Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-09 / 131. (2944.) szám

<4 1888 janáuig 9, ceii'tö'rtftk. kormány a lakosság minden rétegével szem-ben teljesíti kötelességét Á közigazgatási problémát nem lehet egyet­len császárvágással megoldani, mert ez könnyen több kárt, mint hasznot okozhatna. A bürokrácia uj szellemében meg kell erősöd­nie annak a tudatnak, hogy a kvalifikáció mindent, a politikai legitimáció semmit sem jelent. A közigazgatás racionalizálásának előfeltétele tcihát, hogy a pártok a személyi kérdésekben magatartásukat revízió alá vegyék. Az adminisztráció gyorsabb tempója, tárgyi­lagosságának biztosítása kategórikusan dik­tálja azt a követelményt is, hogy ki kell kü­szöbölni az összes káros intervenciókat. C-ak ezáltal javulhat meg az atmoszféra, mely- e n ma az adminisztráció dolgozik. fiiéri iséteíiESdnek a demokráciában! A gazdasági nehézségek ideje magával hozza :< rmészetezerüleg a kaotikus gondolkodást is. .iomző ,például annak a kételynek a fölmerü­lje, hogy vájjon a demokrácia tényleg a leg­jobb kormány.rendszer-e. Ezt a türelm ellenség- 1h:íi való kapkodás hangjának nevezhetnek. Ezek az -emberek elvesztik önbizalmukat, csak .■ népszerűségre vannak tekintettel*, pedig az én meggyőződésem az, hogy éppen a mai kritikus időben kell a demokráciának beválnia. A de­mokráciának a isulyos válság idejében bizonyí­tékot kell szolgáltatnia arra, hogy képes álta­lános megelégedésre és igazságosan megoldani a legkényesebb kérdéseket is. A demokrácia csak most van fejlődőiéiben, főleg a mi fiatal áll a murikban. A demokráciának azonban olyan vezérekre van szüksége, akik meg merik mondani az embereknek az igazat, mert. aki tekintettel van a kritikában a tömeg hangulatára, -előbb-utóbb súlyosan megkárosít­ja az állam és a nemzet érdekeit. Nem szabad, hogy a demokrácia a szabadság hamis értelmezésével egyesek eldorádója le­gyen. akik saját javukra visszaélnek a vá­lasztókkal. A kormány éppen ezért — fejezte be Udrzal — ma sokkal inkább, mint bármikor, véget fog vetni a haszonleső demagógiának és a politikai analfabe tizmusnak. A miniszterelnök ezután részletes válaszokat adott az újságírók adtai aktuális bélpolitikai problémákról, kereskedelempolitikai kérdések­ről, Így többek között a magyar—-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokról föltett kérdésekre. (—per) * * * A nemzetgyűlés bizottságaiul! munkája Prága, jumkus 8 A képrdseMház ÉSIdimöive­lésüjgyi bizottsága ma befejezte a mezőgaz­dasági hitelről szóló tör vényj a vasiad feleli! általános vitát. Csütörtökön a koalíciós pár-! tok fognak tanácskozni a javaslaton eszkjöz- lendő módosításokról, s pénteken délelőtt félttiz órakor a földművelésügyi bizottság kezd a javaslat részletes megvitatásába. A forgalmi és műszaki bizottság m* befe­jezte a Dóst a lek közmiunkaügyi miniszter ex­pozéja feletti vitát. Az alkotmányjogi bizott­ság pedig a becsület védelméről szőlő tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalásával íc£- lalkozott­A szenátus kulturális bizottsága ma az el­hunyt Haibrman alel n ők helyébe Nentvi.át c éh szociáldemokrata szenátort választotta meg. Majd Dérer Iskolaügyi miniszter a kö­zépiskolai reformról nyilatkozott, Ridzsov- szky dr., a reformbizottság elnöke pedlig a bizottság munkájáról tett jelentést. A. közép­iskolai refonm vitáját azonban későbbre ha­lasztották. JiiíEii 7-én lesznek az uj választások Romániában Bukarest, .június 8. Vajda miniszterelnök és P rab ami György disszidens liberális párti vezér tárgyalásai nem jártak sikerrel és kedden este félbeszakadtak. Ezért a földművelésügyi és a köz- oktatásügyi tárcákat a nemzeti parasztpárt egy-egv tagjával töltötték be. A munkaügyi és a közleke­désügyi tárca még mindig nincs betöltve. Vajda egyelőre átmenetileg a külügyminiszterséget magá­nak tartotta fenn. A hivatalos lap mai száma, közli a parlament fel­oszlatását elrendelő királyi dekrétumot és az uj vá­lasztásoknak julius 7-re való kitűzését. Korosét Budapesten magyar politikusokkal tárgyait Budapest, .j un mis 8. (Budapesti szeirk esttőségünik tf’lefonjeleui'éfíe.) Politikai .körökben élénk érdek­lődével I árgyalják Koroeec volt jugoszláv miniez- Iereinek magyarországi nhazását. Koroeecrófl az a liir i.nrAdi H. hogy a jugoszláv kormány kiiutasi­i(>;!;i jjy, !,i r/ág területéről. A volt jugoszláv minisz­\rry J!(');•; liléi?;-. ‘J8-áll B11 dUJ>Cfv| Óriltfésévcl BŐCöbC ni,',/.-yt. mejd egy hét után visszatért, Budapestre, jtj ,|<éf( m;pút időzött., ezalatt magyar pulit ikusokkal Iá;/.valósokat folytatott a azután visszatért haza­U?RAKjüU-yviiACf£AR-HIRMR Kipattant a nagy tudományos szenzáció: Marconi a halálsugarakkal kísérletezik! London, június. A londoni Stramd-eai lévő „Marcona Honse", a Marconi-társaöág főhadiezábása hosszú hetekig igen hangos Volt s minit egy méhkas, zsongott. Az oka az volt a „nagy mozgásnak"* hogy maga Marconi kerek egy hónapot töltött most Londonban s min­den nap ‘bent volt a 'társaság székházéiban Lévő iro­dájában és — különös szorgalommal dolgozott. Alkalmaim volt néhányszor látni a világhírű tu­dóst a királyi Spfendid Hotelben., ahol a feleségé­vel együtt Lakott és egészen közelről, valósággal ,,testtávolságiból" tapasztalhattam, hogy — ma még sekkál zárkózotitabb, mint fiatalságában, legendás .kiútatási-zárkőaotteágárnaík" idején. Ma már el tu­dom hinni, amit angol kollégáim egytöl-egyig erő- j sitenek előttem, hogy a szájába adott szavak és nyi­latkozatok javarésze — hamis és sohasem hang­zott el. Személyi tátikára, akivel egy kerek féiLora- hoeszat volit alkalmam nemrég beszélgetni■ leszö­gezte előliem, hogy a „Marcheee" olyan mértékbeli elmerült munkájában., hogy — minden nyilatkozat szó vagy akár megjegyzés is, megzavarná azL Ezért a nagy visszahúzódása mindem élő szótól. •. Annáit érdekesebb tehát az alábbi értesülésem, amely a legjobb helyről, magától Marconi féleségé­től származik s amelyet szinte kitüntetésképpen tudott meg tőle egyik neves angol kollégám: Marconi befejezte londoni munkáját e mint ilyen­kor mindig szokásos, szinte köszönés nélkül el­hagyja Londont és vieszasealad Olaszországba, Gé- nuálba, ahol már várja az „Eletbra", világhírű kiku­tató hajlója", amelyen —- az utóbbi esztendőkben — minden kísérletiéit végezte. Ha a kísérletezés belső tüze különösen égeti és hevíti a megy tudóst; és feltalálót, akikor ez az eiroihanása Angliából1 Olaszországba veszedelmesen hirtelen ős így őrs. Nos, a® idén, valósággal egyik pillanatról a má­sikra tűnt él Londonból ez a különösen érdekes nagy férfi és e® efltümés nyomán — hozzáértő lon­doni körökben — mór a l'eglrii'Lönbözőbb verziók keltek szárnyra Marconi legújabb ée legcsodálato­sabb 'kísérleteiről]... A szálló személyzet ótól egyelőre csak annyit tud­tam meg, hogy — rengeteg apparátust vitt magával Marconi, olyanokat is, amelyeket tavaly nem cso­magoltak 'be neki. Természetesen, mindent a Leg­nagyobb titokban ée gondossággal és a legnagyobb csendben oeinálltak és éppen ez keltette fél a lon­doniak érdeklődését... Tudott dolog, hogy Marconi évek óta a rövid- hullámú rádió leadásokkal kísérletezik s e téren már eddig is óriási eredményeket ért eL Ha kísér­leteit teljesen befejezi, ez valószínűleg* a dróttal működő telefon óriási, sőt forradalmi átalakítását fogja mega után vonni és az egész világ hírközlési módszereiben gyökeres változásokat fog előidézni... Ám ezeknek a rövidhullámú kísérleteknek nem­csak ilyen irányú következményei lehetnek. Sok­kal messzebbmienőak ée talán — sokkal, érdekeseb­bek is! Tavaly annyit megtudtunk Londonban, hogy „a short-wave transmitter" megöli a madarakat és halakat — minden egyéb eszköz közbeiktatása nél­kül — az idén pediig az is kiderült, hogy Marenni most már nem nyugszik addig, amig a rövidhullámú közvetítők segítségével teljesen meg nem fejti az úgynevezett „halálsugarak" minden titkát! Mardhese Marconi, a nagy feltaláló felesége* köz- vetfenüj! elutazása előtt, annyit árult el. említett hí­res londoni kollégáimnak, hogy Gemmáiból, minden valióetzinűség szerint, tiz napon, betol (ennyi idő keld a hajó újabb felszereléséhez) indul el tengeri Htjára a® Ricáira és ezzel megkezdődnek Marconi uijribb kíséri elei,' amelyék felől annyira és olyan mélyem tatokba burkolózik korunknak ez a nagy embere. Alk.ahr.aTn vett ma reggel London egyik legna- gvo i ' ; ! i oüzakórtőjéveO. besaélgelni, akit szemé­lyi- Lg fűz Marconi professzorhoz és aki az újai-.. - id'.hullámiu felfedezések Lényegével és je­lentősig.Ivei teljesen tisztában van. — A ,Jvlarchese“ az idén kétségkívül a halál- sugarak megfejtésével foglalkozik — mondotta ez az „expert". — A kísérletek természetesen: rend­kívül veseélyesek és egyben mérhetetlen jelentő­ségűéit. Az úgynevezett ,* halál sugarak" titkával ed­dig egyáltalán nincs tisztában a tudomány, viszont egészen bizonyos, hogy ha Morcomit ennyire ér­dekli a dolog, akkor — a végére is fog járni a ti­toknak ... ! — Én a®t hiszem, 'hogy Marconi. jövő esztendei szokásos londoni látogatása — a legnagyobb tudo­mányos szenzációt hozza meg a világ számára! Lóránt Mihály. I" ....... .......... Éh ínség fenyegeti Charbint Helyseim Jelentés Mandzsúria pusztulásáról Chartán, junius eledén. Mandzsúria egyetlen közlekedési lehetősbe — a vasat. Széles területen lehetetlen rosszak az országutak, azért, aki haladni akar, egyáltalában — aíki számot tarthat eredményes politikára, annak a vasútvonalaikat birtokába 'kell vennie. Ha létezik tehát egy mandzsui iái politika, a® csak vasút - politika lehet. Ez a vasúti hálózat kiét fővonalra vezethető vissza: a keletkimai vasútra, amely orosz-kínai fennhatóság alatt áll és nyugatról keletre metszi át az országot. Valamint a déilim-anidzsuriai vasút, amely kizárólag japán kézben van ós délről északra fut. A fent említett kőt stratégiai tényező Chartán - ban találkozik. Innen érthető Cbarhin hadászati jelentősége, mert a vasútvonalak mellett húzódhat csak akár­melyik hatalomnak úgy katonai, mint politikai be­folyása. Ezért van az, hogy úgy a japán, mint a szovijetoros® érdekkörök ezeknél a sínpároknál üt­köznek egymásiba. Gharbinban székel a keletki nai vasul főleg orosz hivatalnokokkal báró vezérigazgatósága, amely a kommunista párt. agitátori irodájának szolgálatában áll. Ma azonban a helyzet annyiban változott, hogy a bevonult japán csapatok száműzték a kommu­nista elemeket és igen kiéleződött a helyzet a meg­szálló katonai hatóságok, valamint az őélaJkó pol­gári elemek, főleg a® oroszok között. A SZÓJABAB KATASZTRÓFÁJA De öharhin a. szójabab legfontosabb tároló állo­mása. is és aiki ismeri, e vidéknek kereskedelmi életét, a® mindjárt azt is tudja, hogy a nyersanya­gok mai árzuhanásánál milyen vigasztalan, a szója­bab kereskedelméből élő Lakosság helyzete. A la­kók nagy része bizonyos semlegességgel viseltetik a politikai befolyásokkal szemben és kézenfekvő okokból csak a szójabab piacának körülményeit követi fokozódó aggodalommal. öhaTbinf még az oroszok építették huszonöt, év alatt, félmilliós ipari várossá. Ma is százharminc­ezer orosz tartózkodik a városban, ők képezik az intelligencia zömét. A háború után kialakult 6zov- jetfehéraros® feszültségek itt is megbontották a® oroszok társadalmát és az a hetvenezer fehérorosz, akiket nemcsak a kínaiak, de a bolsevista elemek is folytonosan csak zaklattak, kétségte'lenül jiapán- barátok. Viszont Gharbin a székhelye, minden jiapánelilenes vörös áskálódásnak is. itt történtek azok a szörnyű vasúti merényleteik is, amelyeknek szerzői a szovjet itt pénzelt szervezetei. De innen ■indult ki a. tizedik japán divíziónak hadművelete is, amely a vasútvonal, mentén páncél vonatokkal meg tankokkal intézi láma dósait a vid ékenkint feltűnő kínai banditák, vagy pedig a bujdosó kí­nai tábornokok köré csopertoetdő elógüüetlenek ellen. A gazdasági, politikai, vajh mint e katonai események célpontja ma már kissé északra toló­dott és nem Mukden, de Cbarbin lett a történelmi ese­mények gyújtópontja. Mint minden nyersanyagtermelő országnak, úgy Mandzsúriának Í6 befellegzett abban* a világválság­ban. amely nemcsak az ipari termékeknek ároivó- iát szállította le, de végzetes csapást mért a szója­bab termesztésének rentabilitására is. Természete­sen követte ezt Cbairbin lakosságának elszegénye­dése e mindezeket a vigasztalan állapotokat fokozta a mandzsuriai konfliktus. BANDITÁK - A VOLT KÍNAI KATÓNAK Minden kereskedő elismeri, hogy a japánok töké­letesen értenek a rend belyreállitásához. Charbin- ban tényleg kifogástalan a közbiztonság, de annál! nagyobb a nyomor. A vidéken 'borzalmasain elsza­porodó banditák veszélyeztetik az életet Három kilométernyire a város centrumától már senkinek sem biztos a bőre. A régi mandzsuriai csapatok, amelyek nem csatla­koztak a minduntalan változó kormányokhoz, egy­szerűen kivonultak a mesés gazdaságú vidékire, ott gondtalanul éhek, miig a vetéseket ültetvényekéit végképpen tönkre nem tették. Egy év alatt azonban elfogyott a garázda ezredek élelme és ma már csak rablással, a lakosság lemészárlásá­val tudják mindennapi kenyerüket előteremteni. Ilyen körüHimiények között azután senikisem tudja földjét művelni, e küllőmben békés földművesek is már csak rablásból élnek s lassankimt behúzódnak a város falai közé, ahol legalább vegetálhatnak e szörnyű kétségbeesésben. Hatalmas területek bevetetlenül állanak. A lakos­ság vásárló ereje ijesztően zsugorodik össze és még a kisipar sem talál vevőre. Mindezek a körülmé­nyek azután oda vezetnek, hogy a vasnti merényletektől bizonytalanná vált köz­lekedés szinte összeomlásra ítéli az eddig oly virágzó vasúti vállalkozásokat. A hivatalnoki kart leépítik, nyugdijat nem fizetnek, mindenki sztrájkol és a kereskedők rettegve figye­lik a® eseményeket, amelyek nyomán szinte elko- rülhetetten a végzetes orosz-japán konfliktus. Az üzleti élet. kihalt, a pénz eltűnt és ha valakinek midiié folyósítanak kölcsönöket., hairmimc-ötven szá­zalékos uasonakarmatot, követelnek érte. Kétségtelen, hogy télen szörnyű éhínség fog itt kitörni, amely nemcsak mint múlt évben a vidéken, de idén már Öharbin virágzó éleiét is sápadtá dermeezt.i majd. A. R. Lindt. A csilei munkások kenyeret követelnek Santiago de Chile, junius 8. Tegnap este több ezer munkás tüntetett az elnöki palota előtt, ahol a junta és a kabineti éppen ülést tartott A tömeg azt követelte, hogy a munkásságot fegyverezzék föl és teremtsék meg a forradalmi gárdát. Ezen­kívül radikális eszközöket kíván a munkásság gazdasági helyzetének megjavítására. A kormány­tagjai teljes számiban megjelentek az erkélyen és Metté miniszter kifejtette, hogy nem puszta kor- mányváltozásról van szó, hanem Csile szociális és gazdasági struktúrájának alapvető átszervezé- sérőL A kormány Ieladata, hogy minden egyc^ embernek ©lég élelmiszert juttasson és embersé­ges lakóhelyekről gondoskodjék. Törköly képviselő Ipolyságon a fsasisr nemieti párt köriéi értekezletén Ipolyság, junius 8. Szeníi-lvány József pártvezér] országos 'kőrútjával kaip jsolaibau a magyar nemzeti párt ijpolysági körzete vá­laszt.mán yj ülést tartoilt, amelyen azonban Saeint-Ivány József pártvezér akadályoztatás:i miatt nem jelenhetett meg. Helyette Törköly József dr. országos pártelnök érkezett meg Járass Andor tarománygyütlés'i képviselő, Fodor Jenő, a mezőgazdasági szakosztály igazgatója és Koczor Gyula országos áléinak társaságában. Az országos elnök látogatása osztatlan érdeklődést keltett s az éríekezle- ten több mint 70 körzeti kiküldött jelent meg. A vendégek sorában ott volt Somogyi Béla volt Ihontmegyei alispán, Novotny Ká­roly nagybérlő, Bántál István és Nagy László járási elnökök és mások. A körzeti választmányi ülést Sajkovszky Jenő dr. körzeti elnök nyitotta meg, aki be­szédében rámutatott azokra a sérelmekre, amelyek az iipolyvölgyi, de különösen az Ipolysági magyarságot érték. így Ipolyságról, amely vármegyei székhely volt, elvitték az összes hivatalokat, úgyhogy csupán egy na­gyon kis hatáskörű járási hivatali kirendelt­ség maradt a városban. Törköly József dr. azokkal az intéizikedé- setekfil foglalkozott, amelyekkel a kormány menteni akarja a mezőgazdaságot. Ai eladósodott magyar gazdákon aazal nincs segítve, hogy az áHam magára Tállal a 12 százalékos kamatteherbő] 2 és fél szá zalékot, A mostani helyzetében a mezőgaz­daság még a 9 és féil százalékos kamarij' sem bírja el, ezért a szónok a moratóriu;; mielőbbi megvaÜósitását sürgeti. A kisipa­ros osztály és a k ereske delem' sem birja el a tulmagas adóterheket. Megfelelőbb adókivetés esetén az állam i jobban jáTna, mert akkor az iparosok és ke­reskedők képesek lennének megfizetni a rí­juk kivetett adót. A lelkes éljen zéssel fogadott, temperamen­tumos beszéd után Jaross Andor tartamán y­gyülési képviselő a párt. szociális program fát ismertette. Koczor Gyula a párt szervező : kérdéseiről tartott előadást s rámutatott ar­ra, hogy a párt az ipolyvölgyön lépésről-lé­pésre előtérbe nyomul. Fodor Jenő szako-/.- táJyi igazgató tartott ezután nagy érdeklődés mellett előadást, az aktuális mezőgazdasá i kérdésekről, különösen a szövetkezés fon­tosságát hirdetve, végül Jády Károly knr- zeti titkár tett jelentésit, a titkárság évi mi' kdésétről. Az ülést követő társas ebéd után tartotta meg Koczor Gyula országos pártig;iz­gató az Írod avizsgálatot, mely aiükalomma Jády Gyula körzeti titkárnak ügybuzgó né- ködéséért elismerését, fejezte ki. Ezután vendégek látogatást tettek Salkovszky Jen - országos tánsetniöknél, akii uzsonnán fogad!; ■ megjelenteket. Este 8 óraikor az ipoly.sá'gi helyi szerve / / tagértekezletet tartott s megválasztotta u: tisztikarát, amely a körvetkező: elnök *Sr kovszky Jenő »iAr.. ügyvezé'j3: Tóth Játm alelnökök: Prachár József és Marczy Gyui . ípénzitáiro®:' Tóth Lajos tóba, ellenőrök: Ke vácB István és Gonda András, háznagy: Gottveisz Lajos, a végrehajtóbizottság tagi' : Henter Rádiard, Mufjady András, Gál Jár . Zanoletty JőzseJ, Villám Lajos, Szabó Ai jós, Bállá István, Juhász Zoltán és Tréb' János. A itagértekealet elhatározta Tóth Ján,.. 'indítványára, hogy felkéri a képviselőiket egy oly javaslat előterjesztésére, hogy az impro duktiv munkanélíkü'li segélyezés helyett iköv munkáikat Írjanak ki. A szépen sikerült értekezlet irtán pártvr- esora volt, amelyen az országos keresztény .szocialista párt helyi szemezete Túrj István és Pál István pártvezetőségi tagokkal kép viseltette magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom