Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-17 / 161. (2974.) szám
LAVSANNE Irtat TARJÁN 0DON táron felfedezni vélték a prosperity aranytól roskadozó szekerét, moly imán ár megthoz- za a gazdasági viszonyoknak világszerte oly epedve várt javulását hogy a népszövetséget irányi tó hatalmak már eljutottak volna a helyzet felismerésében odáig, hogy a szükséges mélyreható elhatározásokat meg is akarják valósítani. A hetekig tartó, drámai fordulatokban bővelkedő vajúdás után megszületett a nemzetközi együttműködés legfiatalabb gyermeke. Az újszülött idősebb testvéreihez hasonlóan, nem egészségtől duzzadó, pirospozsgás ábrásai tál látta meg a napvilágot. A Nemzetek Szövetségének az Érdek által megtermékenyített házassága most sem azt hozta az emberiségnek, amit az egész világ türelmetlenül várt: fenntartás nélküli teljes megbékélést, leszámolást a multta.1 és bensőséges, őszinte együttműködést a hamisítatlan emberi szolidaritás szellemében, a minden ember sorsát összekapcsoló jobb jövőért. A lausannei egyezmény nem jelent leszámolást a nemzetek szövetségében uralkodó szellemmel. Ellenkezőleg. Csak folytatása annak a kétszintű játéknak, mely ezt az intézményt megszületésének első pillanatától fogva jellemzi. A valódi szándékot leplező, az emberek közötti béke és szolidaritás jelszavait agyonkompromittált szólamokkal hadakoznak a végkimerülésig a szinen szereplő komédiások, miglen drámai fordulatok közepette meg neon szüleitik valami kis kompromisszum. A kérdések lényegéhez Géniben nem mernek hozzányúlni. A vezető államok politikája már annyira elhajolt a reális lehetőségektől, az elkövetett hibák oly mélyreható következményekkel járnak, a szakadékok az államok között oly nagyok, hogy újat alkotni már csupán a meglevő teljes megtagadásának az árán lehetne. Ehhez a genfi színészeknek nincs elég erejük. Hagyományos módon úgy vágják át a górdiusi csomót, hogy a kényes kérdéseket, melyeknek tisztázása nélkül a nemzetközi együttműködés nem lehet eredményes, azok megoldása helyett leveszik a napirendről. A lausannei tárgyalásokon csak másodrendű szerepet játszott a jóvá tétel i kérdés rendezése. Ez a kérdés ténylegesen már elin. tézödött. Elintéződött pedig azzal, hogy a németek nem fizettek jóvátételt, mert beigazolódott, hogy az ellenszolgáltatás nélküli teljesítmények kivihetet lenek és az adóst és hitelezőt egyaránt tönkreteszik. Ezzel a lausannei konferencia minden résztvevője már előzőleg is tisztában lehetett. A vita mégis hetekig fólyt s az eredmény alig vitte közelebb az emberiséget az elintézendő nagy feladatok megol dás áthoz. A németek a jóvá téteti kérdés végleges elintézése mellett ragaszkodtak a versaillesd szerződés 8. és 231. paragrafusának a megváltoztatásához. Tisztázni akarták a világháborúért; való felelősség kérdését. Bevallott céljuk volt a győzők és legyőzöttek közötti különbségek megszüntetése és az államok közötti érintkezésben s a nemzetközi politikában a népek teljes egyenjogúságának a biztosítása. Aki a lausannei eredményeket elfogulatlan szemmel nézi, kénytelen beismerni, hogy az ebből a szempontból teljes csalódást hozott. Kézzelfogható eredménye csak annyi, hogy Németország, — ha minden jól megy — háromulilliárd jóvátételt fog, a fizetések három évi teljes szünetelése után fizetni. De még ez a megállapodás sem végleges, mert az egyezmény csak akkor lép életbe, ha az összes hatalmak egyhangúlag ratifikálják s ha — ami a legfontosabb — sikerülni fog az Egyesült Államokkal a szövetségközi adósságok rendezése. (Márpedig ez a legfrissebb amerikai hirek szerint eléggé valószinütlen!) Csupa kérdőjel, mely nem alkalmas a nemzetközi politikában uralkodó bizonytalanság eloszlatására. A politikai kérdéseket pedig, legalább is német vonatkozásban, kikapcsolták. így adták ezt a világnak tudtára a konferencia be- bejezése után kiadott kommünikék. MacDonald és Herriot túláradó boldogsággal számoltak be a konferencia eredményéről és a hiszékeny emberek már a láitlhaöt jégyzók marad a lausannei konferencia eredményeként az utókorra. Az egyik a német jóvátételek rendezése, a fentebb már említett fentartásokkal. Miután a megbízható bázeli szakértők Németország fizetésképtelenségét megállapították, ez az eredmény alig érte meg a reá fordított költségeket és fáradtságot. Az egyéb háborús adósságok rendezése, Közép- és Keleturópa gazdasági újjáépítése és a világgazdasági konferencia előkészítése, még ezidőszerint nem jelentenek eredményt, mert az általánosságban tartott, konkrétumokat nélkülöző kijelentések, nem nagyon biztatók abból a szempontból, Abból, hogy a politikai kérdéseket kikapcsolták és ezzel fentartották a békeszerződések sérthetétlenségének az elvéit, arra kell kövekez telnünk, hogy a helyzet még ma sem érett meg a népek teljes egyenjogúságának az elismerésére. Ezt a feltevést megerősíti az angol-francia barátsági szerződés létrejötte, amely tulajdonképpen a háború előtti antant-kordiái felújításával egyértelmű. A népek közötti együttműködésnek a népszövetség keretében való kiépítése helyett újabb hatalmi csoportosulás. A győzők és legyőzöttek közötti különbségek megszüntetés© helyett, a győzők újabb összefogása. Hogy A pénzért eladott sors A népszövetség Ausztriát gyarmattá sáifvesztette Óriási felháborodás Becsben a népszövetségi kölcsön politikai feltételei miatt - Húsz éves rabszolgaság — Síi nemzetközi ellenőrök Becsben Ausztria kénytelen Németországgal végleg szakítani Gteni, jiulius 16. Napokkal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a népszövetség elvben 'beleegyezett az uj 300 millió schillinges osztrák költosön folyósításába és kitűzte az időpontot, amikor a tanács a kölcsön folyósításának feltételeiről dönteni fog. Ez a döntés tegnap megtörtént. A népszövetségi tanács elfogadta a szakértők szavaslatát és egyhangúan beleegyzett a kölcsön folyósításába. A szavazástól egyedül Németország tartózkodott. Az ülés drámai lefolyású volt. A népszövetség olyan feltételeket rótt Ausztriára, amelyek egyértelműek a rabszolgasággal és a kis országot gyarmati rangra süllyesztik, amennyiben szigorúbb feltételek betartását követelik tőle, mint a közvetlen háború utáni időkben, amikor még népszövetségi ellenőr működött Becsben. A kölcsön folyósításáról intézkedő okirat elöljáró beszéd© kifejezésre juttatja, hogy a népszövetség a kölcsönt az 1922 október bén hozott megállapodás alapján adja meg, azaz a jövőben is szigorúan megtiltja azt, hogy Ausztria föláldozza állami függetlenségét s a népszövetség és a békeszerződések politikájától elütő politikába bocsátkozzék. A továbbiakban az osztrák kormány kötelezi magát, hogy mindent elkövet a költségvetési egyensúly helyreállítására és a pénzügyi reformok megvalósítására. Ausztria kötelezettséget vállal, hogy valutapolitikáját hamarosan stabilizálja és eltünteti a schilling belső és külső értéke közötti diszázsiót. A népszövetség ellenőrt nevez ki Ausztria mellé segy másik megbízottat küld az Osztrák Nemzeti Bank ellenőrzésére. A népszövetségi megbízott a legfőbb intézkedő fórum s vei© kell megbeszélni az összes pénzügyi reformokat. A népszövetségnek Ausztria havonként pontos jelentést köteles küldeni. A két népszöBécs, július 16. A nemzeti és a polgári, sőt a baloldali lapok is nyíltan vagy leplezetten kifejezik sajnálkozásukat, hogy a népszövetségi német delegátus nem szavazott az osztrák kölcsön protokolluma mellett. Egyetlen lap sem titkolja, hogy Ausztria uj politikai s pénzügyi feltételei erkölcsi szempontból elviselhetetlenek. A nagynémet Wiener Neuesten Nachrichten szörnyű feltételekről beszél és kijlenti, hogy Ausztriát a népszövetség gyarmattá degradálta. A nemzeti szocialista Deutschösterreichische Tageszeitung szégyen- ezecpződésnek nevezi a kölcsönszerződést és a szövetségi kancellár bűnös manipulációjáról beszél. A Nen Freie Presse megállapítja, hogy a népszövetségi államok az osztrák kérdésben többségi határozat alapján, azaz nem egyhangúan cselekedtek. A Neues Wiener Tagblatt szégyenletesnek tartja, hogy Ausztria másodszor is elvesztette függetlenségét. Az Arbeiterzeitung megállapítja, hogy nemcsak az állam, hanem a Nemzeti Bank is külföldi ellenőrzés alá kerül. A genfi jegyzőkönyv ielnépszövetségnek s így nem volt módjában tiltakozni ellene, most azonban a lehetetlen és erkölcstelen szerződéshez nem adhatja hozzájárulását. A német delegáció fölfogása különben az, hogy pénzügyi segélyakciót nem lehet kegyetlen politikai feltételekhez kötni. A népszövetség Ausztria uj ellenőrévé Rost van Toningen holland delegátust nevezte ki, a Nemzeti Bank ellenőrévé pedig Frere-t, a 'berlini belga követség pénzügyi attaséját. tételei busz évre szólnak s tiz évig Ausztria gazdaságilag egyáltalában nőm közeledi! )'t Németországhoz anélkül, hogy magára ce vállalná a szerződés megszegésének ódiumát. A kis köztársaság elkeseredése óriási. Ezek után nyilvánvaló, hogy a csatlakozásra a meglevő szerződések tiszteletbentartása mellett gondolni sem lehet, az államháztartást sem oszthatja úgy he Ausztria, ahogy szükségesnek tartja, hanem minden apró-cseprő kiadással vagy beruházási tervvel Genfbe kell szaladni. Egy angol gyarmatnak több szabadsága van, mint a német-osztrák köztársaságnak. A szigorú feltételek mellett folyósított összeg pedig oly csekély, hogy a mai áldatlan gazdasági helyzetben alig elegendő a legnagyobb gazdasági lyukak betömésére s egészen bizonyos, hogy néhány hónap múlva Ausztria ismét pénzügyi nehézségekbe kerül s kénytelen lösz újabb kölcsönt kérni a nép- szövetségtől, amit az aligha, fog megadni. Német segítségre pedig a béklyókba vert köztársaság a jövőben nem számíthat. SHF" Ne fogadja el a lapot a mélynyomása S oldalas képes melléklet nélkül Mftl SZÁMUNK A KÉPES HÉTÜL 28 BLPH I XL évf. 161. (2974) szám ■ ■ 1932 július 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzlöV6TlSzkÓÍ 6S rUSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki pártok II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • *7 * ' Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOUtlKCLl TlCLpllCipjCL Telefon: 34184. Egyea szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Mélységes elkeseredés az osztrák f@¥írssbsn vetségi megbízottat csak akkor lehet visszahívni, ha a népszövetségi tanács beleegyezik eb'be. Németország a kölcsön megszavazásánál azért tartózkodott a szavazástól, mert az 1922-eis népszövetségi szerződést nem ismeri el jogalapnak. Akkor a birodalom nem volt még tagja a
