Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-25 / 193. (3006.) szám
Prága ruszinszkói gondjai Irta: R. Vozáry Aladár (Munkács) Ruszinszkó autonómiája körül van valami a levegőben. Tudjuk, hogy a csehszlovák kormányzatnak e-gy nagy adóssága Ruszinsakó autonómiája, illetve annak eddig elmulasztott, elhalasztott életbe nem léptetése. Tudjuk, hogy a csehszlovák kormányzatnak kellemetlen mind Ruszinsakó autonómiája megadásának kötelezettsége, mind pedig megvalósításának meg nem történte. Az autonómia ígérete Ruszinsakó önkéntes csatlakozásának előfeltétele volt s Ruszinsakó autonómiáját a st.-germaini szerződés szabja meg és a csehszlovák alkotmány is biztosítja. Eddig még sem lett azonban belőle semmi, sőt a berendezkedési intézkedések legnagyobb része egyáltalában nem vette tekintetbe az előirt és garantált autonómia, autonóm berendezkedhetés érdekeit. A ruszinszkói önkéntes csatlakozás most folyó 13-ik évében, úgy látszik, erősebben foglalkoztatja a kormányzatot Ruszinszkó autonómiájának ügye: kész! tg a tik az autonómia tervezetét s egyes minisztériumok és magas hivatalos tényezők tanulmányozzák Ruszinszkó problémáját. Sőt már olyan hírek járnak, hogy a kormányzat a legközelebbi jövőben a Morván-tuii politika eddigi ruszinszkói vitelének és a Morván-tuli nemzeti törekvéseknek Ruszinszkőban való további biztosításának érdekében már készül is az autonómia megadására és megvalósítására. A ruszinszkói autonómia ügyével kapcsolatban éppen a P. M. H. révén a legutóbbi időben két jelentős hirt olvastunk. Az egyik arról szólott, hogy 1933-ban meglesz a szojim, azonban ennek a szőj innak megalkotása (akár 48, akár 24 tagú) nem a demokrácia és az autonómista kormányzás s nem a aép kép viseletét biztositó választás alapjain dg felépülni: a tagok egyharmada kinevetett lesz, akik természetesen nem Ruszinszkó érdekeit, hanem a prágai centralizmus akaratát fogják szolgálni. Ugyanezen hir arról is szól, hogy a megvalósítandó autonómiát nem terjesztenék ki a st.-germaini szerző- lésben megszabott s az alkotmánytörvény- Den biztosított autonóm jogok mindegyikére, a közigazgatást kivennék az autonómia hatásköréből, az továbbra is a központi kormányzat része maradna. Ha igy akarják megvalósítani az autonómiát, akkor nem valószínű, hogy meg fog szűnni az autonómia, a Ruszinszkó ügye kőiül folyó harc. Az autonómia alapján álló közfelfogás az autonómiának ily módon v.aló megvalósítását semmi-esetre sem fogadhatja 3-1. A másik hir, mely szerint Benes revízió alá szeretné vétetni (esetleg csak hallgatólagosan) nemzetközi vonatkozásban Ruszinszkó autonómiáját, még érdekesebb. Érdekes és jellemző ez állítólagos törekvésnek indokolása azzal, hogy Ruszinszkó és a ruszinig nem érett az autonómiára, az autonóm ogok gyakorlására és hogy Ruszinszkó el- íomunistáso-dott s igy az „elbolsevizálódott" tuszimszkónak autonóm kormányzása vészeiéi messé válhatna. Az első érv nem uj előttünk. Már sokszor lallottuk azóta, hogy csak az önkéntes csatlakozás tényére találták érettnek, nagykorú- lak Ruszinszkót és főként annak ruszinsá^-ál. Ezzel az „érvvel“ igazán nem lehet sokra inenni. A második érv: Ruscinszkó elkommunistáHarcias hangulatban kezdi meg tárgyalásait miimupwini ■ i■iwmi i mitmmmT ——— a nyolc keleteurópai állam varsói agrárkonterenciája „Ma nem nyitnak piacot mezőgazdasági terményeink számára nem fizetjük adósságainkat” A lengyel pénzügyminiszter rendkívül erélyes hangú üzenete a nyugati államoknak — Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, BuSgária, Észtország, Lettország és Lengyelország vesz részt a konferencián Varsó, augusztus 24. A nyolc keleteurópai agrárállam képviselői ma kezdték meg Varsóban konferenciájukat, amelynek hangulatára rányomja bélyegét az ottawai birodalmi konferencia eredménye, illetve annak a keleteurópai agrárkivitelre való kihatása. Különösen Lengyelországot és a balti államokat érinti érzékenyen az ottawai konferencia, mert el kell ejteniük azt'* a reménykedésüket, hogy növekvő piacot találnak Angliában mindazon mezőgazdasági terményük számára, amit az utóbbi években Németországban és a többi középeurópai államban nem tudtak elhelyezni. A varsói konferenciáról Lengyelország kívánságára nagyon erélyes tiltakozást fognak küldeni a nyugateurópai ipari államok címére. A lengyel kormány hivatalos lapjában, a Gazetta Polszkáhan Matusewszki lengyel pénzügyminiszter a következőket irja: — A gazdasági válság megszüntetését mostanáig kétféle módon próbálták elérni. Angol részről azt ajánlották, hogy a világgazdaság térjen vissza az 1928. évi magas árakhoz, a németek viszont helyesebbnek találták, ha a termelés költségeit redukálják a jelenlegi alacsony áraknak megfelelően. Lengyelország eddig a második metódust alkalmazta, de a jövőben gondoskodni kell arról, hogy Keleteurópa agrárállamai egyöntetűen válasszanak e két ellentétes módszer között. Az agrárállamok fegyvere adva van: Ki kell jelentenünk, hogy amennyiben hitelező államaink kedvező feltételek nyújtásával nem teszik lehetővé mező- gazdasági terményeik elhelyezését, akkor a keleti agrárállamok nem lesznek többé abban a helyzetben, hogy adósságaikat megfizessék. Az együttes és erélyes fellépés következménye nem lehet más, minthogy a hitelezők és az adósok keresni fogják a kölcsönös megértés útját és ki fog tűnni, hogy az adósok nem tehetnek sodásának föllhányforgatása még inkább magán vis-eli a következetlenség bélyegét s még inkább visszafelé sülhet. Nekem például még birtokomban van az a falragasz, melyet a Ruszinszkó nagyobbik felét akkor megszálló csehszlovák csapatok parancsnoksága 1919 júniusában adott ki. Ez a falragasz azt mondja: „— nem hódítani jöttünk, hanem azért, hogy a bolsevizmus karmaiból megmentsük ezt a szép kis országot." Akkor Ruszinszkőban legfeljebb csak 1—2 ezer kommunista volt. De csak a városokban. A falu a legteljesebb mértékben ment volt a kommunizmustól. Az azóta elmúlt évek alatt sokszorozódott meg itt a kommunisták száma tízezrekre. Az azóta elmúlt évek a lat lett itt szaturált és telitelt a falu és népe komunista mozgalom eszméivel! S állítom, hogy ma Ruszinszkó „elbolsevizá hódoltságának" mérve (a faluban, a ruszinság körében) legalább olyan, mint volt 1924-ben, mikor a kommunista párt több mint százezer szavazatot szállított innen, a eleget kötelezettségeiknek, ha a másik részről mezőgazdasági termékeik értékesítését lehetetlenné teszik. A lengyel pénzügyminiszternek ez a harci riadója valószínűleg csak tompított hangon fog megismétlődni a varsói agrárk mfsrencián már azért is, mert a konferencia tulajdonképpen nem egyéb szakértői tanácskozásnál. Ennek ellenére a pénzügyminiszter agresszív fellépése beszédes • bizonyítéka Lengyelország nehéz helyzetének és kifejezi a többi keletéuró- pai agrárállam gondolkodásmódját is. A nyugati államok keleti szövetségesei a jelek szerint most már nem fognak megelégedni “szerény óhajok“ hangoztatásával, hanem az eddiginél sokkal erélyesebb hangon követelik a kedvező bánásmódot. Jellemző egyébként, hogy a konferencián résztvevő államok nemcsak a mezőgazdasági szakminisztériumok szakértőit küldték el, hanem az állami oankok és a pénzügyminisztériumok delegátusait is, ami arra mutat, hogy a keleteurópai agrárállamok egyetértenek Lengyelországgal abban a kérdésben, hogy adósságaik törlesztését junk- timba hozzák mezőgazdasági termékeik értékesítései lehetőségével. A varsói konferencián Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Észtország és Lettország delegátusai vesznek részt. A keleti agrárállamok első konferenciájára Finnország is elküldte megfigyelőjét, most azonban nem jelent meg a finn kiküldött, nyil- ványalóan azért, mert nem hajlandó a lengyel vezetésnek alávetnie magát. A Lengyelország és Litvánia közötti politikai feszültségnek tulajdonítható, hogy Litvánia megbízottja is távolmaradt a konferenciáról. Előrelátható, hogy a nyugati hitelező államokkal szembeni erélyes fellépésnek Csehszlovákia lesz a legnagyobb ellenzője, amely fejlett ipara miatt nem folytathat egyoldalú agrárpolitikát. * A jugoszláv kormány a devizakorlátozások megszüntetését sürgeti Belgrád, augusztus 24. Bonnet volt francia miniszter, a Közép- és Keleteurópa gazdasági újjáépítését előkészítő bizottság elnöke — mint arról röviden már hirt adtunk — befejezte előzetes tárgyalásait és az érdekelt államok konferenciáját szeptember 5-re az olaszországi Stresa városba hívta össze. A jugoszláv kormány a bizottság elnökének emlékiratot küldött, amelyben sorra veszi azokat az intézkedéseket, amelyek véleménye szerint alkalmasak Középeurópa országainak gazdasági és pénzügyi regenerá" lására. A jugoszláv kormány elsősorban a váirfkedvezményekh en látja . azt a gyógyszert, amely hatékonyan javíthatna Középeurópa államainak kereskedelmi kapcsolatain és ezen át gazdasági óls pénzügyi helyzetén. A másik orvosságod a devizakereskedelem szabadságának visz- szaállifásában és a devizakorlátozások teljes miegszüntetésébeu jelöli meg. számára. És most már úgy kezdjük hinni, hogy a centralista kormánykoalioió felfogásának és politikája érdekednek nincs is ellenére az, ami Ruszinszkőban van. Úgy gondolják a centralista körök, hogy a ruszinszkói nyomor következtében megerősödött kommunista szervezkedés ténye „kitűnő" érv az autonómia megvalósitási kötelezettsége ellen. És ha már itt tartok, a következtetésben egy lépéssel tovább is lehet menni. És jogosan kérdezhetem, hogy a kormánykoaMciós körök az első években mért kezelték oly feltűnő elnézéssel a kommunista propagandát Ruszinszkőban? S később is csak látszat- intézkedésekkel fordultak a kommunista agitáció itteni hallatlan szabadsága ellen. Talán az elbolsevizálódott Ruszinszkó könnyebb dió a centralista kormánykoaliciós politika számára, mint amilyen lenne az autonóm Ruszinszkó? A szabadjára engedett szellemeket azonban nehéz lesz visszaparancsolni a politika vará zsp al ackjába 1 . * ,-L Előfizetési ár: évente 300, félévié 150, negyed- Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 KC; külföldre: évente 450, SzloVeHSzkÓi €S TTLSZÍnSzk.ÓÍ ellenzéki pártok 11. emelet, — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& ». .« .» . r Prága 11, Panská ulice 12. 111. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKCil nCLpiLCipjCi Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.—Kő. 8ŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl (3006) szám CsfltAftdk ■ augusztus 25 kommunista öntudat a nép körébein azonban ma már sokkal fokozottabb, érettebb, mint volt akkorHogy került idáig Ruszinszkó, főként Hiszi nsága s földművelő népe? Nagyon könnyű a kérdésre a felelet. Ruszinszkó, falvai, népe, egész őslakossága rohamosan elszegényedett, tönkrement, a csehszlovák-ma gyár vámhábom véglegesen megteremtette a teljes nyomorúság előfeltételeit. így azután a gazdasági tönkremenetel s mellette a politikai és nemzeti sérelmek is a legteljesebb mértékben előkészítették a talajt arra, hogy a nagyszabású, szabadon dolgozó kommunista propaganda megejthesse egész Ruszinszkót. Nem hittük, hegy ennyire fajulhat a helyzet. Tavaly téltől fogva azt várjuk, hogy a kormánykoalíció tenni fog valamit a nyomor és Ínség ellen, hogy nem engedi kész prédává lenni itt a lelkeket. Csalódtunk. Nem volt segítség eddig, nincs segítség ma s úgy látjuk, nem lesz segítség e télen sem Ruszinszkó őslakossága
