Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-19 / 162. (2975.) szám

7 mi ________ _____ ^. ^^WWWW—————OMWWimJMl M KöZCÍAZPASÁfiP , Prága, julius 18. A Gestoé Slovo értesü­lés© szerint az illetékes miin i szjt-ér iuxnttk se­rényen tárgyalnak a deviza-engedélyezési és a behozatali engedélyeid eljárás egysze- iüsitéáéröl, illetve ©gvérégesiléséről. Isme­retes ugyanis, hogy a mi állapot mellett bizonyos áruk behozatalához nem elég a ke­reskedelemügyi minisztérium behozatali en­gedélyének a beszerzése, hanem külön de­vizaengedélyt kell kérni a devizaeímgedélye- ző bizottságtól és igen sok esetben — mint a búzánál — még egy harmadik engedély is beszerzendő a szakbizottságtól. Természetes, hogy a hatóságok is beismerik, hogy ez az eljárás nehézkes és hosszadalmas és a ter­melőknek s kereskedőknek sok kellemetlen­séget és kárt is okoz. A kormány éppen ez­ért az egész eljárást lényegesen egyszerű­síteni akarja különösen abban az irányiban, hogy egy és ugyanazon áru behozatalának kérdésénél elesik a két, sőt három fórum 3 egy hivatal fogja engedélyezni a behoza­talt s ezzel egyidejűleg a devizák átutalását is. A deviza és engedélyezési eljárás kettős, sőt hármas vágánya ezzel megszűnnék s a mai komplikált munkát a jövőben egy intéz­mény fogja végezni. A devizaeljárás módosítás ár a irányuló munkálatok már csak nem elkészültek s a változásokat a minisztertanács még a parla­ment nyári szünete előtt jóváhagyja. A kamarai közpinl iaiisjtí ^é&eminye a bányatörvény novellájáról Prága, julius 18. A kereskedelmi és Ipar­kamarák központja most nyújtotta bo a kormányhoz a bányatörvény novellájára vo­natkozó véleményét. A kamarai központ -véleményezése megállapítja, hogy a novella a szenátus által elfogadott (szövegezésében számos homályos intézkedést és jogi hibát (tartalmaz s így biztosra vehető, hogy a gya­korlatban komplikációkra kerül sor. A bá­nyák kényszerigazgatásáról szóló intézke­dés teljesen homályos s igy már egymagá­iban ez a körülmény is nagy nehézségeket okozhat; a bányatulajdonosoknak, sőt azok létét is veszélyezteti- Az oly gazdasági rendben — mondja a kamarai vélemény — amelyben kizárólag a Vállalkozó iélelős az üzem magánjogi és különösen gazdasági ügyeiért, bizonyára teljesen ki van zárva, hogy éppen a legfon­tosabb kérdésekben való döntés jogát tőle elvegyék és hogy azt' a kényszerigazgatás- nák adják át Nincs a világon olyan vállalkozó, aki ön­kényesen szűnt etiné be az üzemét s ezzel önmagának is súlyos gazdasági kárt okoz­zon. Ha valamely üzem beszünteti a mun­kát, úgy ez minden bizonyossággal azért történik, hogy a tulajdonos más vállalatai üzemiben maradhassanak. De még ha ily eset is előlfordulna, amilyenre a törvény készül, úgy az érvényes bányatörvény a bá­nyahatóságoknak elegendő módot ad .an­nak megakadályozására. — A tör vény növel la nagyon megfonto­landó nemcsak jogi, hanem gazdasági szem­pontból is. A novella szerint a kényszer­igazgatás két föltétel fennforgása esetén vezethető be. Ez a két föltétel: a bányaüzem tulajdono­sának a hibája s a közérdek. Mind a két fogalom a legszélesebb körű magyarázat­nak ad helyet. Ezenkívül a „szükséges száron munkások foglalkoztatásának1* fogalma is nagyon vál­tozó lesz a gazdasági viszonyok szerint és feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a kérdéses időben milyenek az értékesítési viszonyok- Nélkülözhetetlenül szükséges, hogy az intézkedő hivatal a rendelkezés megtétele előtt, nevezetesen a kényszeT- igazgatás elrendelése előtt pártatlan s a kérdésben teljesen járatos szakértőket hall­gasson meg s csak ezek véleményezése a 1 apjá n i n tézke d jék. A kamarai közipont az általa benyújtott módosító indítványokban arra törekszik, hogy „a kényszerigazgatás kinevezése előtt •.nemcsak a hányatanáos, hanem az „altéra pars** is hallgattassák meg. A bányatulajdo­nosnak legalább a tiltakozás jogát kellene megadni a kényszer igazgatás eljárásával szemben és pedig műszaki és kereskedel­mi tekintetben is. A javaslatnak részletes intézkedéseket kellene tartalmaznia arról, hogy mily cselekményeket végezhet a kényszerigaz­gató és hogy ki nevezhető ki kényszer- igazgatónak, továbbá: hogyan használandó fel a kény­szer igazgatás által elért haszon <s ki fedezze a kényszerigazg.atás folyamán létrejött hiányokat. Mert egyenesen ab­szurdum a novella amaz intézkedésié, hogy a kényszerigazgatás által vezetett bányaüzem deficitjét is a tulajdonos kö­teles megtéríteni és pedig végrehajtás terhével. Ez az intézkedés a legtermészetesebb jogi elvekkel ellenkezik. A jogbiztonság abszo­lút parancsa az, hogy a kényszer igazgató határozatai ellen beadott fellebbezéseknek és a végrehajtási címletet magában foglaló határozatok ellen benyújtott fellebbezések­nek halasztó hatályuk legyen, vagyis hogy kényszer igazgató csak akkor legyen alkal­mazható, illetve a végrehajtás csak akkor volna foganatosítható, ha az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedett. A kamarai központ véleményezésének befejezésében ama nézetének ad kifejezést, hogy a bánya- törvény novellája a mai időkben egyáltalán hasznavehetetlen s nagyon megfontolandó törvényhozási monstrum­A nemzetközi eukortanács befejezte ülé­seit. Az Ostendeben konferenciát tartó nem­zetközi eukortanács ülései a kiadott hivata­los jelentés szerint teljesen barátságos han­gulatban s jó egyetértésben fejeződtek be. A kubai küldöttség a Jávával, Peruval ás az európai államokkal kötendő s most megtár­gyalt egyezménytervezetet beterjeszti a kubai cukorintézetnek, amely végleges választ csak a delegáció tagjainak személyes meghallga­tása után ad. A végleges megegyezést a cu- kortanáos éppen ezért őszre halasztotta. A kubai delegáció pedig oda fog hatni, hogy az őszi konferencián maga Kuba terjesszen be megfelelő javaslatot. A konferencián jelen­volt delegációk Ostendéből már hazautaztak. Erősen csökken Angolország szénkivitele. A Times közlése szerint Angolország szénki­vitele az 193*1. év első felében csak 19 millió tonna volt, ami 1.5 millió tonnával kevesebb a múlt év s 8.7 millió tonnával kevesebb az 1930. év első felének szénkivitelénél. A tilolt len beváltása. Május elseje óta, vagy­is a lentermelők és lenfeldolgozó vállalatok egyezményének hatályba lépése óta a Centrolen vállalat összesen mintegy 7 vágón lent vásárolt fel a lentilolóktól. Egyelőre nem állapítható meg, hogy a termelőknél, illetve a tilolóvállala­toknál még mennyi len van, ezt azonban mintegy 200 vagonra becsülik. Ennek egy részét azon­ban az egyezmény előtt szabad kézből értékesí­tették a termelők. Az idei len terméskilátásai nagyon jók, bár kisebb területen ültettek a gaz­dák lent, mint tavaly. A lennel beültetett földek kiterjedését a legközelebbi hetekben fogják meg­állapítani. A német Rotsclfikl-házat átveszi a Reichs- kreditgesellschaft. A Rotschildok egyetlen •nemei ága sem tudja elkerülni az utóbbi idők eseményeinek súlyát. Legújabb berlini jelentések szerint a berlini Goldschmidt— RotschiLd & Co bankház, melynek tulajdono­sai Albert Goldschmidt—Rotsohiid, Wallach Ernő és Wallach Károly, a folyó banktevé­kenységet beszüntette s ennek a bankháznak az ügyleteit a Reiohskrediígesellschaft veszi át. Amerikában erősen emelkedik a fizetésképte­lenségek száma. Az Északamerikai Egyesült Ál­lamokban ez év első felében 15.869 esetiben nyi­tottak csődöt s a tuladósodotteág — fedezetlen hiány — 1081 millió dollárt tett ki. Az 1931. év első felében 13.935 csőd volt 894.4 millió fede­zetlen passzívával, 1930-ban 12.459 csődesex 514.7 millió dollár passzívával s 1929-ben 10.566 csődeset volt 301.6 millió dollár fedezetlen passzívával. Vagyis a csődök száma Ameriká­ban is egyre emelkedő irányzatot mutat. Az emelkedés 1931-gyei szemben 14, 1929-cp.l k7^ra­bén 50 százalékos. Sikeresem halad Angolországban a hadikölcsö­nök konvertálása. Az Angol Bank jelentése szerint az intézetben újabb 43 ezer kérvény ér­kezett be hadikölcsönök konvertálása iránt s csak 400 kérvényt adtak be a hadikölc&önnek kénzpénzben való kifizetése iránt. A konvertálás iránt eddig az Angol Bankhoz összesen 600 ezer, a postatakarékpénztárhoz 421 ezer hadi- kölcsönköntvényt jelentettek be. A legújabb be­jelentések között van London város jelentkezé­se, mely valamennyi hadikölcsönkötvények kon­vertálását igényli. A nemzetközi aluminiumkartell az Allianz Alumínium Cie ezekben a napokban tartotta el­ső rendes közgyűlését. A kartell 0.4*22 millió svájci frankot kitevő bruttó nyereséget tüntet fel, amelyből a tiszta nyereség 0.18 millió svájci frank. Ezt a tartalékalapok honorálására for­dították. Kisipari műhelyek építésének állami támoga­tása. A népjóléti minisztériumnak több milliós összeget sikerült biztosítania a kisipari műhe­lyek építésének támogatására. A segélyeket az 1930. és 1931. évi építkezési törvények alapján engedélyezik. Az egyes ipartársulatok felhívást kaptak, hogy a segély elnyerésének lehetőségé­re figyelmeztessék tagjaikat. A magyarországi korai burgonya importálha­tó Csehszlovákiába. A csehszlovák földművelés­ügyi minisztérium most kiadott hirdetményével elvben megengedte a magyarországi korai bur­gonya behozatalát, miután a magyar kormány a burgonyarák veszedelme ellen ugyanolyan óvintézkedéseket rendelt el, amilyenek Csehszlo­vákiában ig érvényben vannak. Nagy a korai burgonyatermés Csehországban. A csaszlaui piac-ot az utóbib napokban úgyszól­ván elárasztották a szomszédos községek terme­lői korai burgonyával. Ennek következtében a piac megnyitásakor a korai burgonya ára 30— 40 korona, körül mozgott, később azonban ennek az árnak a feléért is túladtak a gazdák készle­teiken, csakhogy valami pénzhez jussanak. A délelőtti órákban már 15—20 koronáért lehetett kapni nagyszerű korai burgonyát. Palántacserepek — tőzegből. Egyee zöldség és virágkertészeti kísérleti állomások, de gya­korló kertészek is a palántanevelés újfajta mód­jával kísérleteztek. Ez abban állott, hogy a ma­got tőzegből készült edényekbe vetették az ed­dig használt agyagcserepek helyett. A kísérletek nagyszerűen beváltak, amennyiben a növény fejlődése sokkal gyorsabb és erőteljesebb volt a tözegedényben, mint az agyagcserépben. Külö­nösen az ugorka és zöldségnemüek, de a virágok palántái is nagyon jól fejlődtek a tőzegedények­ben. A zöldségtermesztés eme módját Angolor­szágban már hosszabb idő óta gyakorolják. A folyók és tavak halakkal való tervszerű be­népesítése. A földművelésügyi minisztérium mel­lett működő állami halászati intézet nagysza­bású akciót kezdeményez a csehszlovákiai folyó és állóvizek halakkal való benépesítése érdeké­ben. A tapasztalat és a statisztika azt mutatja, hogy a folyók halállománya a vizek szabályozá­sával és a gyáripar terjedésével erősen vissza­esett, ezzel egyidejűleg a halállomány kártevői is veszedelmesen szaporodnak. így megállapí­tást nyert, hogy a folyó és állóvizekben elhelye­zett ikratelepeknek alig 20 százaléka marad meg, a többi elpusztul. A köztársaság területén eddig 129 mesterséges halköltő telep van e ezek szol­gáltatják az ikrák 90 százalékát. Miután a hal­költő telepekben hiány mutatkozik, a halászati intézet ezek számát erősen növelni fogja külö­nösen Szlovenszkón és Ruszinszkón. Ezzel egy­idejűleg a halászati intézet kísérletet tesz a tát­rai tavak halasitására is. Újabb francia javaslat Európa gazdasági talppaálíitására. Az Európai Együttműködés Szövetségének bizottsága — Comitó Federal de Cooperation Européenne — elé Fr. Delaisi francia közgazdász érdekes tervezetet ter­jesztett. Az indítvány a munkanélküliségre vonatkozó ama becslésekre támaszkodik, amelyeket a nemzetközi munkahivatal adott ki s amelyek szerint 1931. decemberében Európában mintegy 12 millió munkanélküli volt s ezeknek 96 százaléka Európa 12 legfon­tosabb ipari államában van. Delaisi szerint az áresés okainak egyike a munkanélküliség, ez pedig egész Európára kiterjedő beruházási munkálatokkal gyógyítható. A terv szerint 10 ezer kilométer hosszúságban uj vasúti vona­lakat kellene építeni, a folyókat 3500 kilomé­ter hosszúságban hajózhatóvá kell tenni, 41 ezer kilométer hosszúságban aszfalt- és be­tonút s 359 ezer kilométer hosszúságban ma- kadám borítású körút építendő. Mindezeket a közmunkákat a Fekete tengertől a balti álla­mokig terjedő térületen kellene elvégezni, Görögországtól egyenesen északra s közép- európai elágazással nyugatra. Ez a beruházás egyrészt csökkentené a munkanélküliséget, másrészt javulna az árukicserélés lehetősége s ez Közép-, Dél- és Keleteurópa mintegy 60 miumnyi földműves-lakosságának vásárlóere­jét növelné. Ennek a tervnek megvalósításá­hoz mintegy 70 milliárd frank volna szüksé­ges, mely összegből 45 milliárd esnék az anyagbeszerzésre s szállításokra, 25 milliárd pedig a munkabérekre. A szükséges pénzt 54 részletben kibocsátandó nemzetközi kölcsön utján kellene előteremteni, mely kölcsön ka­matja 5, évi törlesztése 3 százalék volna. A dolog műszaki részét illetőleg ama terület, amelyen a beruházási munkálatot végeznék,, száz szakaszra volna beosztva. — Európa mai politikai atmoszférája mellett az ismertetett tervezetnek nem sok gyakorlati jelentősége van. 11 A rádiókereskedők kongresszusa. Prágában az őszi munkavásár idején a rádiókereskedők országos kongresszust tartanak, amely iránt már most is igen nagy érdeklődés mutatkozik. A kongresszus programjáról idejében beszámo­lunk. ÉRTÉKTŐZSDE Jobbára gyengült a prágai értéktőzsde Prága, julius 18. Az uj hét kezdetén a tőzs­de tartózkodó irányzatú volt. Lehangolóan hatottak a tisztázatlan belpolitikai helyzet mellett a vasárnapi németországi esemé­nyek, ezért csak gyenge vásárlási kedv volt észlelhető, amivel szemben a ku nt remin le­adásokkal lépett föl. Ehhez járult még, hogy az ostendei cukorkonferencia elnapolása cu­korértékekben realizációkat váltott ki. Az árfolyamok ezért általában nyomás alaítt szenvedtek. A piac mégis ellenállóképesnek bizonyult, úgyhogy a veszteségek nem vol­tak nagymérvűek s zárlat felé különösen Skodában könnyebb javulás mutatkozott. Szilárdabb irányzatú volt néhány speciális érték, igy a két saeszpapir s Tejipar. A be­ruházási piac barátságos volt. Az alacsonyan kamatozó kategóriákban egynegyed száza­lékos javulások voltak észlelhetők. — Az ipari részvények piacán esett: Schoeller, Északi Vasút 35, Cseh-Morva 25, Bánya- és Kohó, Prágai Vas, Cseh Cukor 20, Königsho- fi 17, Kosmanos 16, Skoda 11, Horvát Cukor 8 Dux-Bodenbachi 7, Nestomitzi 5, Pozso­nyi Kábel, Toldi, Aussigi Vegyi 4, Schönprie- seni, Krizsik, Nyugatcseh Szén 2 koronával. — Javult: Tejpari, Kolini Szesz 20, Brosche 15, Solo 5 koronával. Devizák, kötött forgalom: Athén 1M.70, Brüsszel 451, Tallin 826, Riga 562, Szófia 23.90. Bécs 406.50. Prága, julius 18. Valuták: Holland 1357, jugo­szláv 52.80. német 799. belga 466, magyar 438.50, romáin 19.85, svájci 656, dán 618, angol 120, spanyol 268.50. olasz 179.40. északamerikai 33.45, norvég 578, francia 132.07 K, bolgár 21.90, svéd 578, lengyel 378.75, osztrák 418.50. A prágai devizapiacon London 0.175, New- york 0.05, Kopenbága 5.50, Oslo 2, Stockholm 1, Amszterdam 1, Brüsszel 1.875, Paris 0.175, Var­só 0.75 egységgel gyengült, Zürich 1, Milánó 0.40, Montreal (5.50, a kötött devizák közül Szó­fia 0.50 ponttal javult.-f- A prágai cukorpiac gyengült. Nyersáru prompt Aussig loko 60—60.50, októberre 63.75 —63.50. '-j- A budapesti értéktőzsdén az irányzat nyu­godt volt, a piac üzletfelem Budapest főváros 1914-i kölcsöne szilárdult. Hadikölceönökben nem volt üzlet.-f- A bécsi értéktőzsde ösztönző momentu­mok s vásárlási megbízások hiányában várako- zó volt. A kevés kötés elintézése után üzlette- lenség állott be, amely végig tartott. Kuliszban Féltén és Juli-Süd javult, korlátban Grazi Sör és Neusiedler.-f- A berlini értéktőzsdén a kiélesedett belpo­litikai viszonyok következtében igen bizonyta­lan s jobbára gyengült irányzatú volt. Már a közönség csekély kínálatai folytán is egy szá­zalékos gyengülés állott be. Nagyobb jelentő­ségű árfolyamváltozások azonban csak szórvá­nyosan fordultak elő. Később a hangulat nyu- godtabb lett s a részvénypiac részben javult ÁRUTŐZSDE-f- A prágai sertésvásárra ma felhajtottak 2479 sertést és pedig 1872 hízót, 41 nehéz ser­tést és 566 ártányt, amiből történelmi országbeli volt 516 hizó, szlovenszkói 1356 hizó, jugoszlá­viai 414 ártány, romániai 41 nehéz sertés és 152 ártány. Eladási árak: történelmi országbeli hizó: 1 drb 5.80, 127 drb 7—7.80, 388 drb 8—8.30, szlovenszkói hizó: 485 drb 6—6.75, 778 drb 7— 7.90 korona, romániai nehéz sertés: 30 drb 7—• 7.45 korona, jugoszláviai ártány: 25 drb 6.80—• 6.95, 307 drb 7—7.60, romániai ártány: 101 drb 6.40—6.80, 51 drb 7.10—7.60 korona El nem ad­tak: 95 hizót, 11 nehéz sertést, 82 ártányt. A vásár lefolyása közepes veit. + A prágai állatvásárra ma felhajtottak 769 szarvasmarhát és pedig 386 történelmi országbe­lit és 383 szlovenszkóit. Eladási árak: tör: m> 'mi országbeli ökör: 2 drb 2.50—2.70, 13 drb 3.25— 3.80, 12 drb 4—4.50 korona, bika: 44 drb 3.10— 3.90, 99 drb 4—4.75 korona, tehén: 32 drb 2— 2.80, 58 drb 3—3.90, 4 drb 4.20—4.40 korona, üsző: 18 drb 3.20—3.90, 61 drb 4—1.80. 1 drb 5 korona, szlovenszkói ökör: 21 drb 3—3.80. 172 drb 4—4.90, 75 drb 5—5.75 korona, bika: 21 drb 3.20—3.90, 13 drb 4.10—4.50 korona, tehén: 1 drb 3.70. 1 drb 4.40 korona, üsző: 6 d b 2.50—2.75, 56 drb 3.10—3.70, 12 drb 4.60—210 korona. El nem adtak 42 történelmi országban. 9 szlovenszkói szarvasmarhát. A vásár lefolyása közepes volt.-j- A berlini terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 235 —237, rozs —, eörárpa —, takarmányárpa 157— 172, zab 156—161, buzalisz-í 29.'50—33.75, rozs­liszt 24.75—26.50. búzák orpa 11.50—11.75, rozskorpa 10.25—10.60, Viktoria-boreó 17—23, kis ehető bonsó 21—24. takarmányborsó 15—19, peluska 16—18, lóbab 15—17, bükköny 17—19, szárazszelet 9.40-9.60 márka, é Egyszerűsítik a deviza- és behozatali engedélyezési eljárást? A jövőben nem kell kétfajta engedély

Next

/
Oldalképek
Tartalom