Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-03 / 151. (2964.) szám
1932 juüns 3, vasárnap. _________________ 9 ■— ————gKI HiMHBMHnHMBIiMHmMHHMHHHHrnBM „Az emberi lélek — akarva, nem akarva — kénytelen eljutni központi idegrendszere mechanizmusánál fogva Isten fogalmához" Verebéíy Tibor professzor érdekes nyilatkozata a telhiélet élettani és vegyi munkájáról Budapest, julims elejém Soha annyit nem vizsgálták a lelki élet jelenségeit, mint napjainkban. A pszichiáterek a legkülönfélébb módszerekkel igyekeznek megmagyarázni a lelki élet jelenségeit, hogy ezáltal eljussanak a lelki bajok okaihoz. Figyelemreméltó azonban, hogy a XIX. század nagy materialista, természettudományos elveivel ellentétben, az ujabbkori pszichológiai kutatás szívesen vizsgálja a lelki folyamatokat maguk megjelenésében és nem is igyekszik foglalkozni e jelenségek fizikai, kézzel fogható, mikroszkóp alatt látható okaival, vagy kisérő körülményeivel. Az ujabbkori pszichológia valahogy elrugaszkodott a természettudományos alapoktól, az egésznek inkább spekulatív jellege van. Tudvalévő, hogy a spekulációval már egyszer alaposan megjárta az emberiség a világtörténelem folyamán. A magasabbfoku kultúra jó két- háromezer esztendejében úgyszólván egyetlen lépést sem haladtak a tudományok, annál az egyszerű oknál fogva, boy a kísérletezést megvetendő testi foglalkozásnak tartották és a tudósok, a filozófusok csak a spekulációt, a vitatkozást vélték a szellem emberéhez méltó előkelő ténykedésnek. Ezzel szemben Bacon fellépése óta, a kísérletezések megindulása óta, eltelt pár száz esztendő alatt érkeztünk el a semmitől a modern természettudományok mai állásáig. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a ma már klasszikusnak nevezhető természettudományos eljárások fáklyahordozói kivesztek. A lelki élettel ma is foglalkoznak szigorúan természettudományos kísérleti alapon. Magyarországon ezek közt is az elsők közt áll Verebéíy Tibor dr. egyetemi tanár, az I. számú sebészeti klinika igazgatója, aki a lelki élet mechanizmusát a tisztán kísérleti és tapasztalati utón mögé való beszéden, ha a füliibe jutott 6 talán a kiapadón se vallatták volna ki, mi van a füle mögött. Már a hire kezdett járni, hogy meggár- gyult a nagy kártól, szomszédolni jár az esze, ott keresi a tavalyi havat. Gyuri bácsi csak hagyta, hadd járassák a bagólesőjüket. De hogy is ne őrizné azt a négy szál gyönyörűséget, ott a tagja közepén, mikor aki szajkó, seregély, máiinkó, darázs s más szempusztitó csak van a határban, mind odacsődül a méz szagára. Ha úgy hagyná őrizetlen, annyi a hívatlan borkóstoló vendég, hogy egy-kettőre irmagja se maradna a „termésnek". — Istók uccse, eement a jóravaló esze — mondogatják —, ni, még a kereplőt is fölhúzta, pedig milyen szomorúan kotyog szegény egymaga az egész hegyen! — Gyuri bácsi meg csak ápolgatta, babusgatta a négy árváját. Ismerte már majd, hogy minden 6zerait, számontartotta, méregette szemhunyoritva, mennyi is lesz az a bór, amit ellop az is-tentül. — Lesz a fürt vagy két puttonyra való, ha nem több! Hiszen olyan dús a gerezd, mintha egy darabbul vóna s csak úgy, bicskával hasogattak vón bele borozdákat, hogy szemnek lássák. — Le nem csípett volna egy bogyót sem, avval se akarta megrövidíteni az örömét, pedig de sokszor összefutott a nyál is a szájában, mikor a szemin áPszinte érezte azt az édességet, ami a fürtökben lakhatik. Gyönyörűen beért a termés. Soha még olyan szőlőnek való időt nem amikor semmi haszna. Fel-is-felsóhajtott nem egyszer:-— Haj, Uram Esten, csak azt a fertályórát hagytad vón ki a kaiendáriombul! Megment a szüret is. Titokban szedte meg a szőlőt, még a>7, anyjuk se tudott róla. Maga volt a szedő, maga a puttonyos, maga taposta a zsáköt. maga tette rá a kezét a présre, de olyan akkurátusán, hogy a. követ fejszével js alig tudta szétverni a végin. A mustja olyan édes volt, hogy összeragadt tőle az ujja. Két ötpin- tes csobolyóban forrt a bor a pince mélyin, oda is úgy lopta be a suba alatt, mintha üresen vinne haza munka után az átalagot. Mikor már karcossá lett. rájárt az öreg. nem tudta megái Jani, hogy meg-,meg ne kóstolja, de akkor is csak úgy dugogatta a nyelvit a maszaíos pohárba. mint a macr-ka a tejbe, vagy úgy szür- esöite a drága nedűt a foga közt. mint a kacsa a pocsolya vizét, hogy többnek iássék. nyert eredményekből rajzolta meg, valósággal filozófiát alkotva a mikroszkóp alatt megfigyelt tényekből. Verebéíy Tibor professzor a budapesti sajtó egyik illusztris munkatársának a következőkben vázolta ezt a pompás, világos, filozófiai magasságba emelkedett természettudományos megismerést: Egyénileg látjuk a világot — Mint sebész, a műtőasztalon ismertem meg a lelki élet mechanizmusát és a mechanizmus működésének néhány titkát sikerült megfigyelnem. Erről beszélek tehát, nem pedig a lelki élet lényegéről és végső okairól, mert ez a filozófia, a pszichológia, elsősorban pedig a vallás körébe tartozik, annál inkább, mert a lényeg és a végső ok az ember számára örökké megismerhetetlen. — De nemcsak a lényeget, hanem általában a dolgok természetét is képtelenek vagyunk megismerni. Soha nem fogjuk például tudni, hogy mi a fény? Ennek pedig az az egyszerű oka van, hogy a fényt önmagába véve sohasem foghatjuk fel. A fény ugyanis a szemünkbe érkezve, eljut a retinához, ahol egy bizonyos kémiai változást idéz elő. Ez a kémiai változás pedig az idegrendszer telefondrótjain jut el az agyvelőbe, ahol újabb kémiai változást idéz elő, Ezt a második vegyi változást érzi és tudja központi idegrendszerünk fénynek, tehát azt a folyamatot, amely sajátságaiban és lényegében teljesen elütő a fény természetétől. — A megismeréssel még egyéb bajok ig vannak. Az idegrendszerünkben végbemenő kémiai változásokról egyelőre meglehetősen homályos ismereteink varrnak. Többi közt azt sem tudjuk biztosan, hogy minden ember idegrendszerében azonos elváltozásokat idéznek-e elő az azonos ingerek. Hogy triviális példával világítsam meg ezt a gondolatot: lehetséges, hogy az a folyamat, amely az egyik ember agyvelejében, teszem azt, a fény érzetét kelti, egy másik ember agyvelejében talán valamilyen illatot jelent. Kétségtelen, de legalábbis valószínű, hogy a világot mindenki egyénileg látja, de még csak nem is sejti, hogy a másik emberben milyen ez a világkép. — Rendkívül titokzatos ez a lelki élet és szerintem csak orvosnak szabad vele foglalkozni, szóval természettudósnak, aki mikroszkóp alatt — Nem, nem teszek nagy kárt benne — mondogatta, ha kisértésbe esett —, hadd álljon kétfelé a fülük. — Hogy kiknek? — Bosszút terveit: — Le én, lepipállak mind! Akik veszett híremet kötöttétek! Meggárgyultam? Mi? Hát ki szüretelt az egész hegyen? Csak a Gyuri bácsi! Nagyon is a helyén maradt az eszem, nemhogy szomszédolni ment volna. — Azt még maga előtt is eltagadta, hogy csupa véletlenül terítette a subát a karókra. Kifundálta a -bosszútervét. Karácsony napján, mise után beinvitálja a komát, a sógort, a birót, a jedzőt, — nem, azt nem, mert még kiveti rá az adót, pedig ő is megfolyamodta az adóelengedést, százszázalékos jégkárra hivatkozván. Úgy is fontolgatta, mennyi is lehet az a százalék, amit ellopott az Isteniül, ha rájönnének a titkára. Szóval a jedzőt nem. A hegybírót? — Hm, azt igen, mert az volt a legnagyobb hirharang. Hadd égjen le a pofájárul a bür! * — Töpörtyüs pogácsát süss holnapra, any- nvuk, de jó nyögvenyelősen, hogy kévántassa meg a bort. — Csak nem ment el végleg az eszi! Ilyen retesz esztendőben akarja gazdagítani a zsidót, mikor alig jut magunknak is? És kinek? Azoknak az italos cimboráinak, akik ugyan meghurcolták s olyan a torkuk, akar az ürgeluk? — Arra neked mi gondod? Van bor, mégpedig ingyenbe! — Azut‘ hunnet? — Kerűt! — Csak nem csórta? — Igen én! — Hunnet, Szüzmáriám? — Magasra1, igényest az Isten tud Mari néni most már szentül azt hitte, hogy megzávarodott az ura. El is futott tanácsot kérni a falu eszitül. a mesteriül, mitévő légyen. A kántor uram csak azt a tanácsot adta, hogy bolond emberre] nem jó huzakodni, tegyen mindent a kedvire, örüljön, hogy meg nem „ön- és közveszélyes", de azzá lehet, ha „felhúzza"! — Hogy húznám föl — szabadkozott Mari róni —, nem vagyok én hóhér, há már ránk- roérte ezt is az Ur. így is megélünk együtt, békében hátiig. Megjött a másnap, szent karácsony ünnepe, j Szép fehéren terült az ünnep a hegyaljai kis! figyeli egyrészt a sejtek működését, másrészt azt a titokzatos kémiai folyamatot, amely a lelki élet kisérője. — Tudni kell, hogy lelki életről csak ott beszélhetünk, ahol központi idegrendszer van. De bizonyos, hogy már az egysejtű baktériumok és amőbák is rendelkeznek a lelki élet alapjelenségével: a reflexei. Ha a mikroszkóp alatt folyadékban úszkáló egysejtű lény közelébe cukrot helyezünk, azt látjuk, hogy az valami csáp- félét nyújt ki magából, amellyel meg akarja ragadni a táplálékot. Ezt a cselekedetét nevezzük reflexnek. Beszéd nélkül nincs gondolkodás ■— A természettudományos megismerés szerint az ősi egysejtű lények később társultak, többsejtű lényekké lettek és modern kifejezéssel élve: megállapodtak a munkamegosztás elvében, amellyel jobban boldogulhatnak az életben. Az egysejtű lénynél az életfentartásának minden funkcióját ugyanaz az egy sejt végzi, következésképp valamennyit tökéletlenül végzi. A többsejtű lényeknél viszont egyes sejtcsoportok csak a táplálkozással, mások csak a szaporodással, ismét mások viszont kizárólag a lelki természetű munkákkal kezdtek foglalkozni. Ezekből a sejtcsoportokból alakultak ki aztán a központi idegrendszerek, amelyek sejtjei semmi egyébbel nem foglalkoznak, csak a lelki élettel. — Ennek a lelki életnek alapja, ismétlem: a reflex. Az egyszerű reflexek egyike az, hogy ha az ember kezét megszűrjük tűvel, akkor elkapja ezt a megszűrt kezet, Mi történt itten? A tüszurág irigere az említett kémiai 'folyamatok segítségével eljut a központi agyvelőbe, ott tudomásul vétetik, végbemegy egy újabb kémiai folyamat, amely az idegrendszer telefondrótjain visszajut a kéz izmaihoz és elrántja azokat. Ezt a körfolyamatot, amely a szúrás helyétől a szúrás helyéig zajlott le, reflexgyürünek nevezzük. Most Lép. bele a lelki élet mechanizmusába az anyag egy titokzatos tulajdonsága: az emlékezés. Az agyvelő anyaga emlékezni tud a reflexekre. Ezek a reflexek azonban az agyvelő legkülönbözőbb vidékein rakódnak le emlékképek alakjában, az emlékképek viszont az idegfalura. Gyuri bácsi ünnepélyes volt, Mari néni reszketős, a mise sorát is elvétette, evangyé- liomkor térdelt le s félmisekor állt föl. Félt nagyon az elkövetkezendőktül. Bort nem hozatott az ura, mégis mindétig csak arról beszél: — Mosd ki a csöcsös korsót! — De hisz az megvan öt liter is, ha nem több. — Épp azér! Annyi köll! Mari néni nem mert ellenkezni, de elhatározta, hogyha borért küldi az ura a kocsmába, meghúzza félig a korsót vizzel. De nem. Gyuri bácsi maga fogja a korsót, beleszagol, nem dohos-e s térül-fordul, eltűnik. Pedig már jönnek a vendégek. Körülüllk a tisztaház asztalát, amelyet Mari néni ékes, Írásos kendővel terített föl. Az asztal közepére tette a nagy cseréptál pogácsát, kináini sem kellett, kínálkozott az maga is, dagadón, levelesen. —• E'mmán böki! — hangzott az elismerés innen is, onnan is. —• De jó ez a borkorcsolya, — gúnyolódott a hegybíró uram, akit nem lehetett rávenni, hogy kímélje a bomlott esziit, azt tartotta, hogy akinek bogár mászott a fűribe, azt ki kell 'kotorni onnan. — Hát biz1 erre jól esnék egy kis nyakoiaj! — toldotta meg a sógor a hegybíró szavát. — Hol a gazda? — kérdezték egyszerre többen is. — Talán bizony a pincébe ugrott le. bor erá- nyában! — gúnyolódik a hegybíró tovább. — Eetanálta! — nyitott be a végszóra Gyuri 'bácsi büszkén, kezében a virágosra föstött c&ö- csöskorsóval. Magasra emelte diadallal s már mondani kezdte az előre kimódolt szavait, valami ilyesformát: — Annak van a legtöbb eszi, akit a nagyon okos népek bolondnak tartanak. Azért én nem haragszok. lám. ideinvitáltam kenteket, igyuk meg együtt, békességre, amit az egész hegyeu megkérnéd az Ur haragja, merthogy én az en- subá.mmal segétettem neki... ... de a heves lendülettől leszakadt a korsó, csak a füle maradt szégyenszemre a Gyuri bácsi kéziben. A padlón cserépbe tört a készség, a drága ital mind szétfolyt, csak az az édes, -orrcsiklandó illata terjengett a levegőben. Szegény Gyuri bácsi meg csak állt ott. mint a kapubálvány, kárvallottan vakarhatta a füle tövit megadón sóhajtotta: — Mégse lehet áz Istentü1 bort lopni! ... rendszer telefondrótjaival összeköttetésben állanak, úgy, hogy minden egye6 reflexgyürii emlékképére egész sereg más reflexgyürü rétegeződig Innen van az. hogy amikor lezajlik az előbb emlitett egyszerű reflex, akkor nem csupán a tüszurás ingeréről veszünk tudomást, 'hanem az egyéb emlékreflexek folytán arról is. hogy. a tű milyen anyagból van, milyen a hőmérséklete, milyen az alakja, stb., stb. — A most felsorolt reflexek egyike volt például a tü anyaga. Amikor erre gondolunk és ezt esetleg ki is mondjuk: ez szintén egy reflex. Amikor ugyanis látunk valamit, majd kimondjuk, hogy mit láttunk, akkor ezzel a hanggal reflektáltunk a szemünkbe jött ingerre. A látási inger nyomán keletkező reflexgyürü a végén megmozgatta torkunkban azokat az izmokat, amelyek aztán hangot adtak. A beszéd tehát reflex. És miután az agyvelöben csak a reflexnek van emlékképük: beszéd nélkül nincs gondolkodás. A fogalmak leírója — A trokban kelethezhető hörgések változatossága: az alapja tehát az emberi elme nagyszerű adományának: a gondolkozásnak. Minél differenciáltabb a torok, minél több reflexre alkalmas, minél több torökreflex emlékét őrizheti meg az agyvelő, annál nagyobbszabásu a gondolkodás. Hogy az állatok lelki élete az emberhez, képest annyira fejletlen, annak elsősorban^, az az oka, hogy torkuk alkalmatlan sok szónak, kimondására. Az ember lelkivilágánál sokkal kisebb méretű a majmoké, amelyek csak pár száz szót tudnak kimondani, még kisebb méretű a kutyáké, amelyek pedig szintén tudnak egész sereg szót. — Egy ilyen nagyszabású mechanizmus természetesen szükségessé teszi a rendezést. Rendezés nélkül a reflexek emlékképeinek t-okasá- gából őrültség, zűrzavar keletkeznék. A k izpon- ti idegrendszerben azonban valóságos rendező telefonközpontok vannak, amelyek az emlékképet fogalmilag meghatározzák és mindig egész sereg fogalmat egy magasabb fogalom kategóriájába soroznak be. így például, miután bizonyos fogalmakat besoroz a szék kategóriájába, a székeket a bútor fogalmának központjába helyezi, a bútorok egy felsőbb kategóriába a fa osztályába kerülnek, a fa pedig oda kerül, ahol az anyag fogalma van 'eraktározva. Természeténél fogva erre az egyszerűsítésre, erre a rendezésre törekszik .az emberi elme, mert csak igy képes végrehajtani azt a grandiózus munkát, amelyet gondolkozásnak nevezünk. — És amint igy egymás fölé rétegezi a magasabb kategóriákat, amelyek magukban foglalják az alacsonyabb kategóriák minden elképzelhető tulajdonságát, atributumát. úgy végre elérkezik a legmagasabb csúcsra, a fogalmak létrájának tetejére: az Isten .fogalmához. Ez az egyetlen fogalom aztán magában foglalja minden való és elképzelhető létezőnek valamennyi tulajdonságát, származásának' okát. létének magyarázatát. Papirszagu fecsegés, természettudomány ilag műveletlen lelkek tévelygése tehát az istentagadás, mert hiszen az emberi lélek akarva akaratlan, kénytelen eljutni központi idegrendszere mechanizmusánál fogva az Istenhez. És ez a természettudományos megismerés az Isten legfenségesebb megnyilatkozása: kénytelen-kelletlen tudnunk kell létezéséről, anélkül azonban. hogy lényegét, titkát valaha'is megismerhetnek. Stybíiyafürdö — Stifbwanské ¥ €* V® 1 I € & a Bohumín—Vfiitky—Zvolen vasúti j fővonalon. Hírős rárlióakiív kénes | hőforrásai rév ma, köszvény, is hsa. z; r©i fcsiok j enen. Újonnan leszállított árak, olcsó pausál I kúrák. NAGY THERMÁL STRAND. Felvilágosítási, prospektust küld u Fii-dölejaígaiésáí!, | A köszvényben szenvedők sok fájdalomtól és kíntól szabadulnának meg, ha naponta Poűebrady ásványvizet innának. Győződjenek meg róla! a modern szépségápolásnak a teljesen ■ ttö ICIIEIBIC megtisztított arcbőr. Amit „Ivory“ Í t areviz használata által tökéletesen g elérhet mert: „Ivory Skín Food** A LS arct>^r^ne'c minden pórusába behatol, m | I S § *3! tisztítja és összehúzza és arcbőrének %/ M a szükséges tápanyagot nyújtja. Az „Ivory srcvizzel“ (Ké 14.— nagy üv. Ké 25.—) ápolt arcára használjon: ,,Ivory“ olajds éjjeli Crémet Ké 32.— és ,,Ivory“ puderbázis Crémet nappalra Ké 12.— Savoy gyógyszertár Bratislava. Mosíova 2
