Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-27 / 246. (3059.) szám

• 1932 október 27, csütörtök. /pra:gai-A\\cAaií-h t klap 3 Gömbös miniszterelnök nyilvánosságra hozta a nemzeti munkatervet A miniszterelnök minden magyart a terv megvalósításának támoga­tására hív fel — A munkaterv 95 pontban leszögezi a kormány által megszabott irányelveket „A magyar kormány $a5yt helyez a kisebbségi jogok felles érvényesítésére" Budapest, október 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap este nyilvánosságra került a Gömbös-kormány nemzeti munkaterve. 32 oldalas füzetben jelent meg a nemzeti munkaterv 95 pontja, amelyet több százezer példányban terjeszte­nek. Gömbös miniszterelnök a nemzeti munka- tervet tartalmazó füzet bevezetésében el­mondja, hogy a munkatervnek két része van, az egyik rész az azonnali intézkedése­ket, a másik rész pedig a távolabbi felada­tok célkitűzéseit foglalja magában. Célom — mondja a miniszterelnök — a munkaterv széles körödben való ismertetésével az, hogy a magyar közvélemény ismerje meg az uj kormány célkitűzéseit. Nagy súlyt he­lyezek a kormány és a közvélemény biza­lomteljes együttműködésére és minden ma­gyart, pártra és osztályra, továbbá feleke­zeti való tekintet nélkül a terv megvalósi- tásának támogatására hívom fel. A munkaterv 12 részre és 95 pontra osz­lik. Az első rés-z 1—3 pontig a bel- és kül­politikával foglalkozik. A belpolitikát illető­leg a kormány célja a nemzet megerősítése, az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel mindez csak a füg­getlen nemzeti állam keretén belül valósít­ható meg, a kormány a külpolitika közvet­len feladatául az öncélú nemzeti állam ki­építését tekinti. A külpolitikában a ^or­mány biztosítani kívánja a nemzetnek azt a szerepet, amit múltjánál, földrajzi fekvésé­nél és történelmi hivatásánál fogva joggal követelhet magának. Miniden békés eszköz­zel arra törekszik, hogy a békeszerződések a jog és az igazságosság szellemében revízió alá vétessenek. A kormány súlyt helyez a kisebbségi jogok teljes érvényesítésére és nem zárkózik el a dunai államok együtt­működése elől. A második rész a 4—20 pontig a választó­jog reformjával, az egyéni szabadság elvé­nek biztosításával, a társadalmi egyesületek összevonásával, a közigazgatás reformjával, a tisztviselői és nyugdíjügyek rendezésével, az álláslialmozások megszüntetésével, a ki­sebb állások szaporításával és az összefér­hetetlenség kérdésével foglalkozik. A vá­lasztójog reformját a kormány a titkosság elvének érvényesítése mellett viszi keresz­tül. A harmadik rész az állami pénzügyekkel foglalkozik és a 21—22 pontokban felöleli a pengő értékállandóságának biztosítását és az aranyfedezeti rendszer fenntartását, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának biz­tosítását, a közterhek arányosítását és végül a szigorú adómorál bevezetését illető kor­mányintézkedéseket. A negyedik rész a 23—33 pontokban általá­ban az igazságszolgáltatás reformjával foglalko­zik nemzet- és gazdaságvédelmi szempontból. A termelési po'üföa Az ötödik rész a termelési politikát öleli fel a 34—46 pontokban. A kormány fenntartani és megerősíteni kívánja á nemzeti kapitalista ter­melést, annak folytonosságát bizíositani. A kor­mány termelési politikájának vezető' gondolata, hogy a termelést minél olcsóbbá és eredménye­sebbé tegye. Egyrészt kezdeményezi a nagy tö­megek megélhetését biztositó termelési ágakat, másrészt a már meglévőket támogatja és erő­siti. A vámpolitikában a kormány a nemzet ér­dekeit veszi figyelembe. Ami a szociálpolitikai kérdéseket illeti, szükséges a társadalombizto­sítás reformja. A munkaközvetítés kérdését is a kormány véglegesen rendezi. A kormány mun­kát és nem segélyt ad a munkanélkülieknek. A nemzeti munkaterv hatodik része a 47—54 pontokban a mezőgazdasági birtokpolitikával, telepítéssel, vízügyekkel foglalkozik. A hitbi­zományi rendszert korrektivunvoknak vetik alá, kiterjesztve a rendszert a kis- és középbirtokra is. A kormány a falu megerősítését a hitelszö­vetkezetek kiépítésével reméli elérni. A hetedik rész az 55—60 pontokban az ipar­politikával, a gyáripar és a kézmüiper megerő­sítésének kérdésével pMri'’l1ro,rS1<'. A nyolcadik rész a 61—74 pontokban a ke­reskedelempolitikával foglalkozik. A kormány az egészséges kereskedelem támogatására tö­rekszik és hangsúlyozottan nagy súlyt helyez az idegenforgalom fejlesztésére. A külkereske­delmi politikát elsősorban a felvevő piacok megszerzésére kívánja beállítani. Féltő gonddal vigyáz a magyar termelés jó hírnevére. Az út­építések és az úthálózatok fejlesztése terén is reformokat léptet életbe. A légiforgalmat a kor­mány fejleszti és azt fokozottab mértékben használja ki. A kilencedik rész a 75—83. pontokban a hi­telpolitikával és a hitelellátás javításával, a belső tőkeképződés elősegítésével, a küladósá- gok rendezésével és a külföldi hitelek ellenőrzé­sével foglalkozik. A tizedik rész a 84—91. pontokban a kultúr­politikával, a felekezeti béke fenntartásával, a lelki és erkölcsi válság leküzdésével, iskolapo­litikával, néptestneveléssel és a középiskolai re­formmal foglalkozik. A 11. rész a 92—93. pontokban a nemzetvé­delem kérdését, a hadirokkantak, özvegyek, frontharcosok szociális helyzetének kérdését tárgyalja. Berlin, október 26. Tegnapi számiunkban röviden jelentettük, hogy a lipcsei állaim bíró­ság Ítéletet hozott a német birodalom és Po­roszország pőrében, amely a julius 20-án ki­adott elnöki rendelet, az addigi porosz ál­lam minisztérium eltávolítása és a birodalmi biztos kinevezése körül forgott. Jelentettük, hogy a lipcsei bíróság praktikus szempont­ból igazat adott Hiudenburg köztársasági el­nöknek és Papén birodalmi biztossá való ki­nevezését alkotmányosnak találta. A vég­rehajtó hatalom tehát Papent illeti meg, de a bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a legisziativ hatalom nem szállt át a birodalmi biztosra. Ez azt jelen ti, hogy az úgynevezett birodalmi tanácsban, ahol valamennyi német állam megfelelő arányban képviselve van, nem Papén emberei, hanem a régi porosz kor­mány emberei képviselik Poroszországot- Praktikus szempontból a határozat e másik részének a jelen pillanatban nincs nagy je­lentősége, mégis alkalmas volt arra, hogy a lipcsei döntést a régi porosz kormány a saját előnyére magyarázza és egy tegnapi ülésén kijelentse, hogy a lipcsei bíróság szerint a legisziativ hatalom továbbra is a Braun-kormány kezében van, ez a kor­mány tehát nem, szűnt meg létezni. Az államibiróság bizonytalan ítélete tehát újabb óriási belpolitikai bonyodalmat oko­zott Németországiban. Poroszországnak a jelen pillanatban két törvényes kormánya van: a végrehajtó hatalmat gyakorló birodalmi biztos kormánya, amelynek a rend és a nyu­galom helyreállítása érdekében alkotmányo­san is joga van uralkodni s valamennyi hi­vatalnok és állami apparátus neki tartozik felelősséggel s a legisziativ hatalmat gya­korló régi Braun-kormány, amelynek felada­ta, hogy Poroszországot a birodalmi tanács­ban és minden más közös birodalmi fórum előtt képviselje, a porosz nép érdekeire vi­gyázzon és az alkotmányellenes törvények meghozatalát meggátolja. A régi Braiun-korimány ujraföléiesztésének a jelen pillanatban nincs jelentősége, de a jövőben könnyen jelentősége lehet. Mint is­meretes, a német alkotmány kérdésében a hrrodalmi tanács dönt, amelybe minden A befejező 12. rész a 94—95. pontokban a népegészségüggyel foglalkozik. Be4eje*ésüi Gömbös miniszterelnök hang­súlyozza, hogy ez a munkaterv, mint min­den program, csak annyit ér, amennyit meg tudnak belőle valósítani. Erős az elhatáro­zásunk — úgymond — hogy célkitűzésein­ket szem előtt tartva a nemzeti munkater- vet tervszerű munkával a nemzet javára mielőbb valóra váltsuk. A munkatenret általános rokonszenv fogadta Budapest, október 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Gömbös Gyula miniszterelnök az Uj Nemzedék mai számában nyilatkozott a nemzeti munkaterv végrehajtásáról. Hangsúlyozta, hogy csak az irányelveket állapította meg, ami nem tar­talmaz konkrétumokat a végrehajtásra vo­natkozólag. Az egyes pontok alapján a szak- miniszterek teszik meg a konkrét megoldá­sok,ra vonatkozó Intézkedéseket. Lehetsé­német állam megfelelő arányszámban kép­viselőket küld. Papeimek az volt a szándéka, hogy a né­met alkotmány megváltoztatását ebben a birodalmi tanácsban erőszakolja ki, amit könnyen elérhetett volna, ha Poroszország nevében delegátusokat küldhetett volna ebbe a tanácsba. A leipcigi döntés után a birodalmi tanács­ba nem Papén az effektiv hatalmat gyakor­ló porosz birodalmi biztos, hanem a legisz­iativ jog birtokában lévő Braun-kormány küldi a porosz delegátusokat, akik bizonyá­ra meg fogják gátolni, hogy Papén terve megvalósuljon. A birodalmi tanácsnak hat­vanhat tagja van, ebből Poroszország huszon­hatot delegál. Baden három, Hamburg és Hessen kettő-kettő, Lübeck, Lippe és Schaumburg-Lippe egy-egy delegátusa föl­tétlenül Braun-kormány mellett foglal állást, úgyhogy a Papen-ellenes frontnak máris harmincöt tagja van a birodalmi tanácsban s ehhez a frontihoz hozzá lehet számítani Ba­jorország tiz képviselőjét is. A birodalmi ta­nácsot Hindenburg nem oszlathatja föl és a lipcsei bíróság döntése után azon sem vál­toztathat többé, bogy a tanácsba a Braun- kormány küldi képviselőit és nem a Papen- kormány. A régi porosz kormány megkezdi munkáját Berlin, október 26. A lipcsei bíróság teg­napi döntése után a régi porosz kormány is­mét legálisan megkezdte működését. Braun vezetése alatt a volt miniszterek a népjóléti minisztérium palotájában ma délelőtt ülést tartottak, amelyen megbeszélték, hogy a lip- turtózkodni fog az elhamarkodott lépésektől, tesznek. A Bmun-kormányhoz közelálló kö­rök véleménye szerint a volt porosz kormány tartózkodni fo gaz elkanuarkodott lépéseiktől. Papén köreiben hangsúlyozzák, hogy az ál- lambiróság döntése a végrehajtó hatalmat a birodalmi biztos számára biztosította, azaz Papén jogosan rendelkezik valamennyi ható­sággal és hivatalnokkal. Papén természete­sen továbbra is használni fogja azt a teljha­talmat, amellyel a bíróság felruházta. A régi porosz kormány funkciói kizárólag legisziativ térre szoTitkuznak, azaz Poroszország kép­Csizi Júd-Brúm Gyógyvíz Érelmeszesedésnél, Neurastheniánál, Vérszegén y ségnél kiváló gyógyhatású. Otthoni ivókúra használati utasítását készséggel küldi a üfürdöigazgatóság, Ciz-ZKupele. ges, hogy az egyes pontokból tiz vagy több törvényjavaslat és rendelet is lesz. A ma délelőtti Sajtó közléseiből különben megállapítható, hogy a nemzeti munkater­vet a politikusok és a közvélemény nagy rokonszenwel fogadta. A magyar képvíselöház ülése Budapest, október 26. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A képiveelőház ma formális ülést tartott. A napirend előtt több miniszteri bejelentés történt. Majd Fábián Béla demokrata képviselő szólalt fel, aki támadta a kormányt a legújabb adóemelés miatt, amit az inségakció érdekében vezetett be. Imrédy pénzügyminiszter nyomban válaszolt Fábiánnak. Elismeri, hogy a nemzet a teher­viselés határának szélére érkezett, azonban oly nagy a nyomorgók száma, hogy még ezt az adót is el kell viselnie a városi lakosság­nak. Ezután Weltner Jakab szociáldemokrata képvi­selő szólalt fel, aki tiltakozott a Népszavának nyolc napra történt betiltása ellen. Ezután Korody Katona János felhívta a kor­mány figyelmét a jugoszláv sajtóban megjelent Magyarorezág-ellenes támadásokra és uszítá­sokra. Megállapítja a vádak valótlanságát, majd a horvátországi események jelentőségét fejte­geti, amelyek figyelemmel kisérondők a béke- revizióra irányuló törekvések szempontjából. viseletére a különböző birodalmi fórumok előtt. A helyzet mindenesetre bonyolult és a lakosságot még jobban el fogja idegenifceni a ir/ai állapotoktól. Az egyik déli lap értesülése szerint Bröun miniszterelnök mindenekelőtt a köztársasági elnököt akarja meglátogatni, hogy vele ta­nácskozzék a helyzetről. Ezt a hirt más for­rásból egyelőre nem erősítették meg. Braun első kommünikéje Berlin, október 26. A porosz államminisz­terek hivatala a következő nyilatkozatot ad­ta ki: „A porosz államminisztérium ma délelőtt Braun dr. miniszterelnök elnöklete alatt ka­binettanácskozást tartott. A megbeszéléseken valamennyi miniszter résztvett. Poroszország lipcsei képviselője beszámolt a lipcsei porról és az állambiróság tárgyalásairól. A miniszte­rek részletesen megtárgyalták az ítélet utáni helyzetet. Braun miniszterelnök a miniszté­rium egységes nézeteként megállapitoíta, hogy az államminisztérium az áilamibiróság döntését mértékadónak ismerte el és olyan­nak, amelynek alapján megtörténhetik a vár- va-várt politikai kibontakozás. Az állammi- nisztériumnak ezután nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy betöltse azt a hatáskört, amellyel a lipcsei döntés felruházta. Az ál- lamimínisztérium igyekezni fog hatáskörét lehetőleg súrlódások nélkül és az együttmű­ködés szellemében betölteni. Az állammi- nisztériumot egyedül a birodalom és Porosz- ország érdekei vezetik. Braun miniszterelnök ma délután a népjóléti minisztérium nagy­termében nyilatkozni fog a sajtónak.4* Papenék állásponttá Berlin, október 26. A Deutsche Allgemeine Zeitung ismerteti* a birodalmi kormány ál­láspontját a lipcsei Ítélettel kapcsolatban. A lap szerint illetékes kormánykörökben a helyzetet kedden este rendkívül komolynak minősítették. Az Ítélet újabb rendetlenséget teremtett. Az egyetlen megoldás az, hogy a porosz tartománygyülés a közeljövőben mi­niszterelnököt választ. Az uj miniszterelnök­nek természetesen olyasvalakinek kell len­nie, aki garantálja a rend fenntartását és a birodalommal való jóviszony megőrzését. A porosz politika nem üthet el a birodalmi po­litikától. Ha az egységet valami megzavarja, akkor a birodalom belső békéje ismét felbo­rul. A jövő a régi porosz kormány magatar­tásátél füge-. Pofüiersiágban két alHiiányos, de egymás ellen dolgozó kormány működik A német káosz a tetőpontra hágott - A lipcsei Ítélet következményei A Braun-kormány ma délelőtt rendes minisztertanácsot tartott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom