Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-19 / 140. (2953.) szám
1932 jnninfl 19, vasárnap. 5 ^RXaMA\AGfe^RH!RLAI> Református ielkészi értekezlet volt Gálszécien a szlovák egyházmegye ügyében Az uj egyházmegye megszervezését az egyházi alkotmány Jóváhagyásának késése hátráltatja - Péter Mihály püspök a szlovák egyházhivek körében Gáfeaóes, JumiiUfi 18. (Sajkát todósitónk jeleaitése.) A létesítendő szlovák református egyházmegye ügyében, illetve a magyar és szlovák refonmá- tusság között fennálló ellentétek kUcüszöfbö- lés>e céljából Péter Mihály püspök Gálezéos- ne értekezletre hívta egybe a szlovák egyházközségekben szolgáló református lelkészeket. Az értekezletet, melyen megjelentek a szlovák kálvinista egyesület megbízottai is, istentisztelet előzte meg, amelyet szlovák nyelven Egyed. Béla jenkei lelkész szolgáltatott. Az istentisztelet után Péter Mihály püspök apostoli ihlettségii, általános figyelemmel hallgatott beszéddel nyitotta meg az értekezletet: — összehívtalak benneteket, hogy a szlovák egyházmegye kérdésében testvériesen, bizalmasan, egymást megértve tanácskozzunk, hogy a közöttünk fennálló, látszólagos ellentéteket kiküszöbölni igyekezzünk- Egész Ielkészi működésem, egész életem igazolja, hogy én a vallást, amely az embernek leg- egyénilbib, legibensőbb kincse, sohasem kevertem össze nyelvi vagy nemzetiségi kérdésekkel En sohasem mondtam azt, hogy a szlovák magyarul, a magyar pedig szlovákul imádkozzék, mert én bibliai reformátora alapon állok és úgy gondolkozom, hogy ha — a vallás mellett — az én másik nagy ajándékom: édes anyanyelvem, akkor én csak azon a nyelven tudom magam igazán kifejezni, hogy az édes kapcsolatot az én Istenemmel megtalálhassam. Ez programom volt mindenkor, ezt hirdettem mindig, jó és rossz napokban, magyar és szlovák éra alatt. Aki engem ilyennek ismer — mert minden elfogulatlan ember ilyennek ismer —- az sohasem bot ránk ózhatott meg az én forró nemaetszeretetem miatt, mert csak aiki úgy szereti nemzetét, mint én, csak az tudja méltányolni, ha más is szereti a Saját nemzetét. Ennyit akartam előttetek felhozni, nem igazolásul, mert erre nekem szükségem nincs, csrflpán csak eszméltet ésül, és remélem, ez a szellem tölt el benneteket is és remélem, valamennyien ugyanígy gondolkoztok. Akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a szivünkben élő legfőbb eszményünkért, Krisztusért összefogjunk, egyek legyünk és ha más és más nyelveken is, épit-sük anya- sze n teg yhá zu n'ka t Az értekezlet megalakulása után Tomasu- la János a szlovák kálvinista egyesület megbízásából egy memorandumot olvasott fel, amelyben a szlovák kálvinisták kívánságait juttatta kifejezésre. A memorandumban foglalt kívánságok elbírálását az értekezlet az egyházkerületre bízta. Miután e memorandumban olyan követelések is foglaltatnak, hogy a püspök, illetőleg az egyházi hatóság már most, az egyházi alkotmány törvényes megerősítése előtt állítsa fel a szlovák egyházmegyét, amelybe a zsinat által Szlovákoknak elismert egyházakon kívül azon egyházak is bekapcsoltassanak, amelyekben a népszámlálás szlovák reformátusokat talált, erre nézve Péter Mihály püspök felvilágosításul felolvasta az uj egyházi törvény idevonatkozó paragrafusait, amelyek szerint a törvény csak 13 egyházat ismer el szlováknak, megengedi azonban, hogy a törvény kormány hatósági jóváhagyása után népszavazás tartassék arra vonatkozólag, hogy mely egyházak akarnak még a szlovák egyházmegyéhez csatlakozni. Ismertette még a püspök a megejtendő népszavazás feltételeit, amelynek értelmében ezek a szavazások minden befolyásoltatástól mentesen kell hogy lefolyjanak. A törvény idevágó szakaszai szlovák nyelven is megmagyaráztalak az értekezlet előtt. S miután pedig a szlovák gyülekezeti tagok és a hivatalos egyház közötti félreértéseknek az volt a fő ok a, hogy a gyülekezeti tagok úgy voltak informálva, hogy a szlovák egyházmegyének felállítása a püspök ellentáüáeán törik meg, az elhangzott felvilágosítás után az értekezlet tagjai megnyugodtak és alávetették magukat a törvény azon intézkedésének, hogy a szlovák egyházmegye hivatalosan csakis az uj egyházi törvény kormányhatósági megerősítése után alakitható mpg « a többi egyházakban is csak ennek utána történhetik meg a népszavazás. Ezzel a felvilágosítással a püspök a méreg- fogát vette ki a kétnyelvű hívek közötti ellenié tszi tóénak s most már egészen bizonyosra Lehet venni, hogy a mesterségesen szított békétlenség megszűnik s mindenki nyugodtan fogja bevárni az időt, amikor ez a kérdés törvényes utón megoldásra kerülhet Ezekután a lelkészek írásiba foglalt jelentéseiket terjesztették elő gyülekezeteikben végzett munkájukról. E jelentésekből kittü- nik, hogy a szlovák egyházközségeikben a lelkészek minden istentiszteleti cselekményt szlovák nyelven végeznek. Péter Mihály püspök a lelkészek munkáját illetőleg legteljesebb megelégedésének adott kifejezést. Kálniczky János bezői lelkész ezekutón előadást tartott a szlovák egyházközségek beknisszdós munkaijának fejlesztéséről és színvonalának emeléséről. A püspök megígérte, hogy mihelyt a szlovák egyházmegye hivatalosan is megalakul, a szlovák egyházmegyébe szlovák misszionáriust fog kiküldeni és ígéretet tett a tekintetben is, hogy gondoskodni fog szlovák vallásos iratokról és a Heidelbergi Káténak szlovák nyelvre való lefordításáról S ezenfelül is mindent megtesz, hogy a szlovák egyházakban a hitélet minél magasabb fokra emelkedjék, mert — amint mondotta — ebiben a nehéz időben nem a nyelvi különbségek kiélezésén kell munkálkodni, hanem inkább arra kell törekedni, hogy népünket megmentsük a lelki destrukciótól és Krisztusban egyesítsük. Balázs János lasatoméni lelkész a népiskolai vallás tanítás intenzivebbé tétele érdekében szólalt fel. Elő adáséival az összejövetel véget is ért s a jelenlévők gyűlés után a Ganmbrinus-étterembe vonultak át közebédre. Péter Mihály püspök megjelenése a szlovák egyházak körében igen jó benyomást keltett és ezt az eseményt az értekezlet résztvevői egy jobb időszak örvendetes szimptornájaként fogadták. Különösen jó hatást váltott ki, hogy a püspök .szlovák nyelven is megadta a kívánt magyarázatokat és fel v? lég ősi fásokat. EGY VILÁGRÉSZ ÉL Hitler és Stalln versenyre kelt Oélatnerika hír tokáért A estiéi forradalom háttere — A berlini konjunkturakutató-intézet megdöbbentő adatai Hárommiiüó német szerepe a harmincmillió spanyol között — Nepomueeno Seravia harmincezer főnyi kommunista hadseregének sorsa A Prágai Magyar Hírlap berlini munkatársától Berlin, junitus 18. Az európai, de főleg az amerikai közvélemény érthetően fokozódó figyelemmel tekint most ezekben a napokban Délamerika felé, ahol egyre nagyobb hullámokat vet: a csilei forradalom. A délamerikai forradalmakkal persze •nagyjában úgy vagyunk már, -mint a kínai zavargásokkal és a. portugál „tömegmozgalmakkal, — nem csodálkozunk rajtuk, legföljebb bevalljuk, hogy azoknak valódi mozgató erőit és sokszor fantasztikus bonyodalmait egyáltalán nem tudjuk megérteni. A csilei forradalomról is azt olvassuk egyik nap, hogy a junta „szocialista. köztársaságot'1 akar létesíteni a salétrommezők országálban, másnapra a forradalom már „fasiszta" színezetet ölt, harmadnapra pedig már előlép a kommunista vezér, a leendő és lemondott elnökök, puccsista ezredesek és kalandor tábornokok társadalmából. Nagyon megnehezíti a helyzetet az is, hogy a közép- és délvagy nyílt kitörésekkel, mint itt nálunk Európában: a kommunizmus és a nemzeti fasizmus, a nacionalista államszocializmus harca. A nyomorgó Délamerika Délamerikában néhány esztendő óta. valóban a legveszedelmesebb politikai és gazdasági események játszódnak le, amelyek ugyancsak kellemetlenül befolyásolják a. kap italista világrend megújhodásának nehéz és egyre reménytelenebb küzdelmeit. A politikai é6 gazdasági forradalmak mélyén ugyanis elsősorban egy roppant veszedelmes mélységekig sirlyedt gazdasági leromlás húzódik meg, amely a maga méreteiben talán még sokkal súlyosabb, mint amit mi élünk ma át Európában. A világháborús konjunktúra néhány év alatt átszáguldott Délamerika fölött és néhány eszElőfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tiszteli Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes előfizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P. M. ff. Kiadóhwafata. amerikai híreket Európa mind az Egyesült Államok mentalitásának szűrőjén keresztül kapja kézhez és a nagy amerikai világlapok jelentéseiből már azért sem tudunk kiigazodni, mert a délamerikai politika jelszavai egyszerűen nem fedik az európai eszméket. Fajilag összekavart népek, tradiiciótlan és ki nem alakult társadalmak küzdenek és forron- ganak itt ezektől az elferdített jelszavaktól vezetve és nálunk alig ismert igen nagy és komoly problémák differenciálják ezeket a világnézeti küzdelmeket. A délamerikai népek angol-amerikai gyűlölete, e világrész speciális agrárkrízise, a fehér és a színes ember örök kiegyenlithetet- len ellentéte kuszálják össze a szálakat Délame- rikában, amelyek igaz színei felől bizony igen •keveset tudunk. A legutóbbi napok eseményei azonban meglehetősen világosan mutatják a délamerikai helyzetet és főleg itt, Berlinben, a délamerikai kérdés szakértőinek hazájában láthatunk meg sok érdekes igazságot a csilei éö más szomszédos forradalmak hátteréből. Ha azután a német szakértelemnek egy szerény szemüvegén keresztül vetünk is pillantást a legfiatalabb forradalom országára és általán mindarra, ami ma Délamerikában történik, akkor hamarosan észre kell vennünk, hogy az Újvilágnak ebben a részében nagyjában ugyanaz az életre-halálra menő világnézeti küzdelem folyik most lappangva, tendő óta az általános gazdasági helyzet úgy a civilizáltabb, mint a primitívebb országokban annyira lezüllött, hogy a kisebb-nagyobb délamerikai népek valóban a lét-nemlét kérdése előtt állanak és igazán a legutolsó kétségbeesett kísérletekhez kell nyulnio'k, ha puszta életüket fönn akarják tartani. A berlini konjunktúrakutató intézet ez év tavaszán kiadott jelentése, amely felöleli az egész föld gazdasági helyzetének ismertetését, úgyszólván Délamerikáról mondja el a legelképeszfőbb tényeket. Az agrártermékek ára Délamerikának összes államaiban katasztrofálisan lezuhant, az agrár- tuiprodukció oly nagy, hogy elhelyezéséről még csak meglehetősen sem lehet gondoskodni és 60'k országban már úgyszólván egyáltalán nem lehet iparcikket kapni. Brazíliában már ez év tavaszán kimondták a teljes moratóriumot a külföldi adósságokra s a részletes moratóriumot a belföldiekre. Gsilében egy év óta 'bankzárlat van, de Paraguay, Uruguay és Venezuela szintén a teljes moratórium, Bolívia pedig a részleges moratórium alapján áll. A nagyarányú nyomor következtében hét délamerikai állam már félévvel ezelőtt kimondotta az amerikai és európai árucikkek bojkottját, a pénzforgalom úgy bel-, mint külföldi viszonylatban legtöbb helyütt, meg van bénítva. — egy kereskedelmileg megdermedt, .pénzforgalmilag teljesen kiapadt, világrész szomorú ábrázatát mutatják ezek a hideg és kietlen számadatok és statisztikai tabellák. Természetes, hogy ez a nagyarányú gazdasági válság itt, ebben az Európánál jóval primitívebb világrészben a szociális nyomornak és a tömegválságoknak még sokkal hatalmasabb arányait ébresztette föl, mint nálunk. Évek óta éhező vidékek, jövőjüket teljesen reménytelennek látó társadalmi osztályok világrésze a mai Délamerika, amelynek civilizált vidékein is talán mindennél nagyobb arányú a vagyoneloszlás különbsége, a kiáltó igazságtalanságoknak az a sokasága, mely forradalomba szokta taszítani a tömegeket. Az orosz szovjet, amely főleg 1927—28 óta vetette rá magát a távolkeleti népek forradalmositására. persze hamarosan észrevette azt. az óriási lehetőséget, amely tanainak terjesztése előtt Délamerikában megnyílt. Az uruguayi véres karnevál A szovjetviíágpolitika hatalmas felkészültséggel fogott hozzá Délamerika forradalmosi- tásához és az elmúlt néhány év alatt a szovjetügynőkök százai és ezrei szállották meg Latin-Amerika nyomorgó országait. A szovjet a ..Pjetiljetka" következtében lelassította nyugateurópai propagandatevékenységét. és ügynökeit mind azokra a vidékekre vezényelte, ahol uiabb és gyorsabb sikerek kilátásai kecsegtettek. Nyugateurópából igy vándoroltak le a szovjetügynökök Spanyolországba, Északamerikából pedig Délamerikába, Egy esztendő óta azután egész Délamerikában tetőfokra hágtak a kommunista zavargások. Az első nagyarányú kommunista forradalom 1931 februárjában tört ki ösilében, amikor a csilei flotta föllázadt és már-már hatalmába kerítette a legfontosabb gócpontokat. A kormánynak nagy nehézségek árán sikerült 'levernie a lázadást és ezzel közel másfél évre elhallgattat- ták a csilei kommunistákat. A szervezkedés azonban ennek ellenére tovább folytatta munkáját Délamerikában és ez év februárjában tört ki a második nagyobb- arányu lázadás — Uruguayban. A harmadik internacionálé központja. Délamejé- kában ma is Montevideo. Délamerikának ebben a legforgalmasabb, nagy proletáriátussal rendelkező városában ütötte föl tanyáját a földalatti kommunista diplomácia, itt vannak a szellemi és anyagi központok, de ez volt sokáig a- fővárosa a fegyveres szervezkedésnek is. Nepomueeno Seravia elvtárs volt a vezére a montevideói kommunista szervezeteknek, akit a nemzetközi rendőrség a szovjet egyik leg- agilisabb ügynökének ismer. Ez a szovjetvezér Montevideóban 30.000 főnyi hadserget szervezett magának és azzal meghúzódva a brazíliai határon, a montevideói karnevál napján proklamálni akarta a kommunista köztársaságot. Ez év február 11-én történt az uruguay lázadás, BERETVAS PASZTILLA a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja.
