Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-25 / 220. (3033.) szám
MOZAIK A laiusann-ei konferencia határozatából létesített bizottság Síposában befejezte tanácskozását s elkészítette javaslatait a világgazdasági konferencia részére. Közép- és Kelet- európa népei értlhetö érdeklődéssel várják, hogy a kis és középálilamok pénzügyi és gazdasági talipraállitása érdekében előterjesztett javaslatok milyen gyakorlati következményekkel fognaik járni és mennyiben fogják az. államok közötti normális kereskedelmi kapcsolatok ujrafelvételét elősegíteni. A Síromban hozott javaslatok magúkban foglalják a gazdasági újjáépítés összes szükséges előfeltételeit, mindent, ami jó és helyes volna, csupán a valóságos helyzetet hagyják figyelmen kívül, amely egyelőre imég teljesen kizárja a javasolt intézkedések megválóéi tását. Stresáíban megáll api tolták, hogy az érdekelt államoknak erősíteniük kell sajját gazdasági életüket, arról azonban megfeledkeztek, hogy gyakorlati útmutatással szolgáljanak a versenyképtelenül termelő, saját termékeikben fulladozó államoknak, hogy a gazdasági élet erősítését a mai viszonyok között a bizottság miképpen Véli megvalósíthatónak. A második tanács, amelyet Stresa kitel- ttnelt, hogy igyekezzenek az államok egymás között összeköttetéseiket szabályozni és más államokkal is megállapodni. Ez a javaslat sem nevezhető újnak, nem jelent haladást az eddigi állapottal szemben, mert az érdekelt államok többé-kevésbé eddig is rendezték kereskedelempolitikai viszonyukat, csupán nem kielégítő módon. A bizottság óvakodott attól, hogy konkrét megállapításokkal mutasson rá a mai helyzet okaira és követelje azoknak megszüntetését. Végül a harmadik jó tanács, hogy az államok között megteremtendő bilaterális szerződéseket igyekezzenek kollektív megállapodásokkal kiszélesiteni. A liberális kereskedelempolitikától a devizakorlátozások megszüntetéséig az intézkedések egész skáláját tartalmazzák a javaslatok, anélkül, hogy az eddigi akadályok közül a gazdasági közeledés útjaiból csak egyet is elhárítanának. Nem is szólva arról, hogy a hozzájárulások ügye még a levegőben lóg s ezzel a gabonaárak úgynevezett revalorizációja kér- léses, mert a hetvenöt millió svájci frankra előirányzott bevétel bizonytalan. Fokozza ezt a bizonytalanságot, hogy a megállapo- iást az összes államoknak ratifikálni ok kell > hogy a megállapodás az utolsó ratifikálásól számított tizenöt nap múlva lép érvényéé. Jól tudjuk, hogy a népszövetség és kü- öníböző szervei már sok hasonló határozatot martak, amelyek azért nem valósultak meg, nert egyik vagy másik hatalom elmulasztot- a a ratifikálást. A stresai tanácskozások egyáltalán nem 'iszik előbbre a középeurópai gazdasági álság megoldását, miég abban a nem várt :edvező esetben sem, hogyha a megáLlapo- ások megvalósulnának. A tervezett intéz- edések sem a mezőgazdasági államok, sem z ipari államok szempontjából nem liozhat- ak javulást. A mezőgazdasági államok érdeke, hogy 5rmékeik részére jó értékesítési lehetősé- ek mellett biztos piacokra találjanak s ogy a gazdálkodás átalakításával áttérhes- enek azokra az üzemágakra, amelyeket ed- ig a viszonyoknál fogva nem lehetett kifejeztem. Ezek az állattenyésztés, tejgazdaIrta: TARJÁN ÖDÖN ság, ipari növények tenmelóse, kiegészítve baromifi neveléssel és a gyümölcstermelés fokozásávalA gabonaárak revalorizációjának mértéke, melyet búzánál két svájci frankra, egyéb galbomamemüeknél másfél svájci frankra terveznek, nem javítja meg az ér tőkésítési lehetőségeket oly mértékben, hogy általa az eladósodott mezőgazdaság tartozásait visszafizetni és a racionális termelés érdekében a szükséges befektetéseket eszközölni tudná. Az agrárállamok évi átlagban negyvenöt millió métermázsára becsült kivitelének a hetvenöt millió svájci franknyi összeg alig 2 százalékát teszi; nem szorul tehát bizonyításra, hogy az értékesítési lehetőségeket lényegesen nem javíthatja meg. Viszont Stresában csak a gabonanemüek értékesítéséről és azoknak preferenciális elbírálásáról volt szó, mig a mezőgazdasági termelés egyéb ágai szóba sem kerültek. Az állattenyésztés emelése és a kivitel biztosítása a mezőgazdasági államok szempontjából, például Magyarországon, szinte fontosabb a buzakivitel biztosításánál. De az egész stresai terv mindenképpen meddő marad, mert távolról sem elegendő ahhoz, hogy a mezőgazdaságot Budapest, szeptember 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) Az egységes pártban tegnap este értekezlet volt, amelyen Bethlen István gróf röviden beszámolt párt- hiveinek a kormányzónál való audienciájáról. — Csak az általános helyzetről tájékoztattam a kormányzó ur őfőméltóságát — mondotta Bethlen — s kijelentettem, hogy addig pártom részéről nem történhetik állásfoglalás, amíg a dezignálás meg nem történik. Természetesen még problematikus, hogy ki fog kapni megbízást a kormány megalakítására. A kibontakozás ezért valószínűleg csak a jövő hét végére várható. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövendő kormánynak az egységespárt teljes harmóniájára keOl támaszkodnia. — Nagyobb harmóniára van szükség az eddiginél, — szólt közbe az egyik képviselő. — Harmónia csak egyféle lehet — válaszolt erre Bethlen— Mi lesz a kereszténypárttaJl? — kérdezte ismét egy képviselő. — Ez a dezignált miniszterelnök dolga lesz, — mondotta ismét Bethlen. — Mind én, mind pedig a házelnökök, Wlassics báró és Almássy, csupán a kül- és belpolitikai helyzetről és a válságról tájékoztattuk a kormányzót. Személyek nem kerültek szóba. Az egységespárt tagjai az értekezlet után a Gellért-szállóba vonultak vacsorára. Almásy László, a képviselőiház elnöke, a kormányzónál történt kihallgatása után kijelentette, hogy azzal a benyomással távo-1 jövedelmezővé tegye Enélkül pedig nincs megoldás. Hibája a tervnek, hogy figyelmen kívül hagyja az agrárállamoknak azt a természetes törekvését, hogy termelésüket, illetve a termésátlagokat fokozzák- Már pedig természetes, hogy a Romániában 1928- bam jó termés mellett elért 9.8 métermázsás hektá rönk inti búzatermés és a Németországban ugyanakkor elért 22.3 métenmázsás átlag közötti különbséget a haladás érdekében fokozatosan, legalább jórészben ki kell egyenl iteni. De az ipari államok és a hitelező államok szempontjából sem kielégítő a stresai eredmény. A vállalt áldozatokért az ipari államok ellenértékeket követelnek- Ezt az ellenértéket a fülig eladósodott és továbbra is haszon nélkül termelő mezőgazdaság képtelen szolgáltatni. Hogy ezt megtehesse, sokat kellene keresnie, de éppen ezt t.eszik lehetetlenné a fentebb már ismertetett javaslatokAz egy lakóéra eső átlagjövedelem 1928- ban Németországban 8000, Hollandiában 12.000, az Egyesült Államokban 25 000, Romániában és Jugoszláviában alig 3000 csehszlovák korona. Azóta ezek az átlagjövedelmek lényegesen csökkentek s ezért a középéé keleteurópai állam ok túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkozó, elszegényedett lakosságának felvevőképessége' lecsökkent, I zot, hogy a kormányzó tökéletesen tájékozott I a helyzetről s még sok politikust fog kihallgatni. A megoldás meg fog felelni az állam érdékeinek. A kormányzói kihallgatások programja Bethlen és a két házelnök tegnap délutáni kihallgatásával megindultak a kormányala- .kitási tárgyalások. A kormányzó a kihallgatások után eltávozott a fővárosból s visszautazott Gödöllőre. Horthy Miklós kormányzó a jövő hét elején folytatni fogja a kihallgatásokat s mint értesülünk, erre vonatkozólag már meghívást is kaptak Pesthy Pál és Mayer János, az egységes párt elnökei, Kle. belsberg Kunó gróf, Ráday Gedeon gróf, Zichy János gróf, a kereszténypárt vezére, továbbá a pártonkivüli képviselők közül Apponyi Albert gróf és miég 2—3 ismert- n eyü vezető poli tikus. Meg fogja hallgatni ezenkívül az államfő mög az egységes párt vezetőemberei közül Kállay Miklóst, Bessenyey Zénót, Váry Albertét, Marsehall Ferencet és Berky Gyulát. A kihallgatások valószínűleg csütörtökig el fognak tartant. A döntés napja csütörtök? Bethlen a tegnap esti egységespárti értekezlet előtt munkatársunknak kijelentette, hogy a kormányzó a jövő hét elején is folytatja a vezetőpolitikusok kihallgatását s a megoldás szerinte csütörtökre várható, amikor valószínűleg újabb meghívást fog kapni a kormányzóhoz. úgyhogy alig hihető, hogy a galbona.bevitelre .szoruló ipari államok, várakozásainak meg tudnának felelni. Amin nem is lehet csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy Németországban a búza behozatali vámja körülbelül kétszáz csehszlovák korona, tehát háromszor akkora, .mint a búza ára Magyarországon, nem is szólva Jugoszláviáról és Romániáról, ahol az árak a kedvezőtlen fuvarreláció következtében még nyomottabbak- A búza ára Franciaországban, Svájcban, Olaszországban körülbelül egyforma, mindenesetre a középeurópai agrárállamok árainál, illetve a világpiaci áraknál többszörösen magasabb. A piacokat kereső ipari államoknak, elsősorban Csehszlovákiának, Ausztriának és Németországnak tehát elsőrendű érdeke, hogy az agrárállamok mező- gazdasága oly értékesítési lehetőségeidhez jusson, hogy igényeit felfokozhassa és a magasabb terményárak fejében ipari gyártmányokban szükségletei az eddigit lényegesen meghaladják. Marad tehát az egyetlen járható ut, amint azt e lap hasábjain már több mint egy esztendő előtt kifejtettük, tudniillik Közép- és Keleteurópában a nagy gazdasági egység megteremtése. A németek nem bizonyulnak tehetséges diplomatáknak. Az Anschluss kudarcba fűlt Arra a kérdésre, hogy vállalja-e ő a kormányalakítást, Bethlen kitérő választ adott. — Személyekről egyelőre nem beszéltünk — volt a lakonikus válasz. Kormánypárti képviselők köreiben különben csaknem egybehangzóan azt mondják, hogy Bethlen, aki eleinte húzódozott a kormányalakítástól, most már hajlandó uj emberekkel és uj programmal elvállalni a kormányzást. Bethlen vállalja a kormányalakítást Budapest, szeptember 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) Az Uj Nemzedék értesülése szerint Bethlen tegnapi kihallgatásán hat nevet ajánlott a kormányzónak, mint olyanokat, akik szerinte a kormányalakítás szempontjából szóiba jöhetnek. Ezek: Gömbös, Ráday Gedeon, Keresztes-Fischer Ferenc, Klebelsberg Kunó gróf, Puky Endre házalelnök és Kállay Mihály volt államtitkár. Ugyanez a lap azt is- inja, hogy Bethlen dezignálá&a véglegesnek és befejezettnek tekinthető. Bethlen a lap szerint már meg is kezdte bizalmas tárgyalásait egyes vezető politikusokkal. Az Est hasonló szellemben ir s ugyanezt a hat nevet említi fel mint Bethlen jelöltjeit a kormányzónál. Ma nem voltak kihallgatások a kormányzónál. Minden jel szerint Bethlen István gróf alakítja meg az uj magyar kormányt Bethlen nyilatkozata a kormányzói kihallgatásról — Hétfőn folytatóinak az audienciák és tanácskozások — Csütörtökre várhatö a döntés ^ Ke fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül "W HM SZÁMUNK A KÉPES HÉTTÉ! 28 OlPfll ára 2 korona (3033) szám ■ Vasárnap ■ 1932 szeptember 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és TllSzinSzkÓi ellenzéki pártok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. l‘j'1 • ' Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon: 34184. Egyes s*án» ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHfl
