Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-28 / 222. (3035.) szám

A népszövetségi tanács utal ülésén a románok kiegyeztek a székelyekkel az elkobzott földbirtokok ügyében A román kormány hajlandó kárpótlási fizetni — Avenol lesz Sir Drumond utóda Grenf, szeptember 27. A nép szövetségi ta­nács ma délelőtti ülésén foglalkozott a világ- gazdasági konferencia előkészítésével és az előkészítő munkák számára 80.000 svájci frankot szavazott meg. A tanács ezenkívül döntött az erdélyi szé­kelyek iöldbirtokügyében, amely — mint is­meretes — hosszú idő óta foglalkoztatta a genfi gyülekezetét. A székelyek és a román kormány között a népszövetségi tanács hár­mas bizottságának közreműködésével meg­egyezés jött létre, a román kormány a jogi kérdés kikapcsolásával hajlandónak mutat­kozott a praktikus megegyezésre, a románok ugyan nem adják vissza a székely ségnek az egész hetvenezer holdat kitevő ősi közös bir­tokot, amelyet a romián agrárreförm annak- idején kárpótlás nélkül kisajátított, de haj­landónak mutatkoztak a bírták tiz Százalékát visszaadni, továbbá kifizetni az elűzött hiva­talnokok és tanitók nyugdiját visszamenőleg a hivatalvesztés napjától. A romián kormány ezzel körülbelül 80 millió lejes (l millió svájci frank) kötelezettséget vállalt magára. A nemzetközi Szellemi együttműködés bi­zottságának kérdésével is foglalkozott a ta­nács. Tudomásul vette Einstein professzor lemondását és helyébe Kruess titkos taná­csost, a porosz állami könyvtár igazgatóját nevezte ki a szellemi együttműködés bizott­ságába. A nyilvános ülés utáni titkos ülésen a ta­nácstagok megkísérelték, hogy Sir Erié Dru- mond-t lemondása visszavonására bírják. Sir ''Eric Drumond azonban nem hajlandó man­dátumát 1083 június 30. után ineghosszafrbi- íani g igy a tanács kénytelen volt tudomásul venni a lemondást. Az utód megválasztását novemberre halasztották. Ma már kétségte­len, hogy Sir Eric Drumond utódja a föijt?tári állásban Aveno], az eddigi helyettes főtitkár lesz. Neurath találkozik Herriot-val! Géni, szeptember 27. Jólérte sült körök vé­leménye szerint ma vagy holnap Herrioit és a német külügyminiszter találkozni fognak Genfiben. Ha ez az összejövetel nem valósul­hatna meg, akkor nem lehetetlen, hogy a közvetítő kísérteteket más utón, de annál energikus abban folytatják. A népszövetségi tanács egyébként ma délelőtt ismét foglalko­zott Bolivia és Paraguay konfliktusával és de Valóra elnök javaslatára elhatározta, hogy bizottságot kiüld ki a helyzet tanulmányozá­sára. HERRIOT FELÚJÍTJA a genfi jegyzőkönyv szellemét Uj egyezségi tervek Géniben — A biztonság is a lefegyverzés garantálása — Készül a német-francia kompromisszum? Pártszervezeteink feladatai Irta: FLEISCHMANN GYULA dr. tartománygyiilési képviseld I. Az őszi parlamenti élet várható mozgal­massága, a munkanélküliség növekedése és a rossz termés, amelynek következtében a falvakban a téld hónapokban nyomorra, sőt egyenesen — különösen a terméketlenebb vidékeken — éhínségre lehet számítani, szük­ségessé teszik, hogy pártszervezeteink s funk­cionáriusaink is felkészüli jenek a nehéz hó­napokra, a szükséges akciókat előkészítsék és a bajbajutottak rendelkezésére álljanak. Ha valaha, uigy valóiban most netm lehet öl­hetett kezekkel nézni, hogy mi lesz és nem lehet négy fal mögött elméleti vitákat foly­tatni, hanem mindenkinek állandóan kinn kell lennie a nép között, mert a pártéiet súly­pontja ilyen nehéz ádőkben a tömegekre terelődik át. Minden párt és maga az államhatalom iis megkezdte az előkészületeket a télre, amely, a jelek szerint sokkal nehezebb lesz még a tavalyinál is. A falvakban az élelmiszer ék már most fogytán vannak. Rossz volt a termés, nem lesz — legalább Keletszlovenszkón ez a helyzet — krumpli, ami különösen a szegényebb vidékek egyetlen téli tápláléka. Kidöglött a sertés és kevés a féli takarmány. Nincs pénz, nincs lehetőség a hiányok beszerzésé­re. Áz adókkal hátralékban van a nép és adósságainak a kamatait nem tudja fizetni. De nem rózsásahb a helyzet a városokban sem. A közmunkák és építkezések elmaradá­sa következtébén nem tudtak maguknak téli­re tartalékokat gyűjteni sem az iparosok, sem a munkások és a városokban igy a nyo­mor sokkal hamarább fog beálíland, mint ta­valy, s a munkanélküliek és ellátásira szo­rulók száma is magasabb lesz, A megcsappant forgalom és a pénzhiány éreztette a hatását a keresik ed etemben és a szabadpályákon működő embereknél is, Emellett számiba kell venni, hogy még a jobbanóduaik is felemésztették a tartalékai­kat, a hitelélet teljesen szünetel és az álla­mot a nehéz pénzügyi helyzet éppen most kényszeríti arra, hogy az adókat — amelye­ket elég helytelenül és indokolatlanul fel­emeltek — könyörtelenül behajtsa. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a városok, — amelyek még tavaly is nagy akciókat foly­tattak le és szükségmunkákat végeztettek a munkanélküliekkel — szintén kimerül­tek és neim állanak a rendelkezésünkre többé a szükséges pénzügyi eszközök, holott éppen most volna ezekre a legnagyobb szükség. Maradna még a tisztviselő osztály, amely­nek egzisztenciája eddig biztos volt és amely­re eddig irigykedve nézett mindenki. Nos, a krízis hullámai elértek most hoizzá is és jön kérlelhetetlenül a fizetésleszálMtás. Ez a mostani, szeptemberi helyzetkép, amikor még kellemesen melegíti a nap a la­kásokat és némileg elfelejti a bajokat a mér­sékelten olcsó piac. De kell-e nagy jóstehetség hozzá, azt állí­tani, hogy karácsony fellé ez a napsugaras helyzetkép sokkal sötétebb lesz és a téli s ko­fatavaszi hónapokban egyenesen kétségbeej- tőcek ígérkezik? Nem akarunk kárörvendők lenni, ami­kor elégtétellel állapítjuk meg, hogy mi ü*ár évek óta kifogásoltuk azt az állami Paris, szeptember 27. Herriot vasárnapi gra- mati beszédében bejelentette, hogy a közeli na­pokban Géniben egy uj lefegyverzési ég bizton­sági paktum kérdése kerül megvitatásra. A párisi lapok ma élénken foglalkoznak ezzel a bejelentéssel. A miniszterelnök az újságíróknak egyelőre megtagadott minden felvilágosítást és nem nyilatkozik a terv részleteiről. Ennek el­lenére a genfi újságírók úgy tudják, hogy a statútum az amerikai lefegyverzési terv, a pol­gári és katonai léghajózás nemzetközivé téte­lére vonatkozó francia javaslat, az 1924-i genfi gazdálkodást, amely túl volt méretezve, kriti­zál tak azt a rendszert, amelyet a kor­mánypártok vezettek be és folytattak. Mi ©lőre megjósoltuk a bajokat és a súlyos gaz­dasági válságot, amely a hely tel eu bel- és külpolitika következménye. A belső gazdasá­gi politika eiszegényiitette az ország lakossá­gát, künn pedig még a szövetséges államok­ban is, elveszítettük a piacokat és óriási veszteségeik értek bennünket. Idegein világ­részekben konzulátusokat, kereskedelmi ex- pozitúrákat állitottunk fel, mint valami nagyhatalom és közben a legközvetlenebb szomszédainkkal kereskedelmi háborúkba keveredtünk. Hosszú lenne elsorolni azokat a hibákat, amelyek jórészben okai mai helyzetünknek. A mai kormánykörök csak a rideg tények és a kényszerhelyzet hatása előtt hajolnak meg. Itt az érvek nem használnak. Itt az ellenzék szava süket fülekre talált mindig, amelyet vagy semmibe vettek, vagy egy kézlegyintéssel elintéztek. Semmi sem volt fontos, csak a nemzetiségi kérdés. A nem-, jegyzőkönyv és a különböző európai határbiz- tositó regionális paktumok szintézise lesz. A Petit Párisién szerint a tervezet célja a bizton­ság és a lefegyverzés párhuzamos szervezeté­nek kialakítása, hogy igy a hatalmak eleget tehessenek a német egyenjogúsági kívánságok­nak is. Egyelőre természetesen a terv nem öl­tött konkrét formát és hosszadalmas tárgyalá­sokra lesz szükség, amig az angolokat és ame­rikaialtat sikerül belevonni. A franciák ez al­kalommal nem akarják megismételni az 1924-es hibát, amikor a genfi jegyzőkönyv megszöve­zetiségek „pacifikálására” mindig volt pénz, a kisebbségi csehszlovák iskolák felállításá­ra mindig akadt fedezet és ha egy német, különösen magyar vállalat, gyár, iparág ne­hézségekbe került, azt nem volt szükséges menteni, segíteni. Voltaik vezetőpolitikusok, akiik abból a naiv felfogásból indultak ki, hogy a kisebb­ségek leszegényedése, pusztulása erősíti az uralkodó nemzetet- Akárcsak az európai gaz­dasági politikában, ahol sokáig azt hitték, hogy egy állam lehet gazdag, virágzó, ha a körülötte levők koldusok Ha bármit mondtunk, arra ráfogták, hogy az irredentizmus s csali az állam iránti ellen­szenv beszél belőlünk. Ezzel igyekeztek el- hallgattatni bennünket, ezzel ütötték el a mi komoly érveinket. És ma mit kell tapasz­talnunk? Hogy a mi érveinket, a mi kifogásain­kat, javaslatainkat egyre-másra veszik át a kormányban ülő pártok. Tiltakoznak a ked­vezőtlen vasúti tarifa miatt, nagyobb része­sedést kérnek az állami költségvetésből gezésénél nem számoltak az angolszászok érzé­kenységével. A terv egyes részletei már isme­retesek, igy például Munch dán delegátus ja­vaslata a döntőbíráskodás különleges és hatha­tósabb megszervezéséről és a lefegyverzés szi­gorú ellenőrzéséről. Az Excelsior szerint a bel­gák egy olyan európai szerződés megkötését követelik, amely kölcsönösen garantálná a ter­ritoriális status quot. Benes és Politis azon fá­radoznak, hogy a belga javaslatot valamiféle­képpen összeegyeztessék a lefegyverzési pak­tummal és Hoover javaslatával. Az angolok a 'Szioivenszké részére, kívánják a közigazgatás reformját és igy tovább. Mi más ez, mint a mi ellenzéki politikánk legfényesebb igazolása, amelyre pedig azt mondták, hogy csupa negativizmus? A mostani helyzet, amikor még a kor­mánypártok -is ellenzéki hangokat ütnek meg, kétségtelenül szükségessé teszi, hogy hogy mi mint ellenzéki párt ezt az ellen­zéki szellemet ápoljuk és ezt a tömegek­ben fenn is tartsuk, mert csakis igy érhe­tünk el a mi politikai életünkben rendszer- változást. De szükséges és fontos, hogy a gazdasági bajok állandó hangoztatása mel­lett felszínen tartsuk és egy pillanatra se mellőzök, se szorítsuk háttérbe a kisebb­ségi jogok követelését és nemzeti kultúránk védelmét. Csakis igy teljes a mi ellenzéki progra­munk és csak is igy tudunk egységesen és határozottan fellépni egyrészt egész Szlo- veszkó, másrészt az egyetemes szlovenszkói magyarság érdekében úgy itt a belföldön, mint — ha a szükség kívánja — a külföldön­Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- * ,, , Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, /\ SZLOVeJlSZkoi és mSZlTlSzkÓi ellenzéki Bartók II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; felévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. ” Prága 11., Panská ulice 12. Ili. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKCLl nCLpilCLpjCL Telefon: 34184. Egyes szám óra 1.20 Ki, vasárnap 2.-KŐ. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom