Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-26 / 168. (2981.) szám

t^^-Mag^ar-hirlap 5 f . — ■■ ~■■ mám~ ■■■^—1~<»» Szlovák tiltakozás a trsztenai algimnázium beszüntetése ellen Prága, julius 25. A szlovákok újabb ifikola- séaelmével foglalkozik a szlovák sajtó a ami föltűnő, a centralista szlovák sajtó is. Az ag­rárpárti Sloyonska Politika vasárnapi számá­ban ismerteti a „Spolok Oravoov“-nak az ár­váink egyesületének memorandumát, amely­ben a térsztenai algimnázium megmaradása érdekében száll síkra. E gimnáziumot ugyanis fokozatosan leépitik és szeptember elsejétől a gimnázium első osztályát már beszüntetik. Az iskolaügyi miniszterihez intézett memo­randumban többek között a következőket ír­ják az áirvaiak: — ... A népszavazás után Árva felső ré­sze Lengyelországhoz csatolta tott s most, te­rületünk egyrészének elszakitása után követ­kezik Felsőárva kultúrájának visszaesése. A lengyel befolyás elleni kulturális és politikai bástya a terstenai gimnázium vélt. A lengye­lek szívesen fogadnak és támogatnak min­den szlovák diákot, akikből az árvamegyei községek lengyelesitő eszközét akarják kine­velni. Eddig csupán két ilyen, kivételes eset fordult elő, de tartani ell attól, hogy a tor­sién ai gimnázium teljes beszüntetése után rendszerré válna, hogy a felsőárvai diákok egzisztenciális okokból Lengyelországban ta­nulnának. A terstenai gimnázium ellen nem lehet el­fogadható okokat felhozni. Van erendes épü­lete, vanhak tanári lakásai s 1667 óta bebizo­nyította életjogosultságát. Ennek az algimná­ziumnak mindig elegendő számú növendéke volt. 65 év óta rendesen 120 növendék láto­gatja ezt az iskolát. A cikkíró a memorandumhoz még a követ­kezőket fűzi hozzá: Az a kifogás, hogy az ár­vái szlovákoknak Alsó kabinban van gimná­ziumuk, nem helytálló, mert Árvának a kö­vetkező okokból van szüksége a terstenai al­gimnáziumra is: A 80 községből csupán 19 fekszik közel a vasútvonalhoz, úgyhogy a diákoknak öt órát utón kell eltölteniök, ami a kisdiák szempontjából nemcsak egészégi, hanem erkölcsi okból sem kivántaos. Azonkí­vül anyagi okok is a terstenai iskola mellett szólnak. A „Spolok Oravcov** vasárnap tartott ez ügyben nagy népgyülést s egész Árva szlo­vák lakossága figyelemmel kiséri a kormány magatartását s aggodalommal nézi, hogy a 65 év óta fennálló algimnáziumot, Felsőárva * egyetlen kulturbástyáját meg akarják szün­tetni. GORGVLOV BÍRÁI ELŐTT Ma kezdődött meg Parisban Doumer gyilkosának biinpöre Guillotine vagy elmegyógyintézet várja a kalandos életű oroszt Óriási apparátust vonultattok löl a bünpörre Pária, julius 25. (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) A párisi igazságügyi pa­lota nagy esküdtszéki termében ma kezdődött meg az utóbbi idők egyik legszenzációsabb bűnügyének tárgyalása. Gorgulov orosz emi­gráns, Doumer francia köztársasági elnök gyilkosa áll a bíróság előtt Két nappal a francia kamarai választások előtt, május hatodákán egy párisi könyvki- állitáson Gorgulov lelőtte az ősz köztársasági elnököt. Egy füzetben, amelyet nála találtak, ez a bejegyzés volt: „Gorgulov doktornak memoárjai, aki a francia köztársasági el­nököt meggyilkolta*'. Az egész kulturvilág határtalan felindulással vette a gaztett hirét. Sokáig tartott az izgalom. Közben az atléta- termetű ember, akit végzetes tettének elkö­vetése után a népharag csaknem meglincselt, ott ült cellájában, érthetetlen szavakat mor­mogott, Oroszország megmentőjének mon­dotta magát és állandóan keresztet vetett magára. Lassanként elnémultak a különböző fantasztikus híresztelések, amelyek a gyil­kosság körül szövődtek és csupán a kozák­nak, az orvosnak, a költőnek és diktátornak különös alakja maradt vissza. Gorgulov súlyos feladatok elé állítja a szakavatott pszichiátert. Ezzel meg is van adva a párisi tárgyalás iránya. A küzdelem nem annyira a politikai motí­vumok kibogozása körül fog folyni, nem annyira politikai összefüggéseket é« motí­vumokat fognak keresni, mint inkább a vádlott beszámíthat óságának kérdése körül fog a vád é® a védelem harcba szállani. Életpályája, melynek első része a kozákpusz­taság irdatlan eteppéjén vész él, nyugtalan ide-odavetődésnek összetételéből áll. Prágá­ban megszerzi az orvosi doktorátust. Regé­nyeket ir, többször változtatja hitét is, há­romszor házasodik és asszonyok pénzén él. Nem tartozik politikai párthoz, jobboldali és. baloldali köröknél egyaránt felkinálkozik, de mindenütt csak vezér! pozíciót hajlandó el­fogadni. Megalkotja Oroszország „jövő mi- nisztereinek** direktóriumát, megalakítja Oroszország megmentésére a zöld parasztpár- tot. Egy lecsúszott, elkeseredett ember, aki bosszúból cselekedett — mondja a vádirat. A törvényszék által kirendelt szakértők meg­állapítják beszámithatőságát. Beszámíthatat­lan, megszállott, — mondja a védelem. Tehát: kivégzés vagy életfogytiglani internálás elmegyógyintézetben, ez az alternatíva, amely előtt a per vádlottja áll. A páriái igazságügyi palotában nagy előké­születeket tettek a Gorgulov-pörre. Gorgulo- vot nemrégiben a Sante fogházból áthozták az igazságügyi palota középkori szárnyába, a Conciergeriebe, amelyben a nagyiorradalom idején töltötte fogságának idejét egészen a kivégzésig a szerencsétlen királyi pár. A mai tárgyalásra igen nagy apparátust mozgattak meg. Számtalan kérés futott be belépőjegy iránt, a kérésekből azonban csak nagyon keveset lehetett teljesíteni. A hallga­tóság legnagyobb részben a diplomáciai tes­tület tagjaiból, néhány kiemelkedő politikus­ból, ügyvédből és a világ minden részéből egybegyült újságírókból fog állani. A tár­gyalás elnöke Dreyfus, az első esküdt széki igazgató, a vádat Donat-Guigie főállamügyész képviseli. A tizenkétoldalas vádirat az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság bűntényének konklúziójára jut. Az esküdteknek csak két kérdést adnak fel: 1. Bünös-e Gorgulov abban, hogy szabad el­határozásából meggyilkolta Paul Doumer köztársasági elnököt? 2. A gyilkosság előre megfontolt szándékkal történt-e? Gorgulovot a francia védői kar két promi­nens személyisége, Henry Geraud és Marcel Roger védelmezi. Ifjukommunisták beverték a budapesti Globus-nyomda ablakait Romáin Rolland és az emberi jogok ligája a letartóztatott kommunisták érdekében akciót indit — Névtelen fenyegető levelekkel árasztják el a budapesti rendőrséget Budapest-Xomámm között villamos gyorsvonatok fognak közlekedni Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Budapesttől Komá­romig elkészült már a vasútvonal elektrifiká- lása. Az uj ví 11 a mo svasu tvon a 1 forgalma va­lószínűleg augusztus közepén indul meg. A villamos száz kilométeres sebességgel közle­kedik majd ezen a vonalon. Ha a vonalat to­vább is kiépítik Becsig, akkor a Budapest— bécsi ut mindössze három és fél óráig fog tar­tani, az eddigi öt óra helyett. A hüíSóldi sakkmesterek hiváHak a svájciak csoportjából Aljechín egy egységgel vezet Egy autszájder csaknem le­gyezte a viiúghajnohoí Bern, julius 25. A sakkverseny szombati, nyol­cadik fordulóján csaknem szenzációs meglepetés következett be. A Gygli—Aljeohin játszmában a világbajnok két ízben is súlyos hibát követett el ée könnyen veszíthetett volna, ellenfele azonban nem látta meg a nyerést és így a játszma végül is dön­tetlennel végződött. Az Euwe—Sul'tan Rhan játsz­mában viszont a holland bajnok mulasztott el egy nyeráu lehetőséget és így ez a játszma is remis­vei fejeződött be. Flohr legyőzte P. Johnért, Bern- stein megverte Colint, Bogoljubov legyőzte Riviert, Naegeli vesztett Grobbal és Voellmy vesztett Stá- helinnel, akinek ez az első pontja. A vasárnapi kilencedik fordulón megtörtént a külföldiek végleges elkülönülése a svájciaktól. H. Jothner vesztett Aljechinnel szemben, Colin vesz­tett Flohrral, Stáhelin Euwevel, Sultan Khan 'le­győzte Bernsteint, Henneherger remist ért el Bo- goljubowal. P. Johoer legyőzte Gyglit és Grob re- mizált Voellmy vei, mag a Rivier—Naegeli játszma függőben maradt. Állás a kilencedik forduló után: Aljeohin 8, Flohr 7, Euwe, Sultan Khan 6Rí, Bernstein, Bo- goLjubov 5, Henneberger 4/s, Colin, Grob, H. Jobner, Voellmy 4, Naegeli 3/4(1), F. Johnéi- 314, Gygli 214, Rivier 2(1), Stáhelin 1. Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesz­tőségünk telei onjelentése.) Rotm-ain Rolland, az isimért francia író, mint az emberi jogok ligájának elnöke, akciót indított különböző országok hasonló szervezeteivel együtt, hogy interveniáljanak a Budapesten letartózta­tott kommunisták érdekében. Az akció hatíhatóeabbá tétele és nagyobb síi­kére érdekében egyúttal tiltakozó gyűlések 'tartására szólította fel az egyes szervezete­ket. Értesülésünk szerint az osztrák írók egy csoportja szintén csatlakozott ehhez az akcióhoz. A magyar igazságügyim misztérium meg­állapítja, hogy az emberi jogok ligájától ed­dig semmiféle távirat nem érkezett a letar­tóztatott kommunisták ügyében. Ha azonban érkezne is ilyen távirat, vagy bármilyen módon igyekeznék valamely külföldi vagy belföldi szervezet beavat­kozni a kommunista bűnügy hatósági vizsgálatába, erre csak a legszigorúbb visszautasítás lehet a válasz, 7 O mert a magyar törvények semmilyen be­avatkozást meg nem engednek és* érdeme szerint bírálják el a szóbanforgó bűnügyet. Éjszakai tüntető kísérletek A budapesti főkapitányságra számos név­telen levél érkezett, amelyben véres bosszúval fenyegetik meg a névte­len levélírók a nyomozó osztály vezetőit, ha a letartóztatott kommunistákat a rögtön- itélő bíróság halálra ítélné. Az éjszaka folyamán ifjukomimunisták a magyar főváros több részében tüntetéseket kíséreltek meg a letartóztatott kommunis­ták mellett- Vagy harminc-negyven főiből álló suhancc&apat megtámadta az Aradi-uccában levő (41 o- bus-nyomdát, ahol több polgári lapot nyomnák és a nyomdának az ablakait be­verte. A további zavargásnak a rendőr­ség vetett véget, amely a tömeget szet- kergétte és néhány fiatalkorú tüntetőt előállított. A Váci-úti gyámügyedben is voltak kisebb tüntetések. Itt kommunista röpcédulákat szórtak széj­jel. A rendőrség közbelépett és négy kom­munistát bekísért a rendőrségre. A rendőrség ma délelőtt felkérte az ál­lamügyészséget a kommunista ügy minősi- tétsének megállapítására. Ettől a minősítés­től függ azután, vájjon a kommunista vád­lottak statáriális bíróság elé kerülnék-e vagy sem. Magyar kommunisták tüntetése a párisi magyar követség előtt Paris, julius 25- A párisi magyar követ­ség ellen Parisban élő magyar kommunis­ták tegnap késő este tüntetést rendeztek. A tüntetők egyenkint, feltűnés nélkül szál­lingóztak a követség épülete elé s amikor nagyobb csoportba összeverődtek, kőzáport zúdítottak a követség ellen, amelynek több ablakát betörték. Az épület falára pedig vörös festékkel franciául azt irták rá: „Gyilkosok!** Közben egy rendőr érkezett oda, aki a tüntetőket szétosztásra szólította feL A kommunisták azonban szembeszáll! ak vele és megtámadták, megverték, majd elszök­tek. A rendőrnek csak egyet sikerült közülük elfogni. Az illető Varga János, erdélyi szár­mazású cipész. A rendőr elvezette az őr­szobába. A L‘Humanité mai száma azt írja, hogy a tüntetés oka az volt, hogy a rendőrkézre 'került magyarországi kommunistákat halál fenyegeti. Kommunista tüntetés Clevelanüban a magyar uszék ellen Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A „Magyaror- szág“ mai száma levelet közöl Bárány Ist­vántól, a magyar olimpiai vizipolócsapat amerikai útjáról. Bárány e levelében beszá­mol arról, hogy Olevelandiben a magyar úszókat a ver­senypálya előtt vagy száz ott élő kommu­nista szidalmakkal és tüntetéssel fogadta. A magyar úszók kíséretére kirendelt rend­őrök először békésen próbálták szétoszlatni a tüntetőket, de azok kövekkel dobálták Influenza, torokgyulladás, az orr- és garat elnyálkásodása, a mandulák megbetegedése, valamint tüdőcsucshurut esetén gondoskod­jék arról, hogy gyomra és belei a természe­tes „Ferenc József* keseriiviz használata ál­tal többször és alaposan kitisztittassanak. Kórházak főorvosai megállapították, a Ferenc József víz lázzal járó fertőző betegségeknél is a szenvedő emberiségnek nagy szolgálatot tesz. A Ferenc József keserüviz gyógyszertá­rakban, drogériákban és fűszer üzletekben kapható. meg őket. A rendőrség ezért gumibotokkal verte szót a zavargókat. Három kommunis­tát véresre vertek, nagy részüket pedig el­fogták. All a „harc" a washingtoni veterán-fronton London, julius 25. A washingtoni veteráninvázió megnyerte az első összecsapást a hatóságokkal, ame­lyek visszavonták azt az ultimátumukat, hogy a frontharcos-küldöttségek kötelesek augusztus negyedikén a fővárost elhagyni. A veteránok vezére, Walter Wators kije­lentette, hogy egy tapodtat sem mozdul az amerikai kormány tulajdonát képező terü­letről, amelyért egykor vérüket ontották. A hatóságoknak ezek után nem maradt volna más hátra, mint minden egyes veteránt erő­szakkal eltávolítani. A veteránok ezután értesítették a rendőrséget, hogy nincsen otthonuk, ahvá visszatérhetnének. Egy- részük osavargóbandákba akar verődni, amelyek az egész országot bejárnák, a járó­kelők kő nyörüle tességébő 1 élve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom