Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-26 / 146. (2959.) szám

^TfCOv H»l SZÁMUMK a !&£ SÉTÍH. 2S RDfll JKT I jun V JMuN| ^""""""^oamm^mmummmmmmiimirm^ativrr-r-^í^. ura-^ui'-.. jbbm———a——— Ara a is®rowa 1 XI. évf. 146. (2959) szám ■ VcSSáBFSSaga « 1932 junius 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.—Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12. ÍL emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHft SPINA VALLOMÁSA Irtai TARJÁN ÖDÖN Ezúttal német kisebbségi részről szolgál­tattak érdékes adalékot a csehszlovák de­mokrácia igiaai képének a felismeréséhez. Spina dr^ a német aktüvizmus atyja, szükségét érezte annak, hogy az ugyneve- Bett nnióp9po*rtt“-aiPférrel kapcsolatban nyi­latkozzék. Hogy enne nyilatkozata nyílt be­ismerése a kormányban ülő két német mi- ndszter teljes tehetetlenségének, az ebben a pillanatban nem Is a legfontosabb. Ezt a csehszlovák közélet ismerői amugyis tudták. Abban a nagy vállalkozásban, amelybe statisztának két németet is bevettek, bár­melyik csehszlovák kormány támogató pár t megbízhatósági igazolványa többet ér, mint a külföld megtévesztése érdekében befoga­dott és megtűrt kisebbségi miniszterek. Hiszen csak a napokiban emlegették Be- nes küllügyminisaternek a szlovák néppárt képviselője előtt tett kijelentését, mely Szerint a németekkel azért kell másképp bánná, mert azok máshova is mehetnek, ínig a szlovákoknak Retnes szerint nincs egyéb vállasztásiuk, mint Prága felé őrien- íálódni. 'A külföld felé van jelentősége annak, ha (p kirakatba két néimet minisztert ültetnek, akikre a konszolidáció igazolására hivat­kozni lehet, de hogy a kisebbségi jogok tényleges megszerzése szempontjából az ilyen, a többség kénye-kedvétől függő ak- tivizmnsnak mi az értéke, arra nézve a né­metek kormányba lépése óta még senki sem adott oly világos és határozott választ, mint Spina doktor. Nyilatkozata a letört önbizalom, a félénk alkalmazkodás és a politikai antitalentum- nak mindenkoron legszánalmasabb emlékei közié fog tartozni. v Spina dr. egész lényén úrrá lett a több­ség előtt való meghunyáiszkodás, az idő ki­ölte belőle a kisebbségi öntudatot, agy hogy mindazt, ami van, természetesnek ta­lálja és meg seim kísérli a kisebbségi harc több eredményt ígérő módszereinek a fel­ismerését és alkaikmazását. Nem hivatkozik nemzetközi szerződések­re. melyek népének és az itt éilő többi ki sebbségeknek jogokat biztosítanak, hanem egyenesen a többség ajándékának tekinti mindazt, amit a kormányzat a kisebbségek­nek juttat. A kisebbségi élet feszítő erejé­ről egyáltalán nem vesz tudomást. Hogy a rendszer politikájának a célja az időnyerés, saját hatalmi helyzetének biztosítása érde­kében. arról az aktivizmus atyjának nincs tudomása. Egyaránt fél a cseh fasizmustól és a németországi viszonyok jobbra tolódá­sától, mellyel szemben a csehszlovák-német viszony javulását elsősorban azért tartja fontosnak, mert Németország Csehszlová­kiának legnagyobb vevője és legszolidabb szállítója. A miniszter ur őszinte ember, aki nem rejti gondolatait véka alá. Nyíltan bevallja, hogy a kisebbségekkel szemben megnyilvá­nuló türelmetlenségnek és elfogultságnak semmi sem nyújthat olyan tápot, mint az antidemokratikus Németországra való hi­vatkozás. Adhatná-e valaki beszédesebb bizonyíté­kát a csehszlovák demokrácia valódi érté­kének, mint ez a kormányban most is he­lyet foglaló kisebbségi miniszter? Nem hi­vatkozik jogra, a báromésfélmilliós német­lamnak legsajátosabb érdekeire, melyek ség kulturális és gazdasági erejére, az ál- ugyüáiszik az 5 bölcsességén túl tették szük­ségessé a németeknek a kormányba való bevonását, hanem beismeri, hogy népének helyzete a szomszéd állam berendezkedésé­től függ. Tehát olyasvalamitől, amiért az itteni németség nem felelős s amire befő­.. í f Páris, junius 25. Von Papén birodalmi ikancelláu tcgpaip a német és francia dele­gáció első közvetlen tárgyalása után a Ma­lin képviselőjének a következő nyilatkoza­tot adta: — Igen boldognak érzem magam ennek a napnak az eredménye féllett, amely na­pot bizonyos türelmetlenséggel vártam és amely alkalmai nyújtott nekem és a német delegációnak arra, hogy nyílt és közvetlen megbeszélést tartsak a francia kormányéi - nökkel és a francia delegációval. Csak meg­ismételhet em Önnek azt, amit már ’Herriói­nak is mondottam: Én Vagyok az első aki elismerem, hogy a reparáeiók úgynevezett likvidálása ese­tén Franciaországnak joga van a rekom- penzáeióra. Ha anyagilag lehetséges vol­na, hegy ezt a kompenzációt pekuniáris formában ajánljam fel, tiszta szívvel ten­ném ezt meg. Mivel azonban ez lehetet­lenség, azt ajánlom, hogy a kompenzáció­kat más téren keressük: gazdasági téren, még pedig Középenrópa gazdasági reor­ganizációjának keretiében. És ha most ezt a kérdést adják fel nekem: Nos és Ame­rika? — akkor csak azt felelhetem, hogy abban az esetben, ha sikerül megegyez­nünk és rendet teremtenünk Európa ház­tartásában, lehetetlenség, hogy Amerika vonakodjék az újjáépítési munkában való részvételtől. Ebhez hozzáfűzöm azt, amit elődöm nem mondhatott el, hogy én Né­metországnak minden nemzeti erejét képviselem. Franciaországnak tehát az én személyemben meg van adva minden garanciája a német-francia megegyezésre vonatkozólag, mert egész Németország írja alá azt, amit én aláírok. Franciaország minden eddigi közeledési kí­sérletiben csupán a .német baloldalra szá­míthatott, tehát nem érdeke ez most Fran­ciaországnak, ha a jobboldalt találja maga mellett, vagyis az egész Németországot? Von Neuratlh külügyminiszter a Petit Pá­risién munkatársának nyilatkozott s ez a nyilatkozat a következőképpen hangzik: — Az egész világ elismeri, hogy Német­ország nem tud fizetni. Ez egy annyira napvilágosságra került gazdasági tényállás, hogy semmiképpen sem tagadható le. A Látjuk a miniszter urat, amint a szörnyű látvány elől karijával takarja el szemét, merít tekintete nem bírja el a határon túl az erős kéz uralmát. Köziben könnyűit ont­ja az áldozatok miatt, melyeket a német tisztviselőknek és a majdan állami hivata­lokért esedező német ifjúságnak kell meg­hoznia, mert a német önérzet szerinte ért­hetően provokálja a cseh nacionalizmust. Szegény Spina annyira hűséges szolgája a rendszernek, melyben elhelyezkedésre talált, hogy már saját népének nemzeti ön­érzetére is félelemmel gondol. Nem abban látja hivatását, hogy mint a l kormány tagja megakadályozza a fajtestvé­kriziis nyomása alatt a mi népünk nemcsak arról van meggyőződve, hogy ixby gyi erő- megfes Biteseiket most nem tud teljesíteni, hanem arról is meg van győződve, hogy ilyen erőfeszítéseikre többé sohasem les® képes. Minden államférfi, aki a német nép­nek nuég reparációkról akarna beszélni, még ha ezek a reparáeiók egy töhbé- kevésbe távoli jövőre is vonatkoznának, ab­ba a veszedelembe kerülne, hogy azonnal kiseprüzinék. Ezen az alapon a német dele­gáció Lau Samuéban arra kényszerült, hogy az abszolút annullálás tézisét képviselje. A Young-terv a németeknél annyira népsze­rűtlenné vált, hogy a fizetségeknek még a legkisebb arányokban való felvétele is köz­véleményünk szeméiben elfogadhatatlan vol­na. Ezért abban az esetben, ha nem aka­runk kátyúba kerülni, más utón kell keres­nünk a kibontakozást. Lausamne problémá­jának megoldását nem lehet a reparáeiók szűk kereteiben keresni, viszont meg lehet­ne találnunk a németeknek hitelező nem­zetek széles alapon létrejövő gazdasági együttműködésében. Ez gyümölcsöt hozó megoldás volna, amely eredményékre ve­zetne és ezzel a reparáció tüskés kérdését ki lehetne bűzni az emberiség testéből. A gazdasági együttműködés különböző terüle­teken érvényesülhetne és megfogható kom­penzációkat hajthatna! London optimista London, junius 25. Sir Walther Laytom a News Ohroniclee heti összefoglaló cikkében a lausannei konferencia előhalladásáról és eredményeiről igen optimista nyilatkozatot közöl A helyzetnek ezt a reményteljes megítélését az angol politika hivatalos kö­reiben is megtaláljuk s a 'reményteljes han­gulat különösen tegnap óta mutatkozik meg, amikor is Herriot és von Papéin köz­vetlen megbeszélésre ült össze. Layton megállapítja, hogy ennek a hétnek eredményeit egy rendkívüli előhaladás kez­detének kell tekinteni. Ámbár nem erősitik meg hivatalosan, mégis általában el kell is­merni a következő téziseket: Az elérendő megoldásnak véglegesnek kell lennie. A vég­leges megoldásnak nem szabad a gazdasági megegészségesedés útjában állania, hanem azt a lehető legmesszebbmenőén kell előmoz­dít au i a. reivel szemben, saját bevallása szerint, is elkövetett jogitalanságokat, hanem az uooa- sarkon kéregető koldus módiira alamizsná­ért könyörög s megelégedett, hogyha a többség részénől teljesen rideg vissizautasi- tásra nem talál. Államférfi ui bölcsességgel állapítja meg, hogy a németek ebiben az államiban álló­harcban vannak az erősebb ellenféllel. A fődolog az állások megvédése- Miután a miniszter ur már évek óta átment az ellen­fél állásaiba, senki sem csodálkozhat azon, hogy közben lefegyverezték. Spina doktornak már nincsenek fegyve­rei, tehát nem is provokál, de alkalmazko­Nómetország belátható időn belül, még pe­dig addig, mig gazdaságilag újra föl nem épült, semmiféle fizetségre nem képes. Bármilyen későbbi német teljesítmény, ha ilyet egyáltalán be lehet vonni a kérdés vég­leges szabályozásába, a normális gazdasági föltételek keretében szabandó meg. Az angol vélemény szerint ezen princípiu­mok megvalósításának egyetlen biztos út­ja a kötelezettségek teljes törlése. Layton cikkének befejezésében megállapítja, hogy ezeknek a tényeknek egybehangzó elis­merése az egész tárgyalási mezőnyt lényege- sen szükebbre szorítja és ha azokat a számo­kat, amelyek ma a francia szakértők körében forognak, a régi tárgyalások asztronómikus számaival egybevetjük, meg kell állapíta­nunk, hogy a konferencia ma már a tények alapján áll. Az angol sajtó mérlege mindazonáltal meg­lehetősen óvatos. A Times véleménye szerint a német és francia delegáció első találkozása sokkal jobban végződött, mint ahogy az elő­ző este a két táborban várták. A Morni.ngposl véleménye szerint Lausanneban közeledik a döntő pillanat. A Financial Times tudó silója arra emlékeztet, hogy Herriot helyzete rend­kívül nehéz. A francia miniszterelnök már sokat enge­dett és kétségtelenül hajlandó arra, hogy miég további engedményeket is tegyen. Senki sem hiszi, hogy Németország további reparációkat fizethet. Mindazonáltal szük­séges már csak az elv kedvéért is, hogy megegyezzenek egy pausalé-íizetségben, főleg azért, hogy a francia közvéleményt Lo csendesitsék. Páris barátságos atmoszféráról beszél Paris, junius 25. A párisi sajtó a közvetlen német—francia tárgyalások eredményének értékelésében ugyan nagyon tartózkodó, azonban megállapítja, hogy a tárgyalások teljesen barátságos atmoszfé­rában mentek végbe. A Havas-ügynökség képviselője az irányiadé francia delegációd körökből szerzett informá­ciók alapján arról értesül, hogy a német mi­niszterek hétfőn gyakorlati és teljes végső következtetéseiket fogják előterjeszteni. Ál­talában kiemelik azt a tárgyilagosságot, ame­lyet mind a két delegáció tanúsított és amely­nek tulajdonítható, hogy idáig minden fe­szültség és összeütközés elkerülhető volt. (Foíyiaíás a 2. ©fdal 3. hasábján) 'OF j^e f0gad|a el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül lyáöt sem gyakorolhat. A német kancellár ivitalosan elismerte Franciaország jogát a kompenzációkra A kompenzációk Kőzépeurópa gazdasági reorganizációjában keresendők f. ' Senki sem hiszi, hogy Németország reparációkat fizethet

Next

/
Oldalképek
Tartalom