Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-03 / 250. (3063.) szám

1932 nor©mbor 3, előtörtök.

^rxcai-Mag%ar-M1kla&

SzmHÁzKönWKabTaRA,

Megszólaltak a nyelv pesszimistái

Dyen filológusok mindig léteztek. A nyelv búvárai voltak, de főfoglalkozásuk annak a kimutatásában állott, hogy a nyelv, mint a kifejezés eszköze, a lehető legtökéletlenebb és semmi esetre sem alkalmas a misztikus és szimbolikus gondolatok tükrözteíésére. A nyelv tehetetlenné válik abban a pillanatban, amikor az érzéki, szemlélhető világot, mint talajt elveszti a lába alól. Amíg a forgalommal össze tudom kapcsolni a képzetet, használhatom a nyelvet, de amint elvont dolgokról van szó, a nyelv hatalma megszűnik és ugyanazon kifejezés minden ember számára mást jelent. (Ilyen szavak: erkölcs, művészet, vallás, stb.) A nyelvpesszimizmus legvirágzóbb korszakát a német Fritz Mauthner háromkötetes müve zárta le. Tovább ezen az utón haladni nem lehetett: nyelvhasználattal nem lehetett bizonyítani a nyelvi kifejezési lehetőségek silány módját, mert minden a hangtalanságba süllyedt volna. A nyelvnek egyébként, hogy úgy mondjam, szerencséje volt az a néhány kitűnő iró és költő, aki német. francia, angol, olasz, magyar és orosz nyelven megmutatta, hogy a nyelv a legel- vontabb gondolatok tökéletes kifejezője, csak költő legyen, alti kezeli. (Az újkori német és franci? filozófia müvei is e mellett tesznek tanúságot: Nietzsche es Bergson, Brunner és Guyau, Foudlée és Croce.)

Jelenleg azonban az irodalomban is a kis- tehetsé^ü, vagy tehetségtelen agyak káosza kerekedett felül és a gondolati tehetetlenség fogalmi zavarral párosulva uj életre keltette a nyelvi pesszimizmust. Irodalmi expresszioAJUUUUUUIAAAAAAA*

nizmus a kifejezési lehetőségek fagypontjához vezetett és a nyelv hullámzása helyett jégzajlás uralkodik az egész vonalon. Káotikus gondolatok és a koncepció teljes hiánya számára bűnbakot kellett keresni és mert legközelebb a nyelv állott a tebetségtelenség reprezentánsaihoz, felélesztették a nyelvpesszimizmust, amely azt mondja, hogy vannak dolgok, mélységeit, amelyeket más korok nem ismertek és nem ismerhettek és ezeket nyelv nem tudja kifejezésre hozni, mert még a szimbólumnak használt nyelv is durván anyaghoz kötött ezekkel a mélységekkel szemben. A kort valójában kifejezni akaró iró, mondják a pesszimisták (és ankétoznak erről) a legegyszerűbb fogalmat is részeire kénytelen felbontani. „Fegyver* annyira kopott szó, hogy nem revelálja az öldöklést. így hát avval próbálkoznak meg, hogy minden ilyen fontos szót atomokra bontsanak, de mert minden szó mögött a realizmus mai misztikusainál elvont világok állnak, egy kis regény megírása ezer oldalt vesz igénybe. („Fogkefeirodalom* címmel nemrég rámutattam arra, hogy ma minden „téma* és minden téma egy magábazárt világ.) Marcel Proustra, Alfréd Döblinre, James Jojcera, Arnold Zweigra hivatkoznak, persze úgy, hogy megfordítják a tételt és persze azok, akik nem tudtak olyan százszázalékos kifejező erőre szert tenni, mint az általuk tévesen idézett írók. Ezek mind tökéletes irodalmi szobrokat faragtak a nyelv márványából, és valamint Michelangelo Mózese valóban a szinai törvényhozó belső világát tárja elénk, úgy ezek az irodalmi alkotások is

pontosan mindent kidomborítanak, amit az h iró meg akart mondani. ,

Mig az idézett irók mind nagyon tebetsé- i ges, sőt zseniális alkotók, addig a nyelvpesz- l szimisták kivétel nélkül félbemaradt irodai- | márok, akikből hiányzott az erő. Erőtlenek | lévén, kitalálták azt a feneketlen metafizikai | mélységet, amelyet szerintük az előző korok | nem ismerhettek. (Zárójelben: világos, hogy 1 ez az uj mélység felszín például Plátónhoz vi- | szonyitva!) Már most azért, mert az uj mély- | séget nincs nyelv, amely csak meg is közelit- | hetné. annak a reménynek adnak kifejezést, j | hogy az irói készség helyébe végre az a hang- j | talanság és hallgatás fog lépni, amelyre sze-; | rintük oly soká vártunk. Az irói készség, | mondják az irodalmi pesszimisták, kínzó va- | lanti, és ember, aki egyszerűen leírja, amit j' érez és megfigyel, egyenesen aljas a szent) irodalommal szemben. (Ezek szerint Móricz i Zsigmond például a rossz és aljas Írókhoz tar- , 1 tozna.) Majd ha ott tartunk, hogy az iró el- ! hallgat a mélység láttán, majd ha hangtalan- | Ságba süllyed az irodalom, akkor kezdődik el ' az alkotás reneszánsza. Imigyen szólnak a nyelvi pesszimizmus Zaratusztrái. A nyelv azonban, az ősi, a legmélyebb emberi adottság nem válaszol erre az uj esztétikára. Megy a maga utján és ha tehetséges emberrel találkozik, kertelás és elmélkedés nélkül szóba elegyedik vele. Ez az ember aztán leírja azt, amit a nyelvtől tanult: müveket alkot, amelyek maradéktalanul kifejezésre juttatják a

1-gelvontabb és a „legmélyebb* gondolatokat. Nyelv ugyanis pontosan egyenlő ezzel a másik szóval; optimizmus. A nyelv fölött csak az esik kétségbe, akit pesszimistává tett a tehetségtel enségbe zuhant nagyoíakarás csődje. ^ Most azon vannak, hogy ezt a csődöt a nyelv 6 számlájára írják. Még a már megszokott és 1 általános n?"” pleite dacára is le kellene eze- r két az egyéneket tartóztatni. Csalárd bukás címén. Neubauer Pál. r

Sírauss Ridtárd Budapesten

Az Egyiptomi Heléna bemutatóba Zenekari est

Budapest, november 2Ünnepi hete volt a magyar fővárosnak; a magyar királyi Operaház Strauss-ciklusa a mester vezénylésével a korai évad legnagyobb zenei eseménye. A Rózsalovag és Salamé után következett a premier: az Egyiptomi Heléna, amelyről nyilvános főpróbája alapján kívánunk beszámolni. A mü már diadalmasan bejárta a nagy német színpadokat s az a hir előzte meg, hogy HofSmannsthal Hugó legköltőibb alkotásai közül való, amelyhez a zseniális zeneszerző, ha neon is uj, de rendkívül szines és hatásos muzsikát fűzött. Egy ujságkritika keretében nem részletezhetjük Strauss Riohárd eddigi munkásságát, csupán rámutathatunk azokra a müvekre, amelyek a legjellegzetesebben állítják őt elénk. Az ifjú Sírauss Brahms, Liszt és Schumann nyomán indult s már zsenge alkotásaiban meglepett friss invenciójával, forma- készségével és rendkívüli szinérzékével. Alig $5 éves. amikor a Tili E u 1 enspiegei-lel a porondra lép. Ez a remekmű legspeciálisabb területén mutatja őt be: a monda, a mese világában, ahol a vidám csíny tevő groteszk figuráját csodálatos elevenséggel varázsolja elénk. A Don Juan a másik szimfonikus költemény, amely a zeneköltő heroikus, nagy érzéseket tolmácsoló egyéniségét vetiti ki. Mozarti c'erü s valami hallatlanul szellemes szatíra Sírauss igazi eleme. Az ő lírájának és magas rendű, kifinomult intellektusának keverékéi legtöbb zenekari opuszában megfigyelhetjük. De a tragikus emberi nagyság számára is megtalálja az őszinte hangot, amiként hősi jellemek gyakran foglalkoztatták. Világsikert arattak Sírauss dalai, amelyek a német ütőromantika legszebb virágai. A színpadon a Rózsalovag ragyogó miliőfestése és pompás .jellemábrázolása, majd a Silómé fülledt erotikáidnak és perverzitásának hátborzongatóan rea'isztikus ábrázolása hatott a szenzáció erejével. A többi opusz színpadiak csakúgy, mint a zenekariak nem adnak lényegeset Sírauss profiljához.

Az Egyiptomi Heléna témáját, a szövegköltő és zeneszerző szövevényesen kibővítették, kiindulva az Odisszea ama adataiból, amelyek Heléna későbbi sorsára utalnak. Miután Trója elesett, Meneiaus visszakapta Helénát. A bűnös királynő Hoímunnsthal darabjában meg- hocsáiást talál és a szerelem grandiózusán felfokozott hangjaival fejeződik be a dalmű, har- mónikusabban. mint azt a bonyolult mese után gondolnék. A darab meséje fantaszlikus fordulatokban bővelkedő. Aitra nimfának varázslatos birodalmában készíti elő a szöveg- költő a tiszta erkölcsi megoldást: a szépséges királynő töredelmes beismerését, Meneláus megbocsátását és végül a szerelem apotheo- zisát. A zeneköltő hálás témához jutott, egy Sírau&s Riohárdoak való feladat a szinpompás környezet beállítása a lángoló érzéshullámok kavargásában. Talán túlsók is a szin. a raffi- nált hatás, a végnélküli tartalmi crescendo mert a hallgató nyugvópont után vágyna. Felfokozott figyelemmel kel! a zenét kísérni, éppen ezért, volna szükséges egy-egy kiszélee!ő lírai epizód vagy egyszerű recitativé. Wagner a tetralógiában éreztetni tudja a jeleneteket a deklamáció sokféleségével, Strouss

megfe’edkezik erről a hangok mámoros tömegében. Nem hallunk jellegzetes témákat, amelyek végigkísérik a személyeket, hanem egy szüntelenül ömlő, szimfonikus zenelolya- mot, benne megkapó fényjátékot, amelytől szinte elkábulunk. Az első felvo-nás fináléja a legmélyebben járó, bár ezt a hangulatot Str&uss már tulsokszor ismétli. A hangszerelés bámulatos ökonómiája tökéletes mester- kézre vall. Ha az Egyiptomi Heléna partitúrája nem is ad uj Sírauss Richárdot, de- érdemes végighallgatni, ahogy a szerző maga szólaltatja meg a nagyszerű művész és muzsikus meggyőződésével. Páratlan finomságokat csihol ki abból a modern zenekarból, amelynek talán legalaposabb ismerője. Az operai zenekar tüneményes játéka gondos előkészítő munka eredmény®. A szerző is meg lehet vele elégedveA rendezés Márkus László müve. Nem rajta múlik, ha a mese mindén részletét s ezek szimbolikus értelmét, a néző nem foghatta fel. A képek etevenek. a szí no ad pazar. A díszleteket és jelmezeket ífj. Oláh Gusztáv tervezte stílusban kifogástalanul. A II. felvonás pálmalige'e látványosság, a záró kép Impozáns. A librettó fordítását Lányi Viktor végezte avatott müvészk'ézzel. A szereplők közül Rodó Erzsi hóditóan szép Helénáját, említjük első helyen. Diadalmas erővel szárnyalt az ő szopránja, amely a szédítő nehézségeket könnyedén győzte. Élmény volt őt a

II. felvonásban látni g hallani. Játéka s éneke egymást emelik. Aithra mágusnő Báfchy Annában talált eszményi tökéletességű megszemélyesítőjére. Meneláus szerepét nem Zá- vodszky Zoltánra szabták. Ide lágy lírai tenor kellene biztos magas regiszterrel. A kisebb szerepekben feltűnt RÖsler Endre, Lo- sonczy György. Halász Gitta és Budánovits Mária. A főpróba közönsége a darab végén felmelegedve ünnepelte az illusztris zeneköltőt.

*

Sírauss Richárd zenekari es-tje felejthetetlen marad azoknak, akik ezen az ünnepi hangversenyen a Zeneművészeti Főiskolában ott lehettek. A Budapesti Hangversenyzenekar ma már európai hírű remek együttesének élén a zseniális szerző-karmester négy- müvét vezényelte. Valóban nem tudjuk, hogy a müvekről, a klasszikus tökélyü dirigensről, vagy a zenekar gyujtóhátásu, csillogó fényű játékáról irjunk-e elsősorban? Talán a legmélyebb benyomást mégis a karmester Sírauss Richárdról nyertük. Ez a leszűrt nyugalmú, kiegyensúlyozott vezénylésmód Kerner Istvánt juttatja eszünkbe. Kevés, alig látható mozdulattal, legtöbbször csupán a jobb karral irányítja a hangszerek tömegét. Szuggesz- tiv munkával érezteti legbenső elképzeléseit, néha: csak egy-egy fontosabb hangszer fe'é fordul s az már kivirágzik a csodálatos gazdagságú instrumen’ális keretből. Ha aztán két kezét a magasba lenditi. harsog a száz- fejű orkeszíer, tombolnak a rézülvók és dobok. Grandiózus a müveknek felépítése, micsoda creseendókat dolgozott ki, mintha^ a I zeneművészet benne s ő általa kívánná teljes I rámpáját megcsillogtatni. Egye’len felesleges

könyv fekszik, pedig ő csak ismeri a műveit, amelyek mindegyikét több százszor vezényelte. De egy meinórlakihagyásra még az ilyen nagymester is el van készülve. A zenekart csak ez a fölényes nyugat mu vezénylés emeli a virtuozitás tetőfokáig. De sok mai karmester-primadonna tanulhatna Sírauss Richárd- től, aki megmutatta remekműveinek igazi szépségeit s valódi stílusát a dirigálásmii vészét hamisítatlan egyszerűségén keresztül.

A Don Juan nyitottá meg a ragyogó szimfonikus estét. A fiatalos tüzü költemény a Don Juan problémának emberi megvilágítása. Mozarttól messze esik, de az ifjú Sírauss romantikus fantáziája nem is színezheti másként hősét. A Halál és megdicsőülés uj mélységeket tárt fel a szerző értelmezésében. Különösen a végső apotheozis volt magával ragadó. Az est ujdonága a Goethe versére szerzett Wanderers Sturmiied tulajdonképpen a legfiatalabb opusz. A pompás hangzású vegyeskart a Székesfővárosi Énekkar szólaltatta meg friss lendülettel. Különösen a női szólamokat dicsérhettük. A kényes nrn betanításáért Karvaly Viktor kar igazgatót illeti teljes elismerés. Végül, a TiI-1 EuienSpiegel következett. mint a hangversenynek és Sírauss művészetének koronája. A kifogyhatatlan szei- lemességü. örökifjú partitúra csillogó tűzijátéka ezu'tal extázisba hozta az ünnepi koncert előkelő közönségét, mely tombolva taosoíi a nagyszerű élményért. Sauerwald Géza.

(*) Pel!erné-Feszty Edit kópkiállifása Komáromban- Vasárnap, november 6-án nyílik meg Pellerné-Feszty Edit festőmüvésznő gyűjteményes kópkiálliiása a komáromi Kultúrpalotában. Peílerné-Feszty Edit igen tehetséges festőművész, aki különösen finom természeti képeivel tűnik ki, de intenziven műveli a portré festést is. A képalkotás sokféle technikájában otthonos: szines akvarelljei, impresszionista olajképei, puhátónueu pasztelljei tanúskodnak a művésznő sokágú érdeklődéséről. A gyűjtemény retrospektív: felöleli a művésznő

egész oeuvre-jét, válogatott képekben. A kiállítást máris nagy érdeklődés előzi meg. Vasárnap délelőtt ünnepélyes vernisszázs lesz, ezt megelőzőleg az előzetes bemutató szombaton délelőtt

(*) Hollywoodi fihmsjdonságok. Az idei évadban a Parajmount filmgyár busz nagy filmmel képviselteti magát a világ filmpiaeán. A nagy Paramounfc- filmck közül kettőt Lubitis Ernő. a kivá’ó rendező készített. Az egyiknek címe Egy óra veled. Jnnet- te Mac-Donald és Cbévalier játszanak ebben a film- operettben. A zenéjét Oszkár Straves szerezte. A másik Lubite-filrn: dráma. Címe: Akit a lelkí- iermerete üldöz. A film Mauric-e . Rostand egyik színdarabjának a változata., a főszerepben Linnéi Barrymoore-I, Nancy Carollal és Phillips Holmes

sel. A modern hozomány című Paramount-vigjáté- kot mostanában mutatták be Berlinben. Főszereplői Eggert Márta, Slezák Leó, Georg Alexán "er Haas Brausevettér és Trude Berliner. Kettőnk közül az egyik. Ez a címe az uj Brigitte H cd rabi mnek, amely Irmgard Ka,un regényének a változata. Marlene Dietrich uj filmjének a címe: A szőke Vénusz. Október végén került bemutatóra Németországban. A másik Chevalier-filmet, amelynek női főszereplője ugyancsak Janette Mac-Dorald: Szeress c; iram el mutatják be. Barold Lloyd ez a'ka- 1 ómmal, mint filmszinészjelölt szerepel a filmen. A téma módot ad arra, hogy a közönség meg smerkedhessen a hollywoodi stúdió világával és kulíez- szatitkaival. Egymillió dollár költséggel készült 3. Parannount parádés filmje: A kereszt jegyében. A nagyszabású történelmi filmet, amely a kér sz- tónyül'dözés korában játszódik le, Cecil B. de Mi le rendezi. A fihnujdoneágok között nagy érdeklő- dósre tarthat számot egy exp-cdiciós f.lm, amelynek cselekménye Indiában játszódik le cs ezenki- vüs egy érdekes újdonság, amely végigvezet a filmgyártás történetén.

(*) Harold Lloyd esete a budapesti kétrrkusok- kai. Harold Lloyd, a világhírű mozisztár, mint S- meretes, pár napig Budapesten tartózkodott e héten. A budapesti komikusok Salamon Béla és Rótt Sándor, felkeresték a filmsztárt szálloda-beli lakásán, hogy megkérjék: tartson nekik órát a nevet- tetősből. Visszafelé fordult azonban a dolog, mert Harold Lloyd tanult el remek trükköket a pesti komikusoktól. Ezt a végtelenül mulatságos látogatást látja viszont az olvasóközönség pompás képekben a Szinházi Élet uj számában. Tne-ze Sándor hetilapjának uj számában közli a legújabb táncnak, a Tanga!ina-nak oly pontos leírását, képekkel és rajzokkal illusztrálva, hogy a lapból meg lehet, tanulni ezt a legújabb táncot. A jubiláns Kálmán Imre, Mies Európa esküvője, Hatvány Lili Színházi levelei, a legújabb játék: A harmonikus élet, az Operaház és a Kamara Színház uj darabjai, Márai Sándor cikke, Karinthy Frigyes paródiája Molnár Ferenc darabjáról, Emil Jannings 356 felesége, Zeisler Edith fantasztikus karrierje. A Belvárosi Színház zártkörű előadásának színdarabja képekben. Miss UFA-választás. Pompás Társaság, Sport, Divat, cs Rejtvényrovatok. A Szerelem és a Csók Világtörténelme. Farkas Imre Lelki klinikája, Intim Piöta szenzációs regénye: A primadonna kedvence. És mindezeken .felül darabmell éklet e hóién a budapesti Nemzeti Színház nagy sikere: M ndig lesznek Júliák, az e heti kottasláger: ó Santa Lucia. 32 oldalas Gyénméfcuság és kézimunka-melléklet van még a 106 oldalas Színházi ÉP Hm. amelynek ára 5 korona, előfizetési díj negyed évre 60 korona. Kiadóhivatal: Budapest VT., Aradi üt 8.

AZ IVÁNT ARCULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Péntek: Oők a tükör előtt. Fodor László Megfeszítő drámája.

Szombat: Vőlegényem a gazember. Operett. Vasárnap délután: Operett-e'öadás.

este: Vőlegényem a gazember.

A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA UNGVÁRON:

Péntek: Weekend. (Zenés vígjáték. írták: Szenes Andor és Sándor Jenő.) Kőrö.tey Zoltán és Ferenczy Marianna felléptével.

Szombat: Weekeng.

Vasárnap délután: Gülbaba. este: Weekend*

AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA:

Előadások naponta % 5, p>7 és órakor.

Kedd, szerda, csütörtök: Szenzációs kettős műsor: L A Schine'ing—Sfaarkey box-mcccs á világbajnokságért. II. A HAJÓTÖRÖTTEK. Gnőn- iandban lejátszódó hangos film. gyönyörű természeti felvételekkel.

Péntek, szombat, vasárnap: MONTÉ CHRISTO

GRÓFNŐJE. Az kiéi film termelés egyik legszebb és óriási költséggel felépített filmalkotása. Főszereplői: Brigitte He'm. Rudolf Fór- ster éé Luofe Englisch, Pazar semmeringi felvételek.

Szombaton és vasárnap. 29-én és 80-án délutáu

fél 3 órakor üépelőadásban- Karcaira Anna, Fö: szerep’öjé’ Greta Garbó.

Vasárnap délelőtt 11 órakor gyermek előadás.

Tartós ondu'álás*, hsifes'ést, ;

•<*ak speeiA ip <zakii7 ptbpn véczlfc ,> esjohhan éf n ’ec- ! mecb'ühati'ibhan llvet rísi kftsusm^r^ saakfizeír |

Béres

nóisvrodráK* hormptika 1 /‘et,

Kassa ö-n 85 AndHrav-rn'ofp Szol?' érni,.

9