Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-21 / 190. (3003.) szám

A történelem nem iamer gazdaságii válsá­got, melyet méreteiben és kihatásában a maival összehasonlithatnánik. Az idősaakon- kint megismétlődő válságok, melyek a ter­melés és fogyasztás egyensúlyának megza­varásából keletkeznek, azzal a tulajdonság­gal bírnak, hogy magukban hordják a javu­lás csiráit. A dekonjunktúrával jár a terme­lés csökkenése, a készletek apadása addig a pontig, amelynél a kereslet ismét lebetö- véteszi az árak emelését és a termelés újabb megindítását. A napjainkban uralkodó válság a tisztára gazdasági okokon kívül politikai okokra is visszavezethető, mélyek miatt a tisztán gaz­dasági módszerek alkalmazása a válság megoldására nem látszik elégségesnek. A politikai és szociális okok voltak eddig a válság megoldásának legfontosabb akadá­lyai- A békeszerződések —1 amint azt ma már általánosan elismerik — gazdasági tér­ié tették át a háború színterét. A kivihetet­lennek bizonyult politikai fizetségek a gaz­daságii élet legelemibb szabályait sértették meg, emellett politikai okokból legsajáto­sabb gazdasági érdekeiket áldozták fel az egyes államok csak azért, hogy szomszéd­juknak valamiképpen ne használjanak. Amíg Európa és vele a világ egy tekinté­lyes része haszontalan konferenciákkal tölti el idejét, mélyeken a szereplők legfőbb tö­rekvése az oly magatartás tanúsítása, mely- lyel a többieket valódi szándékaik felél megtéveszthetik, addig az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban állami pénz­zel és irányítással óriási kísérlet indult meg a válság leküzdésére- Hi'telinfláció, mely két milliárd dollár uj pénzzel, az erre a célra létesített Reoonstruction Fináncé Corporation által négy milliárdra becsült uj hitelekkel a newyorki tőzsdén a papírok ár­folyamának felhajtásával próbálkozik. Az eredmény az árfolyamok emelkedésében alig egy hónap alatt 30—200 százalék. A hausse a nyersanyagokra és a mező- gazdasági terményekre is átterjedt és a bú­za, gyapot és egyéb cikkek árában jut kife­jezésre. Hogy ennek az óriási kísérletnek mi lesz a vége, megteremtődnek-e általa a fellendülésnek ma még teljesen hiányzó gazdasági előfeltételei, melyeknek a növek­vő keresletben kell jelentkezniük, vagy pe­dig kialszik a görögtüz és nyomában újabb céltalanul elszenvedett veszteségek fognak az újjáépítés elé gátat emelni, az attól függ, mennyire merik a bizalmatlanság leküzdé­se érdekében a nemzetközi politikában az ámítás és hazudó zás eddig alkalmazott mód­szereit a valóság feltárásával helyettesí­teni. Amiként a gazdasági válság következmé­nyei az egyes államokban azoknak tőkeere­je, a külföldtől való függőség és belpolitiká­jának az államháztartásra gyakorolt befo­lyása szerint különbözőképpen jelentkeznek, úgy a válság leküzdésének kilátása- is az egyes államok viszonyai szerint egymástól lényegesen különbözők. Az államok egy te­kintélyes része eljátszotta hitelét és semmi­képp sem tudja a termelés megindításához szükséges kölcsönöket megszerezni, bár a pénzbőség éppen a gazdasági élet stagnálá­sa következtében néhány államban egészen rendkívüli. Már pedig a nemzetközi hitel- szervezeteknek újbóli kiépítése nélkül nem gondolhatunk a válság megszüntetésére. Ez a legsúlyosabb és a legnehezebben leküzd­hető akadály. A hitelképesség nagyon lassú fejlődés eredménye, de a bizalmatlanság azt egy pillanat alatt megszünteti. A hitelképes­ség újbóli visszatérése attól függ, hogy a te­kében bővelkedő államok a hitelt igénylő megbízhatóságát miképpen ítélik meg. Mert tőke az újjáépítésihez bőségesen volna. Franciaország maga elég erős ahhoz, hogy egész Európát talpra álitsa, hogy ha erre azok az előfeltételek, amelyeket Franciaor­szág biztonsága és a kistőkések bizalma megkövetel, megvolnának. Ettől persze ez- idő szerint még messze vagyunk. Mindazonáltal mutatkoznak jelenségek, amelyekből a világválság megszűnésére kö­vetkeztethetünk. A válság a nyersanyagter­melő államokban kezdődött és csak később jutott el hozzánk. A javulásnak is ott kell megkezdődnie és hatása csak később fog az ipari államokban mutatkozni. Hogy Közép­és Kelet-Európábán mikor és mily mérték­ben fog a javulás bekövetkezni, a,z jórész­ben attól is függi, hogy az érdekelt államok milyen mértékben tudják a maguk számára biztosítani a tőkekihelyezésre váró piacok bizalmát. A kibontakozás előfeltételeinek tárgyila­gos megítélése szempontjából különös ér­deklődésre tarthat számot Félix Somary zü­richi bankárnak most megjelent tanulmá­nya, akt minit a semleges Svájc polgára úgy politikai, mint gazdasági szempontból i<s tel­jesen elfogulatlanul szólhat az idevágó kér­désekről. Súlyt ad megnyilatkozásának az a körülmény, hogy már 1931 tavaszán négy olyan körülményt jelölt meg a javulás elő­feltételeikén!!, melyek azóta mind bekövet­keztek. Ezek: az olasz bankok átszervezése, a német nagybankok összeomlása és szanálá­sa, Anglia letérése az aranyalapról és a Kreuger-konszern összeomlása. Somary jós­lata bekövetkezett, indokolt tehát az érdek­lődés Somary véleménye iránt, vájjon most már elérkezettnek látja-e az időt a javulásra és hogy milyen előfeltételeket kell még sze­rinte politikai és gazdasági téren megte­remteni, hogy az emberiség újólag a gazda­sági konszolidáció útjára léphessen. Somary néhány hét előtt megjelent tanul­mányában megjósolja Hoover elnöknek a szövetségköza adósságokról most nyilvános­ságra került álláspontját. A ridegen számi tó üzletember természetesnek találja, hogy az Unió csak akkor hajlandó az adósságok tör­lésébe beleegyezni, ha az adós államok az 1922—26 év között Amerikától átvett nyersanyagokat most megállapítandó ára­kon, bizonyos számú esztendőre lekötnék. Ez az amerikai termelő részére egyenlő vol­na a minimális áraknak biztosításával, me- lyek megalapozhatnák a termelést. A vásár­ló államokban az igy behozott áru, ameny- nyiben ez belföldön is előállítható, versenyt fog jelenteni a hon', termelés szempontjá­ból. Ez az elgondolás egyébként is csak azok­ban az államokban valósítható meg, ame­lyek a behozandó áruk értékét saját kivite­lükkel vagy fizetés" mérlegük aktívumával fedezni tudják. A többiek csak hitelbe vá­sárolhatnának. Hoover is, Somary ás figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy Európa egy nagy része annyira elszegényedett, hogy élet színvonalának leszállításával vásárlóké­Siovieteresiorsiás valamennyi keletázsiai kérdésben megegyezett Japánnal? A megegyezés híre óriási feltűnést és nyugtalanságot keltett Amerikában - A szovjet állítólag rekompenzációk ellenében elismeri az uj Mandzsúriát — Megindultak a tár­gyalások Japán és a mandzsuriai kormány között Washington, augusztus 20- A United Press óriási szenzációként ható híradást rö­pít viliággá Japán és Szovjeltoroszország megegyezéséről, ami különö'Sein Amerika számítását keresztezi. A híradást a világ­sajtó fenntartással fogadja, az amerikai saj­tó pedig nem titkolja, hogy az Egyesült Ál­lamok diplomáciai köreiben ez a kipattan- tott Szenzáció nagy feltűnést és nem kisebb nyugtalanságot keltett. A United Press ér­tesülése szerint Japán és Szovjetoroszország megegyeztek a Kelet-Ázsiát érintő vala­mennyi vitás kérdésiben. A megegyezés fel­tételei: Oroszország elismeri a mandzsuriai államot és elismerését Japán hasonló értel­mű népszövetségi bejelentése ultán fogja nyilvánosságra hozni. Ellenszolgáltatáskép­pen Japán elismeri Oroszországnak a kelet- kinai vasúti vonalhoz való jogát és biztosít­ja a szovjetkereskedelem érdekeit Mandzsú­riában és Mongóliában. Kötelezi magát ezen­kívül Japán arra is, hogy a mandzsuriai orosz határ közelében katonai műveletéit a lehetőséghez képest korlátozni fogja. Diplomáciai körökben ngy vélik, hogy a megegyezés nagy mértékben megerősíti Ja­pán pozícióját Kínában és Mandzsúriában. Amerikában annál nagyobb meglepetés­ként hatott a hír, mert az utóbbi időben nyilvánvaló jelei mutatkoztak Amerika Szovjetoroszország felé való orientációjának, sőt a tárgyalások egyebek szerint már olyan előrehaladott stádiumban voltak, hogy Ame­rika megszabta a szovjet elismerésének árát. Állítólag az volt Amerika kikötése, hogy a szovjet ismerje el a cári Oroszország amerikai adósságainak egy részét. Ennek ellenében Amerika hajlandó volt felvenni a diplomáciai kapcsolatot és kimélyiteni a ke­reskedelmi összeköttetést. A japán-orosz megegyezés után nagyon kérdésessé válik, hogy az Egyesült Államok külpolitikája folytatja-e ezt a szovjetoroszburát politikát. London, augusztus 20. Tokiói jelentés szerint Japán szeptember elején hivatalo­san bejelenti a mandzsu állam elismerését, Muto japán tábornok szombaton Mukdenbe utazott, hogy a mandzsu kormánnyal köz­vetlen tárgyalásokat kezdjen egy államközi szerződés megkötéséről- A szerződés felté­telei: Mandzsúria katonai védelme Japán feladata lesz' és a mandzsuriai vasutak a délmandzsuriai vasúti társaság fennhatósá­ga alá kerülnek. A japánok Mandzsúriában nem fognak területenkívüliséget élvezni, de jogaikat és érdekeiket uj szerződésekkel fogják szabályozni. Washington, augusztus 20. Debuchi japán követ Tokióba vaűió elutazása, előtt egy bi­zalmas beszélgetés folyamán kijelentette, hogy tapasztalása szerint Japánnak és az Egyesült Államoknak a mandzsuriai kérdés­ben való felfogása között nincsen áthidal­hatatlan szakadék. Az óceán túlsó oldalán megkerült az eltűnt óceánrepülő Sikerrel járt Mollison ausztráliai pilóta vállalkozása Newyork, augusztus 20. Mollison ausztráliai pilóta, Árny Johnsonnak, a világhírű pilótanő- nek a férje Angliából indulva szerencsésen átrepülte az óceánt és St. Johns közelében 12 óra 50 perckor simán leszállóit. Mollison óceánrepülése nem folyt le minden izgalom nél­kül, mert — mint tegnap jelentettük, — mint­egy tiz órán át nem adott élet jelt magáról. Amerika földjére való megérkezése után nyom­ban részletes táviratot küldött Angliába és az angol sajtó ma reggel hasábokon át méltatja a kitűnő pilóta nagy tettét. Az óceánrepülés részben kedvező időben ment végbe, az óceán felett kitűnő volt az időjárás, Amerika közelében azonban erős ellenszéllel és köddel kellett küzdenie Mollisonnak. Amikor St. Johns felé ért, már nemcsak testi ereje volt fogytán, hanem a tüzelőanyag hiánya is leszál­lásra kényszeritette. Mollison az elemekkel ví­vott harcában annyira kimerült, hogy feladta ama eredeti tervét, hogy Newyorkba érkezése után nyomban visszarepül Európába. Mint sür­gönyében elmondta,- óceánrepülő útjában az utolsó ötszáz mérföldön olyan álmosság vett rajta erőt, hogy csak a legnagyobb erőfeszí­téssel tudott ébren maradni. Megérkezése után első dolga volt telefonon felhívni feleségét, Amy Johnson pilótanőt, aki­vel közölte, hogy útja kitünően sikerült, ám­bár az utolsó szakaszban nagy köddel kellett küzdenie. Megkérte feleségét, hogy az első gőzössel jöjjön Newyorkba. ahol várni fog reá és esetleg együtt repülnek vissza Európába. Ne fogadja el a lapéi a mélynyouBása § oldalas képes melléklet nélkül Hfll SZÁMUNK A KÉPES HÉTTtl 28 OLDtl ^ Ura a korén Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. í:,? 7\“ érnte450' A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok ll, emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. /•#•/• ^ Prága 11, Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlK.CH nCLpltCipjCl Telefon: 34184. Egyes szám ára 1,20 Kő, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHA A VÁLSÁG VÉGE? Irta: TARJÁN ÖDÖN

Next

/
Oldalképek
Tartalom