Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-02 / 174. (2987.) szám

í <PR»GAH V 'iAÍV1dAR-H IRLAE? manck, (Xbenfohr-etn, TMlo von Tirotha német nemzetiek, Leioht prelátos, Ffilegel, Stiunm, Ehnminger, Horiather, Quaadt-Isny gróf ba­jor néppártiak. Az állami párt StoJber dr. által lesz képviselve. A vSrSs Berüa LegíeMiGtnébb a kommmnisták előretörése a birodalmi fővárosban, Berlinben, ahol most a kommunista párt a legerősebb. Berlinben az az érdekes jelenség következett be, hogy már idáig mintegy 10.000 főnyi sza­varna t többséggel a szociáldemokrata párt ál­lott első bolyén, most kénytelen volt belyet- cseréLni a kommunista párttal, amely 60.000 szavazattal vezet konkurrense előtt. A kom­munisták 382.000, a szociáldemokraták 319 ezer és a német nemzeti szocialisták 280.000 szavazatot kaptak Berliniben. Hitler manifeszíuma München, augusztus 1. Hitler Adolf, a né­met nemzeti szocialisták vezére, a választá­sok eredményének ismertté válása után ma- nileszlumot adott ki, amelyben többek között ezeket mondja: — Nagy győzelmet vívtunk ki. A német nemzeti szocialista párt most a német biro­dalmi gyűlés túlnyomó erejű pártjává emel­kedett. Ez a népünk történetében egyedül­álló {ejlő dós re tton th eteden munkánk és ál­landóan egyforma, szívós kitartásunk ered­ménye. Mozgalmunk nagy eredményét látva, senkinek sem mondhatok külön köszönetét, hanom mindnyájunk számára hangsúlyozom a kötelességet, hogy a küzdelmet megújult erővel folytassuk tovább. A német nemzeti szocialisták központi saj­tóirodája a választás eredményét nagy meg­elégedéssel fogadja és ezeket mondja: — A nemzeti szocialista mozgalom feltar­tóztathatatlan előrehaladása fejeződik ld a csaknem 14 milliónyi szavazatszámban. Ez az eredmény ismét felülmúlja a második elnök­választásnál és a porosz tartományi választás­nál elért sikerünket. Ezzel az eredménnyel a nemzeti szocialista párt állása a többi párttal szemben olyan túlnyomóvá lett, hogy senki sem vitathatja el tőle a jogot arra nézve, hogy a birodalom ügyeinek vitelét magára vállalja. A nemzeti szocialista, párt annál is inkább elhatározott élni ezen jogával, mivel a kül­politikai és belpolitikai elvi megfontolások, különösen a mostani választások alkalmával kifejezésre jutott bolsevista veszedelem olyan kormányt követel meg, melynek gyökerei a néptömegek akaratából táplálkoznék. At e!s$ néaies tepkosuaantérok Berlin, augusztus 1. A német sajtó ma tér-1 mészeteseu a német birodalom nagy napjá­nak jelentőségével foglalkozik és az esélye­ket mérlegeli. A szociáldemokraták hivatalos lapja, a Yorwarts az eredményből két követ­PSfíS Paris, augusztus 1. Parisból úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a mostani választások után két győztes ma­radt a porondon, az egyik a Papen-Scblei- eher kormány, a másik pedig a kommunista párt A kormánynak nincs többsége, de nem is rin­gatózott abban a reményben és nem is volt célja, hogy többsége legyen, mivel nem gon­dolt demokratikusparlamentáris kormány­zásra, hanem a kormányképes többség hiá­nyából akar hasznot hajtani és a jelenlegi diktatórikus 'formát akarja fenntartani. A vá­lasztások eredménye Parisban nem idézett ©lő nagyobb meglepetést, csupán a kommu­nisták erősödését kommentálják meglepett- ten, mivel a múlt német választások alapján a német kommunista pártot haldokló pártnak a belátásra jutottak, hogy az uj birodalmi gyűlésben szilárd többség alakjában egyálta­lán neon lehet kormányt alakítaná. Tehát csak az az -ut maradt hátra, hogy a birodalmi kor­mány a birodalmi gyűlés összehívása alkal­mával többhónaipos felhatalmazási törvényt nyújt be és azután kísérletet tesz arra, hogy olyan többséget hozzon létre, amely hajlandó a felhatalmazási törvény támogatására. A Frankfurter Zeitung megállapítja^ hogy nincs többsége Hitlernek, nincs többsége Hitler—Hugen-berg—Dingeldeynek és hogy egyáltalában nem lehetséges többség a cen­trum nélkül. Az 1930. évi birodalmi gyűléssel szembeni különbség az, hogy most nem lehet több­séget egybehozni Hitlerrel és Hugenberg­gel szemben sem. Tehát Brünimg sem tudna többséget teremte­ni. Ha tehát Papén kormánya parlamentáris utón akar kormányozni, akkor a jobboldal­nak és a centrumnak toleranciáját kell bizto­sítania. A nemzeti szocialisták egyeduralom­ra való igénye azonban nem jogosult. A Hamburger Freimdenblatt megállapítja, hogy a középen álló polgárság, amennyiben nem tartozik a centrumhoz, végzetes politikai vereséget szenvedett. A lap azután hozzáfűzi, hogy a Papén—Schlei- cher kormány még legutolsó megnyilatkozá­sában is a pártfelettiséget, a pártoktól való függetlenséget és a parlamentarizmus elvét hangoztatta. Mostan zárt parlamenti akaratot sem mellette, sem ellene nem lehet sorom­póba állítani. Nehézségei a baloldali radika­lizmusnak és az egyetemes marxizmusnak megerősödése következtében nagyobbak lesz­nek, mint amilyen nehézségekkel a régi nem­zetgyűlésen találta volna magát szemben. Kétségtelen, hogy a helyzet kevésbé örven­detes, mint azelőtt volt. ítélték. Egyes lapok odáig mennek következ­tetésükben, hogy most a német nemzeti szo­cialisták táborának elégedetlenéi a kommu­nistákhoz fognak átpártolni és a kommunista kádereket fogják mgduzzasztani. London London, augusztus 1. A német birodalmi választások eredménye megfelel azoknak a próféciáknak, amelyeket az angol sajtó berli­ni munkatársai a választások előtt közöltek, úgyhogy az angol fővárost nem érinti várat­lanul a német választások eredménye. Az an­gol lapok többsége különben is az angol saj­tó szokása szerint egyelőre csupán a ténye­ket adja és a kommentárok később fognak következni. A tudósításokból az a meggyőző­dés látszik ki, hogy Angliában a nemzeti szocialista mozgalom­ról azt tartják, hogy mér túllépte kulminá­eiós pontját és ezután már oSak hanyatlás követkőzhetik be. " A Daily Mail berlini levelezője szerint a né­met kormány most valószínűleg arra fog tö­rekedni, hogy a nemzeti szocialisták csodála­tos energiáját és lelkesedését a centrum mér­sékletével és konzervatív felfogásával s a né­met nemzetiek tradicióhüjségével egyesítse. A Daily Telegraph tudósitója szerint Hitler- nk az az álma, hogy Németországban pusz­tán nemzeti többséggel uralkodjék, ezen a választáson végleg meghiúsult. A választás eredménye azt mutatja, hogy a nemzeti szo­cialista propaganda hipnotikus varázsa vég­leg megtört. A News Cronicle vezércikket ir a német választásokról és itt a válasz­tás eredményének három főjegyét állapítja meg. Az egyik a nemzeti szocialisták törek­vésének teljes sikertelensége a hatalom el­nyerésére, a másik a kommunista szavazatok növekedée é a harmadik Brüning dr. szemé­lyes győzelme. Németországban megtört a Hitlerizmus ve­szélye. A kommunista szavazatok növekedése in­kább figyelmeztetés, mint veszedelem. Senki sem hiszi komolyan, hogy Németország, amely a világ lgporgáriasultabb országa, át­térjen a kommunista rendszerre. Brüsszel Brüsszel, augusztus 1. A belga sajtó megál­lapítja, hogy nincsen tisztázott többségi vi­szony é hogy a Papen-kormány továbbra is fenn fog állani. A nacionalista Nation Belge megjegyzi, hogy Lausanne ellenére, amelyet az értelem győzelmének hirdettek, 14 millió német a legszélsőbb jobboldali elvek mellett kötelezte el magát. A nacionaista Peuple vi­szont megállapítja, hogy fa9cista támadás a német alkotmányról visszapattant. Róma Róma, augusztus 1. A birodalmi választások eredménye az olasz politikai köröket nem elégítette ki. Olaszországban a nemzeti szocialisták többségére számítottak, ha ex a többség nem is lesz túlnyomó. Meglepte ai olasz politikai köröket a kommunista szavaza­tok gyarapodása, továbbá az a tény, hogy a szociáldemokrata párt megtartotta pozí­cióját, mert Olaszországban a marxizmus összeomlásával számoltak. A déli lapokban ez a hangulat még nem fe­jeződött ki, csupán a Piocolo nyilvánítja azt a véleményét, hogy a Papen-kormány még nem fejezte be misszióiját és még valószínű­leg több választásra lesz szükség a helyzet tisztázása céljából. A Meridiano valódi győz­tesnek a Papen-kormányt jelöli meg. FANTASZTIKUS iSEüÉNY Ma: PMÜSTHY MARCELL (26) Úgy tárult föl azonban, hogy abból a titok kutatói számára neim vállhatott előny. A sots komor variánsban el játszatta ott a vasúti kocsiban a két utassal a napóleoni anekdotát: — Min töpreng felség? — kérdezte egy al­kalommal Fouché, a rettegett rendőr-miniszter a császárt, ki gondokba elmérültnek látszott. — Titok ez — felelte a császár, — de egy föltétel alatt közlöm azt önnel. — Parancsoljon velem, felség! — Közlöm önnel a titkomat, ha megfogadja, hogy amint elmondottam, rögtön el is felejti.-7- Becsületszavamra fogadom ezt. felség! Napóleon hallgatott egy percig ,azután fölé­nyesen csufolkodó mosollyal szólalt meg: — Nos, — vegye úgy, Főimbe, — mintha el­mondottam volna... ... Hogy ie mondta a rejtélyes u ti társ ott, az éjszakában, végzete felé rohanó vonat ke­rekeinek harsogása közben? így: — Én megmondom önnek, ki volt az a gyer­mek, de ön azt sohasem fogja mégsem meghal­lani. S ő csakugyan nem tudta azt meg akkor már mindössze pár percig tartó életében. A halál, e komor tréfáju császár, makabri- kus fintorral harapta e-1 a titok közlését. ■Utódja pedig nem támadt a tragikus sorsú nagyszerű detoktivnek. Az Alden-ügy nyomozásának csonkán ma­radt aktái elsárgultak a rendőrség levéltárá­ban a por lepte be azokat. A szenzáció pedig lassanként elült. Az élet nem nyugodt tükrü tó; szűk partjai közt fürgén siet ő az Ismeretlen tengere félé. Akár értéktelen követ dob beléje a sors, akár arany téglát, e rohanó folyam felszínén, egyifor­' mán gyorsan pihen el a hnllámgyümk riadt borzongása. Mert könyörtelennek látszó, de a sebek gyó­gyulásának szempontjából üdvös regulája az életnek, hogy: .^Minden csoda csak három ala­pig tart.“ A rejtelmes eset nyomán föJkavargó izgal­mak elsimultak és az élet e titokzatos drámája lassan-laesan legendává szelídült. A romantikára hajlamos lelkek szinte termé­szetesnek találták, hogy ö, — akiit oly titokza­tos körülmények között helyezett bele a sors a földi világba e kisvárosi élet. színpadán, — hol oly jelentékeny szerep várt r.eája, — ugyancsak misztikumtól környezetten tűnt el. Az ő életét — mely az átlagos erubersorso­kon fölülemelkedő élet volt — szinte stílsze­rűen fejezte he ez a katasztrófa. Nem bizarr és egyben szánalmas látvány lett volna Tirteus, mint podagrától szenvedő aggas­tyán, kinek harci diadaloktól parázsló szája sá­pad tra hervadt és lángoló szavak helyett a pa­nasz szökdécselő sirámai szakadtak le arról? Vagy de anno d‘Arc, mint fogatlan anyóka, -amint nyügösködve bóbiskol g-uzsalya mellett? A harc vérforgatagának s a máglyának apo- teózisa szinte a természet rendje szerint köve­telte ki részét drámájukból, amelyen keresztül a halhatatlanságba léptek át. Vannak életsorsok, melyeket harmómikusan fejez be a tragédiák disszonanciája. S a gondolkozó fejek Alden Tamás életsorsát ilyennek látták. őt, aki az élet titkait fürkészte, egy titok Örvénylő t-orka. nyelte e-1. Eleinte és jó .ideig a 1 ab oratóriumban talált rejtelmes csecsemő sorsa foglalkoztatta még az érzékeny lelkeket, de aztán őt is elfelejtették. Csak annyit tudtak róla, hogy Grant Eliiuot örökbe fogadta az élet e furcsa kis jövevényét és kevéssel Alden Tamás eltűnése után magá­val vitte a Szigetországba, Él, vagy elpusztult? Ki tudhatná? Edinburgh, ahol a finomlelkü orvosnő él, messze van e kicsiny várostól, amely itt a he­gyek kö-zött halkan éli az ő sajátságosán zár­kózott életét. És jöttek és to vas z álltak az évek. Egyre gyérült azoknak ez ám a, akik kortár­sakként részesei voltak a híres professzor éle­tének. Egyre kevesebb szívben égett emlékének mécsese. Befejezték arasznyi Útjukat, amely a leg­jobb esetben is az élet rövidke négy szakán ke­resztül a kis városka cipruszos temetőjének kapujába torkollik. Negyvenöt év... Ennyi porszem görgött alá az idő irdatlanul nagyöbű homokóráján. Negyvenöt porszem. Annyira kevés, hogy meg sem látszik, ha te­nyerünkre ülepedik és mégis egészen megvál­toztatta. Alden Tamás régi világát. A szereplőket csak úgy, mint a színpadot. Negyvenöt év ... Uj generáció lépett a régi nyomába és ez már nem ismerte Alden Tamást. Emléke csak müveiben élt azok számára, akik a tudomány­nak ama területén dolgoztak, amelyet a nagy tudós tárt föl a haladás számára. Mint egy fenséges és csodákat rejtegető fen­éik az ember lábnyomától szűz hegyóriások kö­zött, úgy pompázott és ugv csábított ez a terü­let, amelynek túlsó peremén azonban feneket­len mélység tátongott, határát szabva az élő­in résnek. Nem volt zseni, amely átrepüljön rajta. Az áthatolhatatlan mélység szádájálban va­lami végzetes ősmágnes, — -talán az egeket, ostrom-ló tudásszomjat, tiltó demiurgos tanyá­zott és magáihoz rántotta, a mélybe a vakmerő kísérletezőket. Ez uj kutatók a tudós tantéte-leiiuek: Az élet kezdeíei-ben megalapozott elméletének kon­zekvenciáit nem tudták levonni. És nem voltak képesek még -megközelítő képet sem rajzolni arról, mily célt szolgált, minő erőknek enge­delmeskedett s milyenek ellen lázadt, föl amal gép, amfely Alden Tamás eltűnésének é-jszaká-j ián fölrobbant a Phönix-villa laboratóriumában. E kutatók számtalan kudarc után belenyu­godtak végül abba a kényelmes álláspontba, hogy Alden Tamás költő volt, a tudomány fan­tasztája, aki fölgyujtott egy csomó képzetet, amelyeknek realizálása azonban csak az álmok világában történhetik meg. Igazuk vol;t-e? A maguk lelki egyensúlyának szempontjából mindenesetre. Mert ha a haladás ügyének szerencséjére vannak is nyugtalankodó érdeklődők, akiket lázuk az eszmék megtermékenyítésére hajszol: kényelmesebb a praktikum kitaposott utalt járni. S ezen jár a gyakorlatias, a nyugodt-álmu, jóétvány-u többség, amely a tudomány szérűjén elfogadja az eredmények termését-, birtokába veszi azt s közben saját karrierjére gondol, ■amelyen -kívül más alig is érdekl-i. Ahelyett, hogy uj magok lehetőségeit kutatnák, beérik a már learatott termés kazlával s legtöbbjük egyéni tudományos munkája alig több üres szalmának cséplésénél. S minthogy ezek érvé­nyesülnek legjobban: a könnyüpoggyászuak, — az élet őnekik látszik igazat adni. Az élet, éz a praktikus konzervatív, nem szereti a forradalmi szellemeket, akik túl akar­nak és tu'l is tudnak ágaskodni a viszonyok börtönfalán és vakmerőek érdeklődni az elér­hető lehetőségek: a jövendő e gyümölcsei után. Ezért boldogul könnyebben az ő gyalogos sorsába beletörődő átlagember, akinek a pogy- -gyásza, útlevele és egész -belső világa ..rendben találtatik“. S ezért állja el ezer sorompó az ér­vényesülés útját a -haladás bátor zsenije elől. Csak pár rajongó a. pipafüstös diákszobákbau és az egyetemi vegykonyhák lombikjai között beszélgetett olykor lelkesen a nagy vakmerő­ről, akinek titkát, hasztalan igyekeztek ellopni a japán lesben áll ók. ök le merték vonni fiatalos lendületükkel Alden Tamás tételeinek konzekvenciáit, de a. tudós professzorok legyintéssel vették tudomá­sul a rajongók fantazmagóriáit: — Juj ven tus ven-tus! — mondották ök. — Hadd ábrándozzanak! Az élet úgyis tulkorán koppint majd az orrukra! És, sajnos, ebben is igazuk vau a józanok­nak. És a város?... (Folytatjuk.) üiif itéi a Kiüli! keztetés-t von le. Első következtetése az, hogy a nemzeti szocialista hullám most megálló P fontra jutott, a második következtetése pedig az, hogy a német nép a Papen-kormány politikáját tel­jes mértékben elítéli. A kormány a birodal­mi gyűlés feloszlatásával nem ért el egyebet, minit azt a nemkívánatos helyzetet, hogy «* alkotmányszerüen megkívánt parlamenti többség, amely szükség esetén Brüningnek rendelkezésére állt, most teljesem szétesett. A német birodalmi gyűlésnek ugyanaz a ké­pe lesz, mint a porosz tartomány-gyűlésnek. A helyzetben csupán az a momentum uj, hogy a nemzeti szocializus elvesztette a feltartóz­tathatatlanul előretörő népmozgalom jellegét. A marxista frontra való betörés a nemzeti szocialistáknak nem sikerült. Az uj birodal­mi gyűlésnek ne-m lesz meg az alkotmány­ban megkívánt többsége, még kevésbé -lehet azonban összehozni egy olyan többséget ben­ne, amely hajlandó volna fedezni az alkot­mány ellen intézett támadásokat, az alkot­mány megváltoztatására irányuló erőszakos törekvéseket. A Deutsche All géméi ne Zeitung úgy talál­ja, hogy a választás eredménye megfelel a várakozásoknak. Örvendetes, hogy a weimiari koalíció akcióképessége kizárt dolog. Ami a koalíciós lehetőséget illeti, kétséges. Tájion a centrum hajlandó lesz-e jobboldaliakkal koalíció alakítására. A vá­lasztók akarata most egyhangúan rámutat arra, hogy a nemzeti szocialistáknak részt kell venniük a kormányfelelősségben. A fák azonban nem nőttek az égig — inja a lap —, mivel a nemzeti szocialisták nem ér-1 ték el az abszol-ut többséget. A német nemzeti Montag az eredményben a nemzeti mozgalom győzelmét látja. A lap szerint a Wilhpijnstrassén arra 1932 augusztus 2, ktdd. !!■! ■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom