Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-13 / 209. (3022.) szám
Drámai jelenetek a parlament hétfő délutáni ülésén - A feüoiifafástoan lévő ház 513 szavazatfai 30-íal szemben bizalmatlanságot szavazat! a Papen-kormánynak — dirim®, a birodalmi gyűlés elnöke nem vette fndomásnl a birodalmi gyűlés feloszlatását — Uj szenzációk elölt a német belpolitikában Wi&szavoniák a házleíosztatás rendeletét 7 Beo-lin, szeptember 12. A birodalmi gyűlés m,a délután három óraikor Ülést tartóig, hogy megkezdje a kormányprogram vitáját. A tribünök és a diplomáciai páholyok az utolsó helyig megteltek. A kabinet valamennyi tagja megjelent. A nemzeti szocialista párt tagjai ez alkalommal nem jelentek ;meg a páirt uniformisában. Göring elnök, aki ugyancsak polgári ruhában volt, pont 15 órakor megnyitotta az ülést. A napirendhez azonnaS az illés megnyitása után hozzászólt Torgleí kommunisila képviselő és javKíisÜatot tíit a tárgyse: Itzat Ineg- változtatására. Azt kívánta, hogy tűzzék napirendre a szükségrendelotek azommali érvény tőleiijité6ónek vitájának és a k):|nmuniisták bi zalm'atftansági indítványát. Lioebe sso- ciá idomokra fia képviselő felszólalása utájn Göring elnök azt ,a kérdést intézi a birodal- vénytelenltésénieík vitáját ’és a konwnunis- javaslatot. Mivel a páriámcntben egyetlen eSientmondás sem hamgjaott el, Göring elnök elrendeli, hogy a parlament azonnal szavazzon a szükségjrenidelet hatál ytalanitfásá- ról és a bizalmait'lamsáigi inditványvól. Frick dr. nemz éti t szocialista képviselő javasolja, hogy az ülést fél órára fölfüggesszék. Ezü a javaid Láttat a nemzeti szocialista párt és a cenírumpárt szavazataival elfogadják. 15 éra 46 perckor Göring elnök újra meg- i nyitja az ülést és megállapítja, hogy a | naipirend megváltoztatásának javaslatát senki som ellenzi és igy a liáz azonnal szavazni fog a sziiki&cgrendeletek hatálytalanitásá- ról és a bizalmatlansági javaslatról. Papén kancellár, aki az egész idő alatt tüntetőleg kezében tartotta a vörös feloszlatás! irat- táskát, szót kért. Göring elnök elutasítja és megállapítja, hogy a ház áttért a szavazásra s igy senki sem emelkedhet szólásra. Erre Papén kancellár az elnöknek átnyújtotta a vörös irattáskát, amely a feloszlatási dekrétumot tartalmazta. A ház elnöke nem fogadta el a táskát, amely az asztalon maradt. Ebben a pillanatban a kormány valamennyi i tagja elhagyta a termet. Az elnök még [ megállapította, hogy a parlament valamCnynyi bizalmatlansági javaslat ügyében szavazni fog. Alkotmányjogilag a birodalmi gyűlést ma délután 15 óra 49 perckor feloszlatták, de mivel Göring a megkezdett szavazásra való tekintettel nem vette át a feloszlatási dekrétumot és nem engedte, hogy Papon azt felolvassa, a birodalmi gyűlés azon a véleményen volt, hogy folytathatja munkáját. A szavazás óriási izgalom között folyt le. A kommunisták állandóan tüntettek Papén „éhségkormánya" ellen. A névszerinti szavazásnál az egyesitett bizalmatlansági in-* ditvány mellett 513 képviselő szavazott, ellene 32, mig 50 képviselő tartózikodott a szavazástól. A szavazás eredményének kihirdetése után Göring elnök közölte a házzal, hogy Papén átnyújtotta a föloSzlatási dekrétumot, de mivel azt olyan kormány ellenjegyezte, amely időközben megbukott, a ház feloszlatásáról intézkedő okirat tartalmát nem veszi tudomásul. A nemzeti szocialista párt e bejelentést lelkesen meg- éljenzá. A birodalmi gyűlés elnöke még egyszer nyilatkozott és megállapította, hogy nem lehet jogerős az a feloszlatási dekrétum, melyet az a kormány ad ki, amelynek a német népképviselet túlnyomó és megsemmisítő többsége bizalmatlanságot szavazott. A kormány mögött a parlamentben mindössze 32 képviselő áll. A birodalmi gyűlés elnöke bejelenti a köztársasági elnöknek ezt a tényt és arra fogja őt kérni, hogy vonja vissza a feloszlatási rendoletet. Göring eltökélt szándéka., hogy a német népképviselet jogát megőrzi. Épp azért javasolja, hogy a birodalmi gyűlés holnap tartson újabb ülést, amelynek napirendjét a parlament főbizottsága állapítja meg. A legújabb értesülések szerint a főbizottság szociáldemokrata tagjai nem hajlandók rész tv enni a bizottság munkájában, mert a birodalmi gyűlést föloszlatottnak tekintik. Németország nem vesz részt a lefegyverzési konferencia |ováb|I tárgyalásaim ? A francia vátaszjegyzék hatása Berlinben — Herrlot Meaw-ban békebeszédat mondott Páris, szeptember 12. Franciaország tegnap tizennyolcadszor ünnepelte meg a máméi győzelmet. A Meaux-i emlékünnep még soha sem volt oly ünnepélyes jellegű, mint ez alkalommal. Először történt meg, hogy a köztársasági I elnök megjelent, továbbá a miniszterelnök, a hadügyminiszter, számos tábornok és politikus. Illetékes francia körök kijelentik, hogy a jubileum ünnepélyes megölése nem jelenthet ellentüntetést a német katonai követelésekre. Meaux-ben egy francia-amerikai háborús emléket avattak föl és Franciaország a két nép fegyverbarátságát kívánta megünnepelni. Wal- ter Edge párisi amerikai nagykövet rövid beszéd után átadta a francia hatóságoknak az amerikai alapítványokból épitett emlékművet. Szavaiban hangsúlyozta, hogy az emlékmű garanciája annak, hogy a világ mentalitása mindig azoknak a pártjára fogg állni, akik igaz ügyért küzdenek. Edge után Herriot francia minisztereinek mondott nagyjelentőségű beszédet A világ azzal vádolja Franciaországot, — mondotta Herriot, — hegy harcias természetű. Herriot tiltakozott e beállítás ellen s kijelentette, hogy a I francia nép nem akar mást, mint békét. A béke a legmélyebb szenvedély valamennyi francia szívben, valamennyi város és falu ezt követeli és a háborús emlékművek ugyancsak a békét akarják kihangsúlyozni. Franciaország számos koncessziót tett már a külföldnek a béke érdekében. Természetesen nem elég a békét akarni, hanem mindent el kell követni, hogy az meg is valósuljon. Herriot ezután azt fejtegette, hogy a béke akarása nem egyenlő a fegy- vertelenséggel. Mi lett volna például 1914-ben a francia szabadsággal, ha az északfranciaországi erődök néhány napra meg nem álütották i volna a betörő ellenséget? Most is veszedelmes a helyzet és a külföldnek meg kell értenie a francia nyugtalanságot és biztonsági követelést, ha látja, mennyi fenyegető jelenség zavarja a béke igazi megvalósulását. A franciák nem akarnak mást, mint békében élni saját országukban, de ehhez szükséges, hogy a határaikat megvédhessék. Ennek ellenére a francia nép minden alkalmat megragad, a mostanit is, hogy kibékülésre szólítsa föl régi ellenségeit, azokat is, akikkel valamikor életre-halálra harcolt. A francia fessék Berlinben Berlin, szeptember 12. A német fegyverkezési jegyzékre adott francia válaszjegyzéket vasárnap délben nyújtotta át Francois-Poncet berlini francia nagykövet Neurath német külügyminiszternek. Az okiratot azonnal lefordították. A jelzőkből kitűnik, hogy Franciaor- i szag rendkívül udvarias formában visszautasítja a fegyverkezési egyenjogúságra és az intim német-francia diplomáciai tárgyalásokra vonatkozó javaslatot. A franciák jogi okokkal indokolják meg visszautasításukat és megállapítják, hogy a lefegyverzési vagy felfegyverzési kérdésben egyedül a lefegyverzési konferencia és a népszövetség hivatott dönteni. A francia jegyzéket ugyan csak kedden reggel hozzák nyilvánosságra, de máris kitűnik, hogy mi lesz a német birodalom állásfoglalása a jegyzékkel kapcsolatban. Németország a diplomáciai tárgyalásokat azért javasolta, mert a lefegyverzési konferencia körülményes apparátusa elégtelennek bizonyult Németország az elutasítás után aligha tér vissza a lefegyverzési konferenciára és mindaddig nem vesz részt a genfi tanácskozásokon, amíg a német egyenjogúság problémája nem tisztázódott. A biordalom valószínűleg nem küld megbízottat a lefegyverzési konferencia választmányának szeptember 21-én kezdődő ülésére. Ha a hatalmak szüksgét érzik annak, hogy Németországot mégis meghívják, akkor úgy is cselekedni fognak. A nép- szövetségi tanács szeptember 23-án kezdi meg munkáját, a plénum pedig 26-án ül össze. A német delegációt ez alkalommal Neurath báró külügyminiszter vezeti. A tegnap átnyújtott francia jegyzékkel kapcsolatban jólértesült körök kijelentik, hogy a jegyzék rendkívül terjedelmesen és részletesen foglalkozik a probléma jogi hátterével. A franciák szerint a közvetlen német-francia lefegyverzési tárgyalások nem egyeztethetők össze a nemzeti: özi bizalom alapelveivel és igy nem tarthatók meg. Ezenkívül a jegyzék igyekszik bebizonyítani, hogy a német javaslatok ügyében egyedül a népszövetség hivatott dönteni és nem a diplomáciai tárgyalások, mert a javaslatok ellenkeznek a versaillesi szerződés rendelkezéseivel. é&jk. , __________ Előf izetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- # Szerkesztőség: P r á g a II.. P a n s k á ulice 12. Í7® 76» havonta 26 KC; külföídi-e: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok U. emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. .» . ' Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltl/CQl nOpitCLpJCL Telefon: 34184. “ Ejjyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SÜRGÖNYCIM; HÍRLAP. PRflHfl PAPÉN MEGBUKOTT FelusMlattálk a német birodalmi gyűlést
