Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-13 / 234. (3047.) szám
6 1998 ofrtojfoftr 13, Hlmoperatörörökkel a Magas Tátrában Filmfelvételek 2000 méter magasságban — Amikor a hegymászó 40 métert zuhan le a jégfalról — A Tátra szépségei és a Szepesség műkincsei 1600 méteres filmen — A teleobjektív kilométeres távolságról veszi fel a szepesi várat és a dobsinai jégbarlang előtt elterülő völgy pompás szépségét Késmárk, október havában. Néhány héten át érdekes karaván járta be a Magas Tátra hegyi világát és a Szepesség városait. Hatalmas apparátussokkal és sz<tat-lvokkal megrakott autó futott be a szepesi városokba, a Tátrában pedig öszvérek hátára rakodva juttatták el a völgyéken és a hegyek oldalán át a hegy-csúcsokra ezt a felszerelést: a Kárp áfcogy es ü l’ot megbízásából ia berlini Deutsche Kuitiiriilm-Produktion 1600 méteres filmet készített a Magas Tátra termesze' c népségeiről és a Szepesség gazdag műkincseiről. Kari Hiibiger, az ismert némeí filmoperatőr készítette Apttseh Ernőnek, a Deutsche K u-llurfilm Produklion üzemig,azgiatójának segítségével a felvételeket, ugyanazon a Hil- biber, akinek munkáját már számtalan aUpin ‘film dicsérd és aki a Zeppelin első útjáról csinálta az egész világot bejárt so-k ezer méteres filmet. A Magas Tátra hegyvilágának egész csodás pompája ragyogó őszi napsütésben tárult a filmexpedició tagjai elé és az operatőrök nem győzték eléggé dicsérni azt a kápráza-1 xos szépségei, amelyet ez az érdekes és szinte egyedülálló hegyvilág a maga ezernyi változatosságában és megragadó sokoldalúságában nyújt. Csodálkoztak rajta, hogy még egyetlen film vállalat se választotta ki ezt a ragyogó környezetet arra, hogy a Tátrát valamely cseiekmiómyes íilm szinhellyévé tegye. Ennek bizonyára az az oka, hogy a nagy filmv álla latok rendezői előtt még ismeretlen ■az a számtalan adottság és lehetőség, amelyet a Magas Tátra a íilm számára nyújt. Valószínű, hogy ez a most elkészült film, amely művészi tökéletességgel és kiváló rendezésben visz a Tátrán és a Szaposségeu végig, fel fogja kelteni a filmrendezők figyelmét is s kétségtelenül nagy propagiandaérléko mel- Jelt ilyen szempontból is hasznára lesz a Magas Tátrának. Kora hajnalban, amikor a nap első sugarai aranyozták be a Tátra égben yuló csuszáit, amikor még harmatosak voltak a zöld fenyők, mikor az erdő madarai még alig ébredezlek. indult el a filmexpedició útijára, hogy filmre rögzítse a Tátrának ezt vagy azt a táját. Csorbától a Javorináig minden figyelemreméltó része a Tátrának filmre került és Demsokára Látható lesz Németországban. Magyarországon. Ausztriában, Csehszlovákiában, de távolabbi országok mozgó színháza i- ban is. Az ember nem is hinné, hogy mennyi nehézség leküzdésévé! jár egy ilyen hegyi filmnek az elkészítése, mennyi alpinisztikus készség, hegymászó tudás kell ahhoz, hogy a hegyek belsejében kiválasszák és elérjék azokat a magaslati helyeket, ahonnan a felvételeket a legjobban el lehet készíteni és ahol az apparátusokat a legveszélyteleneb- biil fel lehet állítani. A tanácskozások és megbeszélések egész so-ra előzött meg egy- egy felvételt a Zöldtó völgyében, a Poprádi tó fölött fenséges komorságban kimagasló csúcsokon, a lengyel nyergen, vagy a men- gusfalvi völgyben, mert nem csupán a hely kiválasztása volt fontos, hanem az időjárás 'is. Amikor a legragyogóbb napsugárözönben Tűröd lek a hegyek, akkor Hiibiger, az operatőr kijelentette, hogy még várni kell, mert. a nap iránya lehetetlenné teszi a filmezést- És ' sokszor napokig is várni kellett a hegyekben, amiig egy-egy orom kibontakozott a ' körülötte úszó fehér felhőrengctegből, amíg elérkezett az a néhány perc, amire egy ' felvételre az operatőrnek szüksége van. De akkor olyan látványban volt része annak, 'aki belenézhetett a felvevőgén lencséjébe, 'amilyet addig elképzelni se tudott. Nap ró I- 'napra látjuk itit magunk előtt a Tátra varázslatos szépségeit, de igazán látni ezek a film- operatőrök tanítottak meg bennünket, akik 'mindig újabb beállításokat, újabb lehetőségeket fedeztek fel és akik miég szebbé, miég Vonzóbbá, még érdekesebbé al akitettáik ál az 'eléjük táruló természet vonzó szépségeit ' Guhr Mihály dr. főorvos, a Kárpát-egyesület elnöke és Hefty Gyula Andor tanár, a Kárpáté gyesütet főtitkára jelöl léik ki azokat az objektumokat, amelyeknek filmre kellett kerülni, Böckl Frigyes berlini mérnök pe- d'g, aki karlnihiai e ülőíüldjéről hozta magával a hegyek szere tétéit és a Magas Tátrát második hegyi hazájának választotta, vezette az operatőröket e hegyek belsejében. Polnisoh Aladár mérnökkel, Fetső-Hágá bérlőjével:, az ismert alpinistával együtt mászták meg a Tátra egyik kimagasló tornyát a fi 1 miéi vételek céljain a: a tátrai film be fogja mutatni, hogyan kell igazán és helyesen hegy et mászni és igy szemléltető módon fogja a fűim nézőit az alpinizmus titkaiba bevezetni. Hogy ez nem volt egészen veszélytelen vállalkozás, azt láttuk akkor, amidőn líöckl mérnök negyven méternyire zuhant le az egyik veszedelmes jégfalról. Hetvem- három lépcsőt kellett a jégbe vájnia, hogy feljuthasson a torony tetejére és amikor ismét lefelé halladt, megcsúszott a jégfalon és zuhant lefelé. Szerencséjére meg tudott kapaszkodni az egyik kiálló sziklában és igy a fején, a kezein és a jobb combján szenvedett sérülések4 árán megmenekült a nagyobb szerencsétlenségtől, amely könnyen végzetessé válhatott volna. Az a dermedt ijedtség, amelyet ez az esemény természetszerűleg kiváltott, azonban nem tarthatta vissza a filmexpedició tagjait attól, hogy munkájukat tovább folytassák és Böckl mérnök Polniedh mérnökkel harmadnapra rá ismét egy másik hegycsúcsot mászott meg, hogy az igazi, hamisítatlan, szabályszerű hegymászást filmen bemutassák. És itt, a mengusfaJvi völgyben, ahol egy ki- áló sziklafalról dolgoztaik az operatőrök, mig mi, akik kisértük őket, egy kevéssel lejjebb kinyúló sziklafalról követtük látcsövünkkel a merész , de biztosan és precízen dolgozó hegymászókat, következett be az a másik esemény, amely ismét elébümk tárta a hegyekbe rejlő veszedelmeket. A két hegymászó az egyik mély horhosban, mint annakidején már röviden jelentettük is, lezuhant turisták holmijait találta meg, amelyeket a széli, az eső és az időjárás többi viszontagságai már nagyon megviseltek. A7, elszakadt hátizsák, a női félcipő, a rozsdás edényeik, amelyek egy Takáson hevertek. bár holt tárgyak voltak, mégis beszédesen érzékelte Ítéli azt a tragédiát, amelynek a holmik tulajdonosai áldozatává váltak. Igen sokan indulnak el a hegyek belsejébe, anélkül, hogy valaha is a Tátrában jártak volna, anélkül, hogy vezetőt vennének miaguk mellé és ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi években ennyi halálos szerencsétlenségnek kellett a Tátrából hírét adni. Mert a Magas Tátrában vannak kényelmes turistautak, amelyek a hegyekre is felvezetnek, ma már például csak hosszabb és kitartó gyaloglás kell ahhoz, hogy feljussunk a Tengerszem- csúcsra, a Fehértócsucsra, a zöltavi csúcsra, a lengyel nyeregre, az Osztervára, vagy a szalóki csúcsra, de viszont van számtalan olyan hegyorom, törmelékekkel telt hegyoldal, amelyekre csak kimondott alpinista mehet fel, amelyekhez mászás és kötél és az ismeretlen számára vezető szükséges. Ezt nem veszik sokan figyelembe, akik a Tátrába jönnek és abban a tudatban, hogy már másutt veszedelmesebbnek látszó hegyeket másztak meg, vezető nélkül indulnak él. Egy elcsúszás, egy rossz lépés, a mii ezeken a terepeken könnyen előfordulhat és a merész idegen máris zuhan lefelé, bőgj’’ sok esetben ott végezze, ahol a filmexpediició tagjai által talált holmik tulajdonosai: a végzetes és fel1 tar’tózfhatatian halálba. Ezért szükséges, hogy mindenki, aki először jön a Tátrába, előbb tájékozódjék, nehogy úgy járjon, mint az az úri asszony, aki a kávéház ter- rasszá-n kijelentette, hogy „uzsonna után égy kicsit felmegyek arra a hegyre ni, hiszen egész közel van.“ Hiszen igaz, szép nyári és őszi napokon, mikor a tátrai begyek f ölé valószínűtlen ül kék ég borúi és amikor a nap sugarai minden vonalat élesen megvilágítanak, nagyon közelinek látszanak ezek a hegyek s szinte kézzelfoghatóan közel vannak a csúcsok, de azért az u ni asszony .kijelentését mégi3 vidám kacaj kisérte. A nevetségesség öl, mondja egy közmondás, de még jobban az olyan szerencsétlenség, amelyet a tátrai hegyekben a tapasztalatlan turisták .könnyelműsége okoz. Sokszor kétezer méter mgass,ágból kellett ,a filmfelvételekét eszközölni és néha kétszer is fel kelleti menni egy-egy hegycsúcsra az egész felszereléssel, öszvérrel, hogy egy kiszemelt tájat meg lehessen rög zi leni. Voltak odyan helyzetek is, amikor csak igen távolról lehetett a felvételt elkészíteni, ilyenlkoT nagyszerű szolgálatokat tett a legmodernebb teleobjektív, amelyet Hiibiger operatőr magával hozott, mert ezzel nagy távolságokról is lehet tájakat és eseményeket filmezni. A Szepesség híres várát például, amelyhez annyi dicső és érdekes történelmi emlék fűződik, több kilométernyi távolságról áhította be az operatőr és nem volt (kevesebb hait kilométernél az a távolság se, amelyben a dobsánál jégbarlang bejáratától a Sztracena-völ- gyet vette fel. Magában a jégbarlangban mag- n-ezitfáklvakkal dolgoztunk, amelyek kísérteties fényt vetettek a hatalmas kiterjedésű, fantasztikus formájú jógoszílopokra. A csöndes Lőcsén, akel szinte lépésnol- lépésre mutatkoznak történelmi emlékek és értékes művészi dokumentumok, a film expedíció természetesen nagy feltűnést 'keltett és egész tömeg kisért bennünket a városházától a Jakab-temploimhoz, a Thurzó-házhoz és a Szepesi Hitelbank házának művészi nevezetességű udvarához. Az emberek érdeklődése itt is. Késmárkon is, ahol az evangélikus fatemplom, a Thököly-vár és a városháza kerültek filmre, meg Poprádon is, ahol A szeplő eléktelenUi a legszebb női arcot, azért használjon » J u n © “ krémet, használata után arca üde és bársonysima lesz. Megrendelhető Dr. Flittncr J. gyógyszertárában. 1 tégely „Juno“ krém 10.— Kő, 1 „jDno“ szappan 6.— Kő. Banská Bystrica. különösen a káirpátegyesületi muzeum és a harangtorony ragadták meg az operatőrök figyelmét, megkönnyitette a filmezés munkáját, mert miinél mozgalmasabb és népesebb felvételeket kívántunk .készíteni, hogy a film a szepességi városok életét is érzékeltesse. És nagyon érdekes része lesz a filmnek az, amely a szepességi németek népviseletét mutatja be, ezek a felvételek Maiduron készüllek, ahol valóságos kis népünnepélyt rendezett a község tanítója a filimexpedició kedvéért. A tátrai és szepességi film hámom részben fog a nézők elé kerülni- Egyik formájában az egész 1600 méter fog futni, egy másik, mintegy 800 méteres rész a hegyek világát és a hegymászást fogja bemutatni, míg mintegy 400 métert a mozik a tulajdonképpeni műsor előtt fognak leperegíetni. Nemény Vilmos dr. KOMMENTÁROK GYANÚS! Amikor Ivar Kreuger öngyilkos lett, még nem gyanakodhattunk. Azt gondoltuk: a világkrízis s valami zavar van a világgazdaság gépezetében, csak üzemzavar, néhány ügyes szakember majd kijavítja. Sajnáltuk a szép svéd kapitalistát s bántott, hogy ismét vesztettünk Amerikával szemben, mert a mi kapitalizmusunk büszkesége, az, akit kevélyen mutogattunk Amerikának is, gyengének bizonyult s az első volt, aki máról-holnapra tönkrement. A legnagyobb európai vagyonok egyike szétpattant, mint a szappanbuborék, pedig azt gondoltuk, hogy a nagytőke az egyetlen dolog, ami nem szappanbuborék. (Ma már tudjuk, hogy leginkább a nagytőke az.) Amikor Ivar Kreugerröl a hálátlan utókor bebizonyította, hogy szélhámos volt, még mindig nem gyanakodhattunk. Azt gondoltuk: véletlen. Ez a gazember, ez a Kreuger betolakodott a nagytőke tisztes világába, ahol csupa kivételes tehetségű, energiájú és jelie- mü ember ül, akiket sorra homlokon csókolt Merkúr isten; s ámbár ez a Kreuger ideig- óráig az orránál tudta vezetni az emberiséget, beleértve a bankokat is, az igazság hamarosan kisült s Kreugext írtől ér te a végzet. Kibékültünk vele, mert a végzet romantikus formában jelentkezett nála s az öngyilkosság tragikus gesztusa kiengesztelt. Kreuger halála után már két részre osztottuk a nagykapitalistákat. Vannak olyanok, mondottuk, akik nem vétenek az uralmon levő polgári morál relativen igazságosé bizonyára kiegyensúlyozott tételei ellen, ezek a becsületes kapitalisták; s vannak olyanok, akik nemcsak egy felsőbb- rendű igazság és morál szempontjából követnek el hibát, ha óriási vagyonokat akkumulálnak, hanem manőverezéseik alatt a meglevő törvénykönyvek paragrafusait sem tartják tiszteletben s mindenképpen, még a legkon- vencionálisabb igazságosság alapján is vagyont és bűnöket halmoznak. Ezek a szélhámos kapitalistáik. Osztályoztunk — s a Lóévén ste in ekre, CasiigLionikra, vagy a tizennyolcadik század francia és angol csalárd bankáraira gondoltunk. De még nem mertük hinni, hogy a nagyipari kapitányok, akiket a fehéremkor tehetsége és energiája mintaképeinek tartottunk és dédelgettük, becézget- tük őket, mint a drágaköveket, minden esetben, nem szoktak túlzott jelentőséget tulajdonítani a törvénykönyveknek s úgy dolgoznak, olyan erkölcsi alapokkal, ahogy jónak látják s ahogy a siker megkívánja. A dolog most kezd gyanús lenni, amikor egy másik Kreugerröl kitűnt, hogy szintén szélihámoskodott. Ez a Kreuger — Sámuel In suli — a mi európai Kreu gémüknél sokkal hatalmasabb és sokkal jelentősebb személyiség volt. Public Utilities nevű vállalata ötezer amerikai nagy és középnagy városnak közüzemeit a kezében tartotta, tehát, csupa olyan vállalkozást. — világítást, fűtést, közlekedést, ★ ★ ★ vizüzemet, malmokat, vágóhidakat —, amelyek elsőrendű szükségleti cikkekkel láttak el körülbelül ötvenmillió embert. Insull nem volt olcsó fiú s Amerika szocialistái gyakran a szemére vetették, hogy a villanyi például tizenötször annyiért árui ja, mint amennyi az előállítási ára. De a prosperityben az ame~i- kaiak játszi könnyedséggel elviselték ezeket az árakat, sót büszkék voltak az ügyesen reklámozott nagystilüséggel dolgozó Insull-ra, Edison egykori titkárára, Edison találmányainak üzleti menezserére, akinek legalább any- nyi érdeme volt a modern civilizáció alapelv- szerü kellékeinek, a villanynak, a mozinak, a telefonnak népszerűsítésében, mint Edisonnak, aki kitalálta őket. A feltalálás elvégre nem amerikai specialitás s Európa legalább annyit végzett ezen a téren, mint Amerika, De a találmányokat népszerűsíteni, civilizációkat és hatalmat építeni rájuk, ehhez elsősorban Amerika ért és nem Európa, az éhen- halt feltalálók klasszikus hazája. Találmányokat népszerűsíteni és felhasználni oedig elsőnek Insull tudott. Az ő stílusát követi mindenki. A prosperity éveiben az Insulí-km- szern vagyonát négy milliárd dollárra becsülték, körülbelül akkora összegre, amennyivel Csehszlovákia közgazdaságát egyetlen fillér adó és más állami jövedelem nélkül húsz évig egyensúlyban lehetne tartani s a köz- tisztviselők fizetését nem kellene leszállítani! Szó, ami szó: Insull neve ott ragyogott Rockefeller, Morgan, Edison és Ford neve mellett. Az amerikaiak úgy tekintettek rá. mint az amerikai erények legszebb mintaképére, a puritán nagykapitalistára, aki a légynek sem árt, csak éppen milliárd okát gyűjt. Nos, — végzzünk röviden —■ az Insull konszern összeomlott. A négy milliárd dollár szappanbuboréknak bizonyult. A letört Public Utilities könyveinek átvizsgálásánál pedig kitűnt, hogy Sámuel Insull és öccse évek, sőt évtizedek óta a lehető legcsalárdabb módon gazdálkodtak, konszernjüket hamis alapokra, blöff ökre építették és csalások1,:'1, gazemberséggel tartották fönn. Lelkűket gigantikus arányú bűnök terhelik. Az amerikai hatóságok kiadták az elfogató parancsot a hetven- három éves Sámuel Insull ellen. Bűne: mll- liárdokat lopott és ötvenmillió embert becsapott. Ha Insull is Kreuger volt, akkor kezd gva- nussá válni valamennyi „ipari kapitány". Ki tudja, mi van mögöttük? Csillaguk ma ragyog, személyüket tisztelet és csodálat övezi, de igy volt K reugeruéi és Insullnál is. A krízis szellője föl libben tette a fátylat, ledöntötte a könnyű papinmasé-f aszádokat s megláttuk, mi van a lctilszin mögött. A gyanú erősödik. Még egy-két Kreuger és Insull e kénytelenek vagyunk belátni, hogy valamennyi milliárdos vagyon, büszke pénzkapitányság nemcsak világnézeti alapon, de a meglevő törvénykönyvek alapján is bűnben fogant és elvetendő dolog. Savaiké Pál
