Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-25 / 220. (3033.) szám

MOZAIK A laiusann-ei konferencia határozatából lé­tesített bizottság Síposában befejezte tanács­kozását s elkészítette javaslatait a világgaz­dasági konferencia részére. Közép- és Kelet- európa népei értlhetö érdeklődéssel várják, hogy a kis és középálilamok pénzügyi és gazdasági talipraállitása érdekében előter­jesztett javaslatok milyen gyakorlati követ­kezményekkel fognaik járni és mennyiben fogják az. államok közötti normális kereske­delmi kapcsolatok ujrafelvételét elősegíteni. A Síromban hozott javaslatok magúkban foglalják a gazdasági újjáépítés összes szük­séges előfeltételeit, mindent, ami jó és he­lyes volna, csupán a valóságos helyzetet hagyják figyelmen kívül, amely egyelőre imég teljesen kizárja a javasolt intézkedések megválóéi tását. Stresáíban megáll api tolták, hogy az érde­kelt államoknak erősíteniük kell sajját gaz­dasági életüket, arról azonban megfeledkez­tek, hogy gyakorlati útmutatással szolgálja­nak a versenyképtelenül termelő, saját ter­mékeikben fulladozó államoknak, hogy a gazdasági élet erősítését a mai viszonyok között a bizottság miképpen Véli megvaló­síthatónak. A második tanács, amelyet Stresa kitel- ttnelt, hogy igyekezzenek az államok egymás között összeköttetéseiket szabályozni és más államokkal is megállapodni. Ez a javaslat sem nevezhető újnak, nem jelent haladást az eddigi állapottal szemben, mert az érde­kelt államok többé-kevésbé eddig is rendez­ték kereskedelempolitikai viszonyukat, csu­pán nem kielégítő módon. A bizottság óva­kodott attól, hogy konkrét megállapítások­kal mutasson rá a mai helyzet okaira és kö­vetelje azoknak megszüntetését. Végül a harmadik jó tanács, hogy az álla­mok között megteremtendő bilaterális szer­ződéseket igyekezzenek kollektív megálla­podásokkal kiszélesiteni. A liberális keres­kedelempolitikától a devizakorlátozások megszüntetéséig az intézkedések egész ská­láját tartalmazzák a javaslatok, anélkül, hogy az eddigi akadályok közül a gazdasági közeledés útjaiból csak egyet is elhárítaná­nak. Nem is szólva arról, hogy a hozzájáru­lások ügye még a levegőben lóg s ezzel a gabonaárak úgynevezett revalorizációja kér- léses, mert a hetvenöt millió svájci frankra előirányzott bevétel bizonytalan. Fokozza ezt a bizonytalanságot, hogy a megállapo- iást az összes államoknak ratifikálni ok kell > hogy a megállapodás az utolsó ratifikálás­ól számított tizenöt nap múlva lép érvény­éé. Jól tudjuk, hogy a népszövetség és kü- öníböző szervei már sok hasonló határozatot martak, amelyek azért nem valósultak meg, nert egyik vagy másik hatalom elmulasztot- a a ratifikálást. A stresai tanácskozások egyáltalán nem 'iszik előbbre a középeurópai gazdasági álság megoldását, miég abban a nem várt :edvező esetben sem, hogyha a megáLlapo- ások megvalósulnának. A tervezett intéz- edések sem a mezőgazdasági államok, sem z ipari államok szempontjából nem liozhat- ak javulást. A mezőgazdasági államok érdeke, hogy 5rmékeik részére jó értékesítési lehetősé- ek mellett biztos piacokra találjanak s ogy a gazdálkodás átalakításával áttérhes- enek azokra az üzemágakra, amelyeket ed- ig a viszonyoknál fogva nem lehetett kifej­eztem. Ezek az állattenyésztés, tejgazda­Irta: TARJÁN ÖDÖN ság, ipari növények tenmelóse, kiegészítve baromifi neveléssel és a gyümölcstermelés fo­kozásával­A gabonaárak revalorizációjának mértéke, melyet búzánál két svájci frankra, egyéb galbomamemüeknél másfél svájci frankra ter­veznek, nem javítja meg az ér tőkésítési le­hetőségeket oly mértékben, hogy általa az eladósodott mezőgazdaság tartozásait vissza­fizetni és a racionális termelés érdekében a szükséges befektetéseket eszközölni tudná. Az agrárállamok évi átlagban negyvenöt millió métermázsára becsült kivitelének a hetvenöt millió svájci franknyi összeg alig 2 százalékát teszi; nem szorul tehát bizonyí­tásra, hogy az értékesítési lehetőségeket lé­nyegesen nem javíthatja meg. Viszont Stre­sában csak a gabonanemüek értékesítéséről és azoknak preferenciális elbírálásáról volt szó, mig a mezőgazdasági termelés egyéb ágai szóba sem kerültek. Az állattenyésztés emelése és a kivitel biztosítása a mezőgaz­dasági államok szempontjából, például Ma­gyarországon, szinte fontosabb a buzakivitel biztosításánál. De az egész stresai terv min­denképpen meddő marad, mert távolról sem elegendő ahhoz, hogy a mezőgazdaságot Budapest, szeptember 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefoujelentése.) Az egységes pártban tegnap este értekezlet volt, amelyen Bethlen István gróf röviden beszámolt párt- hiveinek a kormányzónál való audienciájáról. — Csak az általános helyzetről tájékoz­tattam a kormányzó ur őfőméltóságát — mondotta Bethlen — s kijelentettem, hogy addig pártom részéről nem történhetik állásfoglalás, amíg a dezignálás meg nem történik. Természetesen még problemati­kus, hogy ki fog kapni megbízást a kor­mány megalakítására. A kibontakozás ez­ért valószínűleg csak a jövő hét végére várható. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövendő kormánynak az egységespárt tel­jes harmóniájára keOl támaszkodnia. — Nagyobb harmóniára van szükség az eddiginél, — szólt közbe az egyik képviselő. — Harmónia csak egyféle lehet — vála­szolt erre Bethlen­— Mi lesz a kereszténypárttaJl? — kér­dezte ismét egy képviselő. — Ez a dezignált miniszterelnök dolga lesz, — mondotta ismét Bethlen. — Mind én, mind pedig a házelnökök, Wlassics báró és Almássy, csupán a kül- és belpolitikai helyzetről és a válságról tájékoztattuk a kormányzót. Személyek nem kerültek szóba. Az egységespárt tagjai az értekezlet után a Gellért-szállóba vonultak vacsorára. Almásy László, a képviselőiház elnöke, a kormányzónál történt kihallgatása után ki­jelentette, hogy azzal a benyomással távo-1 jövedelmezővé tegye Enélkül pedig nincs megoldás. Hibája a tervnek, hogy figyelmen kívül hagyja az agrárállamoknak azt a ter­mészetes törekvését, hogy termelésüket, illetve a termésátlagokat fokozzák- Már pe­dig természetes, hogy a Romániában 1928- bam jó termés mellett elért 9.8 métermázsás hektá rönk inti búzatermés és a Németország­ban ugyanakkor elért 22.3 métenmázsás át­lag közötti különbséget a haladás érdeké­ben fokozatosan, legalább jórészben ki kell egyenl iteni. De az ipari államok és a hitelező államok szempontjából sem kielégítő a stresai ered­mény. A vállalt áldozatokért az ipari álla­mok ellenértékeket követelnek- Ezt az el­lenértéket a fülig eladósodott és továbbra is haszon nélkül termelő mezőgazdaság kép­telen szolgáltatni. Hogy ezt megtehesse, so­kat kellene keresnie, de éppen ezt t.eszik lehetetlenné a fentebb már ismertetett ja­vaslatok­Az egy lakóéra eső átlagjövedelem 1928- ban Németországban 8000, Hollandiában 12.000, az Egyesült Államokban 25 000, Ro­mániában és Jugoszláviában alig 3000 cseh­szlovák korona. Azóta ezek az átlagjövedel­mek lényegesen csökkentek s ezért a közép­éé keleteurópai állam ok túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkozó, elszegényedett lakosságának felvevőképessége' lecsökkent, I zot, hogy a kormányzó tökéletesen tájékozott I a helyzetről s még sok politikust fog kihall­gatni. A megoldás meg fog felelni az állam érdékeinek. A kormányzói kihallgatások programja Bethlen és a két házelnök tegnap délutáni kihallgatásával megindultak a kormányala- .kitási tárgyalások. A kormányzó a kihallgatások után eltávo­zott a fővárosból s visszautazott Gödöllőre. Horthy Miklós kormányzó a jövő hét elején folytatni fogja a kihallgatásokat s mint érte­sülünk, erre vonatkozólag már meghívást is kaptak Pesthy Pál és Mayer János, az egységes párt elnökei, Kle. belsberg Kunó gróf, Ráday Gedeon gróf, Zichy János gróf, a kereszténypárt vezére, továbbá a pártonkivüli képviselők közül Apponyi Albert gróf és miég 2—3 ismert- n eyü vezető poli tikus. Meg fogja hallgatni ezenkívül az államfő mög az egységes párt vezetőemberei közül Kállay Miklóst, Bessenyey Zénót, Váry Albertét, Marsehall Ferencet és Berky Gyulát. A ki­hallgatások valószínűleg csütörtökig el fog­nak tartant. A döntés napja csütörtök? Bethlen a tegnap esti egységespárti érte­kezlet előtt munkatársunknak kijelentette, hogy a kormányzó a jövő hét elején is foly­tatja a vezetőpolitikusok kihallgatását s a megoldás szerinte csütörtökre várható, amikor valószínűleg újabb meghívást fog kapni a kormányzóhoz. úgyhogy alig hihető, hogy a galbona.bevitel­re .szoruló ipari államok, várakozásainak meg tudnának felelni. Amin nem is lehet csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy Német­országban a búza behozatali vámja körül­belül kétszáz csehszlovák korona, tehát há­romszor akkora, .mint a búza ára Magyaror­szágon, nem is szólva Jugoszláviáról és Ro­mániáról, ahol az árak a kedvezőtlen fuvar­reláció következtében még nyomottabbak- A búza ára Franciaországban, Svájcban, Olaszországban körülbelül egyforma, min­denesetre a középeurópai agrárállamok árainál, illetve a világpiaci áraknál többszö­rösen magasabb. A piacokat kereső ipari államoknak, elsősorban Csehszlovákiának, Ausztriának és Németországnak tehát első­rendű érdeke, hogy az agrárállamok mező- gazdasága oly értékesítési lehetőségeidhez jusson, hogy igényeit felfokozhassa és a magasabb terményárak fejében ipari gyárt­mányokban szükségletei az eddigit lényege­sen meghaladják. Marad tehát az egyetlen járható ut, amint azt e lap hasábjain már több mint egy esz­tendő előtt kifejtettük, tudniillik Közép- és Keleteurópában a nagy gazdasági egység megteremtése. A németek nem bizonyulnak tehetséges diplomatáknak. Az Anschluss kudarcba fűlt Arra a kérdésre, hogy vállalja-e ő a kor­mányalakítást, Bethlen kitérő választ adott. — Személyekről egyelőre nem beszéltünk — volt a lakonikus válasz. Kormánypárti képviselők köreiben külön­ben csaknem egybehangzóan azt mondják, hogy Bethlen, aki eleinte húzódozott a kormány­alakítástól, most már hajlandó uj emberek­kel és uj programmal elvállalni a kormány­zást. Bethlen vállalja a kormányalakítást Budapest, szeptember 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefoujelentése.) Az Uj Nem­zedék értesülése szerint Bethlen tegnapi ki­hallgatásán hat nevet ajánlott a kormányzó­nak, mint olyanokat, akik szerinte a kor­mányalakítás szempontjából szóiba jöhetnek. Ezek: Gömbös, Ráday Gedeon, Keresztes-Fischer Ferenc, Klebelsberg Kunó gróf, Puky En­dre házalelnök és Kállay Mihály volt ál­lamtitkár. Ugyanez a lap azt is- inja, hogy Bethlen dezignálá&a véglegesnek és befeje­zettnek tekinthető. Bethlen a lap szerint már meg is kezdte bizalmas tárgyalásait egyes vezető politikusokkal. Az Est hasonló szellemben ir s ugyanezt a hat nevet említi fel mint Bethlen jelöltjeit a kormányzónál. Ma nem voltak kihallgatások a kormányzó­nál. Minden jel szerint Bethlen István gróf alakítja meg az uj magyar kormányt Bethlen nyilatkozata a kormányzói kihallgatásról — Hétfőn folytatóinak az audienciák és tanácskozások — Csütörtökre várhatö a döntés ^ Ke fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül "W HM SZÁMUNK A KÉPES HÉTTÉ! 28 OlPfll ára 2 korona (3033) szám ■ Vasárnap ■ 1932 szeptember 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és TllSzinSzkÓi ellenzéki pártok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. l‘j'1 • ' Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon: 34184. Egyes s*án» ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom