Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-26 / 168. (2981.) szám

4 1932 Julius 26, kedd. Elfogyott a benzin Jugoszláviában A taxisofőrök benzinháborut provokáltak, mert a deviza- korlátozások miatt nem kapnak benzint — Az amerikai olajtársaságok állásfoglalása Kassai notesz i. A nagy nyári esemény teieneégfoen, amikor a kánikula megbénít mindent, elaludt egyidőre a kassai polgármestexválasztóe kérdése is, amely pedig az áprilisi községi választások után Jó­idéig minden más problémánál jobban foglal­koztatta a publikumot. Mint annak idején több­ször beszámoltunk róla, a polgármesteri szék elnyeréséért két komoly rivális indult küzde­lembe: Veirdhována Miklós dr. vo-lt vármegyei, majd városi főjegyző, agrárpárti ügyvéd és Maxon Milán bankigazgató, kereskedőimi- és iparkamarai elnök, a cseh iparoepárt jelöltje. 'Hosszú betekig folytak az eredménytelen ta­nácskozások, mert a belügyminisztérium ra­gaszkodott bozzá, bogy a pártok egyezzenek meg az alkalmas emberben. A pártiközi tárgya­lásokat végül, könkiét eredmény hiányában, elnapolták őszre, közben azonban egy váratlan Intermezzo támadt: a városházi szocialista blokk ugyanis, mikör látta, hogy a polgári pártok nem tudnak megegyezni a polgármester Személyében, hirtelen elhatározással a maga ré­szére követelte a polgármesteri széket. Erre 'teljes lett a zűrzavar s a pártvezérek ijedtén futottak szét a ,>jóimegérd emelt “ nyári pihe­nésre. Azóta az ügy szép csöndben alszik. Időnként Ikülöntféle híresztelések terjednek el, melyek többek között kormánybiztosi kinevezésről is beszélnek, ezeket a faireket azonban éppen a kormánypártok köréből cáfolják a lég erélye­sebben. Egy bizonyos: a polgármesteri szék ‘körül még a nagy nyári csöndben is teljes a zavar s nincs kizárva, hogy az összes még na­gyobb erővel felujufó harcok a két mostani je­lölt közül egy harmadik: egy outsider részére fogják meghozni a polgármesteri kinevezést. Ma már semmisem lehetetlen. 2. Megint és ismételten a strandfürdő kérdése. A város bölcs vezetősége, — úgy látszik azért., hogy pótolja az előző évek mulasztását — jó­részt a notesz erélyes állásfoglalása következ­tében kisütötte, hogy úgynevezett .népfürdőt“ épít a Hernádon a Gajda-fürdő közelében. Hát ezt a tervet is megvétózzuk. Badarság ma előállóm egy „népfürdő** gondolatával s ilyen 'elavult .módon tenni különbséget ember és ember között, mert a nép, az ,istenadta nép**, melyet a város bölcs urai ebben a kitervelt .népfürdőben“ szeretnék megfürdetni, éppen' olyan joggal követelhet a maga számára ren­des, jói megépített, modern strandot, mint a ina már nemlétező „felső tízezer**, amely, ha volna, sem strandolna Kassán. Ne rosszul ösz- szetákolt „népfürdőbe** öljék a város pénzét, hanem rendes, megfelelő strandfürdőt építsenek, ami nem kerülne sokkal többe, mint egy ilyen „népfürdő**. Ha már népfürdőről kell beszélni, akkor népfürdőnek itt van minden építkezés nélkül a szabad Hernád, amelynek mindig lesz publi­kuma éppen a legszegényebb lakosság köréből. -Tó, egészséges, modern strand kell s ebben a kérdésben egy véleményen van velünk minden helyesen gondolkodó kassai polgár. 3. Az adófronton, mint arról pár nappal ez­előtt beszámoltunk, egyre'fokozódó idegesség észlelhető. Ami nem is csoda, mert az adóhiva­tal, amellett, hogy egyre radikálisabb szigorú­sággal hajtja be az adókat, a befizetett össze­geket Olyan hanyag módon kezeli, hogy ez a mód is állandó félreértéseknek lesz az okozója. Példa rá a következő e6et. Egy kassai adófi­zető polgár a legpontosabban fizette az adóját évekig, sosem volt adóhátraléka, (ilyen is lé­tezik ma?) mégis pár héttel ezelőtt fizetési meghagyást kapott a.z adóhivataltól, melyben egy nagyobb összegű adóhátralék megfizetését kérték tőle. A szóbanforgó polgár felment az adóhivatalba, utánanézett az ügyének és akkor 'kitűnt, hogy két kontót vezet az adóhivatal az ő nevén, az egyiken volt a kivetése és semmi ‘befizetés, a másik kontón nem volt 6emmi ki­vetés, de itt voltak elkönyvelve a befizetett Összegek, amiket kivetés hijján az állam ré­szére küldött ajándékként könyvelt el az adó­hivatal. A két adóhivatali kontóval is megál­dott polgár (másnak egy is sok belőle), termé­szetesen tiltakozott megkárosítása ellen s vé­gül is csak annyit tudott elérni, hogy kérvényt kell 'benyújtania, melyben az ajándékként el­könyvelt összegek átírását kéri az adójára. Ez az adóhivatal. Úgy látszik, még mindig nem vettek tudomást arról, hogy ma ajándékot 'kapni szeretne mindenki és nem adni. Mert nem tud. Különösen nem az adóhivatalnak. 4. A Gajda-füxdőhöz vezető parkban, az utak mentén, láttuk az alábbi szövegő táblákat: Kutyákat cak mekötve, virágokat szagaiul tilos! Szeretnők tudni, mi ez? Magyarul van-e ez irva. vágy más nyelven? A fürdő publikuma jórészt magyarokból kerül ki, tehát ez a ma­gyar publikum joggal elvárhatja, hogy helyes magyarsággal Írják meg ezeket a figyelmeztető tté,áka/t. Vagy a magyar publikumnak csak a ./o (—béri.) oerizo ,ór 1 ’ B e I g r á d, julius 25. A devizakorlátozások miatt rendkívül megnehezült Jugoszláviába a benzinbehozatal, s a benzinraktárak tartalékai ma már teljesen kifogytak. Az autótulajdono­sok s különösen a taxisofőrök sorában nagy az izgalom, mert a kocsikat le kellett állita- niok 6 igy elestek kenyérkeresetüktől. A bel­grádi taxisoffőrök tegnap viharos jeleneteket rendeztek 6 követelték a benzinbehozatali en­gedélyek liberálisabb kezelését A jugoszláv benzinválság az amerikai olaj­társaságokat Is közelebbről érinti, mert Jugo­szlávia benzinbehozatalát nagy részben ők lát­ták el. E körök véleménye szerint a jugoszláv benzin válságnak beláthatatlan következményei lehetnek. Az amerikaiak szerint a nagy ben­zinhiányt nem is annyira a devizakorlátozások idézték elő, mint inkább a jugoszláv kormány lehetetlen vámpolitikája, mert a hallatlanul magas vám mellett a benzinbehozatal csak­nem teljesen lehetetlenné válik. A jugoszláv közönség is nagy érdeklődéssel tekint a benzinháboru kimenetele elé. A magyarországi sajtótermékek behozatala Szlovenszkóba és Ruszinszkóba Közli: Aixinger László dr. Pozsony, julius 25. A belügyiminiszter április 11-én 26.370/5. szám alatt rendeletét adott ki, amelyben újra szabályozta a magyarországi sajtótermékeknek behozatalát Szlovenszkóba é6 Ruszinszkóba. Ezt a rendeletet a pozsonyi országos elnök május 2téén 1/5000. szám alátt tette közzé a Krajinsky Vestnikben. A rendeletét egyes kormánylapo'k mint nagy vívmányt tüntették fel és Budapesten a Pen Clubok kongresszusán is az egyik prágai delegátus úgy emlitette meg, mint a csehszlovák kormány nemes gesztusát, amely most már szabad utat ad a magyarországi sajtótermékeknek Csehszlovákia felé. Nagyon célzatos a rendeletnek ilyen beállitá- sa, mert korántsem állott be valamilyen korszakot jelentő fordulat. Elsősorban is megmarad a különb­ségtétel a Morván-tuli és Morván-inneni részek között. Akár Csehországba, akár Morvaországbe sokkal enyhébb feltételek mellett vihetők be a magyarországi sajtótermékek, mint Szlovenszkóba vagy Ruszinszkóba, pedig itt él a csehszlovákiai magyarok túlnyomó többsége. Csökkenti a rendelet értékét, hogy nem vonatkoznak újaknak mutatkozó intézkedé­sei a politikai időszaki sajtótermékekre, mert ezeket kiveszi az uj eljárás alól és megmarad a régi engédélyezési " A rendelet lényeges rendelkezései egyébként a következők: Magyarországi sajtótermékek Szlovenszkó és Ruszinszkó területén azzal a feltétellel terjeszt­hetők, ha a közigagatási eljárás azokban nem ta­lál kivetni valót.. (B. 1. pont.) Az ellenőrzést a po­zsonyi rendőrigazgatóság végzi, vagyis a rendőr­ség felügyelete alá kerülnek az irodalmi müvek is. Sem közigazgatási, még kevéebbé rendőri ható­ság nem lehet hivatott ennek az ellenőrző feladat­nak ellátására, még ha — mint egyes lapok Írták — az. „akadémia'4 akadémikusai is fognak segéd­kezni az ellenőrzésben. A sajtótermékeket vasúton Ligetfalun, hajó- szállítmányokat a pozsonyi kikötőbe, postai külde­ményeket a pozsonyi I. sz. postahivatalba kell irá­nyítani, akár Szlovenszkó, akár Ruszinszkó részé­re szól a küldemény. Ha a pozsonyi rendőrigazgatóság, amely a ma­gyarországi sajtótermékekről jegyzékeket és ki­mutatásokat ad ki, megállapítja, hogy a külde­mény Csehszlovákiában meg nem engedett nyomtatványokat tartalmaz, úgy ezek elkobzását rendeli el, egyébként engedélyezi e szállítást és terjesztést. Az elkobzás nagy anyagi kárt okozó intézkedés. A liberális eljárás az volna, ba az ilyen nem enge­délyezett nyomtatványokat a feladó rendelkezésére bocsátanák. Az eddig már engedélyezett sajtótermékek, köztük azok a magyarországi újságok, amelyeket a rendelet felsorol, minden csehszlovák határállomá­son át szállíthatók továbbra is Csehszlovákiába. Csupán a rendelet C. III szakasza tartalmaz könnyítést, amennyiben nem ősik közigazgatási — helyesen rendőri — ellenőrzés alá és átengedhető minden határállo­máson, akár vasúton, hajón, postán vagy repülő­gépen érkezik, az Olyan sajtótermék, amelyet levélben, keresztkötés alatt, kézi podgyászban és utipodgyászban szállít valaki, ha csak egy példányról van szó és igy terjesztés célja nem áll fenn. Utastól tehát magyarországi újságját, könyvét stfa. nem szabad elvenni, ami éveken át szokásos volt. A szállítmányok bebocsátásához és engedélye­zés éhez-szükséges nyomtatvány űrlapokat a pozso­nyi rendőrigazgatóeágon lehet megszerezni, és azt, aki a rendelettől eltérő módon terjeszti a magyar- országi sajtótermékeket, kihágás címén 10—5000 koronáig terjedő pénzbírsággal büntetik. Tájékoztatóul közöljük még, mely magyar- országi újságok behozatalát engedélyezték már eddig: 1924- ben: Ma Este. 1925- ben: Népszava, Sport Hírlap. 1927- ben: A Hét, A Mai Nap, Újság, Esti Kurir, Színházi, Élet, Pesti Tőzsde. 1928- ban: Délibáb, Tolnai Világlapja. 1929- ben: A Reggel, Tempó. 1930- ban: Képes Krónika, Nemzeti Sport, Pesti Futár, Rádió Újság. Rádió Élet. 1931- ben: Az Est, Zsidó Újság. 1932- ben: Hétfői Napló, Magyar Közgazdaság, Pester Lloyd és legújabban Magyár Nyelvőr és Pesti Napló. Nagyon szűkre szabta a belügyminiszter a behoz­ható újságok számát és az uj rendelet intézkedései nem kelthetnek megnyugvást, mert még mindig sok az a korlát, amely megnehezíti a magyar­országi sajtótermékek szabad behozatalát. Az orosz anarchisták öreg vezetőbe kettős gyilkosságba keveredett szép unokahuga miatt Újabb grand guignot a párisi orosz emigránsok világában Az öregedő férfi szerelmi tragédiája Pária, julius 25. A párisi orosz kolóniát borzalmas gyilkosság tartja izgalomban. Évek óta él Párisban Mor­tanov Alexej, a hajdani orosz anarchista nagypá­holy egyik vezető tgja. Mortanov 58 éves és épp úgy ellensége a „fehéreiknek**, a cári Orosz­ország emigráltjainak, mint a mai kommunista rezsim képviselőinek. Mortanov egy ideig őrizet­ben is volt; a párisi rendőrség azzal gyanúsította, hogy összeköttetésben állt Gorgulovval, Duomer elnök gyilkosával. Az anarchista vezér a Rue de Budaipest egyik garni szállójában lakott, nyomorúságos, világi- tóudvarra nyíló szobában. A mellette lévő vilá­gos udvari szobát egyik távoli nőrokonának, a 22 éves Anna Mária Luncsarovának bérelte ki. A fiatal leány 12 évvél ezelőtt került Martauov- hoz. Szülei összeesküvést szőttek Lenin ellen, emiatt menekülniük kellett, azonban az orosz— svéd határon a Cseka emberei elfogták őket és csak kisleányuk menekülhetett meg egy má­sik anarchistával. A két orosz menekült Parisba ment és igy került a kisleány rokonához, az akkor 46 éves Morta- n övhöz. Öreg férfi, Halói leány Az évek során a kisleány gyönyörű nővé ser­dült. Mortanov igyekezett bevonni Anna Máriát kuszáit anarchista elveibe, azonban nem sok sikerrel. A szép orosz leány szívesebben tartózkodott elegáns párisi kávéházakban és vacsorázóhe­lyeken, többször el is akarta hagyni nagybátyját, aki csakhamar megértette, hogy halálosan szerelmes neveltjébe. Mindenféle jóval látta el és habár saját maga nyomorgott, Anna Mária a legszebb ruhákban, -önyörü bundákban járt. Mindenki tudta, hogy á nagybácsi és az unoka­hug viszonya már régóta tűim ént a rokoni érint­kezés megszokott formáin. Anna Mária Mortanov barátnője volt Teltek az évek, Mortanov ismeretlen helyekről szerzett pénzzel tömte Anna Máriát és az öre­gedő férfi kétségbeesett szerelmével cetiggött szép ikis rokonán. Férfit nem engedett közelébe és bár a párisi anarchisták kis csoportjának ösx- ezejővetelein a szerelem szabadságáról tartott előadásokat, saját maga elszántan őrködött, nehogy unokahuga idegen férfivel akárcsak szó­ba is állhasson. Ez év elején e°ry fiatal orosz emigráns költö­zött a Rue de Budapest nyomorúságos kis- szállódájába. A fiatalember 26 éves volt, jóvá- gásu csinos fiú, amellett ujján nagy címeres pecsétgyűrűt hordott és csakhamar kiderült, hogy az ifjú, aki jelenleg egy varrógépgyár számá­ra ügynökölt, gróf. Boris Marteonovice Szemjonnak hívják és édes­apja a cári Oroszország egyik ismert nagyiparo­sa volt. Szemjonnak 14 éves korában kellett otthagyni szülőföldjét és azóta az emigránsok keserű kenyerét ette. A fiatal gróf és az idős anarchista emigráns között első perctől kezdve feszült volt a viszony. Marteonovice Szemjon Anna Mária szobája mel­lett lakott ás Mortanovnak ez rögtön nem tet­szett. Mindenáron arra akarta rábírni a fiatalem­bert, hogy költözzék el a szobából, lehetőleg azonban a szállodából is. Szemjon persze nem egyezett bele ebbe, hanem ellenkezőleg, igyekezett megismerkedni szép szomszédnőjé­vel. Úgy látszik az ismerkedés nem ment nehezen, mert a szállodában csakhamar suttogni kezd­tek, majd nyíltan tárgyalták, hogy Anna Má­ria megcsalja nagybácsi szeretőjét. Két revolverlövés Hónapokig tartott a viszony a két fiatal kö­zött. Múlt hét elején elhatározták, hogy megszöknek. Szemjon mindent előkészített-. A varrógépgyár részéről sikerült megbízást kapni hosszabb svéd­országi utazásra és úgy látszott, a fiatalok útjába semmi sem állott. Ekkor azonban tragikus véletlen leleplezte a fiatalok viszo­nyát. Mortanov egy éjjel későn jött haza valami anar­chista-összejövetelről és a szálloda portása, aki történetesen kicsit többet öntött fel a garatra, mint illett volna, kötődni kezdett Martanowal ég figyelmeztette, jó lesz utánanézni, mi folyik a fiatalok között. Mortanovnak több gém kellett, tegnap reggel úgy tett, mintha elment volna hazulról, azonban elrejtőzött a folyosón. Negyedóra múlva óvato­san eÜőbujt és hirtelen berontott Anna Mária szobájába. vő A helyzetet nem lehetett fékemagyarázni. Mortanov néhány pillanatig nézte a ezem« előtt lejátszódó jelenetet, aztán elrohant, de öt perc múlva már vissza is tért. Éppen idejekorán. An­na Mária már bent ült egy taxiban ég Szemjon éppen beszólni készült. A többi drámai gyorsa­sággal játszódott le: néhány éles csattanás, dörrenés hallatszott, egy irtózatos halálsikoltás vágott bele a le­vegőbe és miire a hirtelen összeverődött tömeg között egy rendőr utat vághatott magának, a taxi előtt két élettelen test feküdt. Az egyik Anna Mária volt, a másik a taxi sze­rencsétlen soffőrje, akit Mortanov revolverének eltéved golyója ölt meg. Az anarchista és a fia­tal gróf sértetlenek maradtak. A rendőrségen Mortanov kijelentette, hogy nem bánta meg tettét, csak azt sajnálja, hogy Szemjonnak semmi baja nem történt. Az ügy­ből kifolyólag egyébként a párisi lapok ismét hangoztatják, hogy a rendőrségnek végre rendet kellene csinálni a párisi orosz menekültek között, akikkel folytonosan baj van. Szemjont vaüószi- niileg kiutasítják Franciaországból, mig Morta- novra alighanem életfogytiglani kényszermunka vár. Filmrendező és színésznők súlyos autóbalesete Siófok közelében Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztő- ségünk telefonjelentése.) Ifjabb Kliegel Ró­bert temesvári filmrendező tegnap autóján Székely Ibolya filszinésznő, Irts Arlatt olasz színésznő és Kende Tibor budapesti bank- igazgató társaságában Bal a tón leidére utazott az ott táborozéolasz avantgardisták tiszteleté­re rendezett ünnepség megtekintésére. A tár­saság estefelé indult vissza Budapestre. Siófok közelében azonban az autó eddig fel nem derített okból hirtelen az árokba for­dult s valamennyi utasát maga alá temette. Kliegel Róbert és Iris Arlatt súlyosan meg­sebesült, a többiek Ferenci Tibor soffőrrrl együtt csak könnyebb sérüléseket szen­vedtek. Egy utánuk haladó autó beszállította vala- mennyiüket a székesfehérvári kórházba, ahol a soffőrl ma hallgatják ki a katasztrófa kö­rülményeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom