Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-29 / 171. (2984.) szám

KöZCÍAZDASAcr . A gabonabehozatall szindikátus megkezdte működését A miniszterelnök a kormány nevében aláírta a szindikátus­sai kötött szerződést — A szindikátus Jogai és feladatai Prága, július 28. Udríal miaiszteneVniök és F-eLöraíbend dr., a gabonabeh o zatali szin­dikátus ©lnök-e, tegnaip aláírták a „galbona- és maiomőrl-em-ények behozatalát szabályo­zó szindikátus*1 és az állaim között létrejött szerződést. A szindikátus a mai nappal meg is kezdi működését Tizenhét tagú tanács él1 az élén. amely a cserekereskedelmi ügyletek elintézésé­re egy öttagú bizottságot választ a e bi­zottságban minden érdekcsoportnak kép­viselve kell lennie. A tanács és az elnökség funkciói tisztelet­beliek, tehát fizetéssel nem járnaik. A kormány a behozatali engedélyeket, már amennyiben a devizaengedélyek ga­bonára, lisztre, malomörleiményekre, kor­pára vonatkoznak, kizárólag a szindiká­tusnak juttatja. A szindikátus ezzel szem­ben kötelezi magát a gabona és őrlemé­nyek behozatalánál biztosítani az állam által megállapított minimális árakat és pedig búzánál a 150 és rozsnál a 132.50 koronás árat. Emellett gondoskodnia kell a lakosság élelmezéséről olyképpen, hogy A búza 175 koronás és a rozs 152 50 koro­nás maximális ára ne emelkedhessék. A behozatal SGOisfiingeatálssa A szindikátus e célból, a belföldi piac helyzetéhez képest, minden naptári hónap­ra megállapítja az importálandó gabona, liszt, malomőriemények és korpa mennyi­ségét. A devizabizottsággal történt előzetes megegyezés alapján ezt a kontingenst el­osztja azon államok között, amelyekből a galbonánemüeket be lehet hozná. Az árút elosztja a szindikátus egyes tagjai között és egyúttal megállapítja, hogy' milyen mennyi­ségű belföldi gabonát kötelesek az egyes tagok átvenni' az engedélyezett 'külföldi ga­bona behozataláért. Vitás esetekben, a kor­mány dönt. Ha a gabona ára a belföldi piacon a mi­nimális ár alá esik, a szindikátus korlá­tozza vagy teljesen beszünteti az illető gabonán emu behozatalát. Ha az ár a maximális ár fölé emelkedne, a behoza­talt nem szabad korlátozni. Cserekereskedelem Cserekereskedelem ciánén nem lehet több gabonát behozni, mint amennyire a szindikátus engedélyt, adott. A szindikátus mindenkor megegyezik a devizabizottság- gal a cserekereskedelem módozatairól és feltételeiről és az erre vonatkozó föltétele­ket előirja az egyes importőröknek. A szin­dikátus a bhozatali engedélyek után illeté­ket szedhet, amely gabonánál és korpánál métenmázsánkint 1 koronát, tengerinél 12 koronát és lisztnél 2.50 koronát tesz ki. A tengeri behozatali engedélyezésének illetékei a kormány julius 15-iki határo­zata alapján a mezőgazdasági hitelalapba folynak be, amelyet most létesítenek. Az illeték nem vonatkozik vetőmagokra és keményítőnek szánt búzára sem. Ha a ciif Pozsony szállított közepesminő- eégni búza ára 76 korona alá esik, a szindi­kátus az importőrtől a kormánybiztos, illet­ve a kormány beleegyezésével úgynevezett kiegyenlítési illetéket köteles szedni, amely a búza minimális ára és a vámolt búza prá­gai piaci ára közötti különbséget teszi ki. ÁS&asni felfele* A szindikátus fölötti állami felügyeletet kormánybiztosok gyakorolják, akiket a pénzügyi, kereskedelemügyi, közélelme­zési, külügyi és földművelésügyi miniszte­rek neveznek ki. A szindikátus összes jövedelme az állam pénztárába folyik be. Az állam csupán a szindikátus adminisztratív kiadását fedezi. Az állam nem kezeskedik a szindikátus veszteségeiért és semmiféle Glynemü kö- [ tel essége t n em vállal m agára, am ely pénzügyi megterheléssel járna. A szindikátus maga s-eim a saját számlájára, sem pedig idegen számlára üzleteket nem köthet. Ezek a szindikátusra vonatkozó intézke­dések nagy vonásokban s most csak az a kérdés, hogy a gabonabehozatali szindiká­tus az egyes exportállamok között hogyan fogja a behozható gabonanemüek kontin­gentált mennyiségét felosztani és miképpen fogja tudni biztosítani a belföldi piacon a gabona minimális árait­Az agrársajtó tentieiHiózus állításai A szindikátussal kötött szerződés első pillanatra azt a benyomást kelti, hogy a ■belföldi mezőgazdák számára a szindikátus tényleg biztosítani fogja a minimális ára­kat. Az agrársaj tó ilyen értelemben is tájé­koztatja olvasóit. A valóságban azonban nem igy áll a helyzet, mert ezek a minimálio árak esu- pán irányáraknak tekinthetők, más szó­val azt a határt jelentik, aminél a szindi­kátus a behozatalt korlátozhatja vagy tel­jesen be is szüntetheti. Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben a búza ára például looo Prága 150 korona alá esne, nem Lehetne búzát importálni. S ez az eshetőség ténylegesen már ma is fenn­áll, mert a rozs ára például a prágai érték­tőzsdén máris a minimális ár alá esett. Maguknál a mezőgazdáknál a gabona ára még alacsonyabb, vonatkozik ez elsősor­ban a szlovenszkói mezőgazdákra, akik nagy pénztelenségük következtében áron alul is kínálják a gabonát, csak hogy egy kis készpénzhez juthassanak. A szindikátus átirányításának kétséges fceüsa Ilyen körülmények között tehát teljesen problematikus a szindikátus árirányi tó mű­ködése s teljesen hamis az agrársajíó beál­lítása, mer't a mai elszegényedés mellett a mezőgazdák nem várhatnak addigi, mig a szindikátus intézkedik, hanem minden áron túl akarnak adni gabonájukon, hogy a leg­szükségesebb kiadásaikat fedezhessék s a végrehajtók elől megmenekülhessenek- A maximális árak megállapításának sincs nagy fontossága a gyakorlatban, mert a fenti körülmények tekintetbe vétele mel­lett vajmi kevés remény van arra, hogy a belföldi gabonapiacon m árak elérjék ezt a maximális határt. Hogy a cseh agrársajtó oly nagy örömmel harangozza be a szindikátus működésének megkezdését, ez nem a mezőgazdák helyze­tének ily módon való megjavítása fölött ér­zett megelégedéssel magyarázható, hanem főként azzal, hogy a szindikátusban a prim- hegedüt a Génitrokooperativa játsza, amely­nek öt tagja foglal helyet a szindikátus ta­nácsában s amelynek elnöke ugyancsak az agráriusokból került ki. Az agrár Centro- kooiperativa megegyezett a szociáldemokra­ta Velká Nákupnával a mezőgazdák és fo­gyasztók óriási többségének a háta mögött s annak érdekei ellen is. Megindul a cserekereskedelem Magyarország és Csehszlovákia között Prága, julius 28- A szociáldemokrata Prá- vo Lidiu Vecsernikből vesszük a következő hirt: A kivitel korlátozása következtében a belföldi kereskedelem fejlődése is meg­akadt . A devizapolitika a behozatali politi­kával együtt most úgy akar a dolgon segí­teni, hogy bevezeti a cserekereskedelmet. Az utóbbi nap ókban létrejött a csere- kereskedelmi megegyezés Magyarország és Csehszlovákia között, eddig természe­tesen csak egész kis mértékben. Magyar- ország átvesz tőlünk 20.000 köbméter fát s ezért zsírt ad nekünk. A tárgyalásokat még folytatják és pedig 30.000 vagon fára vonatkozólag, amelyet Magyarország ab­ban az esetben hajlandó átvenni, ha a mi részünkről megvan a hajlandóság ezt az üzletet zöldség vagy gyümölcs behozata­liával kompenzálni­A Magyarországgal való kereskedelmi meg­egyezés ellenzői az utóbbi időben azzal ér­veltek, hogy Magyarország nem képes a megkötött üzletekért fizetni. A kompenzá­ciós kereskedelemi uj utakat nyit fakeres- kedelmünknek Magyarországgal való keres­kedelmi kapcsolatainkban. Jóllehet a mai európai kereskedelempolitika a régi keres­kedelmi vállalkozás fejlődésének első, kez­detleges lépéseivel mozog, minden utat és eszközt fel kell használnunk, hogy a gazda­sági életet valahogy felélesszük. A csere­kereskedelem! ugyan primitív eszköz, mely­hez a nemzetközi kereskedelmi politika csak szükségből nyúl, a mai vámviszonyok /mellett azonban ez a nemzetek 'közötti gaz­dasági megegyezésre való törekvést bizo­nyítja. Az ipartársulatok és grémiumok országos szövetsége Túró eszentmártomba.n julius 31-én reggel 9 órakor választmányi ülé6t tart a kö­vetkező tárgysorozattal: megnyitó; az utolsó választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasá­sa; az elnök és helyetteseinek megválasztása; működési jelentés; pénztári jelentés; ipari krí­zis Sziovenszkón és Ruszinszkóban, az iparo­sok és kereskedők nyilvános tiltakozó gyűlé­sei; felmentvény kérelmek; a trencsén járási kereskedők kérvénye a vegyes ipartársulatból való kiválás, illetve önálló kereskedelmi gré­miumban való tömörülés engedélyezés© iránt, ■nemkülönben a fémfeLdolgozó iparosok kérvé­nye a pozsonyi szakipartársulat megalakulása iránt, jelentés a szlovenszkói ipartanács köz­gyűléséről; javaslatok a szövetségi alkalmazot­tak szerződéses viszonyának megoldására vo- natkozólag; különböző indítványok és zárószó. A reichenbergi vásár központosítása. A Reichenbergi Vásár vezet ős-ég ének régi ter­ve teljesedik be a vásárnak az idén történő közp'Ontositásáva 1. Az idén már. a Rei; aen- bergi 'Textilvásárt is az általános vásár terü­letén helyezik el. A lextilvásárt az ugyne.z- zett RudoLíschule-ban helyezik el, melynek világos és tágas teremláncolata rendkívül b- kalmas a kiállítás céljaira. Miután a textil- vásár ily módon közvetlenül a vásártérül et élére került, valószínűleg sokkal nagyobb lá­togatottságnak örvend majd, niánt eddig. Ezt a változást a kiállító cégek nagy megnyug­vással vették tudomásul. Miután a Reichen­bergi Textilvásár (1932 -augusztus 13-tól 19-ig) az úgynevezett Rudolfschule-ban nyert elhelyezést, amellyel a többi kiállítási épület, mint a tanítóképző, az ipariskola, az 5 kiál­lítási csarnok a vásárudvarcsarnokkal és az Ipari Muz-e-um kö-zvetlen kapcsolatban van, megvalósult a vásár központosításának terve. Egy százalékkal ötre csökkentették a ma­gyar állami pénztárjegyek kamatát. Buda­pestről jelentik: A budapesti tőzsdetanács kedden tartott ülésében a m. kir. pénzügy- miniszter megír eres 4.-e folytán &1 rendelte, hogy az 1932 április 284ki kelettel kibocsá­tott" háromhavi lejáratú évi 6 százalékkal kamatozó m. kir. állami pénztárjegyek laj­stromozása és árjegyzése beszüntettessék és az ezek helyébe 1932 julius 28-iki keledet kibocsátott 3 havi lejáratú évi 5 százalékkal kamatozó m. kir. állami pénztárjegyek 1932 julius 28-tól kezdve lajstromoztassanak és je­gyeztessenek a tőzsde hivatalos árjegyzőlap­jában. A határozat meghozatalát az tette szük­ségessé, hogy a három hónappal ezelőtt fel­vett állami pénztárkölcsöü rövidesen lejár. Ezeknek a kincstárjegyeknek a kamata hat százalékban nyert megállapitást. A lejáró kincstárjegyek helyére kibocsátott címletek figyelemmel a jegybank által közben végre­hajtott kamatlábcsökkentésre azonban már csak öt százalékkal kamatoznak. Ennek a változásnak keresztülvitelét jelenti a tőzsde- tanács határozata. VizTimkönnyebbités a Bun-avásárra. A bel­ügyminisztérium a Dunavásár látogatói ré­szére a vizumkönnyebbitést ismét engedé­lyezte. A külföldi látogatók vagy kiállítók kiknek a beutazáshoz vízumra még szüksé­gük van, azoknak a csehszlovák Konzulátus díjmentes bélyegzőjével ellátott vásárigazol­vány a vízumot pótolja. A vásáCguzcU ánv azonban a visszautazás előtt a Dunavásár irodájában föltétlenül lebélyegezendő. A bel­földi vásár-igazolvány iebélyegezése a Duna- vásár irodájában fölösleges, de a kiindul isi állomás bélyegzőjével föltétlenül ellátandó, úgy a visszautazásnál is, mert különben az igazolvány tulajdonosa nem részesül az en­gedélyezett utazási kedvezményben. Dohány nemű- és szörmekiállitás lesz a Prágai Vásár hetében. A prágai és vidéki szőrmések a Prágai Őszí Vásár (szeptember 4-től 11-ig) alkalmával n-agy szőrmekiállítást rendeznek. Ugyancsak nagy dohánynemü ki­állítás is lesz ez alkalommal. Uj modellek és más újdonságok bemutatása által a kereske­dők nagy forgalmat remélnek a prágai pia­con elérni. A szőrmések kiállításához csatla­kozik a most szervezés alatt álló cserzők és szőrmefestők kiállítása. Csehszlovákiában ma körülbelül 20 ilyen üzem van, mélyek a kü- földről való behozatal megszűnése miatt jól el vannak látva munkával. Törökországban bezárják a külföldi banko­kat. Isztambulból jelentik: A gazdasági hely­zet kedvezőtlen volta és az a tény. hogy a török bankok igyekeznek az üzleti tevékeny­séget mindinkább magukhoz ragadni, számos Törökországban lévő külföldi bankot arra kényszerít, hogy üzletüket likvidálják, illető­leg korlátozzák. így a Credit Lyonnaise Istam­KIIRT L, EGYET É..S MINDEN EGYÉBB ROVART búiban kénytelen pénztárait! bezárni. Példáját követte még a Banque Généraie pour le Com- merco Etranger. A Banque Francaise des Pás d'Orient pedig feloszlatta az anatóliai fióküz­letét. Anglia a befagyott követeléseket áruvásár­lásra akarja fordítani. Londonból jelentik: Colville őrnagy külkereskedelmi államtitkár, egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az angol kormány jelenleg tárgyalásokat foly­tat különböző idegen kormányokkal a külföl­di valutákban zárol-t vagy megfagyasztott számlák felszabadításáról oly módon, hogy a felszabadítandó összegeket áruk vásárlására forditaná-k azokban az országokban, amelyek­ben a számlákat zárolták. Hangoztatta azon­ban Colville őrnagy, hogy Anglia ezt az in­tézkedést csak ideiglenes enyhítő rendsza­bálynak tekinti, végső célja a kereskedelmi akdályok teljes elhárítása lévén, de ennek meglörténléiig is tenni kell valamit a külföl­dön lekötött adósságok felszabad itás-a érde­kében. ÉRTÉS5T ©ZSBE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, julius 28- A mai tőzsde szilárd irányzatú volt. ösztönzően hatottak elsősor­ban a newyönki árfolyamemelkedések. De csak Skodában volt élénk üzlet. Kedvezően hatott az a körülmény is, hogy a beruházá­si piac továbbra is barátságos. — Az ipari részvények piacán emelkedett: Solo 20, Cseh Cukor, Ringhoffer 15, Königshofi 13, Orion 10, Poldi 8, Skoda, Aussigi Vegyi 7, Dux-Boden-bachi, Sdhoeller, Koliní Szesz, Zettlttzl, Krizsik, Bánya és Kohó 5, Roth-au 6, Inwald 2 'koronával. — Gyengült: Cseh Kereskedekni 55, Északi Vasút 30, Kábel és Metallwalz 10, Prágai Vas 7, Sellier, Kosma nos 6, Nyug a te seb Szén 2 koronával. Devizák, kötött forgalom: Athén 25.70, Budapest 451, Tahin 826, Riga 557, Szófia 2-3.90, Bóce 414.50. Prága, julius 28. Valuták: Holland 1355, jugo­szláv 54.55, német 796.50, belga 466. magyar 445.50, román 18.85, svájci 655.50, dán 618, angol 119.50, spanyol 266.50, olasz 178 90. északamerikai 33.45, norvég 568, francia 131-70, bolgár 22.40, svéd 508, lengyel 375, osztrák 408,50.-f- A prágai devizapiacon London 0.75, Mad­rid 1, Milánó 0.05, Párig 0.35 ponttal gyengült, -Newyork 0.01, Stockholm 3, Amszterdam 1.75, Berlin 0.75, Buenos Aires 0.10, Zürich 1.5 egy­séggel emelkedett.-)- A budapesti értéktőzsde mai irányzata, tartott volt. Budapest főváros 1914.-i köliosö-ne egynegyed százalékkal emelkedett. A többi jegyzés változatlan maradt.-j- A bécsi értéktőzsdén a nyitás kedvtelen volt. Juli-Siid leadta legutóbbi nyereségeinek egy részét. A legtöbb kulis-zérték forgalom nél­kül maradt. Később is csak kevés értékben történt kötés. Korlátban Északi Vasút, Dvnamit -kissé gyengült.-j- A berlini értéktőzsdén délelőtt a newyorki erőteljes szilárduiás folytán barátságos volt, de a nyitási árfolyamok egyenetlenek voltak különböző gazdasági sajtójelentések hatása alatt. A közönség részben leadásokat eszközölt, a küszöbönálló választásokra való tekintettel. A spekuláció tartózkodó volt. Az árfolyamok át'ag 1 százalékkal estek, számos érték azon- fölül is. Később stagnáló üzlet mellett az üzlet még inkább gyengült s az árfolyamok általá­ban további háromnegyed százalékkal estek. ÁRUTŐZSDE-J- A prágai sertésvásárra ma felhajtottak 62 történelmi országbeli hízót, amelyek 8.10, 586 szlovenszkói hízót, amelyek 7.20—8.25. 88 ju­goszláviai ártányt. amelyek 8.30. 33 romániai ártányt. amelyek 7—7.30, 40 magyarországi ártányt, amelyek 8.50 koronás áron keltek el. A vásár lefolyása, lanyha volt.-)- A mai budapesti terménytőzsde irányzata, mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti, jól tartott volt. A következő árakat je­gyezték: 77 fcg-os tiszavidéki búza 13.30-—- 13.60. felsőtiszai 12.70—12.90. egyéb 12.75— 12.95, rozs 8.65—8.85, takarmányárpa, minő­ség szerint 11—11,75, tengeri 18.20—18.30 pengő. jgti,Ti8 29, péntek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom