtsen, amelyek minden állam­polgár számára az igazságot biztosítsák, a va­lóságban azonban ennek éppen az ellenkezője történt. A pénzügyeket is konszolidálni kellett volna, ehelyett azonban most üres az állam- pénztár. Azt lehetett volna hinni, hogy az isko- iaügy terén nagyobb fejlődés várható, de ez sem következett be. Az uj kormány programadó nyilatkozatában csak két konkrét pont van: a tisztviselőfize­tések leszállítása és a munkanélküli segély csökkentése. A pénzügyi és a gazdasági válság következté­ben a belpolitikában bizalmi válság fejlődött ki és a kormány csak úgy dolgozhatna eredmé­nyesen, hegyha általános bizalmat teremtene. Miután erre a kormánynyilatkozat semmiféle garanciákat nem nyújt, pártja a legélesebb har­cot fogja folytatni a mai rendszer ellen. 1 szociáldemokrata szónok uj adókat és erélyes adó- behaltást jelent be Winter dr. cseh szociáldemokrata képviselő az általános gazdasági válsággal igyekszik ma­gyarázni az Udrzal-kormány tehetetlenségét. Egyes agrárkörök a fasizmussal kacérkodnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az erős kéz diktatúráját kívánnák, csak a saját osztályuk diktatúrájára törekszenek. Egy osztály dikta­túrája nem képzelhető el a köztársaságban, mert úgy a munkásosztály, mint a gazdaosztály egyenlően erő* és a diktatúra föltétlenül polgárháborúra ve­zetne. A szociáldemokraták már 1929-ben látták, hogy súlyos a. gazdasági helyzet és azért léptek be a kormányba és azért maradtak most is benne, mert helyesebbnek tartják, hogy ha a munkás­tömegek a kormányban képviselve vannak, mintha a kormányon kívül állanak. Föltétlenül szükséges lesz uj bevételi forrá­sokat teremteni és az adóhátrálékokat behaj­tani, azonkívül a járadékadót föl kell emelni s a munkaadóknak hozzá kell járulnlok a munkanélküli segélyhez. A vasutakon úgy lehetne segíteni, ha vasúti kölcsönt írnának ki. A pénzügyminisztérium ma a viszonyok következtében szinte diktatóri­kus jelleget kapott a gazdasági életben. A jö­vőre nézve fontos, hogy a kereskedelmi minisz­térium a nemzetközi piacokon védje Csehszlo­vákia érdekeit, a nemzetvédelmi minisztérium a leszerelés kérdésében aktívabb szerepet ját­szón és a földművelésügyi minisztérium, vala­mint. a pénzügyminisztérium is nagyobb aktivi­tással dolgozzék. I ruszinság deklarációja Kurtyák Iván, a ruszin autonóm földműves- szövetség képviselője, rövid deklarációban ref­lektált a kormánynyilatkozatra és megállapí­totta, hogy a miniszterelnök egy szóval sem emlékezett meg ruszinszkói programjáról, ha­nem az egységes Csehszlovákiáról tett említést. Ebből tisztán kiviláglik,-hogy az uj kormány a ruszinszkói autonómia meg­valósítását ugyanúgy el akarja halasztani, mint a régi kormány. Ruszinszkó autonómiáját a samtgermami béke- szerződés biztosítja és ebből a ruszinok egy jottányit sem engednek. Közeledik az idő, hogy a békeszerződés szelle­mében az autonómiát megvalósítsák és a hata­lom a ruszin nép kezébe kerül. Az eddigi kormány rossz gazdasági politiká­jának jellemzéséül a szónok a Ház asztalára tesz egy kenyérnek nevezett szürke tömeget és egerektől megrá­gott burgonyát és megjegyezte, hogy mindezt is csak egy jobb- módú gazdától tudta megszerezni, akinek leg­följebb egy hónapra való ilyen kenyere és bur­gonyája van. Kurtyák a deklarációban köve­telte, hogy a gabonaszindikátus mellőzésével minden községet lássanak el kenyérrel, az .adó- végrehajtásokat 1933 szeptember 1-ig függesz- szék föl és a ruszin mezőgazdáknak az adó tör­lesztésére 1934 szeptember 1-ig moratóriumot hirdessenek. A ruszin nép munkát követel, hogy minden­napi kenyerét megszerezhesse és nem kér heti tizkoronás segélyt, amelynek kiosztása az agrárpárti községi biráktől ég fő- S'zolgabíráktól függ. A szónok követeli a pénz­ügyminiszter által bejelentett 25 százalékos földadó elhalasztását, mert hiszen a végrehaj­tók az utolsó behajtható fillért is élszedték a ruszin néptől, a szárazság következtében a ter­més a legrosszabb volt és az alacsony marha- árak miatt még veszteségei is vannak a gaz­dáknak. Kamatmentes kölcsönt követel ugyanolyan formában, amilyenben annak ide­jén a nagybankok kaptak, mert csak így ment­hető meg Ruezinszkó népe a teljes tönkreme­neteltől. Malypetr ígéretet tesz Kártyáknak Ezt a deklarációt, amelyet a Verchovinai községek egységesen írtak alá, Kurtyák átnyújtotta a teremben tartózkodó Malypetr miniszterelnöknek, s mutatóba egy darab kenyeret is átnyújtott neki. A miniszterel­nök megígérte Kurtyák képviselőnek, hogy a deklarációban foglalt dolgokat a lehető­séghez képest teljesíteni fogja, mert tudja, hogy Ruszinszkó a világháború és a romá­niai invázió alatt teljesen tönkrement. Hiinka ©siratna az uj kormány ellen Ezután Hiinka András szlovák néppárti kép­viselő szólalt fel, e a kormánynyilatkozattal kapcsolatban kijelentette, hogy elvárta volna, hogy a mai rendszer megváltoztatásával leszál­lítják a miniszterek számát, de még ma is- 15 minisztere van a kormánynak és csak az egyes tárcák cseréltek gazdát. Majd felsorolta a szlo­vákok panaszait, elsősorban azt, hogy az ál­lami szolgálatban mellőzik a szlovákokat és néhány konkrét adatot is felhozott. Ugyanígy járnak el az iskolaügyéknél is, pedig elvárta volna, hogy szlovák miniszter alatt Szlovenszkón csakis szlovákokat fognak ki­nevezni tanároknak, nem pedig cseheket. Illinka ezen kijelentése ellen Dérer miniszter erélyesen tiltakozik és megjegyzi, hogy soha annyi szlovákot nem neveztek ki tanár­nak, mint éppen most s minden diplomás szlovák tanár azonnal álláshoz jut, mihelyt letette a szükséges vizsgát, jóllehet Csehországban a cseh tanárok kénytelenek 10 —15 évig várni, amig kinevezéshez jutnak. Hiinka beszédének további során — mint rendesen — újból megemlékezett az 1906. évi csernovai esetről, a rózsahegyi perről és kije­lenti, hogy ma is épp olyan szlovák, mint ak­koriban volt- Kérdezi, vájjon hol vannak ma a Hodzsák, Srobárok, Stofánekek és a többi urak, akik ma már nem hisznek a szlovák nemzetben, hanem csak a csehszlovák nemzet­ben. Azt mondják rólunk, — úgymond — hogy magyarónok, irredenták vagyunk, de erről a helyről kijelentjük, hogy nem voltunk éH nem vagyunk sem magyarónok, sem irre­denták. mindig szlávok és szlovákok voltunk, szlovák öntudatunkat mindig megvéd tűk, még akkor is, amikor nem volt Mátkánk és amikor nem volt semmink sem. Majd szemrehányást tesz a csernovai vérengzéssel kapcsolatiban Ste- fánek képviselőnek, hogy ő akkor, a döntő pil­lanatban Becsben tartózkodott. Steíanek (közbeszól): Nem voltam-e én is mindjárt másnap Cseraován és nem én 'csinál­tam a nagy ujságkampányt egész Európában? Hiinka ezután felolvassa Peroutika cseh pub­licistának az állam felépítéséről szóló könyvét, amelyből kitudódik, hogy számos cseh politi­kus Ausztriában a háború alatt lojális nyilat­kozatokat tett, dezavuálta a külföldi forradal­mi mozgalmat, ezzel szemben a szlovákok a há­ború alatt semmi ilyet nem tettek, hanem min­dig becsületesen, komolyan és lojálisán küz­döttek az autonómia érdekében. E munkájuk­ért a szlovákok és különösen maga Hiinka a köztársaságban állandó támadásoknak van ki­téve. így újból felhozza a Slovák rózsahegyi nyomdája ellen elkövetett merényletet és újabb adatokkal bizonyítja, hogy ezt a merényletet Klofáce cseh nemzeti szocialista szenátor uta­sítására követték el. Hangsúlyozza, hogy az állami konszolidáció szorosan összefügg a szlovák probléma megoldásával és kijelenti, hogy pártja addig fog harcolni a pittsburgi egyezményért, amig azt meg nem va­lósítja. Miután az uj kormány nem nyilatko­zott a pittsburgi egyezmény elismerése mellett, a szlovák néppárt minden törvényes eszközzel harcolni fog a kormány ellen. Pohl német szociáldemokrata bejelenti, hogy pártja azért határozta el, hogy továbbra is a kormányban marad, mert ezzel a németeken, de főként a német munkásokon akar segíteni. Nehéz szívvel szavazzák meg a tisztviselői fize­tések leszállítását, de legalább annyit elértek, A francia félhivatalos is sokalja a csehszlovák kormáaypártok „pártdiktaturáját“ A lemos szerint a pártok hatalmának tuitengése nincs össz­hangban az alkotmányosság és parlamentarizmus közismert fogalmával Prága, november 4. A Malypetr kormány megalakulása előtti jelenségek ©nősen ki­domborították a cseh szlovák parlamentariz­mus gyöngéit olyannyira, hogy a külföld is fölfigyelt a „pártdiktatura“ kirívó tüneteire. A francia kormány félül ivatalos lapja, a Temps nagy meglepetéssel veszi tudomásul, hogy a kormányválság kitörése után a poli­tikai pártok és nem a köztársaság elnöke je­lölték ki azit a személyt, aki a kormányalakí­tásra megbízást kell hogy kapjon- „A csehszlovák köztársaságban — Írja a Temps — parlamenti akció mellőzésével ha­tároznák a kormány felöl, amely ennek kö­vetkeztében nem sokká! szabadabb elhatáro­zásait illetően, mint miaga a parlament. Ez a rendszer súlyos nehézségeket idézhet elő, mert bizonyos fajta párídiktaturát jelent, amely helyettesíti a parlamentet és a kor­mányt, ellenőrzi a közigazgatást, belenyúl a törvényhozásba, kormányokat emel és buk­tat, A pártok egész befolyása néhány vezé­rük tevékenységére szorítkozik, akik közül némelyik egyenesen olyan hatalmat gyako­rol, mint a kormány tagjai. Ezt a tényt a vá­lasztási rendszer hatása, a külön érdekszer­vezetek kollektivumának befolyása, továbbá a pártoknak valóságos érdekszindikátusba való tömörülése magyarázza". „Ez a tömörü­lés már maga veszedelmes s egyáltalában nem hangoIható össze az alkotmányosság és parlamentarizmus megszokott fogailimiávaíL" „Más nemzetnél a pártoknak a közéletben való abszolút túlsúlya sokkal nyugtalanítóbb következményeket vonna maga után". A Temps cikkéi a Poledni List a követ­kező cimmel ismreteti: „Már & külföld is tudomást vesz a nálunk létező pártdiktatu- ráról“. 1 ---------------­th ogy a legalacsonyabb jövedelmű tisztviselőket megóvták (?) a leszállítás veszélyétől. ,a eseteknek nemcsak a centrálissá de az autonömisía szievíkekka! is ki ke$3 Ezután Rázus szlovák nemzeti párti képvi­selő szólal föl, aki kijelenti, hogy a köztársa­ságban az egész közélet beteg. A 12. kormány nyilatkozatának jelszava a takarékoskodás, a gazdasági szanálás és a költségvetés egyen- sulybahozása. Ha ez sikerülne, üdvözölné ezt, de nem hisz ebben, mert akkor az egész rend­szert meg kellene változtatni. A mai kormánynak kötelessége lett volna olyan programmal jönni, amelyben a szlovák és a ruszinszkói probléma szerepeljen, vala­mint a választási jog reformjának kérdése is, mert ebben rejlik minden rossz. A kormány ezeket a problémákat nem vette föl programjába és megelégszik csupán a gazda­sági viszonyok korrektúrájával. A cseh politika ma a németekre támaszkodik és nem akarja elismerni a szlovákokat. Azt lehetne erre az ál­lításra ellenvetésül fölhozni, hogy vannak szlo­vák miniszterek is, de ezek a szlovák miniszterek nem a szlovák nemzetnek, hanem az uralkodó kasztnak a miniszterei, amiből a szlovákoknak csak nagy káruk van. A szlovák minisztereknek a kormányban nincs semmiféle támasztékuk, lábuk alatt nincs talaj és épp ebben van a baj. A mai rezsim kölcsönö­sen saját embereinek a létét biztosítja Szloven­szkón, ez pedig nagyon meg fogja bosszulni magát. így nem lehet egy államot építeni. (Éles ellenvetések a cseh nemzeti szocialisták részé­ről.) A szónok visszautasítja az irredentista vá­dat és kérdezi,. vájjon irredentizmusnak lehet-e nevezni, ha valaki a szlovák nemzet jogait követeli? A szlovák autonómietákat nem lehet inkorrekt­séggel vádolni és ha most a parlament szószé­kéről kell ezeket, a fájó dolgokat elmondania, ez csak azért történik, mert más hely nincs és nem akar az ablakon keresztül beszélni, hanem közvetlenül a cseh társadalomhoz, annak elit­jéhez és a cseh sajtóhoz intézi szavát, hogy föl­ébressze a cseheket és megértsék a csehek, mi­lyen kötelességeik vannak a szlovákokkal szemben, ő is kívánja, hogy a csehek otthon érezzék magukat Szlovenszkón, azonban alkal­mazkodjanak a szlovákokhoz és ne dolgozza­nak minden tekintetben a szlovákok ellen. Saj­nos, a legtöbb helyen éppen ezt tapasztalja. A szlovák autonómisták nem a csehek ellen vannak, hanem a konszolidáció mellett és ebben számos fegyvertársat találtak a csehek közt is. A cseh nemzet nagy része is a ma ural­kodó irány és módszerek ellen foglal állást. A szlovákok rendet, igazságot és jogaik biztosí­tását akarják. Ezeket a kérdéseket kellene a kormánynak rendezni és akkor az a meggyőző­dés verne, gyökeret, hogy uj korszak keletke­zik a parlamentarizmus életében, valamint a csehek és szlovákok közti viszonyban. Ezt a viszonyt rendezni kell és minél előbb teszik meg, annál jobb, mert sokkal nehezebb lesz ez, ha a megoldást az uj generációra bizzák. A cseheknek nemcsak a centralista szlová­kokkal, hanem az autonómista szlovákokkal is meg kell egyezni. Amely kormány ezt a föladatot célul tűzi ki maga előtt, azt a szlovákok üdvözölni fogják. Miután ezt a jelenlegi kormánytól nem várhat­ja, nem lehet bizalommal iránta. Egy sztovákeitenes kir^ttasiás Zeni in óva cseh nemspebi szocialista képvi- sediőmő a legurélyeseibbem visszautasítja Hlioika Kl'ofács eüléiii támadásait s azt mondja, hogy. | e*z közönséges becsületsértés. I Ez ©ölen viszont Hiinka tiltakozik és igen I .éles szóváltás támad köztük- Zeminévá ez­után Rázust vádolja meg azzal, hogy azok közé tartozik, akik Szlovenszkón a legna­gyobb gyűlöletet szítják a csehek ellen. Rázus (közbeszól): Ezt be keltene bizo­nyítania. A cseh nemzeti szocialisták heves kiálto­zásba kezdenek és majdnem tettlegességne vetemednek. Zeminová ezután folytatja beszédét és azt áülitja, hogy a szlovákok többsége képvi­selve van az uj kormányban és a koalíció­ban, mégba Rázus tagadja is ezt. A szlovák néppárt négy évig ült a kormányban, a leg­magasabb konjunktúra idején. Tiso egy kormányban ült MaynH artinggaíl, a legna­gyobb habsburgistávaü. Kérdezi, mit tetteik ők ebben az időben Szlovenszkó gazdasági, kulturális és politikai fellendülése érdeké­ben. Végűi hangsúlyozza, hogy a cseh nem­zeti szocialista párt volt az a párt, amely semmi szín alatt nem akart közös kormányt alakítani a legreakciósabb párttal, a szlovák néppárttal. Majd a k orm ányny i la tk ozattaü, kapcsolatban hangsúlyozta az erélyes képvi­selőnő, hogy aki a mai nehéz időkben akadályokat gör­dít a kormány elé, azzal úgy kell bánni, mint a háborúban a hazaárulókkal. (!) Százszoros pénzbírsággal és súlyos bör­tönnel kell büntetni mindazokat az adó­fizetőket, akik adókötelezettségüknek nem tesznek eleget. A Malypetr.-kormánynak a nemzet védelmi és a szociális rend kormányának kell lennie. ' A vitában felszólaltak még Kunz német keresztény szocialista, Schollich német nem­zeti, Jelűinek német- gazdasági párti, Nősek cseh néppárti, Gottwald kommunista kép­viselők. A vitát kedd délután 3 órakor folytatják. k k k iisi lilái*, hanem hétfőn M Sssii 3 hüigyi hliottság Prága, november 4. A kedd délelőttre egybehívott külügyi bizottsági ülést, mivel Benes külügyminiszternek már kedd este el kell utaznia, november 7-én, hétfőn délután S órára hívták egybe. Ezen az ülésen fogja Benes külügyminiszter elmondani expozéját és a vita valószínűiéig kedd délig fog tartani. 1 takarékossági javaslatok a koalfdd etött Prága, november 4- A k ormány többség költségvetési bizottságának tagjai ma Orny dr. bizottsági elnök elnökletével ülést tar­tott, amelyen elhatározta, hogy foglalkozni fog mindazon törvényjavaslatokkal, ame­lyek a költségvetési kiadások csökkentésére és a költs ég vetés egyensúlyának elérésére vonatkoznak, felülvizsgálja a költségvetési tételokot és a pénzügyminiszterrel együtt állítja össze az uj költségvetési irányzatot. A bizottság legközelebbi ülése a jövő héten lesz. c

Next

/
Oldalképek
Tartalom