Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-01 / 199. (3012.) szám
6 1932 szeptember 1, esütorttfS, «PB5^MAíGí^*HTIÖ^ —"-aic»aBaBBaai,T|nf 11——— A magyar áldozatkészség magasztos ünnepe lesz a beregszászi magyar internátus alapkőletétele Egy nyugalmazott magyar tanítónő élete munkájával szerzett egész vagyonának odaajándékozásával vetette meg alapját az épülő beregszászi magyar internátusnak, amelynek minden egyes téglája a kisebbségi magyarság kultúra szeretetét fogja hirdetni Miért nem kap a hanem nő választójogot? Páris, augusztus vége. Tíz év óta tart & viaskodás a politikai berkekben, hogy a nő választópolgára legyen-e a francia .köztársaságnak, vagy nem? Legutóbb a szenátus foglalkozott ezzel a kérdéssel és a vitának egy salamoni kint vetett véget, amely a nőnek csak a községek képviseletében biztosit választójogot, de a törvényhozó testületben nem. Vájjon miért, kellett ennek így történnie? A közvélemény tanácstalanul próbálta kitalálni, hogy a demokratikus Franciaországban miért kell épp annak az asszonynak a balkáni államok polgárjogi nívóján vesztegelni, aki a francia történelem legendás lapjain mindig bebizonyította, hogy egyenlő vetélytársa volt a férfinak? Hogy azonban a joviális öregurak drákói Ítéletét nem sikerült megváltoztatni, annak nagyrészt maguk a francia nők áz okai, akik nem sokat törődnek választójoguk sorsával és sokkal inkább távolról szemlélik as eseményeket.. kigunyolva a pártpolitikai civódás béka- eg árharc át. És mégis különös, hogy a francia nő nem szavazhat- és nem választható meg képviselőnek. Mindezt azonban sehogy sem lehet a konzervativizmus rovására írni, sőt még a reakciót sem lehet emlegetni ebben az ügyben. Ami a dologban ugyanis a legföltünőbb, az éppen a baloldali radikális párt állásfoglalásából tűnik ki. Herriot pártja ugyanis a leghatározottabban megtagadja a nőktől a választójogot. amivel természetesen az egész ügy vizbe- eeett. De az indokolás, hogy miért, kell a francia nőnek másodrangu polgár szerepét vállalni: nagyon érdekes. A francia kulturiharcosok ugyanis elárulták hátsó gondolataikat. Ezek a klérus befolyásától féltik a nők társadalmát és a radikális szenátor, Tiesier be is vallotta: ..A köztársaságot fenyegetné nagy veszély, ha Franciaországban a. nők választójoggal Hibáztatnának föl. Észszerütlen volna történelmünkből le nem vonni a tapasztalatokat és fölösleges, hogy a köztársaságot váratlan veszélynek tegyük ki. Ha az asszonyok kezébe szavazó- cédula kerül, akkor maholnap eltűnnek a köz- társasági páriáméntarizmns képviselői ezekből a .padokból." Az a lassu megfontoltság, amely a francia- országi belpolitikai eseményeket napjainkban jellemzi, mindenesetre arra enged következtetni, hogy a francia nőnek nincs sok kilátása a választójoggal dicsekedhetni. a prágai, britté és pozsonyi menza MvexoiGoyei irá&t sx 1932-33 iskolás év i. feléken Mindazon szlovenszkói és ruszinszkói magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai, briinni és pozsonyi főiskolákon végzik és az 1932—33. iskolai évben díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket az alábbiak tekintetbevételével nyújtsák be a Társadalmi Nagybizottság elnökségéihez. És pedig, akik a kedvezményt a prágai menzán kérik, eziránti kérvényüket ajánlott levélben küldjék be Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő címére, Rimaszombatba. Rim. Sobotára, akik pedig ugyanezeket a briinni és pozsonyi menzán kérik, azok kérvényüket a Nagy bizottság elnökségéhez címezve, JanSon Jenő tanár, Bratislava-Po- zsony, Safarik-tér 4. I. 6. címre továbbítsák. I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket: I. a kérelmező vezeték és keresztnevét; 2. az egyetem; 3. a fakultás teljes megnevezését; 4. az immalrikuláció kelte; 5. hányadik félévre iratkozik; 6. állandó lakhely; 7. illetőség; 8. vallás; 9. teljes születési dátum; 10- esetleges é1 vezeti ösztöndíj vagy más segély; 11. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja; 12. a tandíjmentesség kelte és száma; 13. ifjúsági tagság igazolása. II. Díjtalan vagy féláru kedvezményben csak azon szegénysorul főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes eiőhaladást tudnak igazolni és erkölcsi maga viseletűk kifogástalan. Ezért eredetiben vagy hivatalos másolatban melléklendők: 1. oly szegénységi-vagyontalan sági bizonyítvány. amilyet a főiskola a. tandijelengedés iránti kérvényekhez megkövetel; 2. tanulmányi előmenetelt igazoló iratok (az elsőéveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány. A díjtalan vagy félárukedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek tanulmányi előmenetelük alapján tandíjéi enged és re igényük van. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottsági határozat közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzett válaszboríték csatolandó. A kérvények beküldési határideje 1932 (szeptember 8. Az ezentúl beérkező vagy hiányosan felszerelt kérvényeket a bizottság Beregszász, augusztus 31. (Saját, tudósítónk jelentése). A beregszászi magyar internátus ünnepélyes alapkőletétele, — mint arról már röviden hírt adtunk, — szeptember 4-én délután 4 órakor történik meg. Az ünnepély keretében Szutor Jenő ref. lelkész, Orosz György gimnáziumi tanár, Ortu- tay Jenő gör. kát. esperes tartanak beszédet. Az alapkő letétele az emlékirat elhelyezése után a Magyar Internátus Egyesület vezetősége, hivatalok, testületek, egyházak képviselői, a szülők és az internátusi növendékek képviselője kalapácsütéseket végez. Este fél 8 órai kezdettel bankett a Grand (Hóval) éttermében. A magyar társadalom áldozatos adakozásából épülő magyar internátus alapkőletételi ünnepélyén a ruszinszkói kisebbségi magyarság minden rétege képviselve lesz és bizonyára a szlovenszkóiak is nagyszámban keresik fel az együttérzés dokumentálására Kárpátalja magyar Athénjét. A beregszászi magyar internátus alapkőletétele a magyar áldozatkészség ünnepe lesz. Tanúbizonyság tétel a magyarság kultúra iránti szeretetéről. Példaadó a nemzeti öntudat ébrentartásával végezhető alkotó munkára. A beregszászi magyar internátus építését a magyar társadalom áldozatkészsége teszi lehetővé. Napról-napra érkeznek adományok az internátus javára. Egyre gyűl a hatalmas összeg, amelyből felépíthető lesz a tanulni vágyó magyar középiskolás ifjúság otthona. Nemes vetélkedés folyik a magyarság sorai közt az internátusi téglaakció támogatásában. Buzdító példaként áll az adakozók előtt ama dicső emlékezetű nyugalmazott magyar tanítónő magasztos tette, amellyel küzdelmes pályáján, egész életén át megtakarítóit vagyonát a létesítendő magyar internátus javára hagyományozta. Ez a nagyszerű adomány vetette meg alapját a már épülő internátusnak. Ez volt az a fundamentum, amelyre a felbuzdult kisebbségi magyarság a téglák ezreit hordja. — Ez mozdiBudapest, augusztus 31. Érdekes hátterű válóper ügyében döntött legutóbb a budapesti Kúria. g A perben a felperes a férj volt, aki keresetében előadta, hogy az év egy részét feleségével együtt vidéki birtokán szekta tölteni. Már idehaza is sok baja volt az asszonnyal, aki nagyon takarékos volt és semmit sem akart magára költeni. Mindig kifogásolta, hogy felesége túlságosan egyszerűen, ko- pott, divatjamúlt ruhákban jár és soha sincsen úgy felöltözve, ahogy zz egy társaságbeli minőhöz illik. Sokszor figyelmeztette feleségét, hogy a nő azzal még nem ért célt, ha férjhez ment, hanem tenni is kell valamit abban az irányban, liogy férje érdeklődését továbbra is lekösse, ura őt ízlésesnek és kívánatosnak találja. Azonban minden szava falrahányt borsó volt, az asszonynak sohasem volt kedve az öltözködésihez, sajnálta rá a pénzt ‘és a fáradtságot s továbbra is olyan ruhában iárt- kelt a lakásban, amelyekkel férje sohasem volt megelégedve. Még jobban fokozódott emiatt az ellentét akkor, amikor kiment a tammmssm WiiniPiitlifc illn ll ’ i I Ilimre ni nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni, illetve a bizottság indokolás nélkül is redukálja az igényeket. Az esetleg megadott kedvezmény az 1932— 33. tanév első szemeszterére érvényes, másra át nem ruházható és a menzabizottság határozatával bármikor meg is vonható. Gro-sschmid Géza dr. Törköly József dr. a menzabizottság a menzabizottság elnöke. társelnöke. Janson Jenő előadó. tóttá meg a magyarság szivét ég áldozatkészségét, ez indította meg azt a páratlan sikerű akciót, amelynek segítségével máról-holnapra otthona, hajléka lesz a messzi tájékról összese- reglett tudás fegyveréért küzdő magyar ifjúságnak. Az internátus tető alá hozása, teljes berendezése, felszerelése azonban százezrekre menő összeget kíván. 650 ezer korona kell áhhoz, hogy az internátus benépesülhessen és otthont adjon az ifjúságnak. A gyűjtőakciónak tovább kell folynia, mégpedig legalább olyan ütemben, mint az eddig történt. Meg kell nyílni a magyar sziveknek és a magyar társadalom minden egyes tagjának legalább egy téglával hozzá kell járulnia a magyarság ezen kis fellegvárának felépítéséhez. A tégíaakció eddig 70 ezer koronát eredményezett, ami az anyagilag kimerült, száz oldalról igénybevett ruszinszkói magyarság hervadhatatlan érdeme. Ez z összeg jelentékeny, azonban nem elégséges, még közel tízszer ennyire van szükség. Intelligenciánk, iparosaink, kereskedőink és gazdáink eddig adakozott néhány száz tagján kívül még ugyanezen rétegek ezer és ezer más tagjainak is ki kell vennie részüket ennek a nagy magyar ügynek támogatásából. Az Internátus Egyesület vezetősége, amely a gyűjtőakciót folytatja, téglajegyeket bocsátott ki 20—100—1000— 10.000 téglára, 5—25—250—2500 korona értékben. Mindenki számára lehetővé van téve tehát, hogy az internátuehoz téglát adjon. Az adományozni szándékolt összeget tetszés szerint részletekben és időközökben egy éven belül lehet, fizetni. (Téglajegyek és csekkek Orosz Györgytől, Beregszász, Rózea-u. 7. kérendők.) A beregszászi magyar internátus emeletes épületének a jövő tanévre készen kell állania. Ezen kívánság teljesülése a magyarság további áldozatkészségétől függ. nyara. Itt az asszony még kevesebb ügyet vetett öltözködésére, amit azzal indokolt, hogy nincsen ki számára c-icomázkodjék. Emiatt sok veszekedés volt közöttük, amihez még az asszony indokolatlan féltékenykedése is hozzáljruít, úgyhogy egy szép napon felesége a veszekedés hevében összecsomagolt és visszament szüleihez. A férj ebben hűtlen elhagyást látott és váló ke rés elet nyújtott be emiatt felesége ellen. Mii mond az asszony? Az asszony elismerte, hogy a toalettkérdés miatt sok vita volt köztük, arra az álláspontra helyezkedett azonban, hogy abból a férjet semmiféle sérelem nem érte, hogy felesége takarékos volt és hiábavaló haszon- talnnságokra nem akarta a pénzt kidobni. Más házasságoknál — vitatta — éppen ellenkezőleg az a hiba, hogy a férj sokalja asszonya szabószámláját. Azt már hallotta a világ, hogy egy nő pazarlása miatt felbontották a házasságot, de hogy a spórolás is ok lenne u válásra, ez teljesen képtelen, példaaiélkül állló feltevés. Az asszonynak nem bűne, hanem egyenesen érdeme a takarékosság, amelyet éppen az veihet a legkevésbé szemére, akinek a pénzkimélés a javára szolgál, ez pedig a férj. Eltekintve azonban a dolog anyagi oldalától, egyébként sincsen oka a férjnek panaszra. A férfi csak egyet követelhet az asz- szonytól, még pedig azt, hogy tisztán és rendesen felöltözve jelenten meg előtte, azt azonban nem igényelheti, hogy a nő divatos toalettekben járjon, a tanyán is estélyi ruhát vagy kalapot viseljen. Ott bizony a papucs is jó, meg a kendő. A férj ilyen körülmények között is köteles szeretni feleségét, mert Válóok — ha az asszony nem akar divatosan A magyarországi földbirtokosáé tragikus tévedése — Elhagyta férjét, aki motorkerékpárján lányokat fuvarozott, de hűtlenségét nem tudván bizonyítani, maga esett hűtlen elhagyás hibájába KM BETH-HAAM egyetlen szigorúan rituális mészáros, hentes és vendéglő üzem a prágai főrabbin átus és egy közv. felügyelete alatt. BENDA RUDOLF Praha L, Dlouhá tr. 4Í. Tel. 65265. nem arra esküdött örök hűséget, hogy csak addig vonzódik hozzá, amíg a divathóbortnak eleget tesz. Elmondta, hogy férje a ruházkodás miatt folytonosan szekirozta, gúnyolta s olyanokat kérdezett tőle, hogy miért nem jár abron- csos szoknyában és fehér parókában? A sok keserűség már annyira felgyűlt szivében, hogy ezeket a célzásokat nem tudta tűrni s elkeseredettségéi még fokozta az a tény, hogy férjét itt is. ott is idegen nőkkel látták mo- tork ecékpáro zni. Ura majdnem mindennap bement a városba, ilyenkor, ha mást nem, valamelyik parasztleányt magával vitte a motoroson. Különösen egy fiatal nővel járt sokat együtt, aki az egyik irodai alkalmazott leánya volt s csinosan, divatosan öltözködött. Most már bizonyos volt előtte, hogy ezek a sűrű kerékpározások nem vezetnek jó végre s meg volt róla győződve, hogy férje ezzel a növel megcsalja. Ezért következett be köztük a szakítás, mert az egyik alkalommal, amikor a nő és a ruhák miatt megint nézeteltérés keletkezett, legjobbnak találta, ha a házassági életközösséget megszünteti. Mivel pedig távozására a férjnek aiz a magatartása adott okot, hogy őt a szerény ruházkodás miatt folyton gúnyolta, de meg ezenfelül társadalmi állásához méltatlan módon idegen nővel bizalmas érintkezést tartott fenn, jogos oka volt neki elköltözkődésre és ezért a férj a házasság felbontását nem kérheti. A gyanús kirándulások A bíróságok a felek kérelmére hosszadalmas bizonyítási eljárást folytattak le, melynek során csakugyan kiderült, hogy a férj szenvedélyes motorkerékpáros volt; de főleg egy fiatal leánnyal tett kirándulás okát. Ilyen körűimé nyele között azután az alsö- bi ró ságok a férj keresetét elutasították s ezt azzal indokolták, hogy a nő távozása jogos volt, mert mégha igaz is az, hogy a férfi és ntrtársa között nem volt kifogásolható viszony, a férj magatartása akkor is súlyos megsértése- a házastársi kötelességeknek. A férjnek ugyanis szigorúan -kell vigyázni arra, hogy még csak olyan 'látszatot se teremtsen, amiből téves következtetéseket lehet levonni. A bíróságok megítélése szerint a kettesben való mutoros kirándulásuk azonban olyan sűrűn ismétlődtek meg, hogy ennek alapiján nemcsak a feleség, hanem a külvilág is gyanút támaszthat tolt. Akár alapos volt ez a feltevés, akár nem, ezt mindenesetre a férj idézte elő, az asszony tehát joggal költözött vissza szüleihez. A férij fellebbezése folytán az érdekes ügy most került végső fokon döntésre- Itt már a fájnék adtak igazat és a házasságot az asszony hibájából a bíróság felbontotta. Az ítélet indokolása szerint az, hogy a férj feleségétől csinosabb öltözködést kívánt, nőm válóok és nem sérelem az asszonyra. Emiatt tehát nem volt joga a nőnek eltávozni. Ami pedig a motor-kerékpározást illeti, magának az asszonynak az előadásából meg lehet állapítani, hogy a férj nemcsak azt az egv nőt, hanem számos másikat is fuvarozott a biciklin, anélkül, hogy az asszony a többi nő ellen kifogást emelt volna. A motor kerékpározás tehát a feles-ég jóváhagyásával történt és csak akkor számíthatna kötelességsé-rtésnek, ha az asszony bebizonyíthatná. hogy emellett férje és a nő bizalmas összeköt tét ésben voltak egymással, amire nézve azonban a perben semmiféle adat nincsen. A férjre nézve kedvezőtlen látszat tehát a feleség hozzájárulása alapján alakult ki és ezért nem Szolgálhatott okul arra, hogy a nő emiatt a közös lakást elhagyja- Viszont a hűtlen elhagyás elegendő alap volt arra, hogy a házasságot a nő hibájából fel lehessen bontani V. J, 9 Li r i l
