Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-10 / 132. (2945.) szám
XI. évf. 132. (2945) szám ■ Pétitek ■ 1932 junius 10 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 36 Kő. R képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl MacDonald és Hantot szombaton találkozik Párisban A régi barátok első összejövetele — Jfagy remények — Herriotés a dunai kérdés Onblokád (dj) Kibújt a szög a zsákból: Udrzal (kormánya gabonabebozatali monopóliumot akar. A miniszterelnök sajtóexpozéja olyan semmitmondó általános elmélkedésekéi; tartalmaz, hogy az első pillanatra meglepődik az ember s nem érti, miért kellett ezt a halom általános szólamot elmondani. Talán csak azért, hogy Udrzal újból elmondhassa, hogy ő ellensége a program adás oknak és ő jobban szereti a prograinadásn él kü 1 i munkát. Ez azonban nem uj, azt mindenki tudja, hogy Udrzal kormánya program-iszonyban szenved. Egyedüli konkrétum aiz egész nyilatkozatban az, hogy Udrzálék legfrissebb tervének célja az „aratás biztosítása", ami azt jelenti, hogy a kormány „a behozatal szigorú szabályozásáéra készül. Ennek a bejelentésnek a kedvéért mondódott el a taiánjv szerű expozé. Szóval uj etap az elzárkózási politikában. Hogy ez az uj etap miben fog állani, arra nézve részletekig menő felvilágosítást kapnak a gabonabehozatali szindikátusról szóló törvénytervezetben. Ezzel a törvénnyel a kormány ki akarja mondatni, hogy a gabona, a liszt, a gaibonaő rlemények, nemkülönben az állatok, a hús, a zsír, szalonna és a vaj behozatala: az állam kizárólagos joga, monopóliuma lesz. Ezt a monopol-jogot a gyakorlatban egy szindikátus fogja gyakorolni, melynek összetétele, persze a párthatalmi konstelláció képét fogja viselni s ez a szindikátus oly áron fogja a külföldről behozott javakát áruba bocsátani, hogy a belföldi agráráruk ármagasságát korlátlanul szabályozhassa. A behozott javak megdrágításából eredendő busás jövedelmet egy árszabályozó alap létesítésére használnák föl. Ezt a konkrét tervet tálalta föl Udrzal a sok elvont szósszal. A cél, amivel a nagy tervet indokolják: a belföldi búza áregyensulyának biztosítása tetszetős és hasznos volna. De nem ez a valódi célja. Ez csak ürügy más célok leplezésére. A vámtörvényeknek is a belföldi agrártermékek árának megtartása, sőt emelése volt a oélja s az eredmény az lett, hogy az árak a vámemelések után tovább estek. Ugyanez lesz a mostani prohibicióval is, de akik akarják, nem ezért akarják, hanem egész másért. A terv az agrárpárt és szociáldemokraták vadháza sságából született, a szörnyszülött ráüt mindkét szülőijére, a két párt önző vágyai kelték benne életre. A szocialistáknak a .monopólium tetszik. Szovjetére szór szágbam ugyanis az egész külkereskedelem állami monopólium, a csehszlovák szocialisták legalább az agrár behozatalt monopolizálják, egy jelentős lépés a teljes monopólium felé. Az agrároknak azért tetszik a dolog, mert a behozatali szindikátus nagy helyzeti energiáját párthatalmuknak a kiterjesztésére használhatják föl s az egész behozatali kereskedelem a politikai hatalom függvényévé, kiszolgáltatott balekjévé válik. Mindkét párt egyformán előre dörzsöli a markát, hogy szindikátusi exponenseik a% árszabályozási alap formájában újabb százmilliók fölött diszponálhatnak. Minden cseh pártnak rokonszenves az, hogy a monopóliumban rejlő politikai hatalomnál fogva az egész behozatali kereskedelem a cseh gazdasági erők hegemóniája állá kerül. De a terv legrokonszenvesebb vonása ezek előtt a pártok előtt az, hogy — Magyarország ellen irányul. Mert ha valóság lesz belőle, akkor il- luzóriussá teszi az esetleg mégis megkötendő csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződést. Két évvel ezelőtt ugyanezt csinálják a li szikévé rési törvénnyel, az is csak Magyarország ellent éllel birt s a törvény következménye képpen a cseh agrárpárt kierőszakolta Magyarországgal szemben a kereskedelmi szerződés felbontását és azzal a váimihá- borut. A li szikévé rés ötletéről, rögtön kimutattuk, hogy oéljában tetszetős, de gyakorlatilag értéktelen, végrehajthatatlan, sőt veszedelmes, mert befelé nem használ, kifelé meg Paris, junius 9. Lord Tyrell párisi angol nagykövet tegnap írásban átnyújtotta Herei ot francia miniszter elnöknek MacDonald és Sir JoJm Simon válaszát a francia meg- hivásra. A nagykövet levele a következőképpen hangzik: ,,Sir John Simontól a következő értesítést kaptam: Kérem közölje Herriot úrral, hogy a miniszterelnök és én boldogan teszünk eleget a párisi meghívásnak. Megelégedetten olvassuk Herriot ur kormánynyilatkozatát és az a meggyőződésünk, hogy a hétvégi eszmecsere érezhetően hozzá fog járulni a Géniben és Lausanne-ban megtárgyalandó problémák kielégítő megoldásáBudapest, junius 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen téee.) Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a Budapesti Hírlap munkatársának nyilatkozott az egységes párt egy részének állítólagos elégedetlenségéről, másrészt a kormány közeli lemondásáról elterjedt hírekről. — Magam is hallottam és olvastam olyan hireket — mondotta a miniszterelnök — amelyek a kormány távozásáról szólnak. árt, mert vámháborat fog kiprovokállnl. Még-1 is törvénnyé emelték s az eredmény; egy év múlva dicstelenül elejtették, de a másfél év óta a mai napig tartó váníháboru szörnyű veszteségeit ezzel nem tették jóvá. A mostani monopol iumterv teljesen analóg kezdeményezés, mint a lisztkeverés rigolyája volt. Befelé csak a szindikátusnak lesz belőle hasznia, meg a hataloméhes pártoknak, kifelé pedig újabb prohibiciót, újabb elzárkózást, újabb pangást fog hozni magával. Valaki azt mondhatná, hogy a külföldi agrártermékeket kiszorító monopólium éle egyaránt irányul minden mezőgazdasági szom- szédállaim behozatala ellen, tehát nemcsak Magyarország, de Román:! a és Jugoszlávia ellen is. De ezzel az érvvel szennben elég egy adatra hivatkozni. A francia parlamentben hangzott el az a megállapítás, hogy Csehszlovákia úgy Jugoszláviának, mint Romániának évente agrárvámtérités címén 100—100 millió prémiumot ad, így tehát ennyivel kedvezőbb helyzetet élveznék és a monopólium mellett is százmillióval előnyben lesznek Magyarországhoz képest. Az uj monopó- linmbain rejlő elzárkózást azonban nemcsak azért utasítjuk el, mert Magyarország érdekét, féltjük tőle, hanem azért, mert a Magyar- országgal folyó vámháborut mi, szloven- szkóiak és ruszinszkóiak szenvedjük legjobban. A Magyarországgal folyó árucserében elsősorban Szlovenszkó és Ruszinszkó faipara van. érdekelve. Egyéb kivinni valónk nak előkészítéséhez." A két angol államférfin szombaton 17 óra 80 perckor érkezik Parisba, ahol a pályaudvaron Herriot várja őket. MacDonald és Sir John Simon hétfőn délelőtt tizenegy órakor tovább utaznak. A párisi tárgyalási program három nagy kérdésre vonatkozik: a lefegyverzésre, a jóvátételekre és a dunai problémára. Az eredményekre vonatkozóan Párisban nem állítanak föl prognózist, mivel a lefegyverzés terén az ellentétek ugyanolyan nagyok, minit a jóvátétel és a háborús adósságok kérdéseiben. Francia szempontból a párisi találkozó legfontosabb anyagia természetemint én magam. Gyakran jól mulatok az ilyen híreken. Az egységes párt gazdaképviselöinek követeléseivel! kapcsolatiban a következőket mondotta: — Magam is a legsürgősebb feladatnak tekintem a mezőgazdaság mostani súlyos helyzetében, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzünk a gazdák helyzedasági vérkeringést, egyedül a famunkával és szállitássai lehetne hathatósan enyhiteni a munkanélküliséget és nyomort. Tudjuk, hogy a történelmi országrészek ipara, a német vidékek textil- és üvegipara is horribilis munkanélküliséggel szenvedi a cseh agrárpárt álltai kiprovokált és prolongált váiníhá- borult. De a történelmi országrészek délre, nyugatra, északra olyan országokkal határosak, melyekkel nincs vámháboru, elleniben ma is élénk árucsere folyik, ellenben Szlovenszkó és Rusziné zkó egész külkereskedelme úgyszólván kizárólag dél felé irányul és arra a vámháboru elzárja a sorompókat. A csehszlovák—magyar vámháboru megszüntetése tehát Szlovenszkó és Ruszinszkó számára életkérdés, halaszthatatlan föladat. A cseh-morva mezőgazdasági érdekeket képviselő csehszlovák agrárpárt még tán várhat, de a szlovenszkói és ruszinszkói szlovákok, magyarok, ruszinok, németek faipara éis a saudétavidéki textil- és üvegipar nem várhat és nem helyeselheti a gazdasági háború állapotának fönntartását. Magyarország gazdasági óhezletósével együtt azok a csehszlovákiai területek is siinylik a vámháborut, amelyeknek a prosperitása a Magyarországgal való normális kereskedelemtől függ. Ezért kell nekünk, szlovenszk óink nak és ruszin- szóiaknak fölemelni szavunkat, (hogy egyszer sen a jóvátételi kérdés. Az Ilavas-ügynök- ség washingtoni jelentése szerint az álilam- (le partement illetékes személyiségei határozottan ellenzik a német jóvátételek teljes eltörlését és azt követelik, hogy Németország ismerje el kötelezettségeit, mert ez az elismerés megkönnyítené Amerikának és adósainak küszöbön álló tárgyalásait. Páris, junius 9. Herriot miniszterelnök tegnap este hosszantartóan tárgyalt G ér- main Martin pénzügyminiszterrel Ausztria és a dunai államok pénzügyi megsegitésé- ről. A Matin szerint a döntést az angol miniszterekkel való találkozás utáni időkre halasztották. Haladéktalanul segíteni fogunk a gazdákon, amennyiben ez minden lehetőséget kimerítve a kormányon múlik. Ez máris folyamatban van és a jövő hét közepén tetárgyaljuk azokat a kérdéseket, amelyek a mezőgazdák helyzetének javításával vannak összefüggésben. Úgy gondolom, 50—60 politikust és gazdasági szakértőt hívunk meg erre a nagyiontoeságu tanácskozásra és a vélemények kialakulása után a kormány a maga részéről nem fog érdekeire is s szűnjön meg az a rendszer, hogy a vámháboru represszáliáinak a terhét csak mi viseljük. A cseh agrárpárt a cseth-morvaországi mezőgazdaság érekeit szolgálva nem tudja szem előtt tartani az egész állaim egyetemes s mJ'g kevésbé Szlovenszkó és Ruszin szkó speciális érdekeit. Csodálatos rövidlátásában autar- kiát hirdet s az önellátás chiimérájától vezetve valóságos herosztrateszi külkereskedelmi politikát diktál. Udrzal tegnap is hirdette az önellátást, bár hozzátette, hogy a jövőre nézve ez a jelszó kétes értékű. Udrzal téved: már ma is kétes értékű. Sőt nem is kétes, mert kétségtelenül káros. Egy kiviteli államra, amelynek egész gazdasági struktúrája a kivitelre épül fel, nem tehet hátrányosabb, balgább kereskedelmi politika, mint az elzárkózás politikája. Amit az agrárpárt csinál, az a kiviteli ipar szempontjából nem is balkezes, hanem egyenesen esztelen és rosszakaró politika. A külkereskedelem destr.uá- lása. Politikai rögeszmék kedvéért erőszak- tétel a gazd asági élet térm eszetes t ö rvénye i 11. A békanyeietés és békanyelés primitív és buta taktikája. Amit az agrárpárt üz, az a gazdasági blokád politikája. De egy kimondottan kiviteli államra nézve a blokád politikája egyúttal — önfo lokád. Hát kell ez C sehszlovákiának ? A mezőgazdaság talpraáliitása érdekében a magyar kormány döntőfontosságu intézkedésekre készül Károlyi magáévá tette az agrárblokk öt pontját - A gazdasági kérdések megoldása után törvénybe iktatják a titkos választójogot — Nincs kormányválság Úgy látszik, az ilyen hírek terjesztői pontosabban akarják tudni, mik a Szándékaim, tén javítani és mindent megtegyünk az őket sújtó terhek könnyítésére. már úgyis alig van, gyáraink állanak, egyedül a fákivitellel lelhetne Szlovenszfcón és Rusziinszkón kissé fel üdíteni a megállóit gazvégre a külkereskedelmi politikában legyenek tekintettel Szlovenszkó és Ruszinszkó
