Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-11 / 208. (3021.) szám

2 'i^gmMag^arhtelxp 1932 szeptember 11, vasárnap­Számarányuknak megfelelő mérték­ben részesüljenek a városi közigaz­gatás előnyeiben a kisebbségek! A pozsonyi keresztényszocialista városatyák nagyjelentőségű indítványa Pozsony, szeptember 10- (Pozsonyi szer­kesztőségünk jelentése.) AiZ országos ke- resztényszociailista párt pozsonyi képviselő­testületi tagjainak klubja nagyfontosságu indítványt adott be a pozsonyi városiházán. Az indítványt csatlakozás végett megkül* diötték a többi őslakos pártnak is- Az indít­vány a következő: „Mondja ki a város képviselőtestülete, hogy ezentúl akár a rendes, akár a rendkí­vüli költségvetés egybeállításakor és min­den intézkedésében a városban élő nemzetek számarányához képest figyelemmel lesz azok gazdasági, kulturális, valamint népjóléti szükségle­teire és követelményeire. A számarány megállapításánál irányadók , legyenek a népszámlálás adatai. Addig is, amíg ezek ismeretesek lesznek, vétessék fel az arány 50 százalékban a csehszlovák ■lakosság javára, 50 százalékban a nemzeti kisebbségek javára, mert Pozsonyban körülbelül 50 százalék cseh­szlovák nemzetiségű egyén és 50 százalék magyar, német ég zsidó él. A számarány tehát ekként fejezhető ki: 1 az 1-hez. Követeljük tehát a csehszlovák köztársa­ság alaptörvényei alapján, hogy ezentúl minden téren ily arányiban részesedjék a magyar, német és zsidó kisebbség a város­házán állásban, segélyben, támogatásban, szállításban stb. Minthogy szerzett jogokat nem akarunk érinteni, csak a jövőre nézve követeljük en­nek az elvnek legszigoruibb betartását Különösen követeljük, hogy újabb tisztvi­selők és egyéb városi alkalmazottak és munkások felvételénél betartassák az em­lített arány. Követeljük, hogy minden városi munka, beszerzés, szállítás kiadásánál szintén ez az arányszám legyen irányadó. Követeljük, hogy a város tulajdonában lé­vő házak, földek, telkek, üzletek; műhelyek és lakások bérbeadása eszerint az arány­szám szerint történjék. Kulturális és sportintézmények létesítésé­nél és támogatásánál, iskola- és színházi ügyekben az 1:1 arányszám betartassák. Követeljük, hogy emberbaráti intézmé­nyek és egyesületek támogatása is ezen arányszám értelmében történjék. A nemzeti kisebbségekre eeő arány kere­tén belül könnyen lesz kiszámítható az egyes nemzeti kisebbségekre eső rész. MEGOKOLÁS: A köztársaság elnökének közismert kije­lentései szerint a. Csehszlovák Köztársaság hivatva van egy második Svájc szerepének betöltésére. Svájcban pedig a német, az olasz és framcia nemzet a teljes önállóság és önkormányzás alapján élvezi a gazdásá­gi, kulturális és szociális fejlődés feltételeit- Ezzel szemben itt azt kell tapasztalnunk és Zendülés egy szovjetorosz internáló táborban A parasztok egyrésze Lengyelországba menekült Orosz ellenrendszabályok Varsó, szeptember 10. A Gnodek-Ost- roszyck-i koncentrációs táborban a szep­tember 4.-ről 5-re virradó éjjelen forrada­lom ütött ki a háromszáz internált panaszt között. A parasztok valamiképpein fegyve­rek, élelmiszerek és lőszer birtokába kerül­tek és a szomszédos erdőikbe menekültek. A szovjethatóságok erős katonai osztagot küld­tek ki a menekülök elfogatásána. Néhány parasztnak ennek ellenére sikerült lengyel területre jutnia, ahol beszámolt a zendü­lésről!!. wwvvwvwwftrwwwvvvwwywwvvvwwwwvwwwvwwvvwwwwv mint elszomorító tényt leszögeznünk, hogy városunk csehszlovák intézői az államtordfu- lat óta teljesen egyoldalú nemzeti tevé­kenységet fejtenek ki. Az álilamfordulat óta alig került városi szolgálatba magyar, német és zsidó tiszt­viselő, alkalmazott és munkás. Városi munkák kiadásakor, városi házak, üzle­tek, műhelyek és lakások bérbeadásakor majdnem kizárólag csehszlovák pályázó­kat vesznek figyelembe. Csehszlovák kul­turális és emberbaráti intézmények és egyesületek évente százezrekkel része­sülnek támogatásban; a magyar, német és zsidó intézményeknek és egyesületek­nek alig néhány száz koronát kitévő ösz- szegeket vetnek oda alamizsnaként. A váróéi kall eég vetésben I. ez. alatt (köz­ponti igazgatás) erne az évre 16,664-400 K szerepel, ebből, valamint a VII. fejezet alatt egészségügyi célra beállított 9,185.300 K-ból, a X. fejezet alatt enuberbaráti és szo­ciális célokra beállított 7,125-500 koronából vájjon mennyi jutott magyar, német és zsi­dó intézmények ée egyesületek támogatásá­ra? Ezen óriási összeg felhasználása a nem­zeti kisebbségek számarányának semmi­képpen sem felel meg. A magyar, német és zsidó kisebbség ed­dig semmilyen téren sem jutott mindahhoz, amire arányszáma, kulturális fejlettsége és az adótenhekben való részesedése alapján az érvényben lévő törvények és a köztársa­sági elnök eszméinek megfelelően igényt tarthat. Ez a gyakorlat alkalmas árrá, hogy a ma-, gyár, német és zsidó lakosok körében jogos aggodalmat keltsen, mert teljesen kiszorít­ja ezeknek a nemzeteknek a fiait a város­házáról és minden városi intézményből. A nemzetek békés együttélés© és harmo­nikus együttműködése érdekében kell kö­vetelnünk a költségelőirányzat ilyen egybe­állítását. Ez az igazságos bánásmód lehetővé fogja tenni, hogy városunkban minden nemzet gazdasági, kulturális és szociális téren egy­aránt fejlődhessék. Hangsúlyozzuk még, hogy erre az egyedül igazságos elbánásra és részesedésre annál is inkább tarthatunk igényt, mert a városnak 86 milliót kitevő bevételét a magyar, német és zsidó adófize­tők legalább is 70 százalékig biztosítják adóikkal­Bennünket semminemű nemzeti elfogult­ság nem irányit. Ellenkezőleg: indítvá­nyunk alkalmas arra, hogy intézményes biztosi tékáival megteremtse városunkban a nemzetek között a békés együttműködést és megértést." Gorgutov nem kap hegyeimet Paris, szeptember 10. Az igazságügymi- íiiisz tórium kegyelmi tanácsa elhatározta, hogy Lebrun köztársasági elnöknek neon fogja Gorgulovot kegyelemre ajánlani. A köztársasági elnök valószínűleg hétfőn közli határozatát Gorgulov ügyvédjével. KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVII.-ik század végéből i. Erdély felől megindultak a fölkelők. Még nem lehettek itt, mert senki nem látta őket a mai napig, de szörnyű hírük megelőzte jöttüket... Senki bizonyosat nem tudott s azok a nyomorult emberek, kiket a németek dulásai után is életben tartott meg az Isten, rémület és reménykedés között lesték, mi lesz hát? Mert a Partiamtól a Szepességig végigsivitott a bír, hogy Ecsed várán túlról megindult Sze- peesy Pál s megöl mindenkit, aki csak egyszer is szóbaállt a némettel... Hóhérkardja volt Szepessy Pálnak, amellyel csak két marokra lehetett dolgozni. De nem jött egyedül! Mert vele közeledett a felsőfiszai síkságnak a nagypipáju és kevés-doh anyu Szuhay Mátyás, ott jött — nagy buját hordozva a vállain — Kende Gábor, -aki keserű hónapokkal előbb hagyta el ungi udvarházát, Erdély havasai felé futván az árva fejével. Most aztán visszafelé fordította lova fejét, hogy leszámoljon minden­kivel; ott kellett lennie a hadak közt a daliás hadadi Wesselényi Pálnak s úgy volt, hogy ló- ravetette magát immár a félig-gyerek Thököli Is, aki apjának halálos ágya mellől, a-z árvái várból menekült el harmad-, vagy negyedéve őszön, hogy legalább a puszta élete maradhas­son meg, miközben minden bokrot átkutattak utána a császári kopók ... És jött-jött a Par- ti-um felől nagybátyja is, a baljós csiilagzatu Petrőczy István, oldalán Ubrisival, a nevezetes bujdosóval. De jöttek má6ok is! Napijáróföldekre megelőzte vad híre Pika Gáspárt, a reménytelen földönfutót, akinek út­ját, amerre elvonult egyszer, fölkarózott néme­tek jelezték, amint kilógó nyelvvel s oldalt- nyaklot-t fejjel száradtak a napon ... És sokan tudták holt-bizonyosán, hogy a fölkelők sorai között prédikátorok járják a mezőt s menny­dörögve uszítanak a császár és lanckneohtjei ellen ... Rebesgették egyesek, hogy a keserű- szájú hadak oldalában tör előre a tatár léhán is gyújtogató lovasaival 6 rémület szállt meg mindenkit, aki nevét hallotta egyszer a k'hán- nak. Mások ifi voltak azonban, akik torkukban fojtogató méreggel nyomultak elő Erdély bér­cei közül... Messze tájakon beszélték, hogy táborjáráskor ott emelgeti súlyos kardját a részeges Majos Ferenc, aki ellen — ifjabb ével­nék dacára is — pátenst adott ki a kassai ge­nerális, hogy ott-, ahol érik, téperjék le s tör­jék kerékbe, avagy süssék meg elevenen ... És ijesztő tábori dalban szállt-szállt a hire egy bizonyos Tyukodina.k, akivel ellentétben a szá­ja járt csupán Kuczug Balázsnak, őmaga azon­ban messze elkerülte a csatahelyeket. Ámde csaták végeztével ő is megjelents a legények között, miközben az ellenség vérével keverte be homlokát és kezeit. Hát ezért nem hitt senki Kuczug Balázsnak, ahelyett a hasát ren­gette mindenki nevettében, aki említeni hal­lotta egyszer Kuczug Balázst. Erdély felől megindultak hát a bujdosók. S a Partiumtól a Szepességig végigsivitott a hír, hogy a hadak között ott busul a lengő- bajszu Szepessy Pál s gyakran dö-rmög a sza­kállába. Kinzó baja amiatt való volt, mert nem tudta még, mimódon öljön meg mindenkit: né­metet, dánt és vallont, császári hiten lévő vé- konynyaku pápistát s idegenekkel cimboráié magyart... S a hét tiszai vármegyében fakó lett az arcszine minden léleknek, aki meghal­lotta egyszer, hogy közeledik Szepessy Pál. Mert érezték, hogy rakásra gyilkol mindenkit a iobogóindulatu öreg... ... Ezen az alkonyaton a riasztó mende­mondákra többen jöttek össze az ungi berkek SS közül a Kende-házban. Messze járt még Kende Gábor, a gazda, de nem sokáig már. Mert őt is hozta hazafelé Szepessy Pál. Huszannhuszonöten lehettek együtt a nagy ebédlőben, akiket együvé vertek össze a haj­meresztő hírek. Voltak a csoportban hajlotthátu, köhögős nemes urak, akik nem tudták, örüljenek, avagy reszke-ssenek-é a fejvesztett kapkodásban? De azért felöltötték mégegyszer — s talán utoljá­ra — molyette mentéiket s felkötötték a csorba kardokat. A magastámláju székekben fehérhaju nemzetes asszonyok ültek, ölükbebocsátott kézzel és csak néztek maguk elé ... Voltak ott rebbentszemü ifjú leányasszonyok, akik édes merengéssel gondoltak reá, hogy Szepessy Pállal talán megtérnek az urfiak is, akik lóra- ültek esztendőkkel előbb, mikor a bakó elcsap­ta fejét Nádasdynak, a nagyerejü Zrínyi Pé­ternek, az ifjú Frangepánnak és a szegény Bó- nisnak ... Az ifjú leányzók azóta is sóhajtozva lestek ki a kertek kerítései mögül, hogy Havas­alföldé, vagy Moldova felől mikor érkeznek meg lóháton a nemes urfiak, hofy nyeregbe­kapják és magukkal vigyék őket, mint hites mátkájukat. A nagyterem közepén lehajtott fejjel állt ott a fiatal Keczer Gábor, aki megjárván néhány nagyhírű univerzitást a külföldi országokban, előbb Erdélyhonba ment rokoni látogatóba 6 onnét a legszerencsétlenebb időpontban indult meg hazafelé. Va.gy másfélórávai előbb toppant be váratlanul a Kende-házba, hogy menedéket 'keressen az elkövetkező 6ürü éjszakára-. De nem egyedül érkezett! Mert egy busz év körüli takaros leányzót hozott magával kézenfogva. Ahogy a ház asz­szonya, a rokon Kende Gáborné elé állt volna, megcsókolta a kezét s annyit mondott szomo­rúan, mialatt elővezette a- leányt: —■ A mátkám ... A nagyasszony homlokon csókolta a tudo­mányokat végzett fiatalembert s utána magá­hoz vonta a remegő leányt: — Mi a neved, fiam? —• Újhelyi Erzsébetnek hívnak, asszonyné- ném, —• sóhajtotta el nevét a leány. A nagyasszony egy pillanatra kitekintett az ólomkarikás ablakon s csaknem fölzokogott: — Gyermekeim, az Isten legyen irgalmas mindnyájunknak erre az éjszakára-! Azontúl nem szólt többet. De ijedt szeme nem sok jót árult el. Most tehát Iehorgasztott fejjel állt ott Ke­czer Gábor s alig fellépést mögötte a leány, mintha védelmet keresett volna vőlegényétől eltakarva. Nyugtalanítóan hatott a szépsége. Mária-arca volt nedvesen csillogó éjfekete sze­mekkel, bársonyos szem-pillákkal. Odakint alkonyaira állt: idebent zaklatott lélekkel várakozott mindenki. Mert komisz hí­rek előzték meg a közeledő Szepessy Pált. A hajlotthátu s köhécselgető öregek kardjuk markolatát szorítva leskelődtek az elősiető ho­mály elé. mely fölött t-ulvilági ragyogásban vá­gódtak föl a lebukó nap küllői. A nemzetes asszonyok ölükbecsüngő, erőtlen karral mered­tek maguk elé, miközben a gyönge hajadonok hátrább szorongtak. Mert nem sejtették, mi tör­ténhetik mindnyájukkal a következő pillanat­ban ? Odakint sehol egy hang, egy kiáltás: halott volt a kipusztitott tájék. Hanem akkor — hirtelenül és megdöbbentőn — egy riasztó alak bukkant föl az ajtóban ... Senki sem vette észre, mint merülhetett- föl ily nesztelenül. Ott állt az ijesztő alak a félig- nyitott ajtóban s — a nap aranyszínű küllői­vel a hátában — tulviláginak hatott. Egyszerre hátrahőköltek mind. Az idegen alak ott állt az ajtóban, mellén keresztberakott karokkal. Lyukas csalma fitye­gett a fejebubjára bátratoszitva, piszkos kötés vonult el a félszeme fölött, hanyag bajusza a szája sarkába lógott 6 gombostüszője mögé rövid dákos volt beszúrva.. Két idegenszinü folt. a szűk nadrágján, a térde fölött, lábán kitapo­sott, kunkorbegyü csizma 6 nehéz csillagos- sarkantyúk rozsdásodtak a csizmák sarkain. Lekötött szeme fölött vér ütött át a kötésen ... Ott állt kissé megbillent fejjel, kissé ferdére torzult, szomorú arccal. A Kende-ház vendég­népe néhány szünetig elrémülve nézot-t farkas- szemet. az ordas-bujdosóval. De akkor az éltes urak csoportjából váratlanul combjára csapott az ősz Deák Mihály s olyat hahot-ázot-t, hogy dobálni kezdte a nevetés: , HaszncK tudni, h0Sy Schmidthauer természetes ásványvize a hatékony forrás-sókban Európa leggazdagabb keserüvize. Utasítás minden palackhoz mellékelve í - Kapható mindenütt l 1 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom