Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-01 / 199. (3012.) szám

Í9S2 &z&ptetmb&r 1, cefrtőrtgfc.

BENES BUDAPESTI ARCA

Ma: R. VOZÁRY ALADÁR (Munkács)

Egyre gyűlnek a terhelő bizonyítékok a letartóztatott kassai volt bankigazgató ellen

Megállapítást nyert, hogy az igazgató olyan cégnek is folyósított százezer koronás kölcsönt, amely cég a valóságban nem is létezik

A budapesti &z Újság (mely sávesen vette annak idején, hogy Tisza István gróf lapjának ismerte a magyar közvélemény) egy idő, körülbelül másfél év óta —• úgy látszik — Prágával kíván szorosabb nexust kötni.

Az Újság Szlovonszkóba és Ruszinszkóba történt kegyes beengedetteége óta bizonyos körülményeknek és vonatkozásoknak jóakaratu elnézésével és teljes elhallgatásával sok csehszlovákiai, főként .prágai hirt közöl. Olyanokat, amelyek túlságosan nem igen érdekelhetik az Újság magyarorezági olvasóközönségét, amelyek azonban alkalmasak arra, hogy csak jó oldalairól mutassák be Prágát, hogy annyiban- a-m ennyiben Prága érdekeit szolgálják. (így pl. nem tudom, hogy olyan nagyon érdeklődést keltett volna Budapesten — Magyarországon a Szokol-kongresszus, amelyre az Újság külön tudósitót küldött ki.) Előttünk, csehszlovákiai magyarok előtt azonban gyanús föl tűnést keltett ez, illetve az, hogy viszont ugyanakkor rólunk, magyarokról, a mi magyar életünkről soha egyetlen közleményé sem szólott Tisza István gróf volt lapjának, pedig úgy gondolom, hogy a mi sorsunk érdekli a magyarországi olvasókat. (Nagyon kikivánkozik belőlem annak megállapítása, hogy nincs egyetlen cseh lap sem, amely — ha csak alkalom és aktualitás van rá — ne foglalkozna a békési szlovákokkal, azok helyzetével, nemzeti vonatkozásaival, pedig a csehszlovákiai magyarok és a békési szlovákok s azok vonatkozásai közt — Budapest és Prága szerepét tekintve — nagy különbség van!)

Az Újság legutóbbi vasárnapi számának első ■oldalán (ott, ahol a „Szent Harpagon" s az „Apa és fiú" írások szoktak lenni) egy hatalmas cikk jelent meg, amelynek cime: „Beszélgetés Benes Eduard dr. csehszlovák külügyminiszterrel a világgazdasági válságról, a Dunai- Államok együttműködéséről és a magyar— csehszlovák viszonyról."

Valószínűnek tartom, hogy a cikknek hivatalos és megfelelő visszhangja lesz a csehszlovákiai magyarság politikai vezetői részéről, mégis legyen szabad azzal kapcsolatban az én egyszerű és szerény megjegyzéseimnek is kifejezést adni.

*

Ágai Béla van aláírva a Benes-interju cikknek. Bevezetése olyan, amely azt a látszatot kelti, hogy misem könnyebb, mint Beneshez bejutni, Benessel egy kis bizalmas beszélgetésre leülni egy újságírónak, hogy Ágai Bélának talán nem is volt célja még Prágába menetelekor a Benessel való beszélgetés, de ha már úgyis Prágában járt, fölkereste hát Benes Eduard dr.-t-, „oszt" eldiskurált vele. Persze ez a beállítás a prágai, Benes-féle demokrácia látszatát kelti. Pedig Beneshez bemenni, Benest meginterjúvolni, éppen olyan előkészített, körülményes körülmények között lehet csak, mint más külügyminiszterrel „beszélgetni", — a Benessel való „fesztelen" beszélgetést éppúgy megelőzi a bejelentés, a kérdések előzetes beterjesztése, a válasznak előre való kidolgozása, majd az elkészített cikknek approfoálása, azaz újbóli fölülvizsgálása (cenzúrázása), jóváhagyása, mint ahogy az más államférfiak meginterjúvol ásábói szokásos, méginkább: előirt formalitás. (Persze, minderről az olvasó közönség nem igen tud!)

*

Mindjárt az interjú elején azt mondja Benes, hogy a beszélgetés mindenről folyhat nyíltan és őszintén, csak úgy van értelme a kettőjük közti beszélgetésnek, mert Benes elve (mondja) a teljes nyíltság és őszinteség, összes cselekedeteit és tetteit a teljes nyilvánosság ellenőrzése alá helyezi. — Jó annak, aki ezt igy elhiszi, csak akadjon ilyen naiv olvasó! Mi például tudjuk, hogy a kisantant tanácskozásai, melyeknek epiritus rectora ugyanez a Benes, hermetice zárt ajtók mellett folynak le, azok határozatait a legféltettebben titkolják. És tudjuk azt is, hogy Benes külügyminiszter akkor is, amikor külügyi politikájának részleteiről és eredményeiről vár és kér fölvilágositást s beszámolót a csehszlovák belpolitika, lehetőleg nem áll a nyilvánosság, a parlament elé, hanem inkább csak zárt ajtók mögött tárgyaló, a legszűkebb bizottság előtt szokott megnyilatkozást adni.

*

Benes külügyminiszter azt mondja, hogy most az egész világ bolondokháza. Hasonlattal: egy túlfűtött, már nem egészen ép falu kazán. A kazánt az egyének és nemzetek fokozott életstandard-igénye fiiti. Most mindenki jobban él, mint. a háború előtt. A — háború utáni — nagy vagyonok ingatag alapon való fölépítése és természetszerű összeomlása maguk után vonták a gazdasági válság összes okainak komplexumát.

Van igaza Benes külügyminiszternek, mikor ezt mondja. Mindenki tudja, nemcsak ő, hogy , a világháború után az életigények fokozódtak, v az életstandard növekedett. Hogy Benes ur ezt maga tudja a legjobban, érzi a maga esetében, látja az általa s magának épitett külügyminisztérium pompájában, azt természetesnek találjuk. Igaz az is, hogy a nagy vagyonok ingatag alapon épültek föl, tudhatja ezt Benes külügyminiszter -is. tudjuk mi is. ha körültekintést, te-.

özünk akár csak a csehszlovákiai aj gazdagok sorában.

Aztán a kávénak Brazíliában való tengerbe- öntéeót, a kanadai búzának és gyapotnak elhelyezni nem tudását (micsoda közismert szólamok) említi föl Benes külügyminiszter. Kár volt olyan messzire, tengeren túlra mennie: itt van Szlovenszkó és Ruszinszkó fája, mely sokezer holdon túlérik, amely sokezer vagontétel- számra elrothad s értéktelenné válik. De vájjon ki az oka annak, hogy ez a fa nem mehet át oda a szomszédba, ahol azt megvennék s mi az oka annak, hogy ennek az itteni árubőségnek nincs meg az azelőtti természetes fogyasztási piaca?

A rosszul gombolt mellényt szépen ki kell gombolni s elölről kell kezdeni begombolását!

— mondja Deák Ferencre hivatkozva Benes Eduard dr. — Mondjuk ezt mi is, sokszor ajánlottuk Benes urnák, de éppen ő az, aki nem akarja elhinni, hogy annak idején rosszul gombolták be azt a bizonyos mellényt. Ne csak mondja, hanem kezdje ezt a kigombol ást és újbóli gombolást.

*

„A nemzetük bizonyos meghatározott környezetben élnek. Az a nevetséges elv, hogy a szomszédom háza ég, nem érdekel, mert az enyémet kőfallal vettem körül, régen kudarcot vallott. — A kőfalakat kell elsősorban lebontani, amelyek az egyik nemzetet a másiktól elválasztják."

Jól jegyezzük meg, ezt Benes külügyminiszter ur mondja, aki Középeurópában a legnagyobb falak egyikének legnagyobb építőmestere!

„Azoknak az országoknak tehát, melyeket a természeti erők egymásra utaltak, szorosabb viszonyba kell kerülniük egymással, hogy egymást támogassák és kisegítsék?" --- Kérdés ez, amelyre Benes külügyminiszter ur „úgy van“-t mond, sőt hozzáteszi: „A természeti erők ellen véges emberi erővel küzdeni céltalan, botor és káros dolog."

Úgy mondja, sőt: állítja mindezt Benes külügyminiszter, mintha az ő, az ő kormányzata politikáján nem múlnia az, hogy szorosabb viszonyba kerüljenek, egymást támogassák és kisegítsék a természetű erők által egymásra utalt országok, mintha az ő oldalán sohse cselekedtek volna olyan céltalan, káros, botor dolgot, mely a természeti erők ellen akart volna dolgozni. Pedig egész Szlovenszkó és Ruszinszkó, sőt még Csehország is azt érzi és szenvedi, hogy igenis éppen Benesék voltak azok. akik ennek a természetes, jó szomszédi viszonyok föltételeit fűm igáitok.

Mi úgy emlékszünk, hogy volt idő, mikor Benes ur olyanféle öntelt kijelentést tett, hogy: — Minket nem érint a szomszéd helyzete ...

Az interjúnak legfontosabb szándékú része ezután következik. A feszélytelennek, közvetlennek állított egyszerű beszélgetésben most

— amint a P. M. H. mér beszámolt erről —■ Magyarországra, illetve a Magyarország és Csehszlovákia közti vonatkozásokra, viszonyra terelődik „véletlenül" a beszélgetés.

„1921-ben volt szerencsém elsőizben találkozni a magyar urakkal. Ott részletesen megbeszéltük elgondolásomat a magyar—csehszlovák viszonyról. Az akkor kifejtett elgondolásomon a hosszú tizenkét óv alatt nem változtattam semmit."

Nem tudjuk, hogy mi volt Benes külügyminiszter elgondolása 1921-ben a magyar- csehszlovák viszonyról. De azt tudjuk, hogy azóta az idők és körülmények nagyon meg- változtak, Akkor Benes kül- és belpozioiója in flonibus volt. Akkor még csak az volt az igazság, amit Benes mondott, — akkor még nem volt világkrizis, de volt rajna vidéki megszállás, volt háborús jóvátétel, hadiadósság és még sok minden, ami ma már nagyrészt a múlté. Akkor a cseh- és morvaországi gyárak még nem győztek eleget dolgozni s gyártani, akkor a cseh textil-, parcellán-, üveg-, vas-, cipőipar még nem küzdött gondokkal, akkor még nem volt deficitje az államháztartásnak, akkor még nem volt meg a munkanélküliek félmilliós hadserege Csehszlovákiáiban.

Mii úgy látjuk, hogy azóta nagyot változott a világ kint és bent, Benes ur körül is és még hozzá haladt is a világ. Csak éppen Benes küLügytminiszter torpant meg 1921-es elgondolásánál! Ha pedig megváltozott és haladt a világ, akkor módosulni kellett volna a kényszerítő körülmények miatt Benes miniszter elgondolásának is!

Akkor még Benes külügyminiszter a győztesek közt érezte magát Magyarországgal és a magyarsággal szemben bent és kint. AkkoT még uralkodása teljében volt a kisantant győzelmi s a győzelmet örökre biztosítani akaró benesd ideológiája! Ma csak Benes részére van már meg a kisantant, — mondja a legnagyobb cseh kormánypárt vezetője. És Benes ma nyilatkozatában azt mondja az Újság részére:

„Megegyezés, ahol győző és legyőzött van, elképzelhetetlen, — csak az az alku életképes, melyet mindkét fél méltányos belátás ■alapján köt"

Kassa, augusztus 31. (Kassai seerkeeztőeé- günk telefonjel entéee). Hás a, a letartó z tatásban lévő Zsivnostonsky Uverny Ustav volt igazgatója ügyében az ügyészség folytatja a vizsgálatot, amely egyre újabb bizonyítékokat produkál. Megállapították, hogy Hása az alatt az idő alatt, amíg az intézet igazgatója volt, egyáltalában nem törődött az intézet érdekeivel, százezrek erejéig kölcsönöket folyósított olyan embereknek, akiknek erre semmiféle fedezetük nem volt.

Például Eiderna kassai asztalosmesternek,, aki pár hónappal ezelőtt teljesen tönkrement, fedezet nélkül 15.000 koronás hitelt folyósított, Cvecsek János kassai lakosnak szintén 12.000 koronáé kölcsönt adott anélkül, hogy erre valami fedezetet kapott volna. Azonkívül a vizsgálat adatai között szerepel egy olyan tétel is, amely szerint

Hása 102.000 koronás kölcsönt adott a Wend- ler és Waidmann cégnek, amely cég egyáltalában nem is létezik.

Rektorik Vladimír feljelentése is szerepel az iratok között. Hása azzal az ürüggyel, hogy egy nagy szénbányát fedezett fel Kassa közelében, amelyet ki fog termelni, 15.000 koronás kölcsönt vett fel Rektoriktól s azt ígérte, hogy az összeget később „busásan" fogja megtéríteni. Rektorik kölcsönadta a 15.000 koronát, de sohasem látta viszont és ezért bűnvádi feljelenPrága, augusztus 31. A Vecemi Ceské Slovo jelentése szerint a cseh tudományos akadémia a közeljövőiben terjedelmes müvet fog kiadni a cseh koronázási kincsekről. A könyv a Vencel fejedelem halálának 1929-ben megölt ezeréves jubileumával kapcsolatban lefolytatott tudományos vizsgálat eredményét fogja magában foglalni. Azok a felmerült javaslatok, hogy a cseh koronázási kincseket a múzeumban helyezzék el, ellenzésre találtak, egyrészt, mert nem lennének teljesen biztos helyen, másrészt, mert nem akarják profanizálni árét. De

a Szent Vi(l-dóm Szent Vencel kápolnájában sincsenek teljesen biztonságos helyen.

A modem betörőszerszámok egykönnyen hozzójuik- fórhetnek ott. Az ajtó tölgyfából készült s csak pléh borítja.

Hol s miiben a méltányos belátás Benes külügyminiszter politikája s a kül vonatkozásokban általa vezeti kormányzata részéről?

*

„A mostani sürgős megoldásra váró gazdasági kérdésiek nézetem szerint kell, hogy hátérbe szorítsák a politikai kérdéseket. Elsősorban g^daságilag jöjjünk rendbe!" — mondja Benes külügyminiszter válaszként az újságíró azon megjegyzésére, hogy a magyar közvélemény előtt a magyar—csehszlovák viszony mego 1 dhatásának nemcsak gazdasági, hanem politikai ,hát tere" is van.

Szép, szép, de nem politikai okok idézték-e elő a mostani gazdasági problémákat, a vi- lágkrizist? Azt mondják, hogy az, kinek epebaja van, a karjában érez fájdalmat. Mit kell gyógyítani ez esetben: a kart-e vagy az epét?

Mielőtt a politika ugyannyira megzavarta volna a világot, voltak-e ilyen gazdasági problémák, mint amilyenek most vannak, volt-e ilyen világgazdasági válság?

*

Majd a két ország közti gazdasági, kereskedelmi szerződésnélküli állapotról és problémákról szól Benes külügyminisziter. Azt mondja:

— Székelési zavarok, bélgörcs, puffadtság, gyomorszédülés, izgalmi állapotok, szív idegesség. félelemérzés, bódultság és általános rosszullét esetén a természetes „Ferenc Jószef" keserüviz a gyomor és bélcsatoma tartalmát gyorsan és fájdalom nélkül kiüríti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megköny- nyebbülést szerez. Korunk legkiválóbb orvosai a Ferenc József vizet úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes eredménnyel alkalmazzák. A FERENCZ JÓZSEF keserű víz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható.

Szeptember l.-töl

I a Bal - Palais - Theáter

ÍALHÁMBRA

I

Ij igazgatósága O. Blumenthal igazgató Ej vezetésével megnyitja a téliszezont az ismert komikus, Sigi Hofer vendég- n játékával, Miss Okulta világszenzáció- H val, Avelo Miss Germany szépségki- H rálynövel és 8 további attrakcióval.

H Elsőrendű konzert- és jazz zenekar

Bures - Fisher

h Szabad bemenet! Szabad bemenet! Naponta a közkedvelt Ötórai tea-tánc.

tést tett a volt igazgató ellen. A vizsgálat azt is igazolta, hogy Hása akkor is, amikor már megszűnt az intézet igazgatója lenni, üzleteket kötött az intézet nevében. Hását a mai napon átkieérték az ügyészség fogházába. *

Hót lakatra záródik, amelyek kulcsai különböző közéleti tényezőknél vannak.

Ennek ©okkal inkább színibőlikus, mint gyakorlati jelentősége van. Ezekkel a zárakkal s ezzel az ajtóval a modern betörő hamar elkészülne.

A Szent Vid-dóm kincsei egy másik kápolnában vannak. Egy 200X100X80 centiméteres átmérőjű trezorban őrzik őket. A trezort beépítették a falba s ajtaja négy tonna súlyú. Ugyancsak négy tonna súlyú az az ajtó, amely abba a helyiségbe vezet, amelyben a trezor van. Mindkét ajtó pánoélajtó. Ez a helység, amelyben

a templomikincsek között ott van Szűz Mária fátylának a csücske is,

tizenöt méter magasságiban fékezik s a templomból csigalépcsőn kell oda fölmenni.

„Ez a két állam kell, hogy kiegészítse egymást!"

Kell? — kéne?!! — kellene!

Az újságíró, — a budapesti, a magyar újságíró a „fesztelen, nyílt, őszinte beszélgetés11 lefolyásában és kérdései közt nem szólott egy kérdésről, mely pedig igen természetes, magútól adódó, nagyon aktuális témája lőtt volna annak.

Ágai Béla, — az. aki aláirja a Benes-oik- ket, a beszélgetésben megfeledkezett rólunk. Elfelejtette megkérdezni Benes minisztert, mint a csehszlovák belpolitikának is egyik legelső tényezőjét, rólunk! A ml ügyünk nem érdekelte volna a Benessel beszélt budapesti magyar újságírót? Minket nem tekintett olyan tényezőknek, olyan problémának Ágai Béla, kiknek ügyéről Benest érdemes lett volna megkérdezni? Vagy Ágai Béla nem tudna rólunk? Ez is lehet, hiszen az Ujság-ot olvassa, mely nem ir, mely nem tud (lehet: nem akar tudni) rólunk! Pedig mi egy másik csehszlovákiai politikus, Benes egy kollégája szerint is egy „híd" volnánk! „Hid" Magyarország és Csehszlovákia között, melyen át kell haladnia annak, ki mint oda- áti ideálra jön!

*

Ágai Bélának Benessel folytatott, odaátra szépen feltálalt, talán éppen fel tálalásra is szánt beszélgetésében Benes külügyminiszter ismét olyannak bizonyult, amilyeunek ismerjük: a szép frázisok, a magát reklamirozás, a maga álláspontját egyedül üdvözítőnek feltüntetés, a maga egyoldalúságát, politikai elfogultságát és önzését remekül leplezésnek, sőt másra hárításnak, a maga részéről jóakarat- és szépségmu tatásának (de a valóságban az épp az ellenkezőt tevésnek) mestere.

A magyanoTSági az Ujság-ot olvasó közönségnek megtévesztésére, befolyásolni akarására szántok az interjút. Mi csak azt állapíthat juk meg belőle, hogy egyre több azoknak a magyarországi lapoknak a száma, amelyek rosszul informáltak, felületesen látók, könv- nyen felhasználhatók. Az interjú egyebekben — nem vitt előbbre semmit

Szűz Mária fátylának csücskét a prágai Szent Vid-dómban őrzik

Nincsenek biztonságos helyen a cseh koronázási kincsek