Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-30 / 223. (3036.) szám

Az iti ügyvédi rendtartástervezet margójára

Irta: BÁLLÁ JENŐ dr.

Az unifikáció során eddig is hozzászoktunk már ahhoz, hogy az uj törvények nem hogy korrigálnák az eddigi törvények hiányait, hanem nagyon gyakran visszaesést jelentenek. De egyenesen a reakció szellemétől van átihatva az unifikációnak eddig Iegszomoraíbíb alkotása: az uj ügyvédi rendtartás tervezete.

A tervezet miniszteri indokolása szerint az ügyvédi kar nemzetiségi aránya a legtöbb helyen nincs összhangban a lakosság nemzetiségi arányszámával és ezért a törvényhozó saját kötelességének tartja, hogy ezt az arányt korrigáljaEzért a javaslat az ügyvédeket minden ügyvédi kamaráiban két kúriára osztja: szlá- vokra és nemszlávofcra. A két kúria köziül a hegemónia a szláv kúriának van biztosítva- Az összes választmányokban és bizottságokban kétharmad szláv többségnek kell lenini. Elnöki és néhány más fontosabb tisztséget csak szláv viselhet és általában az egész tervezeten végigvonul a tendencia: megtisztítani az ügyvédi kart a nemszdáv nemzetiségiektől. 1 í •'" | ,

Az emberi jogokat, az alkotmányt, a demokrácia elveit és az államipolgárok egyenlőségének eszméjét soha semmi nem sértette meg ennyire, mint ez a törvénytervezet.

Hozzászoktunk már, hogy akinek atyja, nagyatyja és minden rokonsága itt élte le életét — sok esetben nem állampolgár, azonban arra még nem volt példa a köztársaságunkban, sem a régi antidemokratikus államok történelmében, hogy egy tisztség elnyeréséhez valakinek igazolni kelljen, hogy milyen fajihoz tartozik.

"Nem egyéb ez, mint egy minden nemzetiségre vonatkozó numerus clausus, sőt ennél is több- Ez a sovinizmus legmagasabb fokának az érvényesülése az állami berendezésben. Olyan dolog, mely a legsötétebb reak- sió korában, a legnagyobb nemzetiségi elnyomások ideje alatt, a felvilágosodott abszolutizmus korában, sőt a Bach-korszakban is konsternációt keltett volna minden józanul és igazságosan gondolkozó embernek elkélben.

Ennél sötétebb törvénytervezet soha napvilágot nem látott és soha igazságtalanabb iolgekat nem akartak még törvénybe ihatni. Egy ilyen törvény nagyszerűen beille- ie a Ku-Klux-Klan programjába, de semmi- *setre sem egy demokratikus állam kormá- lyának intézkedései közé.

A nemesség el van törölve, a törvény »lőtt minden ember egyenlő. Miért alkarja ■ehát e törvénytervezet a lakosságot nemzetség szerint első- és másodosztályú embe- •ékre osztani?

A törvénytervezet csak az ügyvédekre nondja ki a nemzetiségi egyenlőtlenséget. 3e ez nemcsak az ügyvédek ügye, ez nem- sak a csehszlovákiai nemszláv nemzetiségű aikosság ügye, ügye ez mindenkinek, aki az gazságért küzdEz ellen protestálni kell nemcsak az össz- jgyvédségnek, nemcsak a csehszlovákiai íemszláv nemzetiségű lakosság minden ré- egének, hanem mindenkinek, aki tiszteli a lemokráciát és nem akarja a köztársaság lemokratikus voltát a külföld előtt meg- áfolni.

A törvénytervezet a legnagyobb titokban cészült- Ma is csak korlátolt mennyiségű léldány van belőle forgalomban. Nem ősNyolc óra alatt rekonstruált: Ii az angol kormányt

A liberális miniszterek lemondása — A krízist egy telefonbeszélgetéssel elintézték

London, szeptember 29. Lord Snowden főpecsétőr, Sir Herbert Sámuel liberális belügyminiszter és Sir Archibald Sinclair, Skótország minisztere tegnap benyújtotta lemondását. A miniszterek két héttel ezelőtt kormánybanma- radásukat az ottawai szerződések ratifikálásának időpontjától tették függővé. Mivel a konzervatív párt nem teljesítette kívánságaikat, a három miniszter lemondott. Sir Herbert Sámuel helyére azonnal Sir John Gilmour eddigi mezőgazdaságügyi minisztert nevezték ki. Utóda a földművelésügyi minisztérium élén Walter Elliot skót képviselő, a kincstár volt alállam- titkára lett. Sir Archibald Sinclair helyébe Sir Gottfrey Collins került, ö a kabinet egyetlen uj tagja, aki azonban a háború alatt már fontos szerepet töltött be a fegyverkezési minisztériumban. Collins a liberálisok Simon-csoportjába tartozik, míg a másik két kinevezett miniszter a konzervatív frakció tagja. Lord Snowden tárcáját, amely csupán tiszteletbeli pozíció, egyelőre nem töltötték be. A gyors kinevezés azt igazolja, hogy a kormány a Sa- muel-liberálisok kiiépése ellenére nem változtatja meg eddigi politikáját. Sir Herbert Sámuellel együtt hét alállamtitkár távozott a kormányból.

MacDonald a lemondás után kijelentette, hogy nyugodtan tovább fog dolgozni és igyekszik megvalósítani azt a programot, amelyet tizenkét hónappal ezelőtt maga elé tűzött.

MacDonald tempója

London, szeptember 29. Az a körülmény, hogy a lemondott miniszterek helyét MacDonald nyolc óra alatt be tudta tölteni, nem tévesztette el pszihológiai hatását az angol nyilvánosságban és a sajtóban. Az angol sajtó a lehető leghiggadtabban veszi tudomásul a ka- binetátalakitás tényét és megállapítja, hogy a kormánypolitika iránya semmiben sem fog megváltozni. A lapok bizonyára másként írtak volna, ha a tátongó űrt nem sikerült volna eltüntetni. MacDonald igyekszik megőrizni azt a villámgyors iramot, amely kormányát egy év óta jellemzi. A király máris tudomásul vette a miniszterek lemondását. A kormányrekonstrukció kérdése, a tradíciótól eltérően, nem királyi audiencián dőlt el, hanem egyszerűen telefonon. MacDonald fölhívta az angol királyt, aki röviden tudomásul vette a bejelentést és megadta a szükséges fölhatalmazást a miniszter- elnöknek. Az uj miniszterek ma járulnak a király elé a szokásos kézcsókra.

Narriot a németek iávoilétében

nagy beszédet mondott a népszövetség ma délelőtti ülésén

Nenralh tüntető elutazása — A franciák védik a népszövetséget — A beszéd előzményei

Géni, szeptember 29. A népszövetség ma délelőtti illésén Henriot francia miniszterelnök elmondotta nagy beszédét, amely nem annyira tartalmánál Ingva volt szenzáció, hanem azért, mert egyáltalán elhangzott. A nép- szövetség tizenharmadik közgyűlésién a nagyhatalmak képviselői eredetileg nem akartak szólásra emelkedni, de Herriot után valós zi- r.üleg Anglia és Olaszország képviselője is beszélni fog. Herriot egyébként tudatosan tartózkodott minden szenzációtól és beszédét nem szabadon mondotta el, hanem felolvasta. Ismételten leszögezte, hogy Franciaország hü marad a népszövetség elvéhez és ezt különösen ma akarja hangoztatni, amikor a pesz- szimizimis soha nem látott erejű vihara tombol a genfi tavon. A lefegyverzésről nem akart semmi olyat mondani, ami a szükséges nyugalmat megzavarhatná. Véleményei szerint szüksége®, hogy az ember őszintén megmondja azt, amit gondol, viszont a meglevő nehézségeket felesleges szavak nem tudják eltávolítani. A problémák megoldása hosszú ideig tart. Az egyes nemzetek törvénykönyvei évszázadokig keletkeztek, a nemzetközi törvénykönyv sem fog gyorsabban megszületni.

Beszéde második részében Herriot mégis sokat mondott a lefegyverzésről és elismerte, hogy a lefegyverzési konferencia júliusi munkája bizonyos tekintetben kritikára adhat

.merjük részletesebben a törvényjavaslat többi „demokratikus" intézkedéseit, de az, ami a tervezetből kiszivárgott, éppen elég arra, hogy minden demokratikus gondolko- zásu embernek megütközését vonja maga után és olyan vihart keltsen, mely elsepri e szégyenletes javaslatnak még a hírét is.

okot, de a nehézségek mindenütt felmerültek, ahol az ideálokat kell realitássá változtatni. A szörnyű múltat előbb likvidálni kell s csak azután lehet a jövőről beszélni. Herriotnak e I szavait a népszövetség megtapsolta. A francia miniszterelnök ezután Amerika felé bókolt, amikor megállapította, hegy az Egyesült Államok legjobb koponyái a Briand—Kelilogg- paktum tökéletesítésén dolgoznak. Idézte Hoover lefegyverzési tervét és Stimsom beszédét, amelyben az amerikai államtitkár kijelenti, hogy egy bűnös háború esetén Amerika sohasem maradhat semleges, idézte Bo- rah nyilatkozatát is, aki a lousannei konferenciát a háború óta történt legfontosabb megegyezésnek tartja. Franciaország Lauson- neban a legvégső engedékenység határáig ment el. A stresai konferencia Herriot szerint ugyanilyen eredmény volt, amennyiben bebizonyította, hogy Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország és a kis keleteuró- pai agrárállamok kitünően együtt tudnak dolgozni.

Beszédének befejezését Herriot a népszövetségnek szentelte. A genfi gyülekezetnek két nagy ellensége van: a reakció és a demagógia szelleme. A népszövetség egyiket sem tudja kielégíteni. A népszövetség célja Herriot szerint az volna, hogy véget vessen a titkos diplomácia politikájának és a különböző hatalmi érdekcsoportok rendszerének, mert a népszövetségben minden állam az egyenlőség jogán szerepel.

A hatás Párisban

Páris, szeptember 29. A francia sajtó Herriot beszédével kapcsolatban megjegyzi, hogy senki sem várt szenzációt és a szenzáció nem is következett be. Pertinax szerint Herriot

csak azért beszélt, hogy eleget tegyen PoTitis elnök kívánságárnak és véget vessen a kis nemzetek szónoki csatájának. Egyébként fontos politikai eseményekről nem nyilatkozott.

Neurath elutazása

Berlin, szeptember 29. Herriot genfi szereplésében nem annyira a francia miniszter- elnök beszéde a szenzáció, mint inkább a beszéd előzményei. Herriot szerdán délelőtt értesítette Neurath német külügyminisztert, hogy csütörtökön délelőtt beszélni fog a pté- numban. A bejelentés váratlanul jött, meri a hatalmak eddig úgy tudták, hogy sem Franciaország, sem a többi nagyhatalom képviselője ez alkalommal nem emelkedik szólásra.

Az előzetes értesítés ellenére Neurath nem

változtatta meg eredeti tervét és szerdán

délután hat órakor elhagyta Genfet.

Az elutazás terminusa néhány nap óta el volt határozva, de Herriot délutáni bejelentése után a népszövetség körei mégis tüntetésnek fogták föl, hogy Neurath Herriot meghallgatása nélkül távozott. Az elutazást hivatalosan azzal indokolják, hogy a külügyminiszternek Berlinben részt kell vennie a fontos miniszteri tanácskozáson.

Az eset mindenesetre azt igazolja, hogy a német—francia ellentét kiküszöbölésére

irányuló közvetítő kísérletek kivétel nélkül eredménytelenül végződtek. Ez volt különben az első eset, amióta Németország belépett a népszövetségbe, hogy a Genfben egy - idejüleg jelenlevő német és francia államférfiak neon találkoztak.

^ 223' ^°36) SZÍm" " 1932 szeptember 30

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍriSzkÓi ellenzéki pártok II. emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. , ,, . ’ Prága II, Panská ulice 12. 111. emelet.

H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlkOl nQ.pilO.pJCL Telefon: 34184.

Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, ÍRflHfl