Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-10 / 132. (2945.) szám

I TOW^iVWVGVARMIRIiAa 1932 jumui 10, pératetk. Kommunista n#k karzati csetepátékkal zavarták meg Léva varos kozgytfeset DrSkfis harc a karzatért - Éhezd asszonyok küldöttsége a polgármesternél késlekedni, hogy konkrét intézkedéseket tegyen. Budapest, juniius 9. ((Budapesti szerkesz­tőségünk íelefonyélén tése.) Az egyik dél­utáni lap szerint az egységes párt egy ré­szének állitólages elégedetlenség© miatt bizonyos politikai körökben holnapra kor­mányválságot várnak. Az elégedetlenek egyike újságírók előtt kijelentette, hogy rendkívüli intézkedés ekre ram szükség az ország gaadasági helyzetének meg­mentése érdekéiben. A fizetések további leszállítása és az a dák emelése lehetetlen. Hogy miként lehetne segíteni a helyzeten, azt az „elégedetlenke­dők4'1 a pJénum előtt mondják meg. Minden­ki tudatában van annak, hogy az ország nyugalmát meg kell őrizni, ezért esak részleges kormány válságot akarnak, mert tudják, hogy az uj választások kiirása beláthatatlan bonyodalmakhoz vezetne. A lap szerint valószínű, hogy Károlyi holnap benyújtja lemondását, de a kor­mányzó újra őt bízza meg a kormányalakí­tással. Az uj kormányba Károlyi Korányi pénzügyminiszter helyett valószínűleg hiva- t alnok-pénzügyminisztert venne be és Var­gha vagy Jakab államtitkárok személye jönne számításba. A földművelésügyi tárca előreláthatóan Káilay Miklós kezébe ke­rülne, Budapest, juniais 9. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Károlyi minisz­terelnök ma délben átvette az agirárképvi- selők kívánságának öt pontból álló jegyzé­két, amit Csizmadia András még a mai ülé­sen határozati javaslat formájában a képvi- selöház elé terjeszt. Károlyi kijelentette, hogy ezeket a kívánságokat a kormány el­fogadja és a határozati javaslathoz hozzá­járul. Az öt pontból álló javaslat a kővet­kező: 1. A bel- és külföldi kamatoknak Ma­gyarország földteherbirásával arányos mér­séklése, különös figyelemmel a földmű vés­és a kisiparosegzisztenciákra­2. A termény árainak külkereskedelmi szerződések kötésével vagy más módon megfelelő színvonalon tartása. 3. Az eladósodott gazdák, kisiparosok, kiskereskedők kamat- és tőketartozásainak általános rendezése. 4. Nemzetgazdaságilag a fogyasztókat ká­rosító kartelek vásesaéléaeMieik megszűnte­tése. 5. A gazdasági kérdéseik megoldása után a titkos választójog törvénybe iktatása. A titkos választójog követelése a képvise­lők közt nagy meglepetést keltett. A válság­hírek ma délben lényegesen lecsitultak. A kormány közölte a párttagokkal, hogy a kö- aeld napokban ankétet tart, amelyen meg­beszélik a gazdasági kívánságok honorálá­sának kérdését­Megkezdték az appropriáciés javaslat tárgyalását Budapest, június 9. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A képviselőház ma kezdte meg az appropriájciós vita tár­gyalását, amelyet tizenkétórás ülésekben folytatnak le. Temesváry Imre előadó rá­mutatott arra, hogy a kormány a költségve­tés felállításánál a legszigorúbb takarékos- sági elveket tartotta szem előtt. A népszövetség szakértőinek tanácsa sze­rint 830 millió pengőre kellett volna le­szállítani a költségvetést, amivel szemben 806 millió pengőre szállították le ast. A mai vitában fölszólalt Gaál Gaszton is, aki hossziu beszédben támadta a fennálló közállapotokat. Utalt arra, hogy az ellenzék teljes bizalommal fogadta Károlyi kormá­nyát, amelytől rendszerváltozást várt- Ki­lenc hónap után azonban csalatkoztak benne. Az egész gazdasági rendszert meg kell változtatni, a bankokat megnendszabá- lyozni, a külföldi adósságokat az ország fizetési képességéhez alkalmazni, a ki­csempészett pénzeiket visszaikénys zenitem az országba stb. Minthogy ezek megoldására a kormányban nem lát garanciát, az appropriációí nem szavazza meg. Budapest, június 9. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Az egységes párt ,,palotaiforradalmában“ ma délre egészen elsimultak a hullámok. Délután az egységes párt rendkívüli értekezletet tartott, ame­lyen elfogadták Csizmadia András öt pont­ból álló javaslatát és kijelölték azokat a képviselőket, akik a pártot a rövidesen összehívandó ankéten képviselni fogják- Ezzel az ügy egyelőre nyugvópontra jutott. Lóm, junius 9. (Saját tudósítónktól.) Léva város képviselőtestülete tegnap est© folytat­ta a múlt héten megkezdett rendkívüli ülé­sét. Izgalmakban ez alkalommal sem volt hiány s mindjárt a gyűlés elején lobbant ki. Simkó Károly vezető városbiró ugyanis á rendőrséget utasította, hogy a hallgatóság részére fenntartott karzatra nőket nem sza­bad felengedni. Ezt a rendelkezését azzal okolta meg, hogy a legutóbbi közgy űlésen a nők hangoskodtak legjobban a karzaton és ők szóltak bele rendszeresen a tanáeskó- zátokba. Napirend előtt a kommunista városatyák tiltakoztak az intézkedés ellen. De felszólalt az intézkedés ellen Bella János keresztény- szocialista párti városatya is, aki azt mondta, hogy nem lehet általánosságban kitiltani. a nőket. Meg kell nyitni a karzatot a nők előtt ás, de a zajongókat azután ki kell vezetni. Er­re azután a nők számára is megnyitotta az elnök a karzatot. Hálából aztán a nők szóltak bele ismét el­sőknek a közgyűlés menetébe. Többszöri figyel mezetetés után, mi veti a karzat izgatottan viselkedett s mindgyakrab- ban leszólt a tanácsterembe, az elnök a köz­gyűlést felfüggesztette és a karzatot kiürit- ■lette. Az igy előálló hosszabb szünet alatt a kom­munisták küldöttséget vezettek a városbiró elé. A küldöttség asszonyokból és gyerekekből állott, akik sírva panaszolták, hogy férjeik és apáik hónapok óta nem dolgoznak, ők pedig napok óta nem ettek. Az egyik nő azzail fe­nyegetőzött, hogy ha az éhségtől meg nem szabadul, a gyermekeit felakasztja, azután maga is öngyilkos lesz. Á városbiró nehezen tudta csak megma­gyarázni a küldöttségnek, hogy a város pénzügyi viszonyai olyanok, hogy inségmunkát nem tudnak indítani, a városi pénztár üres, az országos hivatal pedig nem segít. Hosszabb idő múlva megnyitották a közgyű­lést és áttértek az újonnan bevezetendő vá­rosi adó tárgyalására. Arról volt sző, hogy a 300 százalékos városi pótadó kivetése után is fennálló nagy költségvetési hiány pótlására megadóztatják a lakásokat. A pénzügyi bi­zottság elutasító álláspontra helyezkedett ezzel az adónemmel szemben, míg a tanács ajánlotta. A közgyűlés a pénzügyi bizottság ál­láspontjára helyezkedett és a javaslatot leszavazta. A magyar nemzeti párt Bándy Endre ág. ev. fő-esperes kijelentette, hogy a házakat már annyira megadóztatták, hogy azok több ter­het már nem bírnak meg. Végül a kere&zlény- szocialista párti Klain Ödön javaslatát fogad­ta el a közgyűlés: készítsenek statisztikát a kormányrendeletben felsorolt váróéi adóne­mek közül a villamosenergia fogyasztási adó­járól, a luxuslakások s a motoros jármüvek után kivethető adóról, valamint a közmunka­adóról, hogy ezekből milyen összeget lehetne kihozni s azután, a legallcalmasabbnak mu­tatkozó t vezetik be Léván. Miivel a konununisíták által ként. gyorsse­gélyt a város saját pénztárából fedezni nem tudja s a lévai munkanélküliek ínsége foko­zódik s' dacára a nyárnak, munka nincs, a közgyűlés úgy határozott, hogy mindjárt másnap Mzoiftságof küld a pozsonyi országos hÉm- fcalhoz, amelytől a rendfoivnli segélyalap terhére kérnek valamelyes segélyt a lémi éhezők számára. A közgyűlés folytatását este tíz óra után - máskorra halasztották. 11 ii 11■"8nTrwpwTíVTTfwit'i ítwíiT,itiiihiTi'nniiffHTHifin11 * tbh THE ROLLING FRUTT ELBESZÉLÉS A Prágai Magyar Hírlap számára irta PALÁSTHY MARCELL Ekrazit J ősi ah szólalt most meg. mert- a pár­beszéd e fordulatával végre elemébe került: — A paraszt!... Igen. a paraszt!... Ő a legrégibb... Már Ádára is az volt. Vetett, szán­tott, aratott... A paraszt mindennek összes­sége a földön. Az ő hivatása örökkévaló ... Hozzájuk kell visszatérni, mint ezt nagy orosz rokonom, Tolstoi-Dick Leó gróf megmondta... Jonny fiam, hódolj be Teddynek. Neki van ez­úttal igaza... ők csinálták az első kereket. Nekik kellett ekéhez, talyigához ... — Csakhogy ezt be is illenék bizonyítani, szárazföldi patkánykák. barátocskáim. —• Beszélni kellene Jim Rickobyval, — ve­tette föl az eszmét Tolstoi Leó gróf önkéntes rokona. — 0 szeret pályadijakat kitűzni. Hát­ha a tudósok elcsípik az első kerék föltalóját? — Lári-fári! — dühöngött a tengerész. — Ebből kijöhet egy pályadijnyerő tintásujju, aki pénzhez jut, de ha az igazság kijön belőle: én fölmászok egy cetvadászhajó árboc-kosarába és ■sohasem jövök le onnan többé! —'Ne hamarkodja el az ígéreteit, kedves Mr. Redess, — szólalt meg most Miss Lilian. — Én ugyanis tudom, hogy ki volt a k e- r é k a p j a. — Bravó. Miss Lilian!... A nevét is persze? — Természetesen! — felelte a Miss. — A törzs Roll ing Frutt -nak nevezte öt. — Remek! Rolling Frutt! Guruló Gyümölcs! Olyan név, mint a Vadölő. Sasszem, Utkutató, Pöröly ököl, vagy Fehér Sas!... Igazán gratu­lálok a fantáziájához. Talán az illetőségi helyét is ismén? No, kislány: — egy-kettő! Ki vele! — Nagyon szívesen. Valószinüleg itt élt, ahol most Utah van. „A sós tavak és édes fü­vek földjén.” — És ezt hogyan tetszett kitalálni? Megál­modta talán? — Nem én. ő mondta. — 0? Mister R o 11 i n g Frutt — szemé­lyesen? — Igen, ő. Személyesen. A karcsú leány fölállt székéből. Arcán a 'holdfény és az átszellemül teég ragyogott. Bársonyos altbangja elmélyültem zengett most, amint folytatta: — Mindnyájan hallottuk, amikor elmondta... — Ahá! Valami spiritiszta összejövetelen. — No, látjátok? Hát ez igazán mulatságos... — Hagyd a. tréfát, John, — vágott közbe a házigazda. — Mit tudhatod, micsoda uj világ­vallásnak apostolai, vagy éppen milyen uj tu­dományos megismerésnek úttörői a mai spiri­tiszták? — All right! — felelte az egykori matróz. — Nem bánom és inkább el is hiszem, amit mondasz, mintsem vitázzak oly dolgokról, mik­hez egyikünk sem konyit. Bár nem tudom föl­fogni, hogy az ősember miért- érkezik meg eok- ezerévnyi meesziségből, tudom is én, hány mil­lió csomónyi sebességgel — pontosan a Miss Lilian társaságába csak azért, mert egy ur, vagy egy hölgy hivta? — Senki sem idézte, — szólalt meg Miss Li- iian. — Egészen váratlanul és önként- jelentke­zett- ... Ha érdekli önöket, elmondom, hogyan történt... A három férfi várakozóan hallgatott é6 Miss Lilian folytatta: — Az iró-médium szeánsz közben egy kere­ket rajzolt a papírra. Otromba, vaskos kör volt ez a rajz, de kétségtelenül egy kezdetleges ke­rék rajza. Ez meglepő volt, sőt nyugtalanító, mert ez a rajz egészen távol esett aznapi ér­deklődésünktől. „Mit jelent ez?” — kérdeztük elfogódottan, mig néztük a különös rajzot és Miss Dóra Duncan a révületbeesők fátyolozott hangján adta meg a választ: „Ez az első kerék­nek képe, amely a föld hátán tovagördült... S én látom őt is, az első kerék apját... Itt van körünkben ... Beszélj, jó szellem!” ... Most egy erős és mégis dallamos férfihang szólalt meg: „Én vagyok itt valóban, kedves és sze­gény földi testvéreim ...” — „Mi a neved?” — kérdeztem meg a szellemet. — „Rolling Frutt- nák nevezett el á törzs amaz almáról, amely a ■kexékkészités gondolatát adta nekem, lehullva a fáról és legurulva a domboldalon, amikor azon töprengtem, hogyan menthetném meg' ma­gamnak az én asszonyomat, akit magának kí­vánt el tőlem törzsünknek kegyetlen parancso­ló ja, a gonosz Havas-üstök ü.“ — Ah! Ez érdekes! — kiáltott föl John Redless. — S milyen egyszerű! — toldotta meg az öreg primitív. — Hiába, a parasztban sok a bölcseség és lelemény!... Milyen egyszerű a kerék föltalálása! — És mégis milyen titokzatos erejű, mint minden, amiben szerepe van a nőnek, — mondotta az autógyáron. — S .megkérdeztétek tőle —- folytatta azt-áu, unokaihuga felé fordul­va —, hogy hogyan sugallta Neki az alma a kerék-készítés ötletét? — Tgen ... S körülbelül azt a magyarázatot adta, amit te szövegeitől meg az imént, Teddy -bátyám. Ahogy gurulta közben az alma- piros arca szemébe villant, vágy támadt benne, hogy megegye. Ufánaugrott. de bár mint igyekezett, hosszú ugró lépéseivel sem bírta u tólém i. És mikor aztán a domb alján mégis sikerült fog­lyul ejtenie is almát, egyszerre agyába villant az emberhez mérten parányi szökevény fürge­ségének oka: az almának nem kell a lábát emelgetnie és köröskörül talp lévén, gyorsab­ban tud szaladni, mint az ember. — És? — kérdezte a mesét hallgató gyerek mohó kíváncsiságával John Redless. — Pár nap múlva már kész volt az első ta- lyiga és Rolling Frutt eléje fogta szelíd rén­szarvasát, elmenekült élete kiválasztottjával: Ünő -vei, megmentve őt magának a Havas- üstökű karmai közül. — S ez itt történt? ... Utakban? — így mondta ő: „A sós tavak és édes füvek földjén.” — Legalább amerikai volt, — dörmögte John Redless. * Egy pillanatnyi csönd támadt. Végül Teddy Tomkins szólalt meg: — És Rolling Frutt tudja, hogy mivé fejlő­dött az ő találmánya? Tudja ő, hogy mennyire röpítette előre az emberiséget haladásának ut­ján? Miss Lilian fölragyogó szemmel felelt: —• ő mindent tud. Ők odaát mindent-, de mindent tudnak ... De ő már akkor is, már éle­tében ... Álma volt erről. Zavaros, fenséges — akkor még érthetetlen álma... Látott hadisze­kereket, a trójai faló gördülését látta... Látta az első lokomotivot s az Expressz Góliát-moz- donyait. Látott utakon rohanó szekereket, ame­lyeket semmi állat nem vontatott; látta óriás­gépek egymásba kapcsolódó kerekeinek rejtel­mes szövevényét- és végül óriási szitakötőket a levegőben, melyeknek csavarja pörgő ke­rékké sűrűsödik. Mindez valami zűrzavaros, lázas vízióban dübörgőit körülötte és rajongó látomásainak akkor nevet adni nem tudva még, — erőlködő és dadogó közlései miatt törzse megszállott betegnek tartotta őt... Most azon­ban már ért mindent, sőt azt is tudja: hová vi­szi az emberiséget a guruló, pörgő kerék? ... De ezt nem szabad kinyilvánítania... Miss Lilian elhallgatott. John Redless a rumos kannához menekült, mert nem találta meg a hangot, amellyel a ví­zióé, lelkes szavakba belekössön. Teddy Tomkins is el volt fogóévá. Hangját — ezt a kellemetlen, reszelés és pál­lott doktrínák avas olajától csöpögő hangot —- csak Ekrazit Joeiah találta meg. örülve, hogy alkalmas a helyzet a prédikáláera. — A bűn és a bünhödés... Éh tudom, mi az, amit ez a szerencsétlen guruló körte nem akart elárulni önöknek ... Én tudom, mert. elméin meg van világosodva... Ez az ember, tudja, hogy minden haladás a földön a hiúságok hiú­sága és csak egy útja van az emberiségnek, ha élni akar és boldog lenni: Mindenki legyen paraszt. Istenek földet túró boldog bogárkája... A civilizáció poklából vissza kell menekülnünk az ősember egyszerű, édes paradicsomába... Tűzre a büszkeséget, a gőgöt Ó6 tűzre az em­beriség átkát: minden találmányt tűzre, mert különben végül a gépek megesznek minket. * Itt elakadt szava és állati ordítássá torzult. amely öblösen és rémületet keltőn hördült elő ápolatlan ezakállának bozontjából. Egyike ragadta őt torkon azon szörnyű görcsrohamoknak, amelyek rendszerint tajté­kos vérömlésben végződtek és végül s már évek óta primitív életrendre kén yszeri tették Ekrazit Josiaht. John Redless rumot töltött a vergődő szájá­ba; Miss Lilian vízzel frissítette hidegveritékt-ől gyöngyöző homlokát s a ház ura a személyze­tet szólította. Amikor kínjait végre a teTmoforok és a mor­fium már enyhítették és ismét szólni tudott, — az éjjeli szekrényen égő lámpa fénykörében csontból faragottként ható, sovány arcán a kin kimerültségével, — dödögő szájjal és a gyöt­relmek visszatérésétől szükölő félelemmel nyögte: —- Telefonozni a doktoromért... Noel dok­torért, hozzám, haza... Azonnal jöjjön! A ti tón!... Nem! Az nem elég gyom, mert hátha újra. rámtör ez a- pokoli kin ... Száll­jon repülőgépre, a fiaméra. Az verseny­típusú. Megbízható, gyors. Egy percet, se kés­sen, mert elcsapom ... — Azonnal meglesz, — nyugtatta meg a gyomorbajos prófétát, a c i v i 1 i z á e ló - ta­gad ó t a házigazda. — Ne aggódj. Josiah! Josjáh Leó Diók szemét fáradtan járt-atta kö­rűi a szobában. Kémkedő és riadt volt a, tekin­tete, mintha keresne valakit, vagy még inkább: mintha tartana valamitől. S egyszerre a homálybaborult. szobasarkok egyike felé mutatott, amelyben egy meztelen szobor mellett árnyékok tornyosodtak: — Ezt pedig, ezt a. komisz és gőgös parasz­tot. kergessétek el. Mi az, hogy véletlenül föl­találta a kereket? Ezért akar különb lenni ná­lam? Ezért mer lenézni? Ezért- akar diadalmas­kodni fölöttem? Mars. ki vele! Teddy Tomkins — hogy a beteget megnyug­tassa — fölcsavarta a csillár lángjait s a sa­rokból most eltűnt annak a civilizációnak a- beteg elé révülő ősapai szelleme, amelyet ha­zug pózzal ostromolt és tagadott és amely civi­lizációtól könyörögte most az életet és semmi vívmányát nem tálalta elég gyorsjárásunak. ■amikor a. kinek poklából való szabadulást vár­ta tőle. ...Rolling Frutt árnya eltűnt- a szoba kivi­lágosodó sarkából...- Vég©. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom