Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-21 / 164. (2977.) szám

2 'prxgaiA^a&^arhiulap V&32 jaIgái cettfSrgifc. ges, hogy a birodalom és Poroszország hatal­mi eszközeit egyetlen kézben, a kancellár kezében egyesítsék, akit Poroszország biro­dalmi biztosává neveznek ki és akinek fel­adata az lesz, hogy minél előbb helyreállítsa a legnagyobb német állam belső békéjét. Illetékes körök a következőkben számol­nak be azokról az eseményekről, amelyek az első szükségrenidtelet kibocsátását közvetlenül követték: A kancellár délelőtt tizenegy órakor magá­hoz kérette Severing és HirtseMefer porosz minisztereket. Közölte velük, hogy a birodal­mi elnök szükségsrendelete alapján elmozdít­ja állásából Braun miniszterelnököt és Seve- ring minisztert és Rraeht dr. esseni főpolgár­mestert állítja a porosz belügyminisztérium élére. A kancellár felkérte Severing belügy­minisztert, hogy adja át hivatalát Bracht dr.- nak. Severing vonakodott a kérésnek eleget tenni és kétségbevonta a köztársasági elnök szükségrende ’ efcénők alkotmányos voltát. A kancellár azt felelte, hogy ezt a kérdést egye­dül az államibiróság hivatott eldönteni s a minisztereknek egyelőre tudomásul kell ven­niük a köztársasági elnök rendeletét. Éppen ezért ismételten kérte őket, hogy adják át hi­vatalukat. Severing azt válaszolta, hogy csak az erőszaknak enged, a többi porosz minisz­ter azonosította magát Severing nyilatkozatá­val cs az elmozdított miniszterek elhagyták a kancellár szobáját. A köztársasági elnök erre azonnal második sziikségrendeletet adptt ki, amely Berlinben és Brandenburg tartományban kihirdeti a ka­tonai ostromállapotot. Ez azt jelenti, hogy Berlinben és Brandenburgban minden végre­hajtó hatalom Runstedt tábornok, a harmadik védelmi körzet parancsnoka kezébe megy át, aki a köztársasági elnök rendelete alapján á jelen pillanatban élet és halál ura a német fővárosban. A porosz rendőrséget is alája helyezték, úgy hogy ezután a tábornokok ren­delkeznek a rendőrség fölött is. A porosz miniszterek tiltakoznak Berlin, július 20 A porosz állami kormány a délelőtti eseményekkel szemben egyhan­gúan állást foglal. Megállapította, hogy a po­roszországi birodalmi biztos kinevezése el­lentmond a birodalmi alkotmánynak, mert semmi nem indokolta e rendkívüli rendsza­bály életbeléptetését, mert az uj rendelkezés nem biztosítja a közbiztonság és a közrend helyreállítását és mert a birodalmi biztos ki­nevezése más célokat követ, mint a szükség- rendelet indokolása hangsúlyozza. A porosz állami kormány azonnal az állambirósághoz folyamodik és kikéri annak döntését. Az al­kotmány 48. paragrafusa különben sem in­tézkedik a miniszterek azonnali elbocsátásá­ról s igy a porosz állami kormány felmentése ugyancsak alkotmányellenes cselekedet. ígzip Ajánlja a „Nagyasszonyt*1 nőismerősei mr közti Rundstedt tábornok élet és halál ura Berlin, julius 20. Ma délben fél egykor Rundstedt tábornok, a berlini helyőrség pa­rancsnoka megjelent a berlini rendőrelnöksé­gen és közölte, hogy kihirdette az ostromálla­potot a fővárosban és átveszi a végrehajtó hatalmat. Egyúttal közölte, hogy Grzesinszki berlini rendtör elnököt, Weiss dr. aielmököt és a berlini rendőrség parancsnokát azonnali ha­tállyal elmozdítja állásából. A német fővárosban nagy feltűnést keltett, hogy a Wi'Iihelmstrassén a déli órákban egy század gyalogság jelent meg, amely megszál­lotta az elnöki palota és a kancellári palota clőkertjeit. Illetékes körök szerint a katona­Drákói szigorúsága rendszabályok Időközben megjelent a köztársasági elnök július 20-iki keltezésű első és második szük­ségrendeletének szövege is s a lakosság meg­tudhatta belőle, hogy az alkotmány legfonto­sabb paragrafusait ideiglenesen hatályon kí­vül helyezik és a hatalmat a katonaság veszi át. A rendelet alapján korlátozzák a szabad­ságjogokat, a szabad véleménynyilvánítás jo­gát, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyü­lekezési jogot, tovább cenzúra alá helyezik a postát, a táviró és telefonhivatalokat, meg­könnyítik a házkutatások végrehajtását és a Moszkva, julius 20. A moszkvai rádióban tegnap a párt hivatalos szónoka a kommu­nisták és a szociáld em oh ráták németországi együttműködésének lehetőségeiről beszélt. A szőnek kifejtette, hogy a német biroda­lom a döntő küzdelem küszöbén áll. A munkások ellenségei olyan hatalomra tet­tek szert, hogy föl keli vetni a kérdést, nem kell-e ideiglenes békét kötni a mun­káspártok között a közös ellenség porbasuj* tusára- A szakszervezeteknek meg kell szüntetniük * az egymás közötti harcot. A keresztény, a szociáldemokrata és a kom­munista munkásoknak be kell látni ok, hogy a jelen pillanatban nagyabb dolgokról van szó, mint politikai elvekről. A fasizmus év­tizedekre gúzsba kötheti a munkásságot és a munkásmozgalmakat, ha a munkások most nem lépnek fel egységesen. Az egységes front megalakítása érdekében talán kom­promisszumokra van szükség, de a kom­ság a szokásos őrség megerősítéseképpen vo­nult ki. Schleieher dr. tábornok hadügyminiszter, aki ma a köztársasági elnök szükségrendeleté alapján a leghatalmasabb ur a német biroda­lomban, inanifesztumot intézett a főváros la­kosságához, melyben közli, hogy Rundstedt tábornokra bízta a végrehajtó hatalmat a vá­rosban. Ugyanakkor Rundstedt tábornok hir­detménye is megjelent, amelyben felszólítja a lakosságot, hogy tegyen eleget minden pa­rancsának és rendelkezésének, mert az él­len tállókat a legszigorúbban és az ostromál­lapot alapján megbünteti. lefoglalások foganatosítását, valamint korlá­tozzák a vagyoni jogot is, ha erre szükség lesz. A rendelet értelmében a köztársasági el­nök a hatalmat a birodalmi hadügyminisz­ternek adja át, azaz Németországban ma dél óta katonai diktatúra van. A közrend helyreállítására irányuló akciót tehát a birodalmi őrség fogja végrehajtani, amely alá rendelik a rendőrségeket is. A szükségrendelet a továbbiakban a különböző büntetésekről rendelkezik s kijelenti, hogy a rögtönitélő bíróság adott esetben azonnal ha­lálos ítéletet is hozhat. ; munista párt szívesen beleegyezik az ideig­lenes kompromisszumokba a eél érdedében. Nem arról van szó, hogy az egyik párt el­adja magát a másiknak, mert a szociál­demokrata párt sohasem fuzionálhat a kommunistákkal. De az egymás elleni küz- ! delmiet félbe kell szakítani. Csak ha sike­rül tönkretenni a közös ellenséget, akkor folytatódhatnak az elvi harcok. A két szo­cialista párt közötti mély szakadék örökre meg fog maradni, de a körülmények ma ar­ra kényszeritenok, hogy a szakadékot leg­alább ideiglenesen áthidalják. Srsesinski visszavonta lemondását! Berlin, julius 20. Grzesinski rendőrfőnök Bracht főpolgármesterhez, a birodalmi biz­tos meghatalmazottjához levelet intézett, amelyben kijelenti, hogy nem tekintheti Bracht dr.-t illetékesnek arra, hogy öt sza­badságolja és hivatali működésének kifejtér seben megakadályozza. Ezért a helyén ma­rad, annál is inkább, mert felfogása szerint ellenkező esetben hivatali kötelessége el­len vétene. A délutáni órák meglepetését Grzesinski levele képezte, amelyből kiderült, hogy a berlini rendőrigazgatóságon uj helyzet ál­lott elő. A déli órákban hivatalos helyen imár elintézettnek tekintették Grzesinski, Weiss dr. és Heimannáberg dr. visszalépé­sét, mivel Grzesinski rendőrigazgató kije­lentette, hogy önként távozik- Később ezt a kijelentését visszavonta és hozzátette, hogy más utasításai vannak a porosz bel­ügyminisztertől s erre vonatkozólag írás­ban fog nyilatkozni, amit meg is tett a Bradht főipolgármesterhez intézett levele­iben. Papén ma este a rádión beszél Berlin, julius 20. Papén birodalmi kan­cellár ma este hét órakor a rádióba beszél­Románia Csehszlovákiával szemben is bevezette a klinnsforgaimat Bukarest, julius 20. Ma lép életbe a minisz­tertanácsnak az a határozata, amely a cseh­szlovákiai fizetésekre is kiterjeszti a kötött devizagazdálkodása államokkal való fizetési forgalomról szóló rendeletet. A csehszlovákiai fizetéseket azután kompenzációval, úgyneve­zett kliTinghivatalok utján bonyolítják le. Ugyanúgy, ahogy az a Magyarországgal és az Ausztriával való forgalomban történik. Végleges szerződésre töre­kednek a magyar-oszírák kereskedelmi tárgyalásokon Budapest, julius 20. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A magyar—osztrák kereskedelmi tárgyalásokat tegnap délután 5 órakor kezdték meg a külügyminisztérium­ban s este fél kilenc órakor szakították félbe. A tárgyalás a végleges szerződés megbeszé­lésével indult meg, egyben érintették a mo- dus vivendi kérdését, amely esetleg a végle­ges szerződés megkötéséig szabályozná * kereskedelmi forgalmat a két ország között. Purgiy miniszter nyilatkozata Budapest, julius 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások folyásáról Purgly Elemér földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a tegnapi tanácskozások alapján meg van a remény arra, hogy a tárgyalások menete gyorsulni fog és a magyar érdekek megóvása mellett az osztrák kívánságok figyelembevéte­lével mielőbb lehetővé válik a végleges szer­ződés létrehozása. A katonák megjelennek az uccín Berlin, julius 20. Ma délben 12 óra 12 perc­kor három birodalmi katonákkal telt teher­autó állt meg a porosz államomini'Sztérium pa­lotája előtt. A katonák megjelentek a hivatali helyiaégekben és a tisztek felszólították a hi­vatalnokokat, hogy azonnal szüntessék meg a munkát és senkinek érdeklődéseire ne vála­szoljanak. Délután fél háromkor a katonák még az államminisztérium épületében tartóz­kodtak. A porosz állam miniszterek tartózko­dási helye ismeretlen. Hir szerint az egyik porosz minisztérium épületében tanácskoz­nak. Moszkva ellenállási síit yissza ü nn.it FANTASZTIKUS lEilNY Ida: PM4SIHY PIARCUL (17) A -gyötrelem e napjaiban — mint kagylóban a gyöngy — megszületett bembe a fájdalmasan gyönyörűséges tudat, hogy mily nagy ön sze­rette és szereti ma is ezt az örökre elvesztett, nagyszerű embert. S most őróla fog beszélni azzal az emberrel, akit a hivatás kötelessége odaparancsolt, hogy kutassa és derítse föl a rejtélyt & ha a katasz­trófa jóvátehetetlen, legalább megtorolja a go­nosz tettet, mely e hallatlanul értékes — és neki oly drága életet kioltotta. Igen, erős lesz! Erős, bátor és őszinte! Ea sor kerül rá, nem fogja titkolni s nem fogja szégyelni, hogy ő igenis szerette s örök­re szeretni fogja. Akién Tamást. De segit-e ezzel a rejtély megoldásában? Aligha!. Sőt újabb zavart ókóz. A szérelem motí­vumát keveri e komor 6ors-tragédiába, amely­ben pedig ennek nem lehetett szerepe, mért hi­szen ő maga is elkésve tudta meg, hogy mije volt neki az eltűnt tudós és hogy él és a lel­kében örökre uralkodni fog-e poszthumusz sze­relem. E szerelem, amelyről sejtelme sém le­intett a misztikusan eltűnt halottnak. Hallgatni fog tehát arról a titokról, mely egyedül az övé, de viszont elmond mindent, amiről a nyomozás érdekében kérdést intéz hozzá a detektív. És a detektív egyszérüen, minden fortdorkó- dás és nyomaték nélkül tette fel a kérdést: — A professzor ur sohasem nyilatkozott a miss előtt? Vérhűtőm festette meg Ellinor halvány arcát és pillanatnyi szédülés fogta el. Azonban csak­hamar u-rrá lett -e percnyi gyöngeségén és bár fátyolozott hangon, de elfogódottság nélkül fe­lélte: — A kísérleteire gondol? ... Azokról soha­sem nyilatkozott. — És egyéb .terveiről? — közeledett a ké­nyes területhez a detektív, aki elhatározta, hogy gyöngéden, d-é céltudatosan halad célja- felé, nem kérdezve többét, mint amennyire a rejtély megoldásánál föltétien szüksége van — Hogy úgy mondjam: legbe-nsőbb szándékairól sohasem szólott? A fiatal orvosnőt a tiszta lelküek vérté zeté- ben találta e kérdés, amelyre el is vélt készül­ve, mert tudta, hogy a -nyomozó detektiivnek fel kell azt tennie a nyomozás érdekében. A legkisebb zavar nélkül és az álszémérém­től sem feszélyezve felelte: — Soha! Nem is hiszem, hogy másnak tekin­tett volna nagyon megértő, nagyon tisztelő és -végtelenül hálás tanítványánál. Dorrner Frank elgondolkozva, nézett miss Eilin-or Grantrá. Lélek-kutatásra. beidegzett ösztöne nyomban tisztában volt. azzal, hogy az igazat hal lőtt a. ELhatárózta, hógy ö is becsületes őszinte­séggel beszél s nem bántja meg é nagyon le­sújtottalak látszó s biztosan nagyon becsületes lelkű hölgyet azzal, hogy a detektív-fogások kelepcéit állítsa fel számára. — Köszönöm — szólalt meg barátságos han­gon —. Az a föltevésem tehát elesik, hogy va­lami belső katasztrófa énlelt volna meg az el­tűntben oly komor elhatározást, amit jóvátenni többé nem lehet. Nem észlelt miss Grant sem­mi disszonánsát a professzor ur lelki életében közvetlenül e gyászos esemény bekövetkezése előtt? — Oh. úgy látom, ön föltételezi, hogy Alden Tamás öngyilkosságot követett el? — Az ily r ej teles eltűnés esetében ezt az es­hetőséget is figyelembe kell vennem. Ez ter­mészetes. — Biztosíthatom, hogy ez teljesen ki van zárva. Legtökéletesebb harmoniáju lélek volt az övé, amilyen csak egy munkás férfiúé lehet, akinek még az az öröme is teljes, hogy látja a munkája sikerét... Kiesit fáradtnak látszott az utóbbi időkben — folytatta felvilágosításait -miss Ellinor Grant, mintha csak önmagának felelne a titok zavaros fonadéku csomóit, bon­togató szavakkal —. De ez érthető fizikai fá­radtság volt, mert nagyon sokat dolgozott, szinte emberfölötti .módon sókat, de elméje friss volt és ruganyos, sőt -több ennél: szinte exotikusan termékeny. Munkaibirása és idegei pedig a legpompásabb rendbem Nem! ő nem tett, nem tehetett kárt magában ... Ha csak ... Miss Ellinor Grant hirtelen elhallgatott s mi­kor a detektív újra és újra megoetrómolta a mondat elmaradt folytatásáért, ő messzibe mé- rengő pillantással nézett el fölötte s hóeszil ha­bozás után szólalt, meg csak végre: — Arra a kis gyermekre gondoltam az imént... — A laboratóriumbeli, égből csöppent ki- -csiny-re? —- Igen. Ez nagyon titokzatos. —• Ügy van miss. Ez a. rejtelmes csöppség az, ami még bonyolultabbá teszi a. problémát. Hogyan és honnan került, a labóratóriumba? Minél többét foglalkozom ez üggyél, anhál job­ban rájövök, hogy itt két titokzatos történet szálai gabalyodnak össze. Itt csődöt mond a tudományom és szerencse-csillagomnak ugyan­csak világítania kell, hogy belelássak e kétféle gőzökből összeverődött reménytelen sötét­ségbe. — Szivemből kívánom ezt — felelte a fiatal orvosnő és mélyet, nehezen fölszakadót só­hajtott. Csüggedt volt ez a sóhaj, mint a nagyon fá-, radt madár szárnyalása, amely már alig -bírja, pedig még a látóhatár pereme mögött rejlik az óceán ama sziklája, amelyen majd megpi­hen, ahol megimenekszik... Ha ugyan elbir- ják szárnyai odáig ... Sokat gondolkozott e rejtelmes gyermek ki­létéről és arról, -hogy mi szerepe lehet -e titok­zatos drámában ez égből csöppent jövevény­nek? De világosságot derítő megoldás után hiába kutatott. Pedig a tudományos pályán dolgozó, nyílt szemű, önálló itéletü s az élet dolgaival tisztá­ban levő nő bátorságával követte nyomon a lehetőségek láncolatát. Ám a Szf'inksz hallgatott s nem volt varázs­ige, amely megszólalásra, bírja. Hogyan találja meg hát a Sezám-nyitó szót ez a müveit és szakmájának tudományában otthonos, de mégis idegen s e dolgok lényegétől annyira távol ■álló férfi, amikor ö nem találta meg. aki olyan közelről ismerte az eltüntet, s aki szive vérét is odaadná boldogan, csakhogy megta­lálja a varázsigét? Ezért volt csüggedt ez a sóhajtás. Ám amaz bizakodónak látszott. A gondolkodók ideges mozdulatával simo­gatta magas és boltozott homlokát, melyről szinte sugárzott az intelligencia. Mintha félredobta volna az eddig kezében tartott álkulcsot, mely sehogyan sem illett bele a probléma zárjába és most agyvelejének szerszámos kamrájában egy másik, egy meg­felelőbb formájú után kutatna, hogy azzal te­gyen újabb kísérletet. — Az utolsó estét, ugyebár itthon töltötte a professzor ur? —- ügy van. Mint tudja már. vendégei vol­tak. Két tanártársa: Bont Mihály, az idegorvos és Told Arisztid, a geológia és csílagászat pro­fesszora, ez az e6te — amint ön, tudja. — a Bont Mihály elmeklinikáján ápolt japán öngyil­kosságával végződött tragikus akkordban. — Úgy van, tudom — felelte a detektív —. •Nagyon megkapott az eset. és sajátsáért! gon­dolatokat ébresztett bennem a japán fáiitasz- tikus följegy zéseinek zavaros tömkelegé, ame­lyeket angol fordításban olvastam. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom