Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-11 / 257. (3070.) szám

1932 november 11, péntek. ^RWMMAfitARHlRLAK 3 Az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok kimélyitéséről tárgyalt Gömbös Mussolinival Szóba kerültek a két államot érdeklő más kérdések is - Róma népe lelkesen ünnepli a magyar miniszterelnököt Róma, november 10. Gömbös Gyula minisz­terelnök római látogatása alkalmából vala­mennyi olasz lap közli a magyar miniszterelnök fényképót és életrajzát. A Tribuna vezércikk­ben méltatja a látogatás jelentőségét és meg­említi, hogy Gömbös a magyarság háláját tol­mácsolja, amiért Mussolini a békeszerződés ál­tal inferioris helyzetbe jutott országnak segéd­kezet nyújtott. Ámbár az útvonalat, amelyen Gömbös ktílön- vonata Rómába ment, titokban tartották, mégis mindenütt olasz és magyar küldöttségek várták a hat kocsiból álló különvonatot, amelyet Mus­solini szokott használni és amelyet eddig csak Brüning kancellár és Izmet pasa elé küldött. Mussolini ezzel óhajtotta megkülönböztetett tiszteletét dokumentálni a magyar miniszterel­nök irányában. . Szerdán este 9 óra után érkezett meg a kü- lönvonat Rómába. Gömbös miniszterelnököt a pályaudvaron Mussolini és Balbo légügyi mi­niszter fogadta, tovább Barcza György vatikáni magyar követ és más előkelőségek. Este 11 órakor Gömbös miniszterelnök a ma­gyar sajtó képviselőit fogadta. Meleg szavak­kal emlékezett meg előttük arról a szivélyes- ségről, amelyet olaszországi utján tapasztalt s egyúttal megállapította, hogy Olaszországnak nincsenek problémái, miután az országot egye­sítik a fasizmus nemzeti célú törekvései. Gömbös miniszterelnök délelőtt fél 10 órakor megjelent Mussolininél. Az államférfiak tanács­kozása zárt ajtók mögött mintegy két óra hosz- 6zat tartott Gömbös távozóban mindössze any- nyit mondott, hogy Mussolinivel mindenekelőtt gazdasági vonatkozású kérdéseket vitatott meg, különösen azokat a lehetőségeket, ame­lyek a gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén a két ország részére kínálkoznak. Természetes azonban, hogy szóba került minden olyan más kérdés is, amely a két1 államot kölcsönösen érinti. Déli 12 órakor Gömbös a Chigi-palotában föl­kereste Suvich külügyi államtitkárt, akivel be­ható megbeszélést folytatott az olasz—magyar, külpolitikai kérdések felől. Róma, november 10. Mussolini Gömbösnek átnyújtotta a Szent Móric és Lázár-rend nagy­keresztjét, amit az olasz király adományozott a magyar miniszterelnöknek. Milánó, november 10. Mussolini és Göm­bös római tárgyalásainak megítélése szempont­jából érdekes, hogy a félhivatalos Popolo ^Itá­lia szerdai száma teljes terjedelmében közli Görgey József egységespárti képviselőnek a magyar—olasz—osztrák vámunió megkötésére irányuló javaslatát. Görgey terve abból az el­gondolásból indul ki, hogy a gazdasági érintke­zés egészséges föltételei csak a politika össz­hangja mellett biztosíthatók és hogy Magyaror­szágnak ilyen körülmények között Olaszország felé kell orientálódnia exportjának fokozása érdekében. Róma, november 10. Gömbös érkezését az olasz sajtó meleg szeretettel kommentálja. A magyar miniszterelnök a római magyar követ­ség tisztikarának kíséretében csütörtök reggel megkoszorúzta a névtelen katona emlékművét. Nagy tömeg gyűlt össze az emlékmű előtt, mely megéljenezte Gömböst. Gömbös látogatása a légügyi minisztériumban Róma, november 10. Gömbös miniszter­elnök Hóry András kvirináli magyar követ­ted és Arlotta veit budapesti olasz követtel, valamint kíséretével délben az olasz lég­ügyi minisztériumba ment Balbo légügyi miniszter a magyar miniszterelnök tiszteletére olyan grandiózus fogadtatást rendezett, amilyenre a megjelent olasz előkelőségek szerint még nem volt példa. Balbo először dolgozószobájában fogadta a miniszterelnököt, majd a tábornokok társa­ságában végigkalauzolta a két évvel ezelőtt épített minisztérium káprázatosán ragyogó épületében. Balbo kíséretében volt Liberati őrnagy is, aki a Giustizia per Ungheria re- pülőgépet Budapestre vezette. Amerre a hivatali szobákon végigment, mindenütt viharos ünneplésben részesí­tették Gömböst, amikor pedig az óriási étterembe érkezett, ahol 1400 ember ét­kezik, megaionon fölhangzott a Rákóczi- induló. Balbo ezután az egyik asztalkához vezette a magyar miniszterelnököt és mindketten áll­va fogyasztották el ebédjüket, akárcsak a többi alkalmazott. A tisztviselők, pilóták és a katonatisztek étkeznek itt rangkülönbség nélkül- Ballbo ezután végigvezette Gömböst és kíséretét valamennyi helyiségen. A cél­lövöldében és a tornateremben bemutatták, hogyan nevelik az olasz pilótanemzedéket. Az olasz légügyi miniszter végül táborno­kaival és főtisztjeivel a katonai repülőtérre vezette Gömböst, ahol az olasz pilóták a lég vakmerőbb légi gyakorlatokat mutatták 'be. Utána Gömbös miniszterelnök a fasiszta kiállítást tekintette meg. Papén kancellár Magyarország erőskezü kormányáról Berlin, november 10. Papén kancellár ma fogadta Az Est munkatársát:, aki előtt a kö­vetkezőképpen nyilatkozott: — Meggyőződésem szerint Magyarország a jelennél sokkal boldogabb jövő előtt áll és Középe urópában még nagy szerepre hiva­tott Épp az utóbbi idők eseményei keltik bennem azt a hitet, hogy a jobb jövő nemso­kára elkövetkezik, amire garancia az ország, erőskezü kormánya is. Erre van a világvál­sággal küzdő nemzeteknek elsősorban szük­ségük. Magyarország történeti fejlődése hozta magával, hogy a veszély érájában a nemzeti közvélemény erősebbnek bizonyul, mint nálunk, ahol sajnos pártszempontok- nak és pártérdekeknek mindeddig túlzott szerep jutott. A szlovák autonomista koalíció és őslakos pártjaink közös harcáról beszélt Dobránszky János a képviselőházban A kormány programfaíansága nemcsak veszély, hanem egyenesen bűn — Dobránszky János éles kritikája a politikai erkoics süllyedésé­ről és az adóatrocitásokről Prága, november 10. Mint röviden jelen­tettük, Dobránszky János, országos keresa- tényszocialistaipárti képviselő a kormány­nyilatkozat fölötti parlamenti vitában 'beszé­det mondott., — A forradalmi csehszlovák alkotmány óta közel 13 éven át folyt szemünk előtt a repubiiika politikai szinjátéka, nem keve­sebb, mint 12 kormányaranssőr változatá­val, de annál több balsikerrel — kezdte be­szédét a képviselő. — A forradalmi alkot­mány ugyan nagyon szép és hangzatos szin- lapot nyomott a nagyérdemű közönség ke­zébe: csehszlovák demokrácia óimén- De mi haszna, ha a színjáték belső tartalma túllőtt sok ponton, Szlovén szkot meg Ruszin &zk ót belekény- szeritette a másod- és harmadrendű sta­tiszták szerepébe. A főbb szereplők között pedig a csakis poli­tikai művészetnek és igazságnak élő igazi művészek helyett ott láttunk pozőröket, fon- dorlókat, kielégíthetetlen politikai kalmáro­kat, emberi és női mivoltukból kivetkőzött fúriákat, udvar nélküli lakájokat, püspöki rezidenciára papi személy vezetése alatt rá­rontó katonakülönitményt, piros leányvért, amelyet a zsolnai árkádos főtér szívott föl egy-egy elejtett magyar szóért és egy-egy szerény mellrózsáért; továbbá a liegbéfké- sebb, de téli vér szlo vák barát ok ál tal lakott alfiőeebesi kolostor csendjében emeleti abla­kon át behatolt csendőr osztagokat, ami egy viruló szlovák legény éleiébe került- Besú­góktól, önző politikai spekulánsoktól, mellü­ket verdeső nagy hazafiaktól, lapuló gyá­váktól bizony csak úgy hemzsegett az egész aréna, kiegészitve koldusnéppel, aránytala­nul nagyszámú katonasággal s évek hosszú során át megnövekedett nincstelenekkel, hontalanokkal, munka- és keresetnélküliek­kel, nemkülönben a szellemi proletariátus sokezernyi, vad kétségbeeséssel küzdő tö­megeivel akkor, amikor a magasabb lelki ideálokat és a vallástanitotta türelmet szisztematiku­san kioperálták újabb haladó generációk lelki világából. Mindezt a színjátékot ebből a parlamentből dirigállak. S a vége az lett, hogy most az ál­lamiháztartás csak olyan nagy brizissel küzd, mint a nép. És hogy ma a financiális egyen­súlyt a legnagyobb kenyérmegfosztással és a iegléhetetlenébb adóemeléssel sem lehet ugy-ahogy helyreütni. Az elnök ítélete Hogy ma az államháztartás oly nagyará­nyú válságba került, annak nyilvánvaló okait sorozatosan feltárták előttem mások. Legújabban és legkrmeritőbben Szülő dr. képviselőitánsam, de lesújtó kritikát mondott efölött maga az államfő, amikor leszögezte, hogy nem minden közfaktorunk volt tisztakezű. Általánosított ő, konkretizálni nem szüksé­ges nekünk sem. A kormánynyilatkozat programtalansága Legszomombb az, hogy a kormánynyilat­kozat semmi konkrét kiutat nem nyújt a mai tarthatatlan helyzetből. Semmi megnyugtatót nem szolgáltat a szlovenszkói konkrét panaszokra, a szlo­vák injuriákra s a kisebbségi magyar sé­relmekre. Ma a programtalanság nemcsak veszedelem, hanem egyenesen bűn. A fasiszta Olaszország megdöbbentően nagyarányú közmunkákat vezetett be tiz év alatt. Ezzel egy csapásra megoldotta a mun­kanélküli-kérdést, a szociális kérdést. Óriási módon megnövelte az állami közva­gyont, bizalmat öntött a tömegekbe, lehetet­lenné tette a felelőtlen munkásdemagógiát 6 'mindenfelé megnövelté az állami hitelt é- respektust önmaga iránt. Szóval cselekedet Mi azonban csaik hiába költekezünk érve óta, szórják a munkanélküli éhpénzeke amelyeket szegény iparosok üres műhelyei­ből, eladósodott mészárosok sön lésedből, szegény kisgazdáik elárverezett Riskáiból iz- zaeztanak ki- Mesebeli szörnyűre megnövel­tük a bürokráciát. Hozunk törvényeket, amelyeket életbe sem merünk léptetni. Elmulasztunk tör­vényeket hozni, amelyek hivatva lenné­nek nem éppen a párturalmat, hanem a közjót szolgálni és a sok-sok injuriát kiküszöbölni. Nyakra- főre fejlesztjük az iskolákat, amelyeknél sem most, sem a közel jövőben egyáltalán nincs kilátásunk fedezetre, s benépesítjük azokat Szlovenszkón a tanítóképzői nume­rus clauzus miatt támadt tanitóhiány követ­keztében ugyancsak sok nem kvalifikált csehországi tanerővel. Amellett szekularizá­ció bevezetése nélkül is sorban döglesztik a hit vallásos iskolákat, amelyeket évszázadok óta fenntartottunk s amelyekre most is a legféltékenyebbek vagyunk. A kormánynyilatkozat sokkál többet mon- dóbb és nyíltabb abban, amit elhallgat, mint amit pesszimisztikusam kifejezésre juttat. Ugyanis siri hallgatással átsiklott a kisebbségi s4- relmek és az autonómia kérdése fölött. A jogmegvonás előbh-utóbb megbosszulja magát s még azokat is elidegeniti az ural­mon levő többségtől, akik ma itten a kor­mán yipadok bán ülnek. Az autonomista mozgalom sikerének föltételei A zólyomi autonomista népmegmozdulás mindenkit gondolkodóba ejthet. Az autonó­miára éhes Szlovenszkó és Ruszinszkó népe immár egyoldalú csonka jeladásra is össze­jött olyan vezérek szavára, akik egyébként éveken át pihentették az alvó leányzót, mint akkori felfogásuk szerint nem aktuális kér­dést. Ha azonban nemcsak Rázusék és HBnká­ék, hanem az egész szlovenszkói közvéle­mény elszánt autonomista blokk kereté­ben, egységes akarattal és elő töréssel ven­né kezébe az autonómia szent ügyét, ak­kor látnák csak az urak, hogy mily eleven erővel mozdulnának meg százezerszámra szlovenszkói testvéreink egy jeladásra, így azonban a szlovák autonomista koa­líció nélkülünk, mint akik intranzigens I Ab" A f A I Fe^'iük az°kat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik igen &Í£!!1b%6Ííi IZ@fiC$ISaÍC®l©i% m az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az ese­dékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk•

Next

/
Oldalképek
Tartalom