Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-09 / 131. (2944.) szám
1902 janéus 9, csütörtök. T^gU-MAG^AteHrRLflg 5 Jóváhagyták a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság alapszabályait A társaság elnöksége azonosítja magát Orbán elnök Szent-lványt üdvözlő felköszöntőjével s visszautasítja Békefi Sándornak Sziklay Ferenc ellen szóló támadó cikkét — Vállalkozhatik-e magyar Író cenzori segédmunkára? A helyes mód szép fehér fogak eléréséhez UBL'SUS _r n—"» eltávolításával a kővetkező: Nyomjunk egy réteg Chlorodont fog- pépei a száraz Chlorodont fogkefére (speciális fogkefe fogazatodén vágott sörlével), keféljük fogainkat min- deB Irányban, felülről lefelé Js; csak eziitán mártsuk be vízbe a kefét, majd kiöblítjük szájunkat Chlorodont szájvízzel, miközben alaposan gargzllzálnnk. Az eredmény meglepő! A csúnya színű foglerakodás eltűnt és a frissesé* pompás érzése marad vissza. Kérjen kifejezetten Chlorodont fogkrémet Tubusa Ki 4.--ős Kő 6.-~. Mindenütt kapható. Prága, junöufi 8. Májjjus 28-iki saáirmink vezető cikkében rámutat bőnk arra a lótnák helyzetre, hogy a Cee&azloivákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társasáig, ez a kormányzat által életrehivott intézmény — bár a megalakulásától egy fólI ígg»íS f ö!(ü * modern szépségápolásnak a telj esen | CI#M fCBTCttSie megtisztított arcbőr. Amit „Ivory11 | j» areviz használata áital tökéletesen | £? e^rket mert: „Ivory Skln FontS” 1 iij M arc^ör^nek minden pórusába behatol, | jTj t§ tisztítja és összehúzza áj arcbőrének í K Jf a gzdksóges tápanyagot nyújtja. Az | „Ivory BrcVizzel11 (Kélá.— nagy öv. c Kö 38.—) ápolt arcára használjon: | „Ivory'1 oiajds éjjeli Crémet Kö 12.— 8 I ! & íj „Ivory11 pnderbázU Crémet nap- | palra Kö 12.— Savoy gyógyszertár Bratisiava, Mostová 2 \ év tolt el — netm kendhette meg működéséi, mivel a hatóságok ezideig — n-ecn hagyták jóvá alapszabályait. Ciktouiöikniek hatékony visszhangja volt, mert egy hét sem te4t el s atz ellenzéki kritika eredmtén yeiképpen aa alapszabályok jóváhagyásáról szóló miniszteri intéizkediés már a társaság elnökségének keiéiben volt. Az elnökség most körlevélben értesíti a sajtót a miniszteri engedélyről s egyben bejelenti, hogy a társaság tavaszra tervezett ünnepi közgyűlését most már kénytelen őszre halasztani, de a társaság szerves és céltudatos mwnka- prograjmtjénak eíökésziitóee csakhamar megtörténik. Az elnökség eddigi munkája A körlevél a következőkben számol be az elnökség eddigi működéséről: —■ A Társaság elnöksége1 ezideig sean tétlenkedett, amint ezt egyes Lapok tendenciózusan állították. Az elíogmlatlan nagy- közönség informálására csak néhány dolgot említünk, hogy elnökségünk munkájáról be- saámolthassunk: a Társaság köabenjárásának eredménye volt, hogy a Nyugat, a Magyar Nyelvőr és Balassa dr.: Kossuth Amerikában című könyve köztársaságunk területére megkapta a postai szállítás jogát; köziben'jár tünk más magyarországi tudományos, különösen nyelvészeti és irodalmi kailturtermékeknek hozzánk való beengedése tárgyában is, de legtöbbet fáradoztunk az erdélyi magyar irök túr n óengedélye érdekéiben- Ebiben az ügyiben elnökünk heten- kint többször is tárgyalt az illetékes hatóságokkal; még mindig van reményűink arra, hogy a hatósági engedélyt erdélyi testvéreinknek megszerezhetjük. Több megszűnt magyar középiskola könyvtárállományát megszereztük Társaságunknak, azonban nincs még könyvtárhelyiségünk s csak akkor tudunk a könyvek összegyűjtésével foglalkozni, ha megfelelő helyiségeink lesznek. A magyar színház nívójának emelée érdekéiben is felterjesztéssel éltünk, kértük a cenzúra teljes eltörlését, vagy amennyiben ez lehetetlen volna, azt ajánlottuk, bízzon meg a hatóság a munka gyorsabbá tétele érdekében a cenzúránál való segédke zéssel néhány j magyar írót, akár tagjai Társaságunknak, akár nem. Ezzel néhány nyomorgó magyar író számára megélhetési lehetőséget akartunk teremteni, de ez még nem jelenti azt, hogy a Társaság mint szerv „rendőrhatósági segédmunkára" vállalkozott volna. Megállapítjuk, hogy ilyen érteleimben a belügyminiszter ar sem nyilat közöli sehol és senkinek és csak rosszakarat irányíthatta annak a tollát, aki a közönséget ilyen értelemheu akarta informálni. Ez utóbbi mondáiban az elnökség május 28-iki vezércikkünkre alludál. azonban mostani nyilatkozata után’ sincs semmi okunk idevonatkozó akkori állításunk módosítására. A társaságnak a cenzúra munkájába való akármilyen természetű bevonását — éppen a társaság érdeklőiben — ma sem találjuk' célszerűnek és szerencsés ötletnek, mert a társaság ezáltal könnyen politikai tendenciák szolgálatába tévedhet s erkölcsi presztízsét lejárathatja- Sőt fokozottabb aggodalommal látjuk, hogy az irói szabad,ság elvével sehogy össze nem férő gondoláit, amelyet először Slá/vik miniszter vetett a nyilvánoeeág elé, nem talált elutasításra a társaság elnökségénél, sőt az elnökség maga kezdeményezte, hogy „bízzon meg a hatóság a munka gyorsabbá tétele érdekében a cenzúrával váló segédkezén se 1 néhány magyar irót.“ Megdöbbenéssel látjuk azt, hogy igy akar a társaság az Íróknak „megélhetést szerezni". Nézetünk szerint az ilyen megélhetés nemi fér össze az irói tevékenységgel. Nem részletezzük, miért, ez egyszerűen és kereken: inkompatibilis az iró lelkiségével. Az elnökség „rosszakaratnak" mondlja, hogy ezt a tevékenységet „rendórfbatósági segédmunkának" neveztük, ő maga némi eufémiával „cenzúrával való segéd kenésnek" címezi. Nézetűnk szerint ez Prága, jiKnáíufi 8. A cseh katolicizmus szellemi irányának fejlődésében gyakran találkozunk olyan mozgalmakkal, amelyek valódi vagy vélt igazságok szolgálatában, az értük folytatott makacs küzdelemben a legvégsőkig elmennek és a legszélsőbb következmények vállalásától sem riadnak vissza. Húsz János máglyahalála óta a cseh katolicizmusban, mint egy szláv nép katolicizmusában, mindig bennvolt a huszitizmusnak, a hivatalos tekintéllyel való ezembehedyezkedésnek egy parányi lelki alkatrésze, az egyház laikus tagjaiban épemugy, mint a klérusban és ez a szellem nemrégiben éles egyházi belső harciban robbant fél, egy olyan afférban, amely heteken át foglalkoztatta az egész cseh katolikus közvéleményt és amelyet a publicisztika szé'ltében-hosz- szában kiteregetett éis igy még jobban kámélyi- tette az ellentéteket. A Kordács-ügy hullámai hatalmasan feldagadtak és bár azóta az agg érsek csöndes visszavonulta ágban ceuipán lelkiekkel foglalkozik, az affér egyes utóhullámai még mindig nem csillapodtak le. Oiriacci pápai nunciusnak és Kord ács prágai érseknek emlékezetes viszálya minden valódi és hozzáköltött részletével együtt belekerült a cseh sajtóba, amely politikai céljainak megfelelően igyekezett kihasználni ezt az affért és a sajtó egyrésze ismert egyházellenes tendenciáiban odáig ment el, hogy éket akart verni a cseh katolicizmus és a pápa közé. Egyes lapokban nagyon sok intim részlet jelent meg a két főpap kolliziójának okairól s a viszály fejleményeiről és olyan állásfoglalások is történtek a sajtóban, amelyek csupán képzett teológusnak, a kánoni jog kitűnő ismerőjének megnyilatkozásai lehettek. Nem került nagy fáradságba megállapítani, hogy ezen. állásfoglalásoknak és információknak nagyrésze Sanda dr.- nak, a prágai egyetem teológiai professzorának tollából került ki. A püspöki kar olmiitzá konferenciája behatóan foglalkozott a cseh katolicizmus beásó életében olyan nagy hullámokat felvert sajnálatos afférral és teljes mértékben a nuncins mellett foglalt állást, egyúttal eilitélte azokat, akik ebben az ügyben a katolikus egyház érdekeivel ellentétben a sajtó hasábjain keltettek hangulatot a nuncius- sal szemben. Az olmützi püspöki értekezlet határozata egy szudéta vidéki német katolikus lapot indexre helyezett és impicite efenaraszhaita Sanda profeexlényegileg ugyanegy. (A „rosszakaratúra való utalást ettől függetlenül is visszaírta* sitijük.) Válasz Sziklay Ferenc megtámadó jónak Az elnökség a továbbiakban egy olyan újságcikkre utal, amely durva támadást tartalmazott a társaság több tagja, de főleg Sziklay Ferenc ellen. Az említett „Székfoglalóm az akadémián" ciimü cikk szerzője Bé- kefi Sándor, a Reggel és a Prágai Futár című lapok munkatársa volt. A Prágai Futár- bam napvilágot látó cikkel kapcsolatban a* elnökség körlevele a következőket mondja: — Neon tartjuk érdemesnek, hegy sok szót vesztegessünk azokra a durva támadása őrt. is, aki azonban nem hajtőét fejet a Min cius végzése és a püspöki kar egyöntetű állásfoglalása előtt, hanem kitartott azon az állásponton. amelyről azt hirdette, hogy az igazságot jelenti. Csakhogy a katolikus egyházban csakúgy nincs kétféle igazság, mint ahogy az élet általában nem ismeri el a kétféle igazság létjogosultságát. Roma locuta, causa finita. Az egyház tekintélye a nuncius és a püspöki kar határozata utján megszólalt, Sanda professzornak az egyházi büntetőjog elvei szerint fejet kellett volna hajtania, tévedését beismernie és az egyház .akarata előtt meghajolnia. Sanda professzor azonban ezt nem tette. Továbbment azon az utón, amely a papi embert az örvény szélére sodorja. Kitartót* vélt igazsága mellett. Miután az egyházi büntetést megelőző figyelmeztetés, a moritio evangeüica eredménytelen maradt, Sanda professzort a nnneius suspensióval sújtotta. A suspensio az egyházi büntetésnek az a fajtája, amely a papot eltiltja az egyházi funkciók gyakorlásától. suspensió alá vetett lelkész misét nem szolgáltathat, nem gyóntathat, nem prédikálhat, mindaddig, amíg elégtételt nem nvujit, bűméért nem vezekel, sújtja őt ez a büntetés, amellyel kapcsolatos természetesem a beneficiumnak, az egyházi állásból eredő jövedelemnek elvesztése is. A nuncius most az egyik prágai lap értesülése szerint levelet intézett Sanda professzorhoz, melyben felez ÓHtotba, hogy szolgáltasson szatiszfakciót, amig tehát a sus- penzió érvényben van, ne gyakorolja teológiai tanári hivatalát sem, mint amely hivatal lényegében egyházi hivatal, tehát a suspenzió érvénye arra is kiterjed és az annak idején megje lent kártékony cikkeit a nyilvánosság előtt vonja vissza. Egy szóval: hódoljon meg alázatos lélekkel az egyház tekintélye előtt, tartsa be az egyházi fegyelmet, mint ahogy azt már annyian megtették az előtte tévelygők között. A cseh teológiai professzor azonban a.zt mondta, hogy nem. Választ irt a nunciusnak. amelyben kijelentette, hogy ebben az ügyben a nuncius saját magának a bírája, tehát nem érdektelen éa a nunciusnak a sokra, melyek Társaságunk vetető ség o és érdemes tagjai ellen a kö® elmúltban olyanok részéről hangzottak el, akik erőszakosan be akartak magukat könyökölni Társaságunk tagjai sorába. Ezeknek máshol adunk hozzájuk méltó feleletet, de az igazság érdekében megáll api tjük, hogy Sziklay Ferenc dr., elnökségünk tagja, csak a közbizalom parancsoló Szava előtt hajlott meg, amikor az előkészítő bizottság és mások hosszas kérésére tisztségét elvállalta. Határozott kívánsága volt, hogy közkatona maradhasson. — Társaságunk tagjait a kulimra szeretető kovácsolta tömör egységbe s ezt az egységet semmiféle intrikával soha senkinek megbontani nem engedjük- Ismételve hangoztatjuk, hogy politikai tendenciánk nincs és nem is lesz. Elnökünk a „Székfoglalóm az Akadémián" cimÜ cikk szerzőjét csak futólagosán ismeri, vele tegező viszonyban sohasem volt és nem is lesz, a neki tulajdonított felkösziöntőt soha sehol sem mondta el. — A Társaság elnökének a Szent-Ivány- kulturesten való részvételét az elnökség egyhangúan helyesli, felszólalásának tartalmával teljesen egyetért; megállapítja az elnökség,. hogy a Társaság elnöke pohár- köszöntőjében a kultúra szuverén hatalmát hirdette és a politikától való mentesítését követelte, amint ez Masaryk elnök urunk ideológiájának is teljesen megfelel. kánoni jog érteimében semmiféle jogcíme sincs arra, hogy Csehszlovákia belső ügyeibe avatkozzék, mégha azok egyházi természetűek is. Nem vonja vissza cikkeit, a cikkeiben közölt állításokat, mert ezek az igazságnak megfelelnek. Professzori hivataláról nem mond le, azt őtőie elvenni nem lehet, mert a csehszlovák törvényhozás biztosítja a professzori hivatás sérthetetlenségét. Az eljárás, amelyet ellene folytatnak, jogosulatlan, mert ő az igazságért küzd és éppen ezért ezek a rendszabályok a kánoni jog szerint érvénytelenek is. A mmciuá Sanda professzornak eonre a levelére újból elküldte az admonitio evamgelica-t, a nagyobb egyházi büntetés előtt szokásos utolsó evangéliumi figyelmeztetést. Ez az admonitio Sanda professzornak szigorúan megtiltja, hogy lábát betegye a teológiai fakultásra. A mmcfi-us azonban már elkészült arra, hogy San-' da professzor ezt a tálaimat nem tartja tiszteletben ée ezért kiadta rendelkezését a teológiai szeminárium igazgatójának, hogy milyen rendszabályokat kell végrehajtania, ha Sanda professzor megjelenik a fakultás épületében. A teológusoknak egyöntetűen fel kell kereked- niök és a kápolnába fognak vonulni, ahol imádkoznak azért, hogy Isten térítse meg a tévelygő Sanda professzort. Ha ez a néma tüntetés nem használ és Sanda újból megjelenik a teológiai fakultáson, akkor az exkommunikáció büntetése éri, ez a legsúlyosabb egyházi büntetés, a kiközösítés, amely a középkorban a fciközösitettet valósággal kirekesztette az emberi társadalomból és még halála órájában is sújtotta, amennyiben ha a bánat külső jele nélkül halt_ meg, mezítelen testét szamár-hátra kötötték és a temető árkában hántolták él. Ez volt a more asámario temetés. Ma már természetesen nincs ilyen súlyos éle a- kiközösitéis- nék. mert az emberi társadalomnak más a formája, mint a középkorban volt. Ma már lehetetlen végrehajtani az exkommimikált teljes elszigetelését, hogy senki semmiféle ügyiben nem érintkez- hetilk vele, de még a mai viszonyok között is nagyon súlyos büntetés az exkommunikáció egy papi emberre. Sanda professzor a válaszúira került. És ha fejét nem hajtja meg alázatosan ; u. egyházi fórumok tekintélye előtt, rászakad ez a büntetés, amelyet még súlyosabb követ, a depo- sfitóo, au egyházi méltóságtól való megfosztás. Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes előfizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összegét póstaforduHávai kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldéséi be keltjen szüntetnünk. A P• Mo H. Kiadóhivatala. A KORDÁCS-ÜGY EPILÓGUSA SANDA PROFESSZOR nem akar Canossát járni Nuncius és teológiai, tanár harca az „igazságáért — Az egyik oldalon m jus kanomhumra hivatkoznak, a másikon az exkommunikáciáva! lényégéinek
