Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-11 / 208. (3021.) szám
AZ AMERIKAI „EZÜST SÁV" Irta: Szvatkó Pál dr. Praga, szeptember 10. Szólamoknak és Jelszavaknak — ne kutas mik, joggal vagy jogtalanul — általában nagyobb befolyásuk van a világ történéseinek kialakítására, mint belső potenciájuk megengedné. A „krízis" szó elültetése mindenbe és mindennél, ami ma közgazdaságot jelent, kétségtelenül növelte a depressziót, aláásta a bizalmat és előmozdította a krízis valódi elterjedését. Mint mondani szokás: addig beszéltek róla, mig tényleg eljött, mert — ugyebár — nem jó az ördögöt a falra festeni. Ha egyszer az egész világ például elkezd beszélni, hogy ,bábom lesz", előbb-utóbb bizonyára háború lesz, bármily indokolatlannak látszott a szentencia akkor, amikor meggondolatlanul vagy felelőtlenül elindult az első röpke szájról, az első ujs ághasábról. Ha egyszer az emberi kollektivum, ez a vihart előre megérző bolond és ideges fehér egér, valamit szimatolni kezd, a szimat nem csalhat, még ha nincs is reális kiindulópontja, mert az esemény hozzájön a szimathoz. Valahogy úgy, mint ahogy a kezdő biciklista biztosan nekimegy a fának, amelytől fél és amelyet előre ki akar kerülni, holott bizonyára simán elmenne mellette, ha nem gondolna rá és nem akarná mindenáron kikerülni. Nos, talán hozsannázva kellene megemlékezni arról, hogy Nyugateurópában és különösen a megrögzötten optimista Amerikában legújabban egv uj szólam kezd uralkodóvá válni, hogy úgy mondjam, egy ellenszólam, mely általánosan és komolyan a krízis végéről beszél. Valaki kitalálta^ Newyorkban a szép (és üres) mondást, hogy „a krízis sötét horizontjának peremén világos ezüstsáv jelent meg és hirdeti a hajnal, a kibontakozás eljövetelét, a depresszió végét" — s az. istenadta nép szájról-szájra továbbadja — az uj szentenciát. Magában véve ez a szólam is buta és semmiben sem különbözik azoknak a „közgazdasági szakembereknek" integrálokkal és differenciálokkal teletűzdelt szakvéleményeitől, akik a kétségbeesett kormányoktól bőven szubvencionálva évek óta terjesztik az optimista gazdasági horoszkópokat, mint a rossz pénzt, hogy mesterségesen bizalmat szivattyúzzanak a kiábrándult világ ütőereibe. A különbség az, hogy a tudálékos horoszkópoknak eddig senki sem ült föl s pusztában elhangzó szavak voltak; ennek az együgyü „ezüstsáv" legendának ellenben hívei vannak Amerikában, tábora, mint Hitlernek vagy Zeileis professzornak. A hirtelen hivővé-válás a nagy gazdasági fordulatot jelenti? Közhelyként tudjuk, hogy a krízis elsősorban a bizalom krízise volt, a hitetlenségé s minden rossznak kutforrása- ként valóban az emberi lélekben váratlanul kiapadt automatikus hit hiánya szerepelhetett. Ennek az automatikus hitnek a hiánya, amely nélkül a pszichiáterek szerint az ember egyetlen pillanatig sem élhet rendes és egészséges életet. Nos, az emberek, — ha nem is nálunk, de Amerikában — visszakapták az automatikus hitet és bízni kezdenek az „ezüst sávban". Elhiszik, hogy megjelent a horizonton. Elhiszik, hogy a hajnalt jelenti. Az építő bizalom érthetetlen okokból visszatért a lelkűkbe s az élet, elsősorban a gazdasági élet kezd is szerinte alakulni. Sajnos, a mi retrogád Középeurópánkban még a távolbalátók sem vették észre az ezüstsávot és a stresai konferencia bizonytalanságai között valóban semmi okunk sincsen arra, hogy akár érzésbelileg, akár reális körülményekre támaszkodva felgyújtsuk lelkűnkben a bizalom világító tornyát. De az Amerikából érkezett hírek kétségtelenül igazolják, hogy az „ezüst sáv" legendája odaát örvendetesen terjed, mint valami jófajta mithológia s a bizalom (esetleg csak átmeneti) helyreállásának máris látható jelei vannak. Jólesik legalább sóvárogva áttekinteni erre az amerikai ' fordulatra, amelyről egyelőre nem tudhatjuk ugyan, tartós lesz-e és reális, sőt vannak érövek, amelyek komolysága ellen szólnak, de azért mégis örvendetes nekifohászkodásnak kell tekintenünk s olyasféle mementónuk, mely igazolja, hogy a legcsekélyebb hangulatváltozás milliárdos haszonhoz, a vérkeringés felpezsditéséhez, szinte a konjunktúra újraél jöveteléhez vezethet. Tudjuk, hogy a krizie, amelyet Amerikában az 1929 októberében lezajlott világrengető tőzsdei pánik inaugurált, az Egyesült Államokban sokkal virulensebb formában jelentkezett, mint nálunk. Az esés szörnyűbb volt. Coolidge Amerikája beleszokott az 1922-től 1929-ig szakadatlanul tartó prosperity-be, s a depresszió most oly villámgyorsan és oly vehemensen sza^ kadt rá, mint a trópusi vihar, amely másodpercek alatt pokollá tudja változtatni a forró napfényben pompázó büszke és buja vidékeket. Amerika szive a newyorki Wall-Street, a tőzsde uocája, s itt mérhető a világ legelső népének szívverése is. Tudjuk, hogy Amerika a legjobb papír, az United States Sheel részvényei szerint méri a konjunktúrát és a dekonjunktúrát. Nos, e részvény értéke 270 dollárról 26 dollárra esett három év alatt, de voltak jó papírok, amelyek 200 dollárról 4—5 dollárra zuhantak. Kár réezleőeznl A prosperlty után három évvel tizenhatmillió munkanélküli volt Amerikában, tízezer bank bezárta pénztárait, az ipar halott., a farmerek forronganak, a volt frontharcosok rablóbandákat szerveznek, a dollár megingott, a „csoda-Hoover" elvesztette népszerűségét. A mélypont 1932 nyarán, az obsitosok és a katonák szabályos washingtoni csatája alkalmával következett be. Aki tájékozódni akar a prosperity és a kri- zis két korszakáról, a hullámdombról és a hullámvölgyről, az jól teszi, ha összehasonlit két könyvet: az amerikai gőg dokumentumát, az „Amerika schlágt England" cimü müvet 1929 végéről, s a „Welt aus den Fügén — Amerika in dér Kriso" cimü végtelenül pesszimista müvet 1932 nyaráról. Az általános tanácstalanságban és tespedés- ben, amikor az amerikaiak belátták, hogy a krízis nem fikció többé, sőt a mindenütt életbeléptetett takarékossággal, restrinkcióval sem oldható meg, valaki — nem Hoover — kitalálta az ezüst sáv legendáját é6 csodálkozva állapíthatjuk meg, hogy a szólam hatása alatt a helyzet máról-holnapra megváltozott. Hetek óta óriási hossz uralkodik a newyorki tőzsdéken. Az United States Sheel részvényei ismét elérték a százdolláro6 határt. A szakértők szerint a krízis a Stock Exchangeon kezdődött, tehát ott is fog elmúlni. A barométer száll, emelkedik, ugrik, rohan, s a legújabb hírek szerint valóságos fölfelé törő pánik uralkodik a Wall- Streeten. A Stock Exchange látja az ezüst sávot. Amerika másik nagy barométere: Henry Ford, aki az ipari pólust képviseli a Wall-Street ■pénzügyi pólusa mellett, uj, nyolchengeres autót dobott a piacra, s üzemében, ahol eddig csak három napig dolgoztak hetenkint: hétfőn, kedden és szerdán, bevezették a negyedik munkanapot. S Detroit példáját követi a többi iparág, a petróleum, mely megszabadult az orosz konkurrenciától és megegyezett Sir Deterding- gel, a gépipar, a textilipar. A cégek uj, halált- megvető bátorsággal utolsó •i<?zc-*v&-'at is piacra vetik, — hátha igaz az ezüst sáv legendája, — újra hirdetnek, újra munkásokat vesznek föl, újra termelnek. (Az ipari vérkeringés megindulása Európában is észlelhető, ahol szintén megélénkült a piac, nagyobb lett az eladási és a vásárlási kedv.) Amerikában egyelőre csak a mezőgazdaság maradt a régi stagnálás állapotában. De az illetékesek itt sokat várnak a prohibicó eltörlésétől, mert az alkohol szabaddátétele szerintük uj felhasználási lehetőséget nyújt számos gabona neműnek. Egyáltalán, az alkoholtilalom megszüntetésének reménye az, amely jókedvre deriti az amerikaiakat, táplálja az optimizmust s lassan-lassan Hoover is meggyőződik arról, hogy a nélkülözhetetlen bizalmat semmi más nem tudja visszacsempészni az amerikai szivekbe, mint az alkohol mindenfelé jól bevált doppingje. Kíváncsian várjuk azt, vájjon az ezüst sáv legendája tartós lesz-e és eredményeket ér-e el Amerikában; vagy a kis világosság a horizont szélén mindössze optikai csalódás s esetleg valami veszedelmesen terjedő és közeledő általános tűzvésznek előfénye? Egyelőre nem tudhatjuk. Egyesek szerint a váratlan amerikai optimizmus mindössze beletörődés a meglevő állapotokba s az ember egészséges ösztönének felül kereke dése, miután belátta, hogy az 1922-től 1929-ig tartó prosperity Amerikában (és gyakran másutt is) úgyis abnormális és túlzott dolog volt az emberiség régi, évszázados szerény életstan.» dardjához arányitva. Mások szerint az amerikai hossz és optimizmus kizárólag Hoover választási trükkje, mert a republikánus párt november 4-ike előtt mégegyszer összeszedi minden erejét, hogy rövid és szemfényvesztő, mesterséges és beteg prosperity-lázzal visszaszerezze tűnő népszerűségét. Ismét mások szerint az Amerikából érkező hirek túlzottak és helytelenek. De Európa semmiesetre sem maradhat közömbös az amerikai eseményekkel szemben, mert nyilvánvaló, hogy ha az ottani ezüst sáv-legenda igaznak bizonyul, előbb-utóbb mi is érezni fogjuk üdítő hatását, ha pedig legenda marad, vagy trükk és szemfényvesztés s az emberek újra elvesztik hitüket benne, akkor a mi fejünk fölött is ösz- szecsapnak a krízis hullámai. Szombaton délután a francia válasz Jegyzéket átadták a párisi német nagykövetnek A délelőtti minisztertanács — Az angolok nem szólnak bele a vitába — Páris nincs megelégedve Londonnal Páris, szeptember 10. A kabinéit hivatalos jelentés szerint egyhangúan elfogadta a Németországnak adandó választ. A német fegyverkezés francia válaszjegyzékét ilyen körülmények között még ma délután átnyújtják Berlinben. A francia kormány ugyanakkor elhatározta, hogy a parlamentet szeptember 16-ra összehívja. Jólértesült körök szerint a válasz pontosan megfelel azoknak a beharangozásoknak, amelyeket a lapok róla közöltek. A franciák kategorikusan visszuatasitják a német javaslatokat és nem hajlandók a fegyverkezés kérdéséről közvetlen német—francia tárgyalásokba bocsátkozni. A jegyzéket hétfőn nyilvánosságra hozzák. A Foreign Office tartózkodó Páris, szeptember 10. A londoni francia nagykövet tegnap este értesitette a Quai d‘Or- sayt az angol kormány hivatalos állásfoglalásáról a birodalmi őrség reformjavaslatai ügyében. A francia külügyi hivatalban azonnal élénk tevékenység indult meg. Herriot telefonon értesitette a köztársasági elnököt, aki Rambouilletben, nyári lakában, tartózkodik. Ma délelőtt tiz órakor az Elysée-palotában rendkívüli minisztertanács volt és délután 4 órakor a kormány átadta Hoesck párisi német nagykövetnek a várva-várt válaszjegyzéket. A Foreign Office tegnap esti hivatalos kommünikéje ismételten és határozottan kijelenti, hogy a francia—angol diplomáciai eszmecserének csupán informatív jellege volt. Ez az angol megállapítás Párisban nem nagy örömöt keltett Ma már senki sem beszél a két főváros barátságos együttműködéséről. Ellenkezőleg, a franciák nyíltan megvádolják az angol kormányt, hogy ismét csak a döntőbíró szerepét akarja játszani Franciaország és Németország között. Az Echo de Paris szerint az angolok hallani sem akarnak a franciákkal való együttműködésről s csupán információt kértek Páristól. A Foreign Office továbbra Is megőrzi tartózkodó magatartását és csak arra törekszik, hogy ne bontsa meg a Páris és London közötti egyensúlyi helyzetet. A francia válasz tekintetében nem fejezi ki sem elismerését, sem rosszalását. A franciák ezt az udvarias közönyt a francia álláspont elutasításának tekintik. Egyébként Herriot tegnap folytatta diplomácia fogadtatásait Mindenekelőtt Reed amerikai szenátorral tárgyalt, majd fogadta Theodo- re Marrinert, az uj párisi amerikai ügyvivőt. Végül Osusky csehszlovák követ jelent meg Herriot-náL Az angol felfogás London, szeptember 10. A Daily Héráid információja szerint a francia válaszjegyzék nyíltan elutasítja a német egyenjogúsági követeléseket Franciaország állítólag rendkívül éles szavakban tiltakozik az ellen, hogy Németország újra fegyverkezzék. A válasz kifejezi rosz- szalását, amit afölött érez, hogy a német jegyzéket a birodalomban különböző soviniszta kommentárok követték. A Times véleménye szerint a Daily Héráid túlozza a francia válaszjegyzék tartalmát. Egyébként a félhivatalos lap közli azt is, hogy az angolok nem kívánnak beleszólni a vitába és hivatalosan távol maradnak az eszmecserétől. Az angolok terve az, hogy olyan megoldást találjanak, amely kedvez Németországnak és amely kedvez Franciaországnak is. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül HM SZÁMUNK » KÉPES HÉTTEL 28 OLDBL ára a korona rJ11& Jllm J XL évf. 208. (3021) szám ■ Vasárnap ■ 1932 szeptember 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága FI.. Panská ulfce 12. «7é„r, íjTnegy^dévri havo™^ A szlovenszkói ésruszinszkói ellenzéki pártok p\'4mati,-PT.*n X' R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több politikai napilapja ' Telefon: 34184. “ Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Kő. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AHA
