Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-17 / 161. (2974.) szám

LAVSANNE Irtat TARJÁN 0DON táron felfedezni vélték a prosperity arany­tól roskadozó szekerét, moly imán ár megthoz- za a gazdasági viszonyoknak világszerte oly epedve várt javulását hogy a népszövetséget irányi tó hatalmak már eljutottak volna a helyzet felismerésé­ben odáig, hogy a szükséges mélyreható el­határozásokat meg is akarják valósítani. A hetekig tartó, drámai fordulatokban bő­velkedő vajúdás után megszületett a nemzet­közi együttműködés legfiatalabb gyermeke. Az újszülött idősebb testvéreihez hasonlóan, nem egészségtől duzzadó, pirospozsgás áb­rásai tál látta meg a napvilágot. A Nemzetek Szövetségének az Érdek által megterméke­nyített házassága most sem azt hozta az emberiségnek, amit az egész világ türelmet­lenül várt: fenntartás nélküli teljes megbé­kélést, leszámolást a multta.1 és bensőséges, őszinte együttműködést a hamisítatlan em­beri szolidaritás szellemében, a minden em­ber sorsát összekapcsoló jobb jövőért. A lausannei egyezmény nem jelent leszá­molást a nemzetek szövetségében uralkodó szellemmel. Ellenkezőleg. Csak folytatása annak a kétszintű játéknak, mely ezt az intéz­ményt megszületésének első pillanatától fogva jellemzi. A valódi szándékot leplező, az emberek közötti béke és szolidaritás jelsza­vait agyonkompromittált szólamokkal hada­koznak a végkimerülésig a szinen szereplő komédiások, miglen drámai fordulatok kö­zepette meg neon szüleitik valami kis kom­promisszum. A kérdések lényegéhez Géniben nem mer­nek hozzányúlni. A vezető államok politikája már annyira elhajolt a reális lehetőségektől, az elkövetett hibák oly mélyreható következ­ményekkel járnak, a szakadékok az államok között oly nagyok, hogy újat alkotni már csupán a meglevő teljes megtagadásának az árán lehetne. Ehhez a genfi színészeknek nincs elég erejük. Hagyományos módon úgy vágják át a górdiusi csomót, hogy a kényes kérdéseket, melyeknek tisztázása nélkül a nemzetközi együttműködés nem lehet ered­ményes, azok megoldása helyett leveszik a napirendről. A lausannei tárgyalásokon csak másod­rendű szerepet játszott a jóvá tétel i kérdés rendezése. Ez a kérdés ténylegesen már elin. tézödött. Elintéződött pedig azzal, hogy a németek nem fizettek jóvátételt, mert be­igazolódott, hogy az ellenszolgáltatás nélküli teljesítmények kivihetet lenek és az adóst és hitelezőt egyaránt tönkreteszik. Ezzel a lau­sannei konferencia minden résztvevője már előzőleg is tisztában lehetett. A vita mégis hetekig fólyt s az eredmény alig vitte köze­lebb az emberiséget az elintézendő nagy fel­adatok megol dás áthoz. A németek a jóvá téteti kérdés végleges el­intézése mellett ragaszkodtak a versaillesd szerződés 8. és 231. paragrafusának a meg­változtatásához. Tisztázni akarták a világhá­borúért; való felelősség kérdését. Bevallott céljuk volt a győzők és legyőzöttek közötti különbségek megszüntetése és az államok közötti érintkezésben s a nemzetközi politi­kában a népek teljes egyenjogúságának a biztosítása. Aki a lausannei eredményeket elfogulat­lan szemmel nézi, kénytelen beismerni, hogy az ebből a szempontból teljes csalódást ho­zott. Kézzelfogható eredménye csak annyi, hogy Németország, — ha minden jól megy — háromulilliárd jóvátételt fog, a fizetések három évi teljes szünetelése után fizetni. De még ez a megállapodás sem végleges, mert az egyezmény csak akkor lép életbe, ha az összes hatalmak egyhangúlag ratifikálják s ha — ami a legfontosabb — sikerülni fog az Egyesült Államokkal a szövetségközi adós­ságok rendezése. (Márpedig ez a legfrissebb amerikai hirek szerint eléggé valószinütlen!) Csupa kérdőjel, mely nem alkalmas a nem­zetközi politikában uralkodó bizonytalanság eloszlatására. A politikai kérdéseket pedig, legalább is német vonatkozásban, kikapcsolták. így ad­ták ezt a világnak tudtára a konferencia be- bejezése után kiadott kommünikék. MacDonald és Herriot túláradó boldog­sággal számoltak be a konferencia eredmé­nyéről és a hiszékeny emberek már a láitlha­öt jégyzók marad a lausannei konferencia eredményeként az utókorra. Az egyik a né­met jóvátételek rendezése, a fentebb már említett fentartásokkal. Miután a megbízható bázeli szakértők Németország fizetésképte­lenségét megállapították, ez az eredmény alig érte meg a reá fordított költségeket és fáradtságot. Az egyéb háborús adósságok rendezése, Közép- és Keleturópa gazdasági újjáépítése és a világgazdasági konferencia előkészítése, még ezidőszerint nem jelente­nek eredményt, mert az általánosságban tar­tott, konkrétumokat nélkülöző kijelentések, nem nagyon biztatók abból a szempontból, Abból, hogy a politikai kérdéseket kikap­csolták és ezzel fentartották a békeszerződé­sek sérthetétlenségének az elvéit, arra kell kövekez telnünk, hogy a helyzet még ma sem érett meg a népek teljes egyenjogúságá­nak az elismerésére. Ezt a feltevést megerő­síti az angol-francia barátsági szerződés lét­rejötte, amely tulajdonképpen a háború előt­ti antant-kordiái felújításával egyértelmű. A népek közötti együttműködésnek a népszö­vetség keretében való kiépítése helyett újabb hatalmi csoportosulás. A győzők és legyő­zöttek közötti különbségek megszüntetés© helyett, a győzők újabb összefogása. Hogy A pénzért eladott sors A népszövetség Ausztriát gyarmattá sáifvesztette Óriási felháborodás Becsben a népszövetségi kölcsön politikai feltételei miatt - Húsz éves rabszolgaság — Síi nemzetközi ellenőrök Becsben Ausztria kénytelen Németországgal végleg szakítani Gteni, jiulius 16. Napokkal ezelőtt beszá­moltunk arról, hogy a népszövetség elvben 'beleegyezett az uj 300 millió schillinges osz­trák költosön folyósításába és kitűzte az idő­pontot, amikor a tanács a kölcsön folyósításá­nak feltételeiről dönteni fog. Ez a döntés teg­nap megtörtént. A népszövetségi tanács elfo­gadta a szakértők szavaslatát és egyhangúan beleegyzett a kölcsön folyósításába. A szava­zástól egyedül Németország tartózkodott. Az ülés drámai lefolyású volt. A népszövet­ség olyan feltételeket rótt Ausztriára, ame­lyek egyértelműek a rabszolgasággal és a kis országot gyarmati rangra süllyesztik, amennyiben szigorúbb feltételek betartását követelik tőle, mint a közvetlen háború utáni időkben, amikor még népszövetségi ellenőr működött Becsben. A kölcsön folyósításáról intézkedő okirat elöljáró beszéd© kifejezésre juttatja, hogy a népszövetség a kölcsönt az 1922 október bén hozott megállapodás alapján adja meg, azaz a jövőben is szigorúan megtiltja azt, hogy Ausztria föláldozza állami függetlenségét s a népszövetség és a békeszerződések poli­tikájától elütő politikába bocsátkozzék. A továbbiakban az osztrák kormány kötelezi magát, hogy mindent elkövet a költségvetési egyensúly helyreállítására és a pénzügyi re­formok megvalósítására. Ausztria kötelezett­séget vállal, hogy valutapolitikáját hamaro­san stabilizálja és eltünteti a schilling belső és külső értéke közötti diszázsiót. A népszö­vetség ellenőrt nevez ki Ausztria mellé segy másik megbízottat küld az Osztrák Nemzeti Bank ellenőrzésére. A népszövetségi megbí­zott a legfőbb intézkedő fórum s vei© kell megbeszélni az összes pénzügyi reformokat. A népszövetségnek Ausztria havonként pon­tos jelentést köteles küldeni. A két népszö­Bécs, július 16. A nemzeti és a polgári, sőt a baloldali lapok is nyíltan vagy leplezetten kifejezik sajnálkozásukat, hogy a népszövet­ségi német delegátus nem szavazott az osz­trák kölcsön protokolluma mellett. Egyetlen lap sem titkolja, hogy Ausztria uj politikai s pénzügyi feltételei erkölcsi szempontból elvi­selhetetlenek. A nagynémet Wiener Neuesten Nachrichten szörnyű feltételekről beszél és kijlenti, hogy Ausztriát a népszövetség gyar­mattá degradálta. A nemzeti szocialista Deutschösterreichische Tageszeitung szégyen- ezecpződésnek nevezi a kölcsönszerződést és a szövetségi kancellár bűnös manipulációjáról beszél. A Nen Freie Presse megállapítja, hogy a népszövetségi államok az osztrák kérdés­ben többségi határozat alapján, azaz nem egyhangúan cselekedtek. A Neues Wiener Tag­blatt szégyenletesnek tartja, hogy Ausztria másodszor is elvesztette függetlenségét. Az Arbeiterzeitung megállapítja, hogy nemcsak az állam, hanem a Nemzeti Bank is külföldi ellenőrzés alá kerül. A genfi jegyzőkönyv iel­népszövetségnek s így nem volt módjában til­takozni ellene, most azonban a lehetetlen és erkölcstelen szerződéshez nem adhatja hozzá­járulását. A német delegáció fölfogása külön­ben az, hogy pénzügyi segélyakciót nem lehet kegyetlen politikai feltételekhez kötni. A népszövetség Ausztria uj ellenőrévé Rost van Toningen holland delegátust nevezte ki, a Nemzeti Bank ellenőrévé pedig Frere-t, a 'berlini belga követség pénzügyi attaséját. tételei busz évre szólnak s tiz évig Ausztria gazdaságilag egyáltalában nőm közeledi! )'t Németországhoz anélkül, hogy magára ce vállalná a szerződés megszegésének ódiumát. A kis köztársaság elkeseredése óriási. Ezek után nyilvánvaló, hogy a csatlakozásra a meg­levő szerződések tiszteletbentartása mellett gondolni sem lehet, az államháztartást sem oszthatja úgy he Ausztria, ahogy szükséges­nek tartja, hanem minden apró-cseprő kiadás­sal vagy beruházási tervvel Genfbe kell sza­ladni. Egy angol gyarmatnak több szabad­sága van, mint a német-osztrák köztársaság­nak. A szigorú feltételek mellett folyósított összeg pedig oly csekély, hogy a mai áldat­lan gazdasági helyzetben alig elegendő a leg­nagyobb gazdasági lyukak betömésére s egé­szen bizonyos, hogy néhány hónap múlva Ausztria ismét pénzügyi nehézségekbe kerül s kénytelen lösz újabb kölcsönt kérni a nép- szövetségtől, amit az aligha, fog megadni. Né­met segítségre pedig a béklyókba vert köz­társaság a jövőben nem számíthat. SHF" Ne fogadja el a lapot a mélynyomása S oldalas képes melléklet nélkül Mftl SZÁMUNK A KÉPES HÉTÜL 28 BLPH I XL évf. 161. (2974) szám ■ ■ 1932 július 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzlöV6TlSzkÓÍ 6S rUSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki pártok II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • *7 * ' Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOUtlKCLl TlCLpllCipjCL Telefon: 34184. Egyea szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Mélységes elkeseredés az osztrák f@¥írssbsn vetségi megbízottat csak akkor lehet vissza­hívni, ha a népszövetségi tanács beleegyezik eb'be. Németország a kölcsön megszavazásánál azért tartózkodott a szavazástól, mert az 1922-eis népszövetségi szerződést nem is­meri el jogalapnak. Akkor a birodalom nem volt még tagja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom