Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-26 / 146. (2959.) szám

2 1932 junius 36, raftámap. dik és a f-etelősaég-et adóikra hárítja, akik köve teli őznek és ezzel ingerük a cseh sovi­nizmust. A legel'fogrulitalbb cseh nemzeti demokra­tának is becsületére válnék az a határozott­ság, amellyel az államéi! len ess ég tekinteté­ben határozott szinivallóst követel német f a jtes fivéreitől. És éppen ebből látszik, hogy ez a Spina dr. nem is annyira ártatlan, mint nyilatkozatainak naivitásából követ­keztetni lelhetne, őt elsősorban a pártja jö­vője feletti aggodalom vezérli. A nép meg­unhatja az Ígéreteket, melyekből bársony­székben ülő képviselői úgyszólván semmit nem tudtak megvalósítani- Belementek a kormányba, tisztán Ígéretekre támaszkod­va, anélkül, hogy bármi biztosítékot is sze­reztek volna maguknak. S hogy hova jutot­tak, azt Spin a doktornál meggyőzőbben senki sem bizonyíthatná. Hatalmuk, befo­lyásuk aninyi, hogy nemcsak a saját csele­kedeteikért felelősek, hanem még a szom­szédaik bűneinek következményeit is rá­juk bántják kormányban ülő szövetsége­seik. A hatéves fegyverbarátságot ők nem arra használták fel, hogy olyan hatalmi po­zíciót építsenek ki maguknak, amely a má­sok kegyéből való tengődés helyett a jog alapján jut,tat befolyást az állam kormány­zására. Nem ismerték fel és nem használ­ták ki1 helyzeti előnyüket, amely a csehszlo­vák külpolitika szempontjából a németek kormánybalépéséíhez fűződik. Pécsé-tjükkel és aláírásukkal erősítették meg azt a kormánypolitikái rendszert, mely éppen a kisebbségek érdekei ellen osináló- dott- Köztudomású, hogy még a más kisebb­ségeknél legalább kulturális téren több jo­got élvező, a gazdasági életben vagyonánál és tradícióinál fogva a többieknél fontosabb szerepet játszó németséget is kizárták mindenünnen, ahol pénzről és vagyonról döntés esik. Néha egy-egy felhördülés a sajtóban, mely elárulja, hogy a német kisebbség képvise­lőit. mellőzések érik, a legfontosabb kérdé­sekben nélkülük hoznak döntést, de azért Spináéik helyükön maradnak. Körülöttük buiTjánzik a korrupció, kiépül a protekcio­nizmus, melynek egyenesen pilléreivé vá­lik az ő alkalmazkodásuk. Ez a kisebbségi politika eddig is a hata­lom érdekeit szolgálta, mert előmozdította a kíméletlen önzésen nyugvó rpndtszer meg­szilárdulását. Ennek a politikáinak képvi­selői nem merték meglátni a sérelmeket, ■MM—WBBWIMWÍWIHM1III1IMMIW I l'l H—H nem emelték fel hangjukat a jogtalanságok | ellen, mert elalkudták függetlenségüket. Ez a német aktivizmus valódi képe. Politikailag érett népek szempontjából teljesen érthetetlen, hogy kicsiny, többnyi­re párt- vagy személyi érdekek fejében mi­képpen lehet a „divide et iinipera" elvét a modem demokrácia viliágában ennyi siker­rel érvényesíteni. Azok, akikre a hatalom rákényszeriti a kötelességek fokozott telje­sítéséit, anélkül, hogy a jogokban egyenlően részeltetné őket, nem tudnak egymásra ta­lálni, hogy vállvetve, egyesült erővel szán­janak szembe a hatalomnak jövőjüket ve­szélyeztető túlsúlyával. Kialkudják bűnösen I vagy tudatlanságból azokat az értékes er­kölcsi javakat, melyeket sorsuk mostobasá­gába n a végzet még meghagyott számukra. Az igazság iránti érzéküket, nemzeti ön­tudatukat és önbizalmukat aláásisa az op­portunizmus káros szelleme. Formálható | agyaggá változtatja a hatalom kezében a ! nemzeti öntudat értékeit, hogy végiül saját1 hatalmi épületének kötőanyagául használ hassa fel őket. Csehszlovákia kisebbségeinek érdekei a legfontosabb kórdétsekbén azonosak. Jövő jüket csak úgy biztosit hatják, ha ki tudják verekedni a hatalomban való részesedésü­ket. Masaryk elnök tanítása szerint minden népnek annyi joga van. amennyit a több­ségtől ki tud harcolni- Miért nem találjuk meg tehát egymást? Miért nem építjük ki a köztársaságiban élő kisebbségek egységes frontját, mely a maga erkölcsi erejével oly tényezővé válnék, melyet semmiféle hata­lom el nem hanyagolhat? Spina miniszter vallomása igazolja, hogy a feltétel nélküli be kódolás nem vezet óéi­hoz. A hatalom sokkal könyörtelenebb, semmint hogy hallgatna az esdeklő szóra. Meg kell fogadnunk Masaryk elnök tanítá­sát és nem esedeznünk, hanem harcolnunk kell jógáinkért. A hatalom sovinizmusra és önzésre épített frontjával szemben nem ér­vényesülhetett eddig az itt élő kisebbségek | széthúzó politikája, mely számításából még az egyesülésben rejlő erőt is kihagyta. Spina miniszter nyilatkozata nem a meg­elégedett németség szava, hanem éppen az elégedetlenségtől valló félelem megnyilat­kozása. A közeljövő, úgy lehel, még fokozni fogja a kisebbségi állampolgárok elégedet­lenségét és közös táborba hozhatja azokat, akiknek már régen együtt kellene harcol­niuk. De nem a Spina miniszter frontján­Hasi memorandum a répára* siís ügyek szabályozására a iaisannei konferencián (Tudósítós eleje az t. oldalon) Paris, junius 25. A Petii Párisién szerint Grandi olasz külügyminiszter ma átadja Mac- Donalduak, mint a lausannei konferencia el­nökének az olasz memorandumot, amely a reparációs ügyek szabályozására. vonatkozik. Az olasz kormány kész a reparációk teljes törlésére, Ima azonban erre nem kerül sor, akkor Olaszország is az eddigi mértékben fogja érvényesite-ni jogát a reparációra. Róma, junius 25. Aiz olasz memorandum ismételten hangoztatja a háborús adósságok és répa rációik interpendenciáját és a meg­oldást a teljes probléma likvidálásában lát­ja. A csupán tempót áll iis megoldás esetén a ímemoraindum kitart azon az élven, hogy Dr. ZELENYAK speciaB likőr „ENERGIA** A természettudós Dr. Zelenyák János specia) likőr összetétele hatásos alpesi füvekből párolva Gyártja az 1862-beu alapított; Destillerie Perlaki Sv. Benézik egy államot sem lehet előnyben részesíteni a többivel szemben sem pénzügyi., sem gaz­dasági téren. A dunai államokra vonatkozó­lag az olasz memorandum kitart a márciusi iflem o r a minim ailapelvéi n. Amerika cáfolja a genftlemen-agreementet Washington, junius 25. Tegnap este híreik terjedtek el, hogy Anglia és az Egyesült Ál­lamok között szóbeli geütlemen-agreemont jött létre, amely szerint a jövőben a kiét ál­lami ugyanazt a leszerelési politikát fogja folytatni s megegyezett abban is, hogy a reputációs fizetségeket végleg meg kelti szüntetni. A gemtlemen-agreement azonban csak akikor jönne létre, ha LauSamuéban nem jömine létre megegyezés. Az állaindepartement köreiből kijeiemftik, hogy a londoni hírekből egy szó sem igaz és Amerikának magatartása a leszerelés és reparáeió kérdésében egyáltalán semmiféle változást nem szenvedett. A további munka Paris, junius ‘25. Herriot miniszterelnök ma reggel Párásba érkézéit, ahol, éppen úgy, mint a múlt szombatom, a köztársaság elnökének és a miniszter tanácsnak jelen­tést tesz a lausannei és genfi tárgyalások menetéről. Paul-Roncoiur hadügyminiszter is megérkezett Géniből. A póriéi lapok lausannei tudósítói helyes­lik a közvetlen tárgyalások tegnapi metó­dusát. A legközelebbi jlöivő fogja megmutat­ni, hogy ez a metódus alkalmas-e arca, hogy eredményekre vezessen, írja a Petit Párisién. A lausannei általános tárgyalások továb­bi menetére vonatkozólag a Matin arról ér­tesül, hogy a konferencia csütörtökön újból teljes ülést tarthat, amelyen azok a hatalmak terjesztik elő álláspontjukat, amelyek idáig nem vettek részt a tárgyalásokon- A lap tudósi tója szerint ezen az iilÁsen máT indítványt is tesznek a konferenciának október 31-ig való elnapolására. A tárgyalási szünet alatt a két bizottság , kér elében folytatják a technikai munkála­tokat. Az egyik bizottság a tulajdonképpeni nepaTáciÓs kérdésekkel, a máisik az általá­nos gazdasági kérdésekkel foglalkozik. bal VISSZA A TULSÓ PARTRÓI FANTASZTIKUS REGÉNY Irta: PALÁSTHY HARCUL ELSŐ RÉSZ ELSŐ FEJEZET, melyben három tudós beszélget olyan dolgok­ról, amelyekről senki sem tud túlsókat. — Az olvasó megismerkedik a történet főhősével, Alden Tamással és értesül ama nagy vitáról, melyet a világhírű biológus már régen folytat — önmagával. Eközben az asztalon a negyedik kristály-pohár várja az ö gazdáját. — A te őrültednek tulajdonképpen igaza le­het! Alden Tamás professzor mondotta ezt, a hí­res nevű, de alázatos szivü biológus, •— a kis egyetemi város büszkesége, — akinek neve szinA aranyként csengett az emberiség termékeny ér­deklődőinek; a búvárkodó tudósoknak világá­ban. Alden Tamásnak „Az élet kezdetei^ cimü munkája mélyreható és intenzív sugárnyalábbal világított rá a sudárbaszökni erős életmag meg- moccanásának és az örök átalakulásnak titok­zatos problémáira. E teljesen újszerű munka megjelenésekor a tudós világ álmélkodva és kezdetben vieszator- panva döbbent arra, hogy uj férfiú érkezett a titkok őserdejének pereméhez. Erős és bátor, emelthomloku és szárnyaló lelkű férfiú, aki egyetlen, hatalmas lendülettel élére került a mestereiktől tanult, sablonokkal pepecselő, napszámoslelkü „uttőrők“ csapatá­nak. Alden Tamás úttörő volt valóban. Nem tétovázott, nem érte be az örök Szfinx fáivá,laszaival, amelyet, amazok kikoldultak, ki- ravaszkodtak tőle, vagy amelyeket ők maguk igyaltak ki, hogy azután nagyképtire mázolt '8 sántikáló tévhitként, adják oda a nyomom• ágában uj csodákat sóvárgó világ szerencséi­én ieinek. Éppen úgy, mint ahogy valaha a bálvány- /,ernyőknek komor és parádés, de hókusz-pó- nszaikból nagyszerűen megélő pogány papjai a .ját kicsinyes és önzőén ravasz céljait szói­dé parancsaikat és jóslataikat a Nagy Bál- • ányisten akarataként hirdették a szörnyű .^el­mék kegyetlen uralnia alatt nyögő népnek. Alden Tamás nekivágott a sötét, rengeteg­nek. Tudásszomja és a tudománynak a föld sará­ból épült akadályain el nem botló, nagyszerű és soha meg nem ingó hite szárnyat adott neki. A „hátha?“, — a „taláirt-ok, a sután bicegő szillogizmusok összegabalyodó, sötét szövevé­nyében szinte emberfölötti értelmének és hité­nek lobogó fénye mellett, utat tört az őserdő szive felé, ahol a, Felelet rejtőzik. A válasz a tudomány tapogatózó és dadogó kérdéseire. Az ut, amit, tört, még nem ért el odáig. Még szörnyű akadályok tornyosultak eléje. A titok testőrségének tömör falanxain, a bozót, az isza­lagok egymásba fonódó sokszoros drótsövény- zetén kellett áttörnie, szakadékokat és farkas­vermeket áthidalnia,, pázsit-szőnyeg alá rejtőző, gonosz ingoványokat kiszáritania, hogy elérje a célt. Közel férkőzött ehhez mindenesetre. Oly közel, hogy az őserdőbe torkolló uj ös­voltak a Titkok válaszának, e megszületendő uj csodának, első szivhangjai. Ez a nagy munka ráírta nyomát, nemes, vo­nalakkal rajzolt, érdekes, de kissé fáradt arcára. Belső tüzektől parázsló és egyoldalú életének magányosságától tikkadt, piros szája körül va­lami halk panasztól fanyar és rezignált mosoly két, keskeny barázdát szántott. Ez a piros száj és álmodozó, szláv arcának lágy vonaln lankái (fölött uralkodó, kéktüzü szeme — e friss ragyogásu szempár — érdekes ellentétben állott kissé gyérülő, havas üstöké­vel és halvány arcával, amelyre már ráírta az idő a múlandóság sejtelmes hieroglifáit. E szempár fiatalos hévtől izz-ott s e száj a fiatal férfi ajka volt. aki még nem pazarolta el csókjait. Résztvevő merengés árnyéka felhőzte most ez érdekes arcot és nézése a távolban kalando­zott, messzi a barátságos dohányzó-szobától, amelyben hárman ültek együtt s amelynek a függőlámpa fénykúpján kívül eső tantoraira e értéküket a nappali világosságnál büszkén meg­mutató festményeire most homály borult. Ho­mály és valami rejtelmes borongás, melyben az izgalom lázszikrái feszültek, hogy kipattanja­nak. Mintha e terem élettelen tárgyai megérezték volna az életnek azt a rejtelmekkel teli és tra­gikus szinjátékát, amelynek első felvonása előtt már a legközelebbi órákban szétcsapódik a füg­göny s megindulnak az események, melyek az ’ elvonultam békességben élő tudóst, egészen kü­lönös kalandok forgatagába sodorják. De most még aludt a fátum. Vagy visszahúzódva meglapult csupán, mint a prédájára ugrani készülő fenevad? Lehet. Hárman ültek most az asztal körül, amelyen ezüstmüvü dohányzó-készlet mellett, egy meg­kezdett palack bor és kristályüvegből metszett négy pohár állott. Három pohárban aromát árasztó nemes bőr aranylott, a negyedik üresen várakozott vala­kire, akinek jönnie kell. — A te őrültednek tulajdonképpen igaza le­het. Bont Mihálynak, az egyetem ideg- és elme­professzorának imént elmondott klinikai törté­netére felelte ezt Alden Tamás. Aztán elhallgatott és hallgatásba merült, pár pillanatra maga, az elbeszélő és a professzor má­sik vendége, Told Arisztid is, aki két, katedrát töltött be az egyetemen: a csillagászatét, amely kedvenc tudományköre volt s a földtanét, ame­lyet egy öreg tanártársuktól örökölt. De bizvást vállalhatott volna ez a törékeny külsejű, de csodás munkabírású ember akár még három tanszéket is, mert egyik kései utó­da volt a polihisztorok egyre gyériilö, nagy­szerű nemzetségének. Bont Mihály, aki rostélyos-színű képével, po­faszakállával marconává toldott hatalmas baju­szával, bozontos szemöldökével, szögletes moz­dulataival és nyársatnyelt termetével sokkal in­kább úgy hatott, mint valami nyugalmazott gya­logsági Őrnagy, — akinek minfíeD ambíciója az, hogy uralkodójához hasonlítson — sem­mint, egy tudós, aki az idegélet titkait, fürkészi; — Bont Mihály professzor kétfelé simította ba­juszának lompos két szárnyát és fejét, fölénye­sen hátraszegve, várakozó pózba helyezkedett. Ezt. fejezte ki ez a póz: — No, halljuk, mit tudnak e kérdésről a jelölt, urak? Told Arisztid szólalt meg végül: — Az ön őrült japánjának rögeszméje — mondotta — mindenesetre ÓTdekes bepillantást nyújt, annak a fajnak a lelkivilágába, amely­nek eljövendő történelmi szereplése felé Szo­rongva aggodalommal telten figyel az esé­lyeket latolgató többi fajta. Főként, a nvuga tiak. Bont, Mihály rossza,lólag csóválta meg fejét és minden szót megöblögetve szájában, nyoma­tékosan tagolva, mondotta ki a ..jelölt ur' fele letére az osztályzatot. (Folytatjuk.), vény végső pontjánál már tisztán hallhatók Hasznos tudni, h0Sy Schmidthauer természetes keserüvize a gyomor és bélbetegek páratlan gyógyvize Utasítás minden palackhoz mellékelve! - Kapható mindenült!

Next

/
Oldalképek
Tartalom