Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-19 / 140. (2953.) szám

1932 jnninfl 19, vasárnap. 5 ^RXaMA\AGfe^RH!RLAI> Református ielkészi értekezlet volt Gálszécien a szlovák egyházmegye ügyében Az uj egyházmegye megszervezését az egyházi alkotmány Jóváhagyásának késése hátráltatja - Péter Mihály püs­pök a szlovák egyházhivek körében Gáfeaóes, JumiiUfi 18. (Sajkát todósitónk jeleaitése.) A létesíten­dő szlovák református egyházmegye ügyé­ben, illetve a magyar és szlovák refonmá- tusság között fennálló ellentétek kUcüszöfbö- lés>e céljából Péter Mihály püspök Gálezéos- ne értekezletre hívta egybe a szlovák egy­házközségekben szolgáló református lelké­szeket. Az értekezletet, melyen megjelen­tek a szlovák kálvinista egyesület megbí­zottai is, istentisztelet előzte meg, amelyet szlovák nyelven Egyed. Béla jenkei lelkész szolgáltatott. Az istentisztelet után Péter Mihály püspök apostoli ihlettségii, általános figyelemmel hallgatott beszéddel nyitotta meg az értekezletet: — összehívtalak benneteket, hogy a szlo­vák egyházmegye kérdésében testvériesen, bizalmasan, egymást megértve tanácskoz­zunk, hogy a közöttünk fennálló, látszólagos ellentéteket kiküszöbölni igyekezzünk- Egész Ielkészi működésem, egész életem igazolja, hogy én a vallást, amely az embernek leg- egyénilbib, legibensőbb kincse, sohasem ke­vertem össze nyelvi vagy nemzetiségi kér­désekkel En sohasem mondtam azt, hogy a szlovák magyarul, a magyar pedig szlová­kul imádkozzék, mert én bibliai reformáto­ra alapon állok és úgy gondolkozom, hogy ha — a vallás mellett — az én másik nagy ajándékom: édes anyanyelvem, akkor én csak azon a nyelven tudom magam igazán kifejezni, hogy az édes kapcsolatot az én Istenemmel megtalálhassam. Ez progra­mom volt mindenkor, ezt hirdettem mindig, jó és rossz napokban, magyar és szlovák éra alatt. Aki engem ilyennek ismer — mert minden elfogulatlan ember ilyennek ismer —- az sohasem bot ránk ózhatott meg az én forró nemaetszeretetem miatt, mert csak aiki úgy szereti nemzetét, mint én, csak az tudja méltányolni, ha más is sze­reti a Saját nemzetét. Ennyit akartam előttetek felhozni, nem iga­zolásul, mert erre nekem szükségem nincs, csrflpán csak eszméltet ésül, és remélem, ez a szellem tölt el benneteket is és remélem, valamennyien ugyanígy gondolkoztok. Ak­kor semmi akadálya sincs annak, hogy a szivünkben élő legfőbb eszményünkért, Krisztusért összefogjunk, egyek legyünk és ha más és más nyelveken is, épit-sük anya- sze n teg yhá zu n'ka t ­Az értekezlet megalakulása után Tomasu- la János a szlovák kálvinista egyesület meg­bízásából egy memorandumot olvasott fel, amelyben a szlovák kálvinisták kívánságait juttatta kifejezésre. A memorandumban fog­lalt kívánságok elbírálását az értekezlet az egyházkerületre bízta. Miután e memoran­dumban olyan követelések is foglaltatnak, hogy a püspök, illetőleg az egyházi hatóság már most, az egyházi alkotmány törvé­nyes megerősítése előtt állítsa fel a szlo­vák egyházmegyét, amelybe a zsinat ál­tal Szlovákoknak elismert egyházakon kí­vül azon egyházak is bekapcsoltassanak, amelyekben a népszámlálás szlovák re­formátusokat talált, erre nézve Péter Mihály püspök felvilágosí­tásul felolvasta az uj egyházi törvény ide­vonatkozó paragrafusait, amelyek szerint a törvény csak 13 egyházat ismer el szlo­váknak, megengedi azonban, hogy a tör­vény kormány hatósági jóváhagyása után népszavazás tartassék arra vonatkozólag, hogy mely egyházak akarnak még a szlo­vák egyházmegyéhez csatlakozni. Ismertette még a püspök a megejtendő nép­szavazás feltételeit, amelynek értelmében ezek a szavazások minden befolyásoltatástól mentesen kell hogy lefolyjanak. A törvény idevágó szakaszai szlovák nyelven is meg­magyaráztalak az értekezlet előtt. S mi­után pedig a szlovák gyülekezeti tagok és a hivatalos egyház közötti félreértéseknek az volt a fő ok a, hogy a gyülekezeti tagok úgy voltak informálva, hogy a szlovák egyház­megyének felállítása a püspök ellentáüáeán törik meg, az elhangzott felvilágosítás után az értekezlet tagjai megnyugodtak és alá­vetették magukat a törvény azon intézke­désének, hogy a szlovák egyházmegye hi­vatalosan csakis az uj egyházi törvény kormányhatósági megerősítése után ala­kitható mpg « a többi egyházakban is csak ennek utána történhetik meg a nép­szavazás. Ezzel a felvilágosítással a püspök a méreg- fogát vette ki a kétnyelvű hívek közötti el­lenié tszi tóénak s most már egészen bizo­nyosra Lehet venni, hogy a mesterségesen szított békétlenség megszűnik s mindenki nyugodtan fogja bevárni az időt, amikor ez a kérdés törvényes utón megoldásra kerül­het Ezekután a lelkészek írásiba foglalt jelen­téseiket terjesztették elő gyülekezeteikben végzett munkájukról. E jelentésekből kittü- nik, hogy a szlovák egyházközségeikben a lelkészek minden istentiszteleti cselekményt szlo­vák nyelven végeznek. Péter Mihály püspök a lelkészek munkáját illetőleg legteljesebb megelégedésének adott kifejezést. Kálniczky János bezői lelkész ezekutón előadást tartott a szlovák egyházközségek beknisszdós munkaijának fejlesztéséről és színvonalának emeléséről. A püspök megígérte, hogy mihelyt a szlo­vák egyházmegye hivatalosan is megalakul, a szlovák egyházmegyébe szlovák misszio­náriust fog kiküldeni és ígéretet tett a te­kintetben is, hogy gondoskodni fog szlovák vallásos iratokról és a Heidelbergi Káténak szlovák nyelvre való lefordításáról S ezen­felül is mindent megtesz, hogy a szlovák egyházakban a hitélet minél magasabb fok­ra emelkedjék, mert — amint mondotta — ebiben a nehéz időben nem a nyelvi kü­lönbségek kiélezésén kell munkálkodni, ha­nem inkább arra kell törekedni, hogy né­pünket megmentsük a lelki destrukciótól és Krisztusban egyesítsük. Balázs János lasatoméni lelkész a népis­kolai vallás tanítás intenzivebbé tétele ér­dekében szólalt fel. Elő adáséival az összejö­vetel véget is ért s a jelenlévők gyűlés után a Ganmbrinus-étterembe vonultak át köz­ebédre. Péter Mihály püspök megjelenése a szlo­vák egyházak körében igen jó benyomást keltett és ezt az eseményt az értekezlet résztvevői egy jobb időszak örvendetes szimptornájaként fogadták. Különösen jó ha­tást váltott ki, hogy a püspök .szlovák nyel­ven is megadta a kívánt magyarázatokat és fel v? lég ősi fásokat. EGY VILÁGRÉSZ ÉL Hitler és Stalln versenyre kelt Oélatnerika hír tokáért A estiéi forradalom háttere — A berlini konjunkturakutató-intézet megdöbbentő adatai Hárommiiüó német szerepe a harmincmillió spanyol között — Nepomueeno Seravia harmincezer főnyi kommunista hadseregének sorsa A Prágai Magyar Hírlap berlini munkatársától Berlin, junitus 18. Az európai, de főleg az amerikai közvéle­mény érthetően fokozódó figyelemmel tekint most ezekben a napokban Délamerika felé, ahol egyre nagyobb hullámokat vet: a csilei forra­dalom. A délamerikai forradalmakkal persze •nagyjában úgy vagyunk már, -mint a kínai za­vargásokkal és a. portugál „tömegmozgalmak­kal, — nem csodálkozunk rajtuk, legföljebb be­valljuk, hogy azoknak valódi mozgató erőit és sokszor fantasztikus bonyodalmait egyáltalán nem tudjuk megérteni. A csilei forradalomról is azt olvassuk egyik nap, hogy a junta „szocia­lista. köztársaságot'1 akar létesíteni a salétrom­mezők országálban, másnapra a forradalom már „fasiszta" színezetet ölt, harmadnapra pedig már előlép a kommunista vezér, a leendő és le­mondott elnökök, puccsista ezredesek és kalan­dor tábornokok társadalmából. Nagyon megne­hezíti a helyzetet az is, hogy a közép- és dél­vagy nyílt kitörésekkel, mint itt nálunk Euró­pában: a kommunizmus és a nemzeti fasiz­mus, a nacionalista államszocializmus harca. A nyomorgó Délamerika Délamerikában néhány esztendő óta. valóban a legveszedelmesebb politikai és gazdasági ese­mények játszódnak le, amelyek ugyancsak kel­lemetlenül befolyásolják a. kap italista világrend megújhodásának nehéz és egyre reménytelenebb küzdelmeit. A politikai é6 gazdasági forradalmak mélyén ugyanis elsősorban egy roppant veszedelmes mélységekig sirlyedt gazdasági leromlás hú­zódik meg, amely a maga méreteiben talán még sokkal sú­lyosabb, mint amit mi élünk ma át Európában. A világháborús konjunktúra néhány év alatt átszáguldott Délamerika fölött és néhány esz­Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tiszteli Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes elő­fizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a szám­lázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz jut­tatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P. M. ff. Kiadóhwafata. amerikai híreket Európa mind az Egyesült Álla­mok mentalitásának szűrőjén keresztül kapja kézhez és a nagy amerikai világlapok jelenté­seiből már azért sem tudunk kiigazodni, mert a délamerikai politika jelszavai egyszerűen nem fedik az európai eszméket. Fajilag összekavart népek, tradiiciótlan és ki nem alakult társadalmak küzdenek és forron- ganak itt ezektől az elferdített jelszavaktól ve­zetve és nálunk alig ismert igen nagy és komoly problémák differenciálják ezeket a világnézeti küzdelmeket. A délamerikai népek angol-ameri­kai gyűlölete, e világrész speciális agrárkrízise, a fehér és a színes ember örök kiegyenlithetet- len ellentéte kuszálják össze a szálakat Délame- rikában, amelyek igaz színei felől bizony igen •keveset tudunk. A legutóbbi napok eseményei azonban meg­lehetősen világosan mutatják a délamerikai helyzetet és főleg itt, Berlinben, a délamerikai kérdés szakértőinek hazájában láthatunk meg sok érdekes igazságot a csilei éö más szomszédos forradalmak hátteréből. Ha azután a német szakértelemnek egy szerény szemüvegén keresztül vetünk is pillantást a leg­fiatalabb forradalom országára és általán mind­arra, ami ma Délamerikában történik, akkor hamarosan észre kell vennünk, hogy az Újvi­lágnak ebben a részében nagyjában ugyanaz az életre-halálra menő világnézeti küzdelem folyik most lappangva, tendő óta az általános gazdasági helyzet úgy a civilizáltabb, mint a primitívebb országokban annyira lezüllött, hogy a kisebb-nagyobb dél­amerikai népek valóban a lét-nemlét kérdése előtt állanak és igazán a legutolsó kétségbeesett kísérletek­hez kell nyulnio'k, ha puszta életüket fönn akar­ják tartani. A berlini konjunktúrakutató intézet ez év tavaszán kiadott jelentése, amely felöleli az egész föld gazdasági helyzetének ismerteté­sét, úgyszólván Délamerikáról mondja el a legelképeszfőbb tényeket. Az agrártermékek ára Délamerikának összes államaiban katasztrofálisan lezuhant, az agrár- tuiprodukció oly nagy, hogy elhelyezéséről még csak meglehetősen sem lehet gondoskodni és 60'k országban már úgyszólván egyáltalán nem lehet iparcikket kapni. Brazíliában már ez év tavaszán kimondták a teljes moratóriumot a külföldi adósságokra s a részletes moratóriumot a belföldiekre. Gsilében egy év óta 'bankzárlat van, de Paraguay, Uruguay és Venezuela szintén a teljes morató­rium, Bolívia pedig a részleges moratórium alapján áll. A nagyarányú nyomor következté­ben hét délamerikai állam már félévvel ezelőtt ki­mondotta az amerikai és európai árucikkek bojkottját, a pénzforgalom úgy bel-, mint külföldi viszony­latban legtöbb helyütt, meg van bénítva. — egy kereskedelmileg megdermedt, .pénzforgalmilag teljesen kiapadt, világrész szomorú ábrázatát mutatják ezek a hideg és kietlen számadatok és statisztikai tabellák. Természetes, hogy ez a nagyarányú gazda­sági válság itt, ebben az Európánál jóval pri­mitívebb világrészben a szociális nyomornak és a tömegválságok­nak még sokkal hatalmasabb arányait ébresz­tette föl, mint nálunk. Évek óta éhező vidékek, jövőjüket teljesen re­ménytelennek látó társadalmi osztályok világ­része a mai Délamerika, amelynek civilizált vi­dékein is talán mindennél nagyobb arányú a vagyoneloszlás különbsége, a kiáltó igazságta­lanságoknak az a sokasága, mely forradalomba szokta taszítani a tömegeket. Az orosz szovjet, amely főleg 1927—28 óta vetette rá magát a távolkeleti népek forradalmositására. persze ha­marosan észrevette azt. az óriási lehetőséget, amely tanainak terjesztése előtt Délamerikában megnyílt. Az uruguayi véres karnevál A szovjetviíágpolitika hatalmas felkészült­séggel fogott hozzá Délamerika forradalmosi- tásához és az elmúlt néhány év alatt a szovjetügynőkök százai és ezrei szállották meg Latin-Amerika nyomorgó országait. A szovjet a ..Pjetiljetka" következtében lelassította nyugateurópai pro­pagandatevékenységét. és ügynökeit mind azokra a vidékekre vezényel­te, ahol uiabb és gyorsabb sikerek kilátásai kecsegtettek. Nyugateurópából igy vándoroltak le a szovjet­ügynökök Spanyolországba, Északamerikából pedig Délamerikába, Egy esztendő óta azután egész Délamerikában tetőfokra hágtak a kommunista zavargások. Az első nagyarányú kommunista forradalom 1931 februárjában tört ki ösilében, amikor a csilei flotta föllázadt és már-már hatalmába ke­rítette a legfontosabb gócpontokat. A kormány­nak nagy nehézségek árán sikerült 'levernie a lázadást és ezzel közel másfél évre elhallgattat- ták a csilei kommunistákat. A szervezkedés azonban ennek ellenére to­vább folytatta munkáját Délamerikában és ez év februárjában tört ki a második nagyobb- arányu lázadás — Uruguayban. A harmadik internacionálé központja. Délamejé- kában ma is Montevideo. Délamerikának ebben a legforgalmasabb, nagy proletáriátussal ren­delkező városában ütötte föl tanyáját a föld­alatti kommunista diplomácia, itt vannak a szel­lemi és anyagi központok, de ez volt sokáig a- fővárosa a fegyveres szervezkedésnek is. Nepomueeno Seravia elvtárs volt a vezére a montevideói kommunista szervezeteknek, akit a nemzetközi rendőrség a szovjet egyik leg- agilisabb ügynökének ismer. Ez a szovjetvezér Montevideóban 30.000 főnyi hadserget szervezett magának és azzal meghú­zódva a brazíliai határon, a montevideói karnevál napján proklamálni akarta a kommunista köztársaságot. Ez év február 11-én történt az uruguay lázadás, BERETVAS PASZTILLA a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom