Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-21 / 164. (2977.) szám

Berlin

a katonák kezében

(®p) Prága, julius 20. A várt fordulat bekövetkezett. Amikor von Papon megbuktatta Brüninget és a német tábornokok átvették az uralmat a birodalomban, nyilvánvalóvá vált, hogy a német hadsereg előbb-utóbb levonja a helyzetből eredő konzekvenciákat s 'amint alkalom kínálkozik rá, végérvényesen a fegyverek alapjára állítja a hatalmat. A lausannei konferenciáig a fordulat nem következett be. Pártok, személyek, katonák, politikusok, puccsisták megvárták a nagy nemzetközi értékedet eredményét, mert úgy gondolkoztak: hátha tudatában vannak a nyugati hatalmak a Németországot fenyegető veszélyeknek és engedékenységükkel, vagy valamiféle diplomáciai rendszabállyal más helyen kinyitják a veszedelem zsilipjeit és elbújják a birodalom feje felől a veszély fellegeit. Jól tudjuk, a lausannei békés fordulat nem következett be. Német felfogás szerint mindaz szemfényvesztés, ami ott történt. El- maradhatatlanná vált tehát a másik fordulat, fiz agresszívabb, amely a katonai diktatúra eszközeivel kívánja helyreállít ni a rendet a birodalomban, azt a rendet és nyugalmat, amely a lausannei csalódás következtében végleg elernyedt és a szó szoros érteimében felmondta a szolgálatot.

Véletlenül beszéltünk valakivel, aki ma Ha mburgból jött. A mikor bes zámolt a z a ltó na i véres eseményekről, szavaiban még ott rezgeti az iszonyat és a felháborodás, amely úrrá lett rajta, az uccui harcok láttára. Elmondotta, hogy a Kapp-puccs óta nem izott a levegőben annyi gyűlölet, mint az elmúlt vasárnap Altónában s aki átélte ezt az ádáz közelharcot, az el lenál Ihatatlanná elmondta önmagában: itt valaminek történnie kell, itt nélkülözhetetlen a fabula rasa, az energikus megoldás. Három nappal Altóna után megtörtént a nagy „valami“ s nem csodálkozhatunk, ha Hindenburg köztársasági elnök a fegyvert, a katonaságot tette meg „ultima rationaik“, amely vagy megmenti, vagy végleg elveszejti Bismarck egységes, nagy birodalmát.

Mert elsősorban erről az egységről van szó. A katonai diktatúra kihirdetésének két problémája van. Az egyik a parlamentre vonatkozik, a másik a német államok egy- másközötti viszonyára. A parlamenti problémát von Sdhloitíher tábornok hadügyminiszter (aki most bebizonyította, hogy a világsajtó helyesen következtetett, amikor őt tartotta Németország diktátor jelöl tjének) valóiban egyetlen kardosaipással megoldotta, amikor hatályon kívül helyeztette az alkotmányt és szétkergette a porosz minisztereket. Nem kell azonban azt hinni, hogy a tábornokok áUaimosinyje túlontúl Ínyére van Hitlernek és a nemzeti szocializmusnak. A (német jobboldalon régóta két tendencia küzd egymással: az uj, parvenü irány, amit Hitler képvisel s mely erősen kidomborítja haladó, szocialista voltát, s a régi, katonatiszti irány Hindenburg és von Sdhleixsher fémjelzésével, mely nem bánja, ha reakcióval vádolják s az uj harmadik birodalom helyett a régi első birodalmat kívánja helyreállítani. Sdhleicher államcsinyje ennek az iránynak diadalát jelenti, a tisztek, a katonák uralom rajutását, akik el vannak szánva arra, hogy a fegyver erejével megtartják a hatalmat — esetleg Hitler és a nép leszavazásának eredménye ellen is.

A második, a fontosabb probléma az, hogy a diktatúra elrabolta Poroszországtól a politikai autonómiát, amit a bismarcki és «, weimari alkotmány egyformán garantált

Megtörtént a régóta várt német fordulat

Katonai diktatúra

Berlinben

Papén kancellárt .Poroszország birodalmi biztosává nevezték ki — Braunt és Severinget elmozdították állásukból — A katonáséi megszállta a Wílheim- strasset és a porosz államminisztériumot — Ostromállapot

y

Severlng csak az erőszaknak enged

Berlin, jlllius 20. Hindenburg német köztársasági elnök szerdán délelőtt két szükség- rendeletét adott ki. Az elsőben Papén birodalmi kancellárt Poroszország birodalmi biztosává nevezi ki s Braun Ottó porosz ügyvezető kormányát elmozdítja állásából. Mivel Sevaing porosz belügyminiszter a porosz kbmmány nevében kijelentette, hogy a

lemondaiást nem veszi tudomásul és csak az erőszaknak enged, Hindenburg második szükségrendeletet adott ki, amelyben a végrehajtó hatalmat a birodalmi őrségre ruházza át, felfüggeszti az alkotmány egyes paragrafusait, azaz életbeléptéii a katonai diktatúrát, A kora délutáni órákban a katonaság megszállta a porosz államminisztérium épületét, — Moszkvából rádióüzenet jött, amelyben a szovjetkormány fölszólítja a német munkáspártokat, a kommunista, a szociáldemokrata és a keresztény szakszervezeteket, hogy ideiglenesen szövetkezzenek s közös erővel gátolják meg a német fasizmus hatalomra jutását.

Az első sziikségrendeiet

Berlin, julius 20. A német köztársaság elnöke és a birodalmi kormány mia délelőtt tizenegy órakor szükségrendeletet adoifct ki, amelynek érteimében a végrehajtó hatalom Poroszországiban a birodalmi kancellár kezébe megy át. A rendelet a birodalmi alkotmány 48. cikkelyére támaszkodik. A köztársasága elnök arról) is intézkedik, hogy a birodalmi kancellár, mint Poroszország birodalmi biztosa, azonnal mozdítsa el állásából a porosz állami kormány tagjait. Ugyanakkor a kancellár, az uj porosz birodalra)i biztost feljogosítja arra, hogy olyan személyiségeket nevezzen ki az egyes minisztériumok és államhivaitalok éllére, akiket jónak lát és bízza meg ök<H a munka folytatásával. A s zü ségre n delettel egyidejűleg a birodalmi kormány hivatalosan megindokolja a rendelet kiadásának okait és közli, hogy a kancellár mint Poroszország uj birodalmi biztosa, azonnal fölmentette állásától Braun porosz miniszterelnököt és Severeing belügyminisztert. A porosz miniszterelnök feladatai és jogai Papén kancellárra mentek át, mint az újonnan kinvezett porosz birodalmi biztosra. A birodalmi kormány hangsúlyozza, hogy az átmeneti rendszabály egyáltalában nem érinti a porosz állam függetlenségiét és amiint a

helyzet lehetővé teszi, azonnal visszatér a régi alkotmányos rend. Viszont a kommunista oldalról szított véres zavargások föltétlenül indokolttá teszik, hogy Poroszország élére birodalmi biztost állítsanak, mivel az ügyvezető porosz kormány nem tanúsított elég erélyt a kommunista mozgaloiuimal szemben. Ezenkívül Berlinben és Brandenburg tartományban kihirdették a katonai kivételes állapotokat is.

Bracht kerül Severins helyébe

Berlin, julius 20. Papén kancellár, akit

Hindenburg ma délelőtti első szükségrende- lete Poroszország birodalmi biztosává nevezett ki, megbízta Bracht (lr.-t, Essen főpolgáiv mesterét a porosz belügyminisztérium ügyeinek vezetésével. Ottó Braun porosz miniszterelnök szabadságon tartózkodott és az elnöki rendelet hírére azonnal visszaindult Berlinbe. A porosz miniszterek elhatározták, hogy helyükön maradnak és csak az erőszaknak engednek. Ezek után nyilvánvaló, hogy a porosz minisztereket katonaság fogja elűzni helyükről. — Bracht esseni főpolgármester a cenxrumpárthoz közelálló politikai személyiség.

Severins ellenkezik, i katonaság átveszi a hatalmat

Berlin, julius 20. A birodalmi kormány a ma délelőtti első szükségrendelettel egyidejűleg nuanifesztummal fordult a porosz néphez és kijelenti, hogy a kivételes állapotokat azért kellett kihirdetni, mert a kommunista veszedelem ellen tervszerű és céltudatos akcióra van szükség. Az események azt igazolták, hogy a berlini magasabb porosz hivatalok elvesztették függetlenségüket és képtelenek az erélyes intézkedések foganatosítására. Ennek következtében az állam tekintélye megrendült a lakosság előtt és a törvényellenes akciók napról-napra halmozódnak. A hangulatot eltmiérgesitette az is, hogy a porosz belügyminiszter állandóan támadta a birodalmi kormányt és a lakosság látta a nagy egyenetlenséget, amely a porosz és a birodalmi kormány között kisértett. A porosz és a birodalmi kormány együttműködése lehetetlenné vált s ennek a helyzetnek könnyen katasztrofális következményei támadhattak volna. Éppen ezért átmenetileg föltétlenül szükséa versaillési német államszövetség minden tagjának. Ez veszedelmes precedens lehet más alkalmakkor, más indító okok miatt, más német államokkal szemben. Tudjuk, hogy a déli és az északi niélmet államok viszonya ma nem éppen a legö rvendetesebfb, — mi fesz, ha a birodalmi kormány a reni- tenskedő Bajorország vagy Würtfeimiberg élére is birodalmi biztost nevez ki? Ez az

erőszakoskodás könnyen véget vethet a huszonkét német állam és három Hanyaváros 1870-ben Versa illésben kötött szerződésének s Papén nemcsak a weimari, hanem az egyes német állam-ok függetlenségének alapján álló bismarcki alkotmányt is szétszakítja.

Reméljük, hogy a helyzet nem ily veszélyes. Reméljük, hogy csak átmeneti rendszabályokról van szó, amelyeket a különleges körülmények között különleges hevességgel lefolytatott német választási harc determinál. A kilengés csak jiulius 31-ig tárt, mert akkor a német választók józansága végre eldönti a helyzetet s végre tisztázza Kniokerboeker nagy kérdését: „igy vagy

igy?“ — tisztán jobbra vagy tisztán balra lendül-e a birodalom politikájának ingája.

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- . Szerkesztőség: P r á g a II., P a n s k & ulice 12.

*27® 76» ^Vönta 26KC;külfíSídre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és TUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok 11. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. . . Prága ,L> panská ulice x 2. emelet,

fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOLltlKCll napilapja Telefon: 34184.

Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl